Kézművesek
Munkái között megtalálhatóak szomorú- és vidám kalocsai hímzések, keresztszemes hímzések, riseliő terítők, horgolt munkák (terítők, pohártartók, horgolt kaspók, tárolók, állatfigurák, sapkák, ruhaneműk), valamint goblein képek. Munkái megtekinthetők a Szabics Ferenc Emlékmúzeumban. Szívesen fogad rendeléseket.
Kézművesek
Bovatsek Dezsőné tanítónő a kezdetektől fogva. 1979-től1981-ig végezte el a „Díszítőművészet hímző témájú” tanfolyamot, és megkapta a működési engedélyt. 1982-ben belépett a Népművészeti egyesületbe, melynek később vezetőségi tagja lett. Derekegyházán is vezetett egy szakkört 1977-től 2003-ig. 1995-ben Népi Iparművész cím birtokosa lett, 2001-ben pedig Szegvár Nagyközség Díszpolgári címével ismerték el munkáját.
Kézművesek
Színvilágában, motívumkincseiben és öltéstechnikájában egyedülálló vásárhelyi hímzés mai készítői Hódmezővásárhely, Szent István utca 77. szám alatt tevékenykednek a Hódmezővásárhelyi Városellátó és Foglalkoztató Közhasznú Nonprofit Kft. Hímzőműhelyében. A vásárhelyi Hímzőműhely 1995-ben Önkormányzati támogatással alakult. Folytatja azt az elkezdett munkát, amit az előd, a Hódmezővásárhelyi Népművészeti és Háziipari Szövetkezet elkezdett és teremtett. Célja a vásárhelyi hímzés hagyományainak megőrzése a kor ízlésének megfelelően. Hazai és külföldi kiállításokon és pályázatokon rendszeresen részt vesznek munkáikkal. A helyi kiállítások közül kiemelkedő az Őszi Hetek Rendezvénysorozatán és az Alföldi Állattenyésztési Napokon való részvétel. A közelebbi városok, így Szeged, Szentes, Csongrád, Békéscsabán megrendezett éves népi kirakodóvásáron képviseljük e népi hagyományt. A városunkba érkező és a vásárhelyi hímzés iránt érdeklődő csoportokat szívesen fogadja a Hímzőműhely. Termékbemutató után lehetőség nyílik a vásárlásra is. Országos Kis Jankó Bori Hímzés Pályázaton rendszeresen részt vesz, kiemelkedő díjazásban részesülnek az ott megjelent munkák. „Kézműves Remek” címet ötödik alkalommal nyerte el pályamunkáival, melyek Hímzőműhelyünkben megtekinthetők. Ezek a díjak emelik a készítők elismertségét. Három éve foglalkoznak a hímzés mellett festett bőr termékek készítésével, melyek zsűrizett termékek. Készített termékein közé tartoznak a különböző méretű mappák, telefontartók, pénztárcák, bankkártya tartók, tolltartók és egyéb munkák.
Kézművesek
2008-ban Varrótű Tanoda néven nyitott műhelyemben igyekszem bemutatni a magyar hímzéskultúra sokszínűségét. A több, mint negyven év alatt készült alkotások egyrészt Veszprém megye hímzéskultúrájából adnak átfogó képet, de más vidékek hímzéseiből is számos feldolgozás született. Szabadrajzú fehérhímzések, gyapjúhímzések, szálszámolásos munkák és elsősorban a dunántúli úrihímzések láthatók a gyűjteményemben. A hímzések mellett gyöngyfűzéssel foglalkozom, magával ragadott Sárköz gazdag gyöngyhagyománya, a változatos gyöngygallérok, csaffringok, szorítkók, mellett ma is hordható gyöngymunkák is láthatók a kiállításon. A műhelyemben működik a Gránátalma Hímzőkör. Igény szerint egyéni és csoportos kézműves foglalkozásokat tartok. Minden téma iránt érdeklődőt szeretettel várok.
Kézművesek
Fiser Józsefné hímző népi iparművész vagyok. Nagyvisnyón születtem, 1979 óta Gyöngyösön élek. Foglalkozásom varrónő. Gyerekkorom óta hímezek, 1986 óta zsűriztetem munkáimat.
1987-ben megkaptam a Népművészet Ifjú Mestere címet.
