Fejér  |  Megyék

Fejér megye a Közép–dunántúli Régió egyik megyéje, melyre nyugodtan mondhatjuk, hogy „Magyarország kicsiben”. Megtalálható itt a síkság és a folyópart, a hegység és a tó, van gyógyvizünk, kastélyunk és királyi városunk.
Rohanó életünk fáradalmainak kipihenéséhez tökéletes kikapcsolódást biztosítanak Fejér megye falvai. A vidéki környezetben aktív pihenést választók megismerkedhetnek a falusi élet szépségeivel, azok is, akik a Velencei-tó partján, a tó közepén csónakból horgászni szeretnének, de azok is, akik a Velencei-hegységben, a Vértesben, túrázás során egy baráti társasággal, illetve a családdal szeretnének eltölteni pár napot. A vadregényes Vértes és a Bakonyalja, arról is nevezetes, hogy sűrű erdői valaha jó búvóhelyet biztosítottak a szegénylegényeknek. A környék leghíresebb betyárjai Sobri Jóska és Savanyú Józsi voltak, kiknek életéről legendák maradtak fent.
A Mezőföldön (pl. Vajtán), vagy az Etyeki illetve a Móri Borvidéken (pl. Móron, Csókakőn, Csákberényben) megismerkedhetünk finom borainkkal, az érintetlen természettel, a csodálatos panorámával, a lovasturizmus paradicsomaival, s ma már a wellness turizmus adta felfrissüléssel is. Garantáltan kikapcsolódunk a mindennapok fáradalmaiból, a testet, lelket nyomasztó mindennapokból. A minden kényelmi igényt kielégítő falusi szállások lehetőséget nyújtanak a városi embereknek a vidék értékeinek