Természeti értékek
Az 1965-ben létesített Arborétum kellemes kikapcsolódást kínál. Látogatóink gondozott sétautakon haladva gyönyörködhetnek a 335 lombos, 156 örökzöld fa- és cserjefajban, miközben szépen kialakított pihenőhelyeken frissülhetnek fel a helyi jelentőségű természetvédelmi területté nyilvánított parkban. Különösen nyári melegben üdítő megpihenni a kert kis tavainak partján, illetve az egyik kis tó szigetén, amely fahídon közelíthető meg. Az Arborétum kedvelt színfoltja az őshonos háziállatokat bemutató és állatsimogató, ahol magyar parlagi baromfifajták, kopasznyakú és kendermagos csirkék, gyöngytyúkok, fodrostollú ludak, magyar félvad kacsafajták, fácánok, galambok élnek. Külön kifutóban vadisznót, dámszarvast, őzet, alpakát, mangalica sertést, valamint racka-, cikta-, és cigája juhok és egy szamár tekinthető meg. Az Arborétum, Európában egyedülálló látványossága a Híres Lovak Emlékparkja, mely az elpusztult híres lovaknak állít emléket kopjafás sírhalmokkal. A temetőben 54 ló sírja található - 18 db emlékdombon - erdélyi motívumokkal díszített egyedi kopjafák és márványtáblák, valamint egy emlékmű kíséretében. Az Arborétum mind a négy évszakban más arcát mutatja meg vendégeinknek. Tavasszal a hosszú tél után ébredező növény és állatvilág, a rügyektől roskadozó ágakon párjukat kereső madarak éneke, nyáron a haragoszöldbe borult vegetáció, a frissen kaszált fű illata, a legelő nyáj látványa, ősszel a természet színeinek sokasága és az elmúlás hangulata, télen pedig a zuzmara köntösbe öltözött növények és a hóborította 19,4 ha-os terület mind-mind olyan látványt nyújt, amit látni kell.
Természeti értékek
A Bánki Füvészkert elnevezésével Csapó József, Diószegi Sámuel, Fazekas Mihály munkáiban szereplő régi, szép nevet, a debreceni botanikai hagyományoknak megfelelően örökíti tovább. A látogatóknak nem csupán botanikai, dendrológiai és tájképi élményeket kínál, hanem a bemutatóház kiállításai révén a táj népének életmódjával, gazdálkodási emlékeivel, botanikai, rovartani, madártani ritkaságaival és régészeti leleteivel is megismerkedhetnek. A Diószegi úton a 9-es autóbuszról a Panoráma út kereszteződésében leszállva s északi irányba sétálva, egy magaslatra érve hirtelen tűnik szemünkbe a Tóth Dezső által 1982-ben tervezett és a tájba jól beillő szép épületet, az Erdőspusztai Bemutatóház. Az épület körüli szépen gondozott park kiskapuján belépve az oszlopos borókák, s a ház előtt látható szobrok a Hajdú-Bihar megyei nemzetközi fafaragótáborban dolgozó művészek 1988-ban készült munkái. A 15 hektáros füvészkert elsősorban fagyűjteményből, lombos, fenyő- és cserjefélékből áll. Az arborétum a különböző földrajzi térségekben őshonos fákat, növényeket tárja elénk angolparkrendszerben.