2003-tól szakkört vezetek a Mátra Művelődési Központban. Célunk a hagyományőrzés, a különböző tájegységek mintakincsének feldolgozása, továbbadása.
Kézműves foglalkozásokat tartok gyerekeknek, hogy megszeressék a díszítőtő művészetet.
Sokféle ajándéktárgyat készítek, amiket hímzés díszit és funkciójuk van. Érték és üzenethordozók. 
Tervezett ruháimon alkalmazom az autentikus viseletek egy-egy elemét.
2008-ban megkaptam a Népi Iparművész címet.
Kézművesek
Magyarországon, Hajdú-Bihar megyében, Balmazújvároson élek és dolgozom. Balmazújváros mezőváros, a hortobágyi puszta szélén fekszik, közel Debrecenhez és Hajdúszoboszlóhoz. Az egyik legrégebbi kézműves foglalkozásnak számít a városban a természetes alapanyagból - birka gyapjúból - való pásztorkalapok készítése. A kalapkészítés hagyománya a Mihalkó családban az 1800-as évekre nyúlik vissza. A kalapkészítést édesapámtól és Mihalkó Zoltán nagybátyámtól tanultam meg, akinek az apja, de már a nagyapja is ezzel foglalkozott. Fejfedőket készítettek a környék lakói számára, hortobágyi gulyás, csikós juhász kalapokat, valamint ugyanezeket csak kiskunsági viselet szerint, továbbá süvegeket is.
Kézművesek
fxg hfgh hfghghfghfgh hfghfdh fd sydgfydgdg dfdh hfghfg hfgjdsf gfdgdshfg sydgfdg df sadfsaf gg fdgdgdfgs sgfdg dfgfhgfhj gfsgdfsg dhgfgfdsg dsffdsgdsg sdfgfdsgsd gsd fg dfgdsgsdfgfsd gsdgdfsgshhfdsh hgfhfgjdfjhjfs fgssgdafgdsg ffsdgshfsh gfhjgfhjgfj gghjgjghj fg
Kézművesek
A föld és a természet színei, az egyszerű, letisztult formák, a fel-felbukkanó népi motívumok jellemzik munkáját. Többnyire használati edényeket készít. Megrendelésre készít kerámiákat, és festményeket is.
Kézművesek
Rendszeresen részt veszek Kiskőrösi Kistérség rendezvényein, kézműves bemutatóin. Kiskőrösi Kézműves Kör tagja vagyok, ahol foltvarással, nemezeléssel, kosárfonással agyagozással ismerkedhetnek meg a hozzánk járó érdeklődők. Nyári táborokban örömmel adom át ismereteimet az agyagról a gyermekeknek, felnőtteknek.
Kézművesek
A kézzel készített, kézzel festett barokk étkészlet és a Pataki tál a 85 éves sárospataki kerámiagyárban, Magyarország egyik legrégibb, nagy fazekas tradíciókkal rendelkező vidékén készül. Az étkészlet formavilága a hagyományos, barokk étkészletek stílusából építkezik, ugyanakkor a motívumvilága vidéki házak, udvarok népszerű virágát, a rózsát idézii. Kifejezi az emberek kötődését a tradíciókhoz és emellett lágyabb vonalaival, mintáival, természethez való kötődésével, emelkedett érzelmi hangulatot ad. Elősegítve ezzel az ünnepek emlékezetesebbé, meghittebbé tételét. A Pataki tál, a több mint 2 ezer éve használt agyagedény mai változata, mely természetes anyagokból, mázbevonat nélkül készült, terrakotta kivitelben. A sütésnek ez az ősi módszere, ahol az étel saját levében, a cserép által felvett víz gőzében párolódik, megőrzi az ételek eredeti ízét, tápértékét, vitamintartalmát. Különösen ajánljuk azoknak, akik szeretik a zsírmentes ételeket, de használható a magyar konyha hagyományos receptjeihez is. 
Kézművesek
Kézi felrakású egyedi kerámiák készítése vagy régészeti leletek, műtárgyak ihlette másolatok készítése, rézkori, bronzkori kultúrák alapján. Égetési technikák: elektromos kemencében, fás kemencében hagyományos módon. Japán raku technika alkalmazása egyes termékeknél. Reneszánsz kori edények alapján vázák, tálak készítése.
