MEGKÖZELÍTÉS
Vasúton, busszal Győr–Veszprém felől

ÚTVONAL
1. nap: Zirc – Borzavár – Szépalmapuszta – Kőrishegy – , majd – Bakonybél
Táv: 20 km
Szint: 490 m

2. nap: Bakonybél – Szent-kút – Csöpögőkút – Rák-tanya – Augusztintanya Kulcsosház (javasolt szállás)
Táv: 12 km
Szint: 250 m

3. nap: Augusztintanya Kulcsosház – Középső-Hajag – Herend
Táv: 10 km
Szint: 120 m

Visszaút: Herendről vonattal, autóbusszal utazhatunk haza.

NEHÉZSÉGI FOK
Tekintettel a vándortúra jellegére, edzettebb fiataloknak és középkorúaknak minden évszakban ajánlott.

LÁTNIVALÓK
Zirc: a Bakony központi részén, a Zirci-medencében helyezkedik el. Barokk apátsági templom, Zirci Arborétum világszinten jegyzett és ismert 20 hektáros élőfa-gyűjtemény, Reguly Antal Műemlék Könyvtár – 65000 kötetes gyűjteményt őriz, Bakonyi Természettudományi Múzeum, Reguly Antal Múzeum és Népművészeti Alkotóház, Kőbakancs – turisták „0” kilométere, Pintér-hegy tanösvény.
Borzavár: község igen szép tájképi környezetben.
Szépalmapuszta: az Esterházyak egykori majorja. Kőris-hegy: 709 m magasságával a Bakony legmagasabb csúcsa. Vajda Péter kilátó
Bakonybél: őskortól lakott. Magas-Bakony Erdőismereti Oktatóbázis és Kismesterségek Háza (gyűjtemény) Tájház Bencés templom és kolostor
Szent-kút (Borostyán-kút): Szent Gellért-kápolna.
Herend: kőkortól lakott hely, Porcelánművészeti Múzeum, Porcelánium, katolikus templom – a világon egyedülálló átlátszó porcelánablak (litofán) látható.

MEGKÖZELÍTÉS
Székesfehérvárról, Budapestről vasúton Kápolnásnyékig vagy Velencéig, majd busszal Sukoróra.

ÚTVONAL
Sukoró – Angelika-forrás – Bodza-völgy – Barlang-kút – Pákozd-Sukorói Arborétum – Katonai Emlékhely – Szúnyog-sziget. Kitérési lehetőség az Angelika-forrástól az Ingókövekhez majd a (4,5 km)
Táv: 14 km, kb. 4,5 óra
Szint: 120 m

NEHÉZSÉGI FOK
Ajánlott minden korosztálynak, családosoknak is minden évszakban. Közepes nehézségű túra.

LÁTNIVALÓK
Sukoró: 1848-ban főhaditanács színhelye volt. Szent Ignác római katolikus templom (Öreg u.), református templom (Fő u. 66.), Sukorói Néprajzi Ház, Meleg-hegy, szép kilátás.
Ingókövek: Likas-kő.
Bodza-völgy: A Velencei-hg. legszebb túraútvonalán járunk, felejthetetlen a különleges, gyakran mohás sziklacsoportok látványa a gyönyörű erdei környezetben.
Pákozd–Sukorói Arborétum Tájmúzeum és Halászati kiállítás: A Fogadóépületben Tájmúzeumot és Halászati Múzeumot láthatunk, a kilátó tetejéről megcsodálhatjuk a Velencei-tóra és Velencei-hegységre nyíló panorámát. A kilátó mögött tanösvény indul a Mészeg-hegyre, sétautak vezetnek az arborétumba és az Erdei iskolához. A tó mellett pihenőhelyeket és játszóteret létesítettek.
Pákozd, Mészeg-hegy: Katonai Emlékhely – 1848–49-es Emlékmű és Emlékkiállítás: Az 1848. szeptember 29-én itt lezajlott csata 130. évfordulójára emelték az épületet Sasi Nagy Ildikó tervei alapján. – Don-kanyar Kápolna: Az 1990-es években épült, a II. világháború idején, a Donkanyarban elesettek emlékét őrzi. Itt helyezték el az ismeretlen katona sírját is (szabadon látogatható). – „Misszió” – magyar katonák a nemzetközi békefenntartásban – interaktív kiállítás 1896-tól napjainkig: fel- és kipróbálható eszközök.