Természeti értékek
A Chernel-kert Arborétum (Kőszeg, Arborétum u. 2.) a város északkeleti részén, a Címerpajzs dűlőben található. Egykor a Chernel-család mintegy 1,5 hektáros gyümölcsöskertje volt, majd Chernel István ornitológus emlékkertté, madárvédelmi mintateleppé alakította. Az arborétum kialakításához 1898-ban fogott hozzá, amikor nemzeti ünnepeinken, jelesebb napokon (mint például Kossuth Lajos és II. Rákóczi Ferenc fejedelem hamvainak hazahozatalakor) és családi eseményeken emlékfákat kezdett ültetni. Később sűrű sövényeket telepített, hogy a madarak jó fészkelő- és búvóhelyeket találhassanak. Baráti kapcsolatot ápolt számos közeli arborétum gazdájával, és a növények egy részét is Kámonból, Szelestéről szerezte be. A kert előtti emlékművet 1931-ben állították^ Chernel István portréját Mayer Sándor szombathelyi szobrászművész faragta meg. Chernel István utódai többé-kevésbé megpróbálták a park értékeit megtartani, de eközben ismét gyümölcsfákat ültettek. A II. világháború után államosították, és gazdálkodóknak adták bérbe. A pusztulástól végül Horváth Ernő, a Vas Megyei Múzeumok igazgatóhelyettese mentette meg^ az 1965-ben a múzeum birtokába került. Még abban az évben az Országos Természetvédelmi Hivatal védetté nyilvánította, és a nagyközönség számára is megnyitották. A kertet Retkes József tervei alapján rekonstruálták. A szomszédos kertek megvásárlásának köszönhetően területe 1972-re 2,6 hektárra nőtt. 1972-ben, egy kis faházban megnyitották a Chernel István Múzeumot, ahol a Chernel-hagyatékon túl Kőszeg környékének élővilágát is bemutatják. Az arborétumot és társintézményeit 1992-ben bezárták, és csak két év múlva nyitották meg újra, amikor a Fertő-Hanság Nemzeti Park kezelésébe adták. 1998-ban alakították ki a védett növényeket bemutató tanösvényt. A múzeumot új épületbe költöztették. 2002-ben az intézményeket az akkor alakult Őrségi Nemzeti Parknak adták át, és ekkor elkezdték a besűrűsödött kert felújítását. Hangulatos úttal feltárták a kert korábban gyümölcsösként használt részét, amit Horváth Ernő díszfákkal ültetett be. 2002-ben készült el kert különleges kapuja, Tornai Endre András kőszegi szobrászművész munkája.
Természeti értékek
A Csácsi arborétum Zalaegerszeg északkeleti határában, Csácsbozsok városrészben városközponttól kb. 4 km-re található 60 hektáros védett terület. Az erdő a zalai klimatikus erdőtársulások, az illír gyertyános-tölgyesek, bükkösök, jellemző, fajgazdag reprezentáns képviselője. Helyén a zalavári apátság tulajdonában lévő csemetekert volt, amely már a második világháború előtt az egerszegiek kedvelt kirándulóhelye volt. A második világháború alatt a lucfenyvest hadicélra kitermelték, helyreállításakor 30-40 féle örökzöldet, illetve lombos fát ültettek. A csemetekert a hatvanas évek végén szűnt meg, akkor kerítették be és alakították át arborétummá. A bekerített védett területet 750 hektárnyi erdő veszi körül, amelyen keresztül 2001 novemberében egy 7,3 kilométer hosszú makadámút épült megkönnyítve a fakitermelést. Az önkormányzat helyi jelentőségű természeti értéknek nyilvánította, amelynek célja „az arborétum területén található változatos erdei élőhelyen a jelenlegi természetközeli állapotok fenntartása, az ott lévő természeti értékek megőrzése, a kialakított dendrológiai gyűjtemény hosszú távú fenntartása és a lakosság pihenését, kikapcsolódását szolgáló helyszín biztosítása.” Az arborétum a Csácsi-erdő Natura 2000 terület része. Nyitva: április 1-től szeptember 30-ig Szo-V: 9.00-19.00 Belépő: díjtalan
Természeti értékek
Debreceni Egyetem (Egyetem tér 1.) központi épülete mögött található. A városközpontból az 1-es villamossal, vagy a Déri tér-Baltazár Dezső tér-Bethlen utca-Egyetem sugárút illetve a Péterfia út-Nagyerdei park útvonalon kerékpárral is megközelíthető. A Debreceni Egyetem központi épülettömbje mögött található az 1928-ban alapított Botanikuskert, melyben a világon ismert 3000 kaktuszfajta közül 1200 megtalálható. A trópusi gyűjtemény üvegházi ritkasága a közel 100 éves szágó, mely a fenyőfélékkel rokon. Mellette orchideák, banánfa, vanília is található a csodálatos (kertben) környezetben. A kert nevezetessége a Kőrösi Csoma Sándor szülőfalujából származó dióból sarjadt emlékfa is. Nyitva tartás: hétfőtől vasárnapig 8.00-tól 18.00 óráig (télen november 15. és március 15. között 8.00-tól 16.00 óráig). Pálmaház: hétfőtől szombatig 10.00-től 12.00 óráig és 13.00-tól 15.00 óráig, kivéve pénteket, amikor 10.00-től 12.00 óráig tart nyitva.
Természeti értékek
Az 1950-ben védetté nyilvánított 7 hektáros területen több mint 700-féle fa él. Országosan is ritkaságként tartják számon a szillevelű gumifát.A színpompás cserjék, örökzöldek és a nyáron hatalmas lombsátrú fák fajszáma ma már több mint 700. Az Alföldön hulló évi 550 mm körüli csapadék kevés ennek az óriási fatömegnek. Az 1950-ben védetté nyilvánított 7 hektáros területen több mint 700-féle fa él. Országosan is ritkaságként tartják számon a szillevelű gumifát. A színpompás cserjék, örökzöldek és a nyáron hatalmas lombsátrú fákfajszáma ma már több mint 700. Az Alföldön hulló évi 550 mm körülicsapadék kevés ennek az óriási fatömegnek. Az arborétum mellett folyóHanyi-ér pótolja a hiányzó csapadékot a talajvíz magasabb szintentartásával. A terület Buttler János, az 1879 körül Egerbenszolgáló várkapitány öccsének tulajdona volt, akinek vagyonát 1845-benelárverezték. 1870 körül egy budapesti orvos vásárolta meg, az ő neveltfia, ifj. Kovács József orvos és szenvedélyes botanikus hozta létre akertet. Már 1929-ben, az akkor már 350-féle növényt éltető arborétumróla Kertészeti Lapok írt ismertetőt, különös tekintettel a hideg, téliidőjárás hatásaira. Az arborétum mellett működik egy díszfaiskola, aholaz arborétumban található növényekről történik a szaporítás. A kert különlegességei A bejáratnál hatalmas termetű krími hárs fogadja a látogatót. Alatta egy kör alakú területen közel 30-féle talajtakaró kis cserje és törpefenyő található. A másik oldalon aprólevelű kecskerágó, elterülő boróka, az örökzöld borbolya és az erika színpompás virágai gyönyörködtetnek. 1985 hideg tele erősen megtépázta az örökzöld, szúrós levélszegélyű magyalt, amit a kastély kert felőli falánál találhatunk. Igen érdekesek a nagyon lassan növő tiszafák, melyeknek termése nem piros, hanem a ritkább, sárga színű. A nehézszagú, vagy kúszó boróka az ország legterjedelmesebb példányai közül való. Ritkaság a kert keleti részén található kínai selyemfenyő, melynek kérge nem hasonlít a többi fenyőjéhez. A repedező és darabokban leváló kéreg színe zöldes, szürkésbarna, tűi csomókban lógnak. Szokatlan látvány itt, az Alföldön a hatalmas bükkfa. A valószínűleg több mint 100 éves kocsányos tölgynek is ez az élőhelye. A kertben mindenfelé díszcserje található (madárbirsek, rózsalonc, orgonák). Skarlátvörös színben pompázik augusztusban a trombita cserje (trombitaszerű virágú kúszónövény.) Szép látvány az olasznád, mely falszerűen emelkedik. Néhány példány él itt a cukorsüveg fenyőből is. Szemet gyönyörködtető a több száz fajtából álló dáliagyűjtemény.Nyitva tartás: H-P 7-16^ Szo-V 10-16
Természeti értékek
A püspökladányi arborétum Kaán Károly kezdeményezésére jött létre 1924-ben. Kaán Károly a természetvédelem és az alföldfásítás úttörője volt. Az országos hírű Erdészeti Szikkisérleti Telepet a világon elsőként itt hozták létre. A nyolchektáros arborétumban körülbelül 650 fajta fa és cserje él. A telepített fák zöme több hazai arborétumból és csemetekertből származik, de van Kínából, Dániából és Oroszországból származó faj is. A kocsányostölgy- csoport az arborétum legősibb állománya. Az alföldön ritkaságszámba menő fafajjal, cserjével is találkozhatunk. Többek között vasfával, török mogyoróval, iráni varázsfával, japán cseresznyével, szomorú japán akáccal és kőrissel is. Az arborétum területén kilátó is található, melyről szép kilátás tárul elénk. A kilátó melletti víztározó az arborétumhoz tartozó csemetekertek öntözésére szolgál. Az arborétumi bemutatóházban Püspökladány élővilágát és a szikfásítási kutatások történetét bemutató állandó kiállítás 1992 óta üzemel. Megközelíthető közúton: Budapest felől a 4-es számú főközlekedési úton, a felüljárótól 500 m-re balra. Hajdúszoboszló felől a 4-es számú főközlekedési úton, a második püspökla­dányi bekötőútnál jobbra. Nádudvar felől ugyanaz. Berettyóújfalu, ill. Püs­pökladány felől a 42-es számú főközlekedési, ill. a farkasszigeti bekötőúton. Az arborétum szabadon látogatható, a kiállító és bemutatóház. H-CS 8-16, P 8-13.30 óráig van nyitva. Előre bejelentett csoportoknak szakvezetést biztosítanak.
Természeti értékek
A Gödöllői arborétum az erdészeti kísérleti arborétumok jellegzetes példája. A növényeket nem egyesével vagy kisebb csoportokba, hanem állományszerűen, parcellákba telepítették. Az 1900-as évek elején, kutatási célokra tervezték, jelenlegi területe 347 hektár. Itt találjuk az ország legnagyobb akác fajtakiválasztó és származási kísérletét, valamint jelentős kutatásokat folytatnak különféle fenyő-, tölgy- és diónemzetségekkel is. A gödöll?i arborétumot 1902-ben alapították 190 hektárnyi területen, azzal a céllal, hogy a homokos, alföldi területek fásítására alkalmas fafajokat honosítsanak meg benne. A József f?herceg nevét visel? liget telepítését 1914-re fejezték be, s a húszas, harmincas években Magyarország legjelent?sebb növénykertjeként tartották számon. A II. világháború az arborétum faállományában is súlyos károkat okozott. 1960-tól az Erdészeti Tudományos Intézet munkatársai nagyszabású telepítési programba kezdtek, amelynek eredményeként ma már 110 nyitvaterm? és 650 lombos fafaj, illetve alfaj vagy változat található meg itt.Az intézmény jelenleg 350 hektárnyi területen m?ködik. Ennek 90 százaléka erdészeti kutatási célokat szolgál, 10 százaléka park jelleg?. Az arborétum 1989 óta rendszeres nyitvatartással várja a látogatókat.
Természeti értékek
A keleti-Mátrában, a községtől mintegy 2 km-re található a Mátra, s egyben Heves megye legjelentősebb erdei arborétuma, melyet egyes térképek Györke-tanyának, mások viszont az alapító tiszteletére Jámbor-tanyának, illetve Bojtos-kertnek nevezik. Létrehozása Jámbor Vilmos főhercegi főkertész (1825-1901) nevéhez fűződik, aki a múlt század végén hozta létre csemetekertjét, valamint a világ szinte minden tájáról összegyűjtött, elsősorban örökzöld fafajokból álló gyűjteményét. Sajnos, a kert a II. világháborút követően pusztulásnak indult. A botanikai értékek számbavétele 1955-ben megtörtént, de igazi gazdája nem volt. 1975-ben védelem alá helyezték az erdő 70 ha-nyi részét, melynek 4,5 hektáros középső területe tekinthető arborétumnak. Ma 29 fajhoz tartozó, 572 betelepített fásszárú növényegyed él itt. A területen nincsenek kiépített sétáló utak, ösvények. Igazi vad vidék, amelyen a természetes erdő fafajai békésen együtt élnek az ekzótákkal.
Természeti értékek
Kám határában, a középkorban elpusztult Jeli település környékén található a Nyugat-Dunántúl legszebb fagyűjteménye. A 74 hektáros Jeli Arborétum az ország legnagyobb arborétuma. A rododendronok virágzásakor, májusban és júniusban a legpompásabb. Az Ambrózy Migazzi István által alapított híres gyűjteményeskert gondos kialakításának köszönhetően jött létre az örökzöld-, főleg rododendron-gyűjtemény. Külön érdekessége, hogy a telepítések egy részét világrészenként, növényföldrajzilag ültették össze. A kert közelében alussza örök álmát az alapító. Az arborétum belépődíj ellenében látogatható, májusban és júniusban minden nap 8-17 óra között. Áprilisban és július elejétől szeptember végéig csak hétvégén tart nyitva, télen zárva van. Belépőjegy:felnőtt jegy: 1.000 Ft, kedvezmény: gyermek, diák, nyugdíjas: 500 Ft, (diák és nyugdíjas jegyeket csak diákigazolvány, illetve nyugdíjas igazolvány felmutatása ellnében tudnak biztosítani)csoportos jegy 16 főtől: felnőtt: 700 Ft,csoportos gyermek, nyugdíjas (16 főtől): 350 Ft,családi jegy (2 felnőtt + legalább1 gyemrek (14 éves korig): 2.000 Ft / család (A családi jegy mellé egy tájékoztató füzetet díjmentesen biztosítanak.)
Természeti értékek
A Kámoni Arborétum 27 hektárnyi  biológiailag aktív területet jelent, mely még műholdas felvételeken is jól látható. A talaj valódi élő közeg, mert, csekély a lebetonozott, vagy egyéb módon, a biológiai működés szempontjából korlátozott felület. Részben mesterségesen betelepített, részben spontán betelepült élőlények, növény, állat és gomba fajok népesítik be. A rendelkezésre álló teret, mintegy 30 m magasságig töltik meg a különböző fajok. Meghatározó a fák szerepe, melyek között  több, 100 évesnél idősebb jelentős méretű egyed is akad. Helyenként erdő sűrűségű foltok, máshol ligetes részek, helyenként fajgazdag rétek teszik változatossá. A területen több vízfelület is van, melyek között kiemelkedik,  a Gyöngyös-patak két ága és az Arborétum tóláncolata,  melyek a mesterséges eredetük és a rendszeres emberi hatás ellenére is jelentős biológiai életteret alkotnak. A Kámoni Arborétum Szombathely belterületének legnagyobb zöld területe, melyen a legnagyobb az élő biomassza mennyisége, legnagyobb mértékű a széndioxid megkötése, legnagyobb az oxigén termelése, legjelentősebb a levegő szennyezésre gyakorolt szűrő hatás, legnagyobb a területegységre jutó fajok száma, legnagyobb a védett fajok előfordulási gyakorisága. 2. Park, rekreációra, pihenésre, felüdülésre alkalmas terület. A Kámoni Arborétum Szombathely legnagyobb összefüggő parkja, egyben az egyetlen bekerített, rendszeresen őrzött és napi szinten gondozott  zöld területe. Annak ellenére, hogy állapota az utóbbi 15 évben  sokat romlott, területét ma is jelentős hosszúságú sétaút hálózza be. Padok, esőbeállók WC-k teszik komfortossá. Szombathely többi parkjától az is megkülönbözteti, hogy sem gyalogos, sem kerékpáros átmenő forgalom nem sújtja. A növényállomány szerencsére a szabvány parkos kezeléstől mentes (felnyesés, homogén mértani formába ültetett foltok, az átláthatóság biztosítása, stb), azaz a fák, bokrok általában a maguk természetes formájában léteznek. A rendszeresen kaszált, vagy nyírt gyepek, sem homogén fajszegény pázsitok, hanem fajgazdag változatos rétek, vagy természetszerű vízparti növényzet. A növényállomány helyenként erdőszerűen sűrű, máshol a vízparti növényzet, vagy a tágas rétek, sziklakertek, faóriások, intim zugok teszik változatossá, romantikussá, kikapcsolódásra különösen alkalmassá.Október 15 - Április 15.   09:00 - 17:00 Utolsó jegy kiadása: 16:30  Április 16 - Október 14.   09:00 - 19:00 Utolsó jegy kiadása: 18:30 Futó idő: 06:30 - 09:00
Természeti értékek
A Kecskeméti Arborétum a központtól mintegy 3 kilométerre található, ahol 62 hektáron különböző növénykülönlegességekkel és védett fajokkal találkozunk. A növénypark területéhez vallási hagyományok is fűződnek, hisz 1713 óta búcsújáró helyként tartják számon, ahol a hívők egy Máriának szentelt műemlék kápolnához, hivatalos nevén a Sarlós Boldogasszony kápolnához zarándokolnak el minden évben. Az arborétum területe 4 különböző egységből áll, ezek: véderdősáv gyűjteményes rész tölgygyűjtemény egyházi terület A véderdő övezet az Alföld természetes és mesterséges erdőállományát mutatja be, valamit kedvezően befolyásolja a helyi mikroklímát. A 25 ha-os gyűjteményes részen 900 féle fa és cserje él. Az itt kialakításra kerülő növényföldrajzi ösvények, a Föld különböző éghajlati övezeteit képezik le, úgy mint a mediterrán, atlantikus és pacifikus észak-amerikai, kelet-ázsiai, balkáni, pannóniai területek jellegzetes növényvilágai. Az arborétum területén vannak olyan ösvények is, ahol a morfológiai tulajdonságok vagy éppen a rendszertani szempontok voltak a meghatározó szempontok. Ilyen növénytársulások például a "Színes lombok ösvénye", "Virágos fák és cserjék körútja", "Hosszútűs fenyők", "Ciprusok", "Borókák ösvénye"^ "Sziktűrők és vízkedvelők", "Szárazságtűrők ösvénye". Az növénypark legfiatalabb, 16 hektáros része a tölgy gyűjtemény (Quercetum), amely főleg a magyarországi, és egyes külföldi, száraz viszonyokat tűrő tölgytípusokat mutatja be. A legkisebb, 2 hektáros egység az egyházi terület, ahol 1999-ben alakították ki a Magyar szentek szoborsétányát. Ezen kívül kegyeleti hely, szabadtéri oltár, Lourdes-i barlang, és 15 stációból álló kálvária nyújt különleges élményt az idelátogatóknak. Az arborétumban kilátó, erdei tornapálya, fajátszótér, és tanösvények várják a természetes környezetben tanulni vágyó iskolás csoportokat is Nyitva tartás: Nyáron: 8-20 óra Tavasszal, ősszel: 8-17, 8-18, 8-19 óra Télen 8-16
Természeti értékek

A régi korok szerzetesei nagy gonddal termesztették és gyűjtötték a gyógyításhoz szükséges növényeket. A természet tudományos vizsgálatára, a monostor természeti környezetének tudatos alakítására a 19. század első évtizedeiből vannak adataink. 1830-ban már mintegy 80 fa- és cserjefaj található az apátság arborétumában, amelynek angolkert jellegét Szeder Fábián alakította ki az 1840-es években. Az arborétum területén ma több száz fa- és cserjefaj található, s ezek egy része különleges, az országban csak kevés helyen előforduló faj és fajta. A Főapátsági Arborétum a felüdülés, a kikapcsolódás helye, de rendszeres oktató- és kutatómunka is folyik itt. Védett botanikai értékei mellett igen gazdag a terület énekesmadár állománya is. 

A Gyógynövényház és a Lepárlóépület májustól szeptemberig látogatható,- hétköznap 13-16 óra között,- szombaton és vasárnap 11-16 óra között.

A Gyógynövényház és a Lepárlóépület  nyitvatartási ideje:

- március 31.–április 30.:  kedd–vasárnap 11-17 óráig
- május 1.–szeptember 30.:  hétfő–vasárnap 11-17 óráig
- október 1.–október 13.:  kedd–vasárnap 11-17 óráig

Előzetes bejelentkezés és külön programok esetén ettől eltérő időpontokban is lehetséges a látogatás.

Természeti értékek
A város északi részén, festői környezetben látható a Pintér-kert Arborétum.A kertben álló Pintér-villa, melyben jelenleg a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság központja található, a 19. század végén épült, nevét egykori tulajdonosáról, Pintér János nyugalmazott pécsi banktisztviselőről (1879-1933) kapta, aki botanikai érdeklődésű ember volt. A növények telepítését 1926-ban kezdte el. A terület kedvező klímaadottságait kihasználva örökzöld gyűjteményes kertet hozott létre, melyet egy szárnyas oroszlán is díszít. A kert növénytani értékei miatt 1977 óta országos Természetvédelmi Terület. A kertben több mint harminc védett növényfaj él, többek között csodabogyók (Ruscus sp.), farkasboroszlán (Daphne mezereum), sőt itt megcsodálhatjuk pl. a fokozottan védett bánáti bazsarózsát (Paeonia officinalis subsp. banatica) is. Legnagyobb értékét az orchideafajok képviselik, de megtalálható a Mecsek déli oldalainak számos hazai, őshonos növényfaja, szubmediterrán és mediterrán jellegű növények társaságában. A területen két védendő növénytársulás is megtalálható. Ezen adottságok együttese nagyban segítik az itt folyó természetvédelmi oktatást, szemléletformálást. Az arborétum változatosságát és esztétikai értékét tovább fokozzák a kertben elhelyezett művészeti alkotások, a kerti tó mesterségesen kialakított, de természetközeli növényegyüttesével, és az aranyhalas medence a vízköpő puttójával. Belépő: Felnőtt: 300 Ft Diák: 150 Ft Csoportoknak előzetes bejelentkezést követően lehetőségük van szakvezetés igénybevételére, melynek díja 1000 Ft/csoport.
Természeti értékek
Az arborétum a Nádasdy család egykori gyümölcsösének helyén áll. Az 1868-ban birtokait Sárvárról irányító Lajos bajor hercegnek és az általa alkalmazott erdészeknek köszönhetők a város környékének gyönyörű erdei és az arborétum létrejötte is. Az elsősorban tájképi értékeket felmutató, 300 fa- és cserjefajjal rendelkező kertben, a Rába ártér tölgy-kőris-szil ligeterdeinek emlékét őrző 4-500 éves kocsányos tölgy és idős magas kőris mellett idegen tájak számos faritkasága, illetve az ötvenes években ültetett Rhododendronok és a szépen karbantartott mesterséges tó varázslatos élményt nyújtanak a látogatónak. Az évszázados platánok, idős feketefenyők, tiszafák, japánakácok, vasfák, császárfák, ritka magnóliák, a hatalmas egylevelű magas kőris mind-mind az arborétum büszkeségei.Az arborétumban jelenleg 300 fa- és cserjefaj, -fajta található, növényanyagát és képét tekintve alapvetően két részre osztható. Az egyik rész, az egykori ártéri keményfás ligeterdő maradványa, amely ma a város közepén, az urbanizáció előtti állapotokról ad tanúbizonyságot. Itt 400-500 éves ősi kocsányos tölgyek, magas kőrisek és szálanként megmaradt, de jobbára csak fiatalabb mezei szil példányok uralják a területet, körülölelve a mintegy egy hektáros halastavat, a ligeterdők megszokott elegyfajaival és cserjefajaival. A másik rész a hagyományos értelemben vett arborétum, ahol a két évszázada megkezdett angolpark alapjain alakult ki a mai látvány. Az arborétum talán legnagyobb értékét minden bizonnyal a mintegy 200 éves platánok, feketefenyők, tiszafák, japánakácok, vasfák és egy hatalmas egylevelű magas kőris (Fraxinus excelsior ’Diversifolia’) évszázados példányai képezik. A későbbi telepítések közül a 100-130 éves liliomfák (Magnolia denudata, M. hypoleuca, M. kobus, M. liliiflora ’Nigra’, M. tripetala) hívják leginkább magukra a figyelmet, de sokféle rododendron és azálea faj élvezi a savanyú öntéstalaj nyújtotta ideális termőhelyi feltételeket. A Sárvári Arborétum azon túl, hogy otthont ad a hazai erdészeti kutatás egyik neves intézetének, a termálvízre épülő sárvári gyógyidegenforgalom vérkeringésébe is bekapcsolódik. Látogatók, gyógyulni vágyók sokasága keresi fel évszázados fáit, gyönyörködnek ritka növénykincseiben.Nyitvatartás: április 1-október 31-ig 8-18 óráig
Hírlevél

Szeretne folyamatosan értesülni a szálláshelyek aktuális ajánlatairól, akciókról, programokról? Iratkozzon fel hetente megjelenő ingyenes Hírlevelünkre és számos szezonális, valamint egyéb ajánlat közül válogathat!