Kézművesek
Az agyagszobraim és edényeim mitológiai tárgyúak. Az ókori (egyiptomi, görög, római) kultúrák ihletése alapján aagyagból készültek. A négy őselemet tartalmazzák: Föld - agyag, Víz - az összetartó erő, Tűz - amely kiégeti, Levegő - amely szárítja és táplálja a tüzet.
Ebből az ihletésből születtek a freskó-részletek, mitológiai jelenetek, lakomákat, zenélő ifjakat, nimfákat, faunokat ábrázoló fali képeim.
Az antik világ ma is érdekel, foglalkoztat.
Kézművesek
1994.nyarán ismerkedtem meg az őskori kerámiákkal Regölyben, egy régésztáborban. Itt vettem először agyagot a kezembe. Az eredeti leletek varázslatossága egyre mélyebbre vonzott ebbe a formavilágba.
Ezen kerámiák őskori technikával készültek, eredeti leletek hasonmásai, az újkőkortól a korai vaskorig. Főleg a bronzkori leletek az iránymutatóak, így - ha tehetem -, azokkal foglalkozom. Az archaikus technikában nem fazekas koronggal, hanem kézi munkával, agyagszalagokból, illetve hurkákból építik fel az edényt. 
Fényüket még a kiégetés előtt, száraz állapotukban hegyi kristállyal, vagy csiszolt folyami kaviccsal történő folyamatos simítgatással kapják. Ezért ez a készítés még a kiégetés előtt egy edénynél akár több napot is igénybe vehet. Tehát sorozatgyártásra nem alkalmas. 
Az égetés is többezer évvel ezelőtti módon - gödörkemencében történik. 
Kézművesek
1996 óta foglalkozom intenzíven kerámiával.
Enyingen élünk feleségemmel,rajztanár pedagógus házaspárként, ahol létre-
hoztuk a Cserepes Csűrt, ami nyitott fazekasműhelyként működik.
Itt dolgozom , és a látogatók megtekinthetik az udvaron berndezett kiállító-
teret, a műhelyben zajló munkafolyamatokat is(korongolás,mintázás, máza-
zás, égetés).
Csoportoknak bemutatót és foglalkozást is tartok. Fontosnak érzem a magyar
fazekasság hagyományaiban rejlő gazdag szellemi és formai értékek megőr-
zését, mai életünkbe szerves beillesztését és továbbadását.
Kézművesek
Tarjányi József 1986-ban apósa Csatári László segítségével sajátította el és szerette meg a családban több dinasztiális tradícióval bíró késes mesterséget. Apósa halála után 2000-ben önálló vállalkozásba kezdett, folytatta a családi hagyományokat, nem akarta, hogy négy generáció szakmai tapasztalata, tudása veszendőbe menjen. A több mint 100 év hagyományait előtanulmányai segítségével sikeresen kiegészítette, az általa készített termékekben próbálja a hagyományt és a modern ismereteket ötvözni. Termékeit 2001 óta folyamatosan zsűrizteti. 2001-ben részt vett a Milleniumi sokadalom rendezvénysorozat néhány helyszínén, illetve a Mesterségek Ünnepén. Így jutott el gyulai ill. budapesti a kézműves vásárokra. Termékeivel részt vett a Tisza-Maros nemzetközi kézműves kiállításon és vásáron. 2002-ben és 2003-ban is sikeresen folytatódott termékei zsűriztetése. Mind a két évben pályamunkát nyújtott be a "Magyar Kézművesség 2002'' ill. "Magyar Kézművesség 2003'' pályázatra. A szakmai zsűri a termékeket kiállításra alkalmasnak találta. A kiállítás Iparművészeti Múzeumban tartott megnyitóján mind a két évben különdíjban is részesült. 2003-ban Népi Iparművész címet adományoztak a részére. 2004-ben megválasztották a Dél-Magyarországi Alkotók Népművészeti Egyesület elnökének. Szintén 2004-ben a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara az általa készített halas bicskákat Magyar Kézműves Remeknek ismerte el.
Hírlevél

Szeretne folyamatosan értesülni a szálláshelyek aktuális ajánlatairól, akciókról, programokról? Iratkozzon fel hetente megjelenő ingyenes Hírlevelünkre és számos szezonális, valamint egyéb ajánlat közül válogathat!