MEGKÖZELÍTÉS
Általában a megyeszékhelyekről közvetlen autóbuszjáratokkal, kerékpárral a mellékutakon.

ÚTVONAL
A 2007 tavaszára elkészült Tisza-tavi kerékpáros körúton, a Tisza-gáton, mint természetes kilátón végighaladva, a tisza-tavi panorámát élvezve kerülhető meg hazánk második legnagyobb tava.

Ajánlott pihenőhelyek: Kisköre Vízügyi Bemutató Terem (36/358- 200), Sarud szabad vízi strand (30/377-2255) – Poroszló Tisza-tavi Vízi Sétány (30/466- 3300) – Tiszadorogma vesszőmúzeum (49/356-301) – Tiszacsege MAHART Csege Motorossal hajózás a Tiszán (30/500-3232), Tiszafüred–Örvény: csónaktúrák a Tisza-tavi Madárrezervátumba (30/234-5108, 20/972-0840, 30/954-8620) – Tiszafüred– kézművesek (fazekasok 70/521-4460, 59/351-483, bőrműves 30/315-3864) – Abádszalók – szabad vízi strand (59/535-357) és Babamúzeum (20/669-4474)
Táv: 140 km

NEHÉZSÉGI FOK
Szintemelkedés minimális. Hobbiszinten kerékpározók is teljesíthetik tavasztól őszig. Ezzel együtt a túra közepesen nehéz, a táv és nyáron a hőmérséklet miatt.

MEGJEGYZÉS
Helyenként a gát le van zárva, kikerülése műúton megoldható. A Tisza-tavi Túraközpont Hálózat garantált túravezetőket, túraajánlatokat, valamint túratérképeket és túrázásra alkalmas eszközöket kínál a vendégek számára.
További információ: www.tisza-to-info.hu

MEGKÖZELÍTÉS
Kerékpárral a mellékutakon, gépkocsival az M3-as autópályán a füzesabonyi leágazásig, majd a 33-as főúton Besenyőtelekig, onnan Kömlő érintésével Kiskörére. Vagy a 4-es főútról Fegyverneknél letérve a 34-es főúton Kunhegyesig, majd Abádszalókon keresztül Kiskörére. Tömegközlekedéssel: Kisújszállás–Kálkápolna vasútvonalon, vagy Budapestről, Egerből és Gyöngyösről közvetlen buszjáratokkal.

ÚTVONAL
1. nap: Kisköréről elindulva, Pusztataksony felé közúton, a Tisza híd előtt jobbra a Tisza- gáton. Pélyi Madárrezervátum (madármegfigyelés túravezetővel, tel.: 30/239-5544) Hanyi ér gátján Pély–Tarnaszentmiklós közúton – Tarnaszentmiklós Struccfarm (tel.: 20/353-0762) – Kisköre Vízügyi bemutatóterem 3 D-s Tisza-tavi terepasztal, működő erőműmakett – Tisza-tó Élővilága kiállítás (tel.: 36/358-200) – Tiszanána– Dinnyéshát pihenőhely, Tiszanána falusi porta háziszárnyasokkal – Sarud pusztai madármegfigyelő hely – Sarudi bagolytanya érintése – Tündérrózsa kikötő Sarud (madármegfigyelő csónaktúrák, tel.: 20/969-0037) – Újlőrincfalva tóparti madármegfigyelő torony – Tisza-gáton Poroszlóig, Tisza-tavi Vízi Sétány 1500 méteres gyalogtúra dongaúton három madárvárta garantált idegenvezetéssel (tel.: 30/466-3300), Poroszlón további kikötők madármegfigyelő csónaktúrák kiindulópontjai.

