Az egyesület a Vidékfejlesztési Minisztérium Hagyományok- Ízek- Régiók (HÍR) Védjegy pályázatán sikeresen szerepelt és 2 hagyományos terméke: a mákos kukoricamálé valamint a lakodalmi béles elnyerte a díszoklevélbe foglalt HÍR védjegyet.
A Piros Arany kiváló minőségű paprikából készült ételízesítő, mely a nyers paprika ízét és színét biztosítja a fogyasztók számára az év minden szakában. 1963 óta töretlenül népszerű és egyedülálló termék a hazai piacon. Megnevezése gyakorlatilag fogalommá vált, mely tradíciót, minőséget, egyediséget takar, és ismert a legtöbb magyar ember számára.
A fűszerpaprikát és pritaminpaprikát tartalmazó Piros Arany csemege és csípős változata is kapható az oly kedvelt tubusos kiszerelésben.
A Kiskunsági Hagyományőrző, Kézműves és Turisztikai Egyesület tagjai jegyezték le a régi receptet, melynek alapján készül a KISKUNSÁGI MANGALICA KOLBÁSZ. Termékünk nem csak Magyarországon, de külföldön is elismert - a Slow Food Biodiverzitásért Világalapítvány prezidiuma -./prezídium=oltalom/.
Az Egyesület által szervezett ÖKOTÚRA útvonalon a gazdáknál közvetlenül is kóstolhatják a vendégek az ízletes különlegességet, valamint a tartási környezetben láthatja a vendég a nyugodt állatokat.
A Böszörményi bobajka formája, elnyúlt félgömb, ovális alakú, 10 – 12 cm hosszú, 5 -6 cm magas. Felülete sárgásvöröses, matt színű. Egyenetlen rücskös felületű, bélzete sárgásfehér puha szivacsos, íz világa: édes vaníliás íz.
Böszörményi bobajka a paraszti táplálkozáskultúra jellegzetes, hagyományos sült tésztája. A XIX. század végétől a hajdúböszörményi és környéki asszonyok leleményességének és ügyességének köszönhetően a bobajka tájjellegű ételévé vált. A szegényebb paraszti családokban a liszt, tej, zsír, burgonya általában kéznél volt, és ezek felhasználásával, főleg vacsorára, tejhez, teához készítették a bobajkát.
A Böszörményi bobajka nem hasonlít a más megyékben ismert, pl. a szabolcsi mákos bobajkához. A közös múlt csak az elnevezésben van.
E töltelék nélküli tészta frissen a legfinomabb.
Nagyméretű házi búzakenyér, levegős, rugalmas bélzetű, magasra megnövő, 8 -10 napig is frissen maradó fehér kenyér. Házaknál kemencében sül. Kiemelkedő jellemzőit, a készítés módjának köszönheti: a hosszabb kovászérésre visszavezethetően az aromák kialakulása teljesebb, az öregedés lassúbb. Búzakenyér – nagy kerek magas formájú,
3-4-
Illata kellemes, jól szeletelhető, nem morzsálódik. Íze jellegzetes kenyér íz, enyhén sós.
A XVIII. sz. az alföldi búzakenyér fogalom Európában, kiváló minőségét szokatlanul nagy méretét, csodálják. A búzából készült kenyér a mindennapi táplálkozás elmaradhatatlan része. Mindent kenyérrel ettek leveshez, húsokhoz, gyümölcshöz, még a dinnyéhez is.
Ma már csökkent a kenyér szerepe, mivel sokféle péktermékből lehet válogatni az egészséges táplálkozáshoz, életmódhoz.
A kemencében sült, házi búzakenyeret ma is nagy tisztelet övezi. A kemencéből kiszedett, felszeletelt, zsírral megkent kenyérszeletekért sorban állnak az emberek, hogy megkóstolhassák, ezt a ma már ritka csemegének számító ételt.
A darunyak aranysárgára sütött, matt felületű, hosszú rúd alakú 1.5 – 2cm vastagságú, mintegy 30 - 40cm hosszúra sodort tészta. Bélzete puha szivacsos. Íze, illata a kenyértésztából készült változatánál sós kenyér ízű, a kelt tésztából készült változatánál édeskés kalács jellegű.
A darunyak készítése és története a kenyérsütéshez szorosan kapcsolódik, mivel az alapanyaga a kenyér tésztája. A 19. század utolsó harmadától a darunyakot kalácstésztából is készítik.
Káposztás pogácsa kerek, hengeres alakú, átmérője 3-5 cm, magassága 2-4 cm. Felülete vörösesbarna, négyzethálósan rovátkolt, káposztától kissé rücskös felületű. Alja sima világosbarna. Bélzetében a káposzta egyenletesen elosztva található. Íz világa kellemesen káposzta íz, kissé borsos illatú és enyhén sós ízű. A káposztás pogácsa apró édes káposztát és zsírt tartalmazó, élesztővel lazított, hajtogatott, leveles szerkezetű, amely a paraszti táplálkozásból került közfogyasztásba.
A pogácsa az egyik legrégibb nemzeti ételünk, már a honfoglalást megelőzően is fogyasztották. Ősi eredetét az is bizonyítja, hogy a népmesék hőseinek tarisznyáiban mindig ott lapul a hamuba sült pogácsa, amelyet a hosszú vándorútra visznek magukkal.
A kenyérlángos íze, illata a friss kenyérre emlékeztet.
A kenyértésztából a szükséges tésztamennyiséget egyszerűen kiszakítják. Ugyanúgy kelesztik, mint a kenyeret. Az egyszerű változatnál, a frissen sült lángost foghagymás zsírral kenik. Igen elterjedt változat: sütés előtt sós, tejfölös, kapros túrót simítanak rá, ill. kockára vágott szalonnával és hagymával dúsítják.
Napjainkban elterjedt, hogy a kenyérlángos kenyérsütéstől függetlenül kemencében vagy a háztartási tűzhelyekben, tepsiben vagy sütőlapon sütik.
A kőtt túrós béles 6-8 cm-es kockára vágott tészta, melynek a közepébe teszik a tojással, cukorral összekevert túrót. A tölteléket ráhelyezve, a tésztára mind a négy sarkát felhajtják, így rakják a tepsibe. Felülete sárgás- vöröses fényes színű.
Bélzete puha, a cukros túrótól édes zamatos, míg ha zöld kaporral és túróval készítjük, a kapor íz domináns.
Mutatós küllemű házi sütemény, frissen a legízletesebb, de kellemes ízét 1-2 napig megőrzi. Készítése nincs alkalomhoz kötve, bármikor megsüthető.
Dübbencs alakja igen változatos, attól függően, hogy készítése a régió mely településéhez kapcsolódik. A böszörményi dübbencs kenyértésztából készült, általában 10-
Kialakulása a házikenyérsütéshez kapcsolódik. A paraszti táplálkozáskultúra jellegzetes, hagyományos sült tésztája. Tájjellegű étel.
Eredetileg kemencében később tűzhelyekben sütött házisütemény. Felülete sárgás- vöröses színű, a karamelizálódott cukortól, ill. a darabolt diótól barnára pirul. Bélzete puha szivacsos. A kellemes harmonikus ízvilágát nagyban meghatározza a töltelék fajtája. Többféle gyümölcsből készült lekvárral töltik, de a legkedveltebb a szilvalekvár.
Mutatós küllemű és kellemes ízű házi sütemény.
Készítése nincs alkalomhoz kötve, bármikor megsüthető: vasárnapi ebéd után, tartalmasabb leves után, hét közben második fogásként.
A kapros kalács fényes színű, mintegy 40 - 45cm hosszú, 10 – 12cm széles, 6 - 8cm magas, ovális keresztmetszetű rúd. A kelt tésztára jellemző enyhe, édeskés. Tölteléke a kaportól fűszeres illatú, sajátos ízű.
A rudat felvágva: csigavonalba feltekert, puha, rugalmas állományú kelt tészta között a kapros töltelék látható.
A késő középkori- kora újkori paraszt kalácsok a XVIII sz. végéig töltetlenek. A töltelékek vidékenként eltérőek lehettek. A XIX. században a töltelék fajták között fellelhető a kapor is, mely egy olcsó egyszerű, kalács félét jelentett.
Nagy ünnepekre, vasárnapra, munkaalkalmakra is megsütötték.
