Természeti értékek
A 20. század elején 1917-ben bányamunkálatokat kezdtek meg Úrkút Csárda-hegyi területén. Először csak kutató és feltárómunkálatok folytak, majd 1920-tól megkezdődött a mangánérc bányászása. A külszíni fejtés során kézi műveléssel fejtették le a területet, így érintetlen állapotban maradt meg a jura kori mészkőalap.A területen 1930-ig folytatták a munkálatokat, majd az ötvenes évek elején a helyet természetvédelmi területté nyilvánították. A különböző karsztformák, és a valaha élt tengeri élőlények, csigák és kagylók megkövesedett maradványai egyedülálló értéket adnak a helynek. A tengeri liliomok, ammoniták, kardlábúak, szivacstűk, krinoideák, gostropodák, brachiopodák maradványai a 150 millió évvel ezelőtti állapotokat hirdetik.A terület valaha az afrikai lemezhez tartozott, és a felhalmozódott mangánércre sok millió éven át rakódott tengeri üledék.A jura kori mészkő a kréta korban kiemelkedve, a trópusi klíma hatására kezdett karsztosodni. A földtörténeti középkorban, a tenger mélyén keletkezett karsztos töbrökben fellelhető mangánérc kibányászása után fennmaradó kőzetvilág egész Európában egyedülálló.A különféle színekben pom- pázó mészkőcsoportok Úrkút környékének legjobb látványosságává teszik a területet. A túrázók szeme elé táruló mély gödrök, sziklatornyok, kúp és toronykarsztok egyedülálló élményt adnak.
Természeti értékek
A Kovácsi-hegy 200 m hosszú bazaltutcája páratlan földtani képződmény, benne lakásokra emlékeztető barlangokkal, hasadékokkal. A vulkanikus kőzet a lazább altalaj süllyedése miatt, megrepedezett, és monumentális bazaltoszlopok, hasadékok keletkeztek. A hegy tetején a lápos Rakottyás tavak ritka állatok és növények élőhelyei. A sziklafolyosónál található Vadlánlik - barlang kapcsán sok legendát ismernek a helyiek. A környék fiatalon elhunyt, lelkes, nagy tudású, természetvédő meteorológusáról kapta a nevét. Kettős körséta, 8 illetve 4 km-es út bejárásával, valamint a zalaszántói tanösvénnyel összekötve is megtekinthető a Kovácsi-hegy leghíresebb földtani természeti kincse, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park fokozottan védett része, a nevezetes "bazaltutca". A Kovácsi- hegycsoport a Keszthelyi- hegység része, annak legnyugatibb tagja. Helyzete a Keszthelyi- hegységben különálló, mert a hegység többi tagjaival ellentétben, vulkáni tevékenység révén jött létre. Keletkezése a Balaton- felvidéken végbement vulkanikus tevékenység eredményeként kb. 6 millió évvel ezelőttre tehető. A lepusztulás, suvadás eredménye a hegység különleges természeti képződménye, a nyugati, délnyugati oldalon kialakult, peremről lehasadt, megrepedezett bazaltoszlopokból álló, ún. "bazalt- utca", mely a Balaton- felvidéki Nemzeti Park fokozottan védett területe. Keletkezését a szél hatásának tulajdonítják, mely a bazalttakaró széle alól kifújta a homokot, így a hatalmas tömbök a függőleges repedések mentén kibillentek. A kőzet több, repedésekből kialakult barlangot rejt.
Természeti értékek
Lillafüred (Miskolc-Lillafüred) település Borsod-Abaúj-Zemplén megyében található, közigazgatási szempontból Miskolc része, földrajzilag a Szinva patak völgyében fekszik. Turisztikai jelentősége kiemelkedő, hiszen az ország egyik legjobb adottságokkal büszkélkedő hegyvidéki üdülőhelye, számos látnivalóval, gyönyörű tájakkal. Nem csak a túrázók, hegymászók, kirándulás szerelmeseinek egyik kedvelt célpontja Lillafüred, de a vadászok körében is nagy népszerűségnek örvend. Lillafüred története A Garadna és a Szinva patakok találkozásánál eredetileg is volt egy tó, ám ez túl kicsinek bizonyult, így nem tudta biztosítani a vasmegmunkáláshoz szükséges vízmennyiséget. Ezt orvosolván, 1813-ban, Fazola Henrik völgyzáró gátat épített, tehát a tavat felduzzasztották. Azt illetően, hogy honnan is ered a település neve, megoszlanak a vélemények, mégis legtöbben azt a változatot tartják helyénvalónak, mely szerint gróf Bethlen András, feleségéről, báró Vay Lilláról nevezte el a helyet. Lillafüredi vízesés Magyarország legnagyobb esésű vízesése, amit a Palota-szálló építésekor alakítottak ki, tehát nem természetes képződmény. A vízesés három szakaszból áll, mintegy 20 méter magasról zúdul alá. Nem csak tavasszal, nyáron a hóolvadás után érdemes felkeresni, hanem télen is, amikor a megfagyott vízesés is nagyszer? látványosság. Hámori-tó A Hámori-tó a Garadna völgyében, a Szinva patak mésztufagátjának duzzasztó hatása miatt keletkezett. Először 1319-ben említik, egy pálos kolostorral kapcsolatos oklevélben Feltó-halastó-ként. A jelenlegi nagyságú tavat a 19. század elején hozták létre a Szinva és a Garadna patakok vizéből a kohászat állandó vízellátása érdekében, melynél gátszakadás a nagy esőzések hatására előfordult. A tó másfél kilométer hosszú, helyenként meglehetősen mély. A tavon nyáron csónakázásra és vízibiciklizésre van lehetőség. Partján a Neptun Búvárklub épülete található. A tó egyik partján Bánkútra vezető autóút, a másikon festői sétány található.
Természeti értékek
A Palota-szállótól nem messze található három barlang mindegyikének van valami jellegzetessége. Az Anna-mésztufabarlang mészkövei növényi mintákat őriznek, kialakulása miatt világritkaság. lillafüredi barlangok Az István-barlang a környék legnagyobb cseppkőbarlangja, látnivalói a Nagyterem, a Kilátó és a Színházterem. Egyes termeiben légzőszervi betegeket gyógyítanak. Járatainak összhossza 1043 m, ebből a bemutatott szakasz hossza 170 m. A Szeleta-barlang Lillafüredről egy meredek emelkedőn közelíthető meg. Kadic Ottokár feltárása alatt több százezer éves pattintott kőeszközöket találtak, melyek készítőit a barlangról Szeleta-kultúrának (tudományos szóhasználatban seletien) nevezte el.
Természeti értékek
Az egykori malomkőbánya helyén kialakult Megyer-hegyi tengerszem magas bányafalakkal körülvett, kedvelt látványosság, valamint geológiai feltárulás és kultúrtörténeti bemutatóhely is. A Megyer-hegy a Király-hegy vulkáni kúpjaihoz hasonlóan fő tömegében jól megmunkálható és szilárd, átkovásodott riolittufából áll. E tulajdonsága úgy alakult ki az egyébként könnyen porló és omló riolittufának, hogy a vulkáni utóműködés során, a felfelé áramló meleg vizes oldatok, gázok, gőzök átjárták és átalakították a tufát. Kvarcszemcséi igen kemény, természetes cementáló anyagba ágyazódtak, ennek köszönhető keménysége. Hajdan itt bányászták a gabonaőrlők, érczúzók malomköveit. Az egykori bányaudvart mára csapadékvíz töltötte fel, és állandó vizű tó keletkezett a helyén. Földtanilag a Tokaj-hegységre jellemző miocén vulkáni utóműködés nagyszerű szemléltetője, ahol a bányafeltárás következtében bepillanthatunk az egykori hidrotermális központ belsejébe. Megközelíthető autóval és gyalogosan is. Út a Tengerszemhez Károlyfalván át. A Tengerszemhez Károlyfalván a Mikolai Pihenő- és Szabadidőparkon keresztül juthatunk el. Sárospatak felől a 37-es főúton Sátoraljaújhely felé kell indulnunk, majd balra kanyarodjunk le Károlyfalva irányába. A faluba érve jobbra menjünk, majd a Tengerszem táblánál balra térve menjünk ki a faluból. Rövidesen elérjük a halastavat, ami egy magánterületen van. A tó mellett őrzött parkolót találunk, ahol biztonságban tudhatjuk az autónkat, a parkolási díjat a gazda pincéjében Tokaji borok kóstolásával, és vásárlásával egyenlíthetjük ki. Majd gyalog folytatva utunkat felmegyünk a hegy tetején lévő Tengerszemhez. 950 méter séta vár ránk, erős emelkedővel. Visszatérve, a tó partján van lehetőségünk kipihenni fáradalmainkat a tóparti padokon, vagy éppen piknikezni a tölgyfaasztaloknál, és tovább kóstolni a tokaji borokat.
Természeti értékek
"A falu mellett találhatók a különös formájú kőmatuzsálemek, az ingókövek, a likaskő és a többi, lepusztult gránitképződmény.
Szabadon látogatható.
Ingókő: sajátos kőzetpusztulási forma. Az alig kiegyensúlyozott, vagy annak tűnő kőtömb néhány másik tetején. Leggyakoribb a hűlési repedések mentén négyszöges hasábokra tagolódó mélységi magmás kőzetek körében, amelyek hasábjai éleiken, csúcsaikon erősebben pusztulnak. Ezek a kövek egykor az izzó lávával együtt merevedtek meg, jóval a felszín alatt. Később, a földmozgások és az időjárás erodáló hatásának következtében a felszínre kerültek. Ilyen ismert sukorói ingókő a Gyapjaszsák. 
Likas-kő
A Likas-kő a Sukoró feletti erdők egyik látványos pontja, több hatalmas szikla alkotja ezt az érdekes természeti képződményt. A Likas-kő a faluból több útvonalon is megközelíthető."
Természeti értékek
"A természetvédelmi terület a Szomolya fölött emelkedő Vén-hegy nyugati lejtőjén, a Kaptár-völgyben helyezkedik el, ahol a riolittufa vonulat nyolc nagyobb, fülkés sziklára, sziklavonulatra, kőkúpra tagolódik. Ez hazánk legtöbb fülkével (117 db) rendelkező kaptárkő csoportja.
A kaptárkövek fülkéinek rendeltetéséről, készítőik kilétéről, a fülkék koráról számos legenda, feltételezés, tudományos feltevés született. A vidéken megőrződött hagyománykincs egyik csoportja a hamvasztásos temetkezést, a másik igen elterjedt hagyománycsoport pedig a méhészkedést említi a fülkékkel kapcsolatban (ezzel kapcsolatban azonban számos kétely felmerült, az eddigi régészeti feltárások sem erősítették meg ezt a feltevést).
A kutatók egy része a kelta néptörzsek urnatemetkezési helyeinek, a „szkíta-hun-magyar hősök” vagy egyes nemzetségek síremlékeinek vélte a vakablakos sziklákat, mások pedig bálványtartóknak, áldozóhelyeknek gondolták azokat.
Királyszéke
A völgyet uraló, legimpozánsabb sziklavonulat a Királyszéke (IV. sziklavonulat), mely egy búbos kemencéhez hasonlító nagyobb kúpra és több kisebb kúpra tagolódik, ahol összesen 48 db fülkét számolhatunk meg. A sziklát átszelő hasadékban (Kutyaszorító) is találunk fülkéket. A egyik fülkének csak a hátlapja maradt meg, de annak 112 cm-es magassága alapján kiérdemelte a legnagyobb ismert kaptárfülke címet. Feltűnően sok a nagyméretű fülke: a nyílásmagasságuk általában 60 cm fölött van, nem egy meghaladja a 80 cm-t, sőt a 90 cm-t is, a hátlap magassága általában 10 cm-rel kisebb, mint a nyílásperem magassága; nyílásszélességük, pedig alul átlag 32,2 cm, felül 26,5 cm. A kúpok csúcsaiba egy-egy kerek lyukat faragtak, amelyek rendeltetése még nem teljesen tisztázott.
A Királyszékétől Keletre található, a völgyoldal peremén egykoron legmagasabbra emelkedő sziklatömb a III. szikla. Felső részét a kőbányászat teljesen elpusztította. A megmaradt alsó szinten 8 fülke menekült meg. Innen 30 méterre, Délre találjuk a II. sziklát, amelyen 20 fülke sorakozik. A déli oldal már nagyon lekopott, az északnyugati oldalon viszont nagyon szép fülkék láthatók. Némelyiken a keret és keretátvágás is jól kivehető. Az I. sziklát innen 150 méterre, Délre találjuk, mely egy kisebb méretű kúp, amin egy fülke van.
A Királyszékétől Északnyugatra található V. sziklavonulaton 20 fülke és egy természetes hasadék mentén kialakult, ember nagyságú üreg látható. 1961-ben itt végzett ásatást Saád Andor. Az üreg feltöltésében és az előtérben kitűzött szelvényben 36 db 14-15. századi kerámiatöredéket találtak.
Az V. sziklavonulat felett található VI. sziklakibúvás, tulajdonképpen az elbányászott III. vonulat folytatása, de attól bányaterek választják el és közelebb is esik az V. vonulathoz , ezért kapta a VI. sorszámot. A sziklacsúcson mindössze 1 fülke látható."
Természeti értékek
A Látrányi-puszta különleges természeti értékek hordozója az Észak-somogyi térségben.
A Balaton egykori dűnéin kialakult homok pusztán, az életközösségek jelentősen eltérnek a környező löszterületeken kialakultaktól. A homokbuckák, buckaközök és az időszaki vízfolyások széles, lapos völgyei teszik a felszínt mozgalmassá. A változatos felszínen a száraz homokpusztai rétek és a jó vízellátottságú láprétek, üde kaszálórétek és kisebb erdős területek váltják egymást.
 
A terület arculatának kialakulásában, a sokszínű természeti értékek fennmaradásában elsődlegesen a hagyományos gyepgazdálkodás játszott szerepet. Mind a legeltetés - alapvetően birkával és marhával - mind a kaszáló művelés jelen volt a területen. Előbbi a szárazabb gyepekre, utóbbi az üde gyepekre és láprétekre volt a jellemző.
 
A viszonylag kicsi – alig 230 ha-os – természetvédelmi terület növényállománya rendkívül gazdag, a védett fajok száma meghaladja a harmincat, több közülük tíz-, vagy éppen százezres tőszámával tűnik ki. Néhány faj csak itt található a térségben, mint a vidrafű (Menyanthes trifoliata), a fehérmájvirág (Parnassia palustris), szalmagyopár (Helichrysum arenarium), vagy a szúnyoglábú bibircsvirág (Gymnadenia conopsea).
Állatvilágát tekintve a terület különösen gazdag rovarvilágát, a védett fajok nagy számát említhetjük. Különösen fontosak az olyan, európai jelentőséggel is bíró fajok, mint a lápi tarkalepke (Euphydryas aurinia), a nagy tűzlepke (Lycaena dispar), a vérfűboglárka (Maculinea teleius), a zanótboglárka (Maculinea nausithous), vagy a skarlátbogár (Cucujus cinnabarinus)
Természeti értékek
A Dunát és a Drávát övező- ma is érintetlen- ártéri erdők és mocsarak megőrzésére jött létre a Duna- Dráva Nemzeti Park. Ennek egy része hazánk legnagyobb erdős ártere, a gímszarvas, dámvad- és vaddisznó állományáról híres Gemenc.
Tolna Megye egyik legjelentősebb természeti értéke a Duna mentén elterülő kb. 50 000 hektár területű erdő, a gemenci vadrezervátum. Rendkívül gazdag, őserdő jellegű növényvilága van: 150 éves kocsányos tölgyek, fehér fűzek, fekete nyárfák, jegenyefák váltakoznak, ártéri erdők, sűrű bozótosok, tisztások, tavak és leszakadt dunaágak tagolják az erdőt és teszik még változatosabbá.
A sűrű növényzet élelmet és rejtekhelyet ad az őshonos gímszarvasoknak, vaddisznóknak, őzeknek, apróvadaknak. Gazdag az erdő madárvilága is. Ritka, védett madarak fészkelnek a hatalmas fákon; fekete gólyák, fekete harkályok, szürke- és vörösgémek élnek a vizek környékén és a nádasokban. Az erdő - pótolhatatlan természeti értékeire való tekintettel - 1977 óta tájvédelmi körzet, amely csak szervezetten látogatható a gemenci kisvonattal, vagy a Sión és a Dunán közlekedõ túrahajóval.
A kisvasút 23 kilométer hosszan kanyarog az erdőben. A fák között és a tisztásokon gyakran lehet szarvasokat és vaddisznókat látni. Az új kirándulóközpontban fellelhető egy színvonalas vendéglő, egy emléktárgy-üzlet és egy 100 hektáros sétáló-erdő, amely ízelítőt ad az ártéri erdõ növényvilágából és a vadgazdálkodás kiállított eszközeiből. A kiránduló vonat és a túrahajó menetrendjéről, valamint a szálláslehetőségekről naprakész információval szolgál a Tolna Tourist:
Természeti értékek

Az egykori vulkáni folyamatok és a földtani értékek bemutatására alakították ki a 2 km hosszú geológiai tanösvényt Szilváskőn, amely a kőzetek érdekes világán kívül a sajátos élővilág és a csodálatos tájképek megismerését és élvezetét is biztosítja.

Szilváskő a Medves vidékének egyik gyöngyszeme.

Az egykori vulkáni folyamatok és a földtani értékek bemutatására alakították ki a 2 km hosszú geológiai tanösvényt, amely a kőzetek érdekes világán kívül a sajátos élővilág és a csodálatos tájképek megismerését és élvezetét is biztosítja.

Nagy-Szilváskő: 628 méter magas képződmény hatalmas dómként magasodik Szilváskő-puszta és a Bárna–patak völgyfője fölé. Szépségben vetekszik a somoskőivel, méreteit tekintve annál jóval nagyobb.

Szilváskőpuszta-Kis-Szilvás-kő: 620m magas. A nagy csúcstól kissé délre emelkedik ki, a piramisra emlékeztető tömbje, amely megbújik a termetes bükkfák között.

Szilváskőpuszta-Bazaltoszlopok: 35-40m magasságú bazaltzuhatag, ahol úgy állnak a kissé megdőlt bazaltoszlopok, mint egy katedrális orgonasípjai. Az oszlopos szerkezetű bazaltot lávaréteg, azt bazalttufa zárja.

Szilváskőpuszta- Sárkánytorok-barlang: Omladéklabirintus. Közvetlenül a Szilvás-kő csúcspontja mellett, két egymást keresztező törés mentén alakult ki a Sárkánytorok- barlang.

Természeti értékek

A mohácsi sokácok messze földön ismert népszokása, a busójárás idejét a tavaszi napfordulót követő első holdtölte határozza meg. A busójárás a más népek hiedelemvilágában is megtalálható télbúcsúztató, tavaszköszöntő, oltalmazó, termékenységet varázsló ünnepek családjába tartozik. Éppúgy rokonságot mutat a riói és a velencei karnevállal, mint az afrikai népek szokásaival.

A busó öltözete régen is olyan volt, mint ma: szőrével kifordított rövid bunda, szalmával kitömött gatya, amelyre színes, gyapjúból kötött cifra harisnyát húztak, lábukon bocskort viseltek. A bundát az öv vagy marhakötél fogta össze derekukon, erre akasztották a marhakolompot. Kezükben az elmaradhatatlan kereplőt vagy a soktollú, fából összeállított buzogányt tartották. A leglényegesebb azonban, ami a busót busóvá teszi: a fűzfából faragott, hagyományosan állatvérrel festett birkabőrcsuklyás álarc.

Természeti értékek
 T a n y a c s á r d a  V e n d é g h á z a            
Egy nyugodt hely, távol a város zajától, Felsőlajoson 
(5-ös főút 63. km-kő)

Pihenjen festői környezetben és élvezze az Alföld romantikus hangulatát. Az Új Tanyacsárda területén található 4 napraforgós Vendégházban 11 db fürdőszobával, minibárral felszerelt vendégszoba áll a vendégek rendelkezésére. Ingyenes parkolást biztosítunk.
Kedvezményes 2 éjszakás szilveszteri csomagajánlatunk 
2014. december 30. és 2015. január 1. között 
-  Disznótor látványkonyhával és lovasbemutatóval, kocsizással az Új Tanyacsárdában
- Szilveszteri mulatság az Öreg Tanyacsárdában 
- 2 éj szállás 
2 ágyas szobában
32.700.- Ft/ fő felnőttek, 27.200.-Ft/fő gyerekek részére,
mely tartalmazza a lenti szolgáltatásokat.
A csomagár nem tartalmazza az idegenforgalmi adót,
mely 400.-Ft/fő/éj.
Tanyacsárda szolgáltatásai:        
December 30. Disznótoros program látványkonyhával és lovasbemutatóval, kocsizással
Böllérünk irányításával a vendégek figyelemmel kísérhetik a hagyományos ételek elkészítését, megismerkedhetnek a munkafolyamatokkal: a hurka és kolbásztöltéssel, meg is kóstolhatják a sült vért és a sült májat. 15.00 óra körül lovasbemutatót tartunk, illetve kocsikázhatnak (hó esetén szánkózhatnak) a vendégek. Programunkat egy estebéddel zárjuk, a jó hangulatról cigányzenekarunk gondoskodik. 
Természeti értékek
Az Arborétum Agostyán község határában található, megközelíthető gyalogosan, kerékpárral, autóval, és tömegközlekedési eszközökkel, az út Tatától mindössze 8 km.
Az arborétum csak szakvezetés keretében látogatható május 1. és szeptember 30. között, szombaton és vasárnap 9:30, 11, 13, 15 órakor. Előzetes egyeztetés esetén csoportokat hétköznap is fogadunk.
Információ: Rozmann Hajnalka, +36 30 400 9119
Belépődíj: Felnőtteknek: 500 Ft, diákoknak: 300 Ft.
Az Országos Erdészeti Egyesület érvényes tagsági kártyával rendelkező személyek részére 50% kedvezményt biztosítunk a belépő díj árából.
Az Agostyáni Arborétum története nem nyúlik a távoli múltba. Bár a terület különlegességét már az Eszterházyak is felismerték, hozzáértő szemmel választották ki, és telepítették be a szlavóntölgyeket és vörösfenyőket, 1912-ben. Ezek ma az arborétum legidősebb fái. A telepítés alapját mégis a Magyar Tudományos Akadémia Agrártudományi osztálya által 1953-ban meghirdetett a „Honosítás alatt álló fás növények ökológiai, élettani és rendszertani vizsgálata” c. pályázat képezte. Megfelelő termőhelyi viszonyokat keresve jutottak el a Tatától 5 km-re fekvő Agostyán határába, a Bocsájtó völgybe. Tehát az arborétum alapvetően fatermesztési kísérleti céllal létesült. A kísérletek a nem őshonos, illetve hosszabb idő óta széles körben nem alkalmazott fajok és változatok klímatűrésére, termőhelyi igényére, az ellenálló képesség, a növedék és faminőség vizsgálatára irányultak.
A tervezési, szaporítóanyag beszerzési, felügyeleti munkákat Nemeskéri Kiss Miklós, dr. Barabits Elemér, Bánó István és Galambos Gáspár végezték. Szakirányításuk alatt 1955 és 62 között mintegy 300 növényt és változatot telepítettek a kertbe.
Természeti értékek
 Az Alcsúti Arborétum Magyarország legeredetibb angolparkja, 1820-as telepítése József nádor nevéhez fűződik. Ő volt az ország nádora, az első Habsburg, aki Magyarországon letelepedve birtokot szerzett, az ő leszármazottjait nevezzük a Habsburgok magyar ágának. A kastély parkja ma több mint 40 hektáros, növényritkaságok egész sorát rejtő arborétumnak ad helyet, s a természet után vágyakozóknak nyújt kellemes kikapcsolódást. A főherceg kastélyának tájkertje ritka növényekben gazdagsága miatt az elsők közé tartozott az egész birodalomban. A 300 növényfajt meghonosító József nádor pompás klasszicista kastélyára ma már csak a timpanonos főhomlokzata emlékeztet. A kastély Pollach Mihály tervei alapján épült, Magyarország egyik legnagyobb klasszicista kastélya volt, az angolparkot schönbrunni kertépítőmesterrel Tost Károllyal terveztette. Az épület egykori szárnyához épített istállóból kialakított kápolna ma is áll, ezt 1880-ban Storno Ferenc tervei alapján neoromán stílusban alakították ki. A park pálmaházát Ybl Miklós tervei alapján építették fel, melynek már csak maradványai láthatók, valamint épségben megmaradtak a régi angolpark építményei, a Babaház, a Gloriette és a Medveház. Az Alcsúti Arborétum növényzete a XIX. századi növénytelepítés eredményeként egy 540 fajból álló fás növénygyűjtemény. A legszebb és legidősebb példányai között platánok, török mogyorók, tulipánok, vasfák, vérbükkök, mocsárciprusok, jegenyefenyők, és japánakácok találhatók, de értékes a hárs,- juhar-, tölgy- és gesztenye-fajok gyűjteménye is. Egyedülálló értéket képvisel a 24 törzset nevelő óriástuja, a zuhatagos bükk, a héttörzsű török mogyoró, a közeli Csaplári erdő Magyarország legidősebb, 170 éves libanoni cédrusa és az etyeki utat szegélyező, vele egyidős platánsor.Minden évszakban kellemes időtöltés az arborétumban a madárdaltól hangos, hatalmas fákkal szegélyezett, kényelmes sétautakon az egykori főhercegi kertet bejárni. Az arborétum minden évszakban más-más arculatát mutatja, a kora tavasszal nyíló hatalmas hóvirágmező egyedülálló az országban. A mediterrán hóvirágoknak különféle fajtái nyújtanak látványosságot az ide látogatók számára. Szentivánéj környékén, június hónapban egyedi látványosság a Szentjánosbogártánc. Különleges esti sétában lehet részük az ide látogatóknak, miközben ezernyi fénylő zöld lámpásként repkedve nyújtanak látványosságot bevilágítva az arborétumot.
Természeti értékek
Az arborétum Miskolc belterületén, az Avas-hegy délkeleti leejtőjén terül el a természetvédelmi terület szomszédságában. kialakítása, növényfajainak telepítése 1986-ban kezdődött meg, esztétikai és ismeretbővítési céllal elsősorban fenyő fajok használatával. A 6 hektáros területből jelenleg egy 1,5 hektáros fenyőkkel és örökzöldekkel betelepített parkrész látogatható, melyben a tájékozódást a park fenntartói jeltáblák kihelyezésével segítik. Az Avasi Arborétumban hazánk leggazdagabb tűlevelű gyűjteménye él, hatszáz növényfaj közel ezer egyede tanulmányozható itt. A gyűjtemény különösen gazdag a magyar nemesítésű fenyőfélék terén. Az arborétumban, 1,5 hektáron 12 féle cédrus, 36 féle jegenyefenyő, 39 féle lucfenyő, 55 féle tűnyalábos fenyő, 9 féle vörösfenyő, 136 féle álciprus, 173 féle boróka, 37 féle tiszafa, 96 féle tuja él. Egy új, 4,5 hektáros területen megkezdődött a lombos fák telepítése is. Dr. Adorján Imre főorvos kezdeményezésére jött létre az arborétum. A város 1,5 hektáros területet bocsátott e célra a rendelkezéséra, a telepítés 1986-ban kezdődött. A terület talaját, fekvését, éghajlatát és mikroklímáját figyelembe véve született a döntés, hogy a hangsúlyt a fenyőkre és az örökzöldekre teszik. A célja egy olyan gyűjteményes kert kialakítása volt, ahol nemcsak a hazai, hanem a más földrészeken honos fenyői is megismerhetők.
Hírlevél

Szeretne folyamatosan értesülni a szálláshelyek aktuális ajánlatairól, akciókról, programokról? Iratkozzon fel hetente megjelenő ingyenes Hírlevelünkre és számos szezonális, valamint egyéb ajánlat közül válogathat!