2. nap: Hajtó úton Tepélypuszta Hotel Fauna (tel.: 36/441-715) – Besenyőtelek – Kömlő közút – Kisköre

Táv: 80+50 km, szintemelkedés minimális, sík terepen halad a túra

NEHÉZSÉGI FOK
A túra közepesen nehéz hobbiszinten kerékpározók korosztálytól függetlenül teljesíthetik. Ajánlott évszak: tavasz–nyár– ősz (június 15-től járható a második napi program).

Bakonyoszlop a Kőhegy és Libahegy közötti völgyben, szép vidéken fekszik 271 méteres tengerszint feletti magasságban. Oszlop nevét 1392-ben említik először oklevélben, Oszlop a Cseszneki vár tartozéka. A falu nevét illetően nincs konkrét magyarázat. 1913 óta Bakonyoszlop. A kőből készült fatornyos templomot 1746. június 24-én szentelték fel. A templom alatti kriptában nyugszanak az Esterházy-család tagjai. A község nevezetességei közé tartozik a gróf Esterházy család volt kastélya, amely most állami gondozott gyermekeknek ad otthont. Az egészséges környezet, a tiszta levegő szinte sarkallja a turisztikát kedvelőket az erdőjárásra. A közeli Ördög-árok és Gizella-barlang egész napos szórakozást nyújt. Túraleírás: Az Ördög-árok fenséges szurdokának kialakulásához a víz mélyítő-romboló hatása, barlangjáratainak beszakadása is hozzájárult. A völgyoldal szikláiban, ereszeiben csaknem 50 kisebb-nagyobb fülke, barlang, hasadék bújik meg, a szurdok alját hatalmas, mohás szikladarabok borítják. Az árok egy meghatározó pontja az Ördög-gát. A szűk szoros alján, falai között egy hatalmas, fentről leszakadt, beszorult sziklatömb hever, mely csupán 2 m széles nyílást hagy az Ördög-kapun át, a "gát" mögé történő 4-5 méteres leereszkedéshez. 2009 nyarán cseszneki civil egyesület munkájának köszönhetően kényelmesebbé vált az átjárás. Egy db 2.8m-es acéltrepni, illetve 10 db beépített fellépő és acélsodrony segíti a biztonságos átjutást. Itt található a Bakony legnagyobb barlangja, a sűrű-hegyi Ördöglik, széles szája az Ördög-gát felett 32 m magasságban tátong. Környékén mindkét oldalán kisebb barlangok, kőodúk, fülkék, hasadékok sorakoznak. A kétszintű barlang nummunális mészkőben keletkezett, több folyosóból és teremből áll. Hamar összeszűkülő bejárata ágakra szakad, járatainak teljes hossza 168 m, mélysége 20 m, lámpa és kötél nélkül nem járható végig. A gáttól mintegy 120 m-re, a jobb oldalon, 10 m magasan nyílik az Ördög-árki (egy emelkedő folyosóból álló, 24 m hosszú, két ízben megtörő) barlang. Útvonal-leírás: Az Ördög-árok több irányból megközelíthető. Bakonyoszlopról a Piros+ jelzésen, Dudar és Csesznek felől a Piros sáv jelzésen. Géza-háza felől a Piros+, majd Zöld sáv jelzésen érhető el. Csesznekenről egy kőrút segítségével érhető el. Csesznek-Ördög-árok-Kő-árok
Hossza kb. 14km.

Forrás: Magyar Turizmus Zrt.
További ajánlatok: http://aktiv.itthon.hu/indulj-el-egy-uton

Hosszúság: 12 km
Jelzés: piros kereszt, hurok jellegű útvonal

Bugac az Alföldön, a Duna és Tisza között, annak középső részén az ún. Kiskunsági Homokhátságon helyezkedik el. Bács-Kiskun megye középső-keleti részén, a megyeszékhelytől, Kecskeméttől kb. 40 km-re található.
Pásztormúzeum: A bugaci puszta közepén álló Pásztormúzeum a kiskunsági szárazmalmok stílusában épült. Az épület mellett álló idős tölgyfák a valamikori homoki tölgyesek hírmondói. A Pásztormúzeum a kiskunsági pásztorok életét, hagyományos szerszámait, eszközeit, és a környék természeti értékeit mutatja be. A Pásztormúzeum mellett emelték a nemzeti park 30. évfordulóján, 2005-ben a nemzeti parkot alapító erdőmérnökök, Dr. Tóth Károly és Kontra László tiszteletére emelt emlékhelyet. A Balanyi Zoltán szobrászművész által készített emlékmű anyaga az ezen a tájon jellegzetes réti mészkő. A Pásztormúzeum környékén még ma is a régihez hasonló élet zajlik. A gyepeken szürke marhák, racka juhok és lovak legelnek. A puszta közepén épült fel a régi pásztorépítmények szabadtéri bemutatója. A hűvösölőt, az isztrongát, a karámokat, vagy a kontyos kunyhót ma már főleg a kirándulók használják. A múzeum mellett kezdődik az Ősborókás, ahová túrautakon be lehet sétálni.

Útvonal-leírás:
Akik hosszabb túrázásra vágynak, azoknak ajánljuk a 12 km hosszúságú, piros kereszt jelzésű túraútvonalat, mely a Karikás Csárdától indul, és a Pásztormúzeumot érintve a kilátótoronyhoz vezet, majd a bugaci erdő egyik szép részletét körülfogva kanyarodik vissza a múzeumhoz. Azok, akik a rövidebb túrákat részesítik előnyben, négy rövid, de tartalmas tanösvény közül választhatnak. A Karikás-csárdától a piros kereszt sávon indulunk el, ami együtt halad a piros ’visszakanyarodó nyíl’ jelzésével, földúton haladhatunk a Pusztamúzeumig, és az istállókig. Itt tehetünk egy kis kitérőt, az istállóktól az erdő felé nézve már látszanak a "Madarak és fák útja" nevű tanösvény ismertető oszlopai. Ez egy relatív rövid, de szépen kivitelezett tanösvény. Az istállókat baloldalt megkerülő földúton vezet tovább minket a piros kereszt sáv jelzése. A kilátóhoz érve megpihenhetünk, megcsodálhatjuk az erdő, és az ősborókás szépségeit, majd tovább haladunk végig a jelzésen, vissza a Pásztormúzeumhoz a ’visszakanyarodó nyíl’ jelzést követve.

Boróka tanösvény
Hossza: 2900 méter
Típusa: tájékoztató táblás
Táblák nyelve: magyar, német
Látogatásra ajánlott időszak: egész évben, gyalogosan
Az útvonal jelzése: narancssárga nyíl

Állomások:
1. Kisvasút a pusztán 2. Homoki erdők 3. Homoki legelő 4. Élet a legelőn 5. Pásztormúzeum
A tanösvény első állomását a Hittanya vasúti megálló közelében találjuk. Itt a kisvasút történetéről, szerepéről olvashatunk. A tanösvény útvonalát jelző nyilakat követve az erdő és a puszta határán haladó földúton sétálhatunk tovább. A második állomásnál a homoki erdők jellemző fafajait ismerhetjük meg. Az eredő szélén haladva a harmadik állomás táblájának segítségével a homoki legelők növényzetét tanulmányozhatjuk. Ezen az úton, balra, találjuk az Erdei tanösvény utolsó állomásának tábláját is. Innen néhány száz méterre, balra az erdőben kezdődik az Erdei tanösvény. A Boróka tanösvény útvonala ezzel ellentétes irányba, tehát jobbra kanyarodik a puszta irányába. Egy rövid szakasz után pedig balra fordul. A negyedik állomást már az állattartó karámok közelében találjuk. Ezen a táblán egy szemléletes ábra mutatja be a legelőn élő állatok közötti táplálékhálózatot és egyéb kapcsolatrendszereket. A régi mintára épített pásztorépítményeket, a karámot, a hűvösölőt, az isztrongát ma is használják. Az istállók mögött elsétálva jutunk a Pásztormúzeumhoz. A múzeum előtt áll az utolsó állomás táblája, amely a múzeumról ad rövid tájékoztatást. Az itt álló hatalmas tölgyfák árnyékában kipihenhetjük a túra fáradalmait.

Erdei tanösvény
Hossza: 2700 méter
Típusa: tájékoztató táblás
Táblák nyelve: magyar, angol
Látogatásra ajánlott időszak: egész évben, gyalogosan
Az útvonal jelzése: lila nyíl

Állomások:
1. Természetes és telepített erdők 2. Nyílt homoki pusztagyep 3. A homokbuckák növényzete 4. Tájidegen fajok 5. A homokbuckák keletkezése 6. Homoki tölgyesek
A Pásztormúzeum irányából a piros kereszt jelzésű turistaúton haladva találhatunk rá az Erdei tanösvényre. Az istállók mellett, az őshonos állatok telepén átsétálva, a karámok mögött haladva egy darabon a Boróka tanösvény útvonalán visszafelé haladunk. A Boróka tanösvény negyedik állomás tábláját elhagyva hamarosan jobbra kanyarodik útvonalunk. Egy rövid szakasz után útelágazáshoz érünk. A Boróka tanösvény útvonala itt balra folyatódik egészen a Hittanya vasúti megállóig. Ha egyenesen besétálunk az erdőbe, ott hamarosan rálelünk az Erdei tanösvény első táblájára. Itt módunkban áll a természetes és a telepített erdő jellemzőinek összehasonlítása. A széles földúton tovább gyalogolva bal oldalon a nyílt homoki pusztagyep egy szép foltjára találunk, ahol a tanösvény második állomása van. Ezután még egy jó darabon ezen az úton megyünk tovább. Hamarosan elérjük a kilátótornyot melyet piros háromszög jelez, ez egyben a tanösvény harmadik állomása. A toronyból szép kilátás nyílik az Ősborókásra. Ezután egy rövid szakaszon visszafelé indulunk. Kb. 200 méter után útvonalunk jobbra letér a széles földútról. Ezután ismét jobbra, majd balra kanyarodik az út. Egy hosszabb egyenes szakasz után érünk a negyedik állomáshoz. Itt a homokon előforduló tájidegen fajokról (pl. erdei és fekete fenyő, akác) kapunk tájékoztatást. Néhány méter után balra kanyarodunk. Ez az egyenes út vezet vissza az erdő széléhez. Több meredek buckát megmászva találunk rá az ötödik állomásra, ahol a homokbuckák kialakulásának menetét ismerhetjük meg. Az utolsó állomás már az erdő szélén haladó úton van. Ha itt jobbra kanyarodva folytatjuk utunkat, akkor a Boróka tanösvény útvonalán a kisvasútig jutunk. Ha balra fordulunk, akkor a Pásztormúzeumhoz érünk vissza. Madarak és fák útja A mangalica szállástól induló Madarak és Fák útja igazi meglepetést tartogat, mert Bugac egy teljesen más arculatú területére vezet. A homoki erdőben sétálva, megismerkedhetünk az itt élő fás szárú növényekkel, a gyakorlati madárvédelem fontos eszközeivel, a különböző mesterséges odúkkal. Utunkat tovább folytatva egy meredek kapaszkodón át magas homokbucka tetejére jutunk. Innen körültekintve Bugac egyik kiemelkedő természeti értékét, a híres Ősborókást láthatjuk. A fokozottan védett terület határához érünk, ezért innen vissza kell fordulnunk. Egy darabig azon az úton haladunk, amerre jöttünk. Az útelágazásnál, amit tábla is jelöl, jobbra fordulunk. Utunkat az istállók közelében lévő „nyári állás” felé folytathatjuk. Hamarosan elérjük a gémeskutat, ahol a pásztorok és háziállataik ideiglenes szálláshelyét láthatjuk. Sáskajárás sétaút Vállalkozó kedvű felnőtteknek és gyerekeknek ajánljuk a Sáskajárás elnevezésű szórakoztató sétautat. Aki végigjárja, játékos próbákon keresztül szerezhet közvetlen élményeket, benyomásokat a pusztáról, az itt élő vad és háziállatokról. A sétaúthoz tartozó térkép és leírás a Pásztormúzeumban kérhető.

Forrás: Magyar Turizmus Zrt.
További ajánlatok: http://aktiv.itthon.hu/indulj-el-egy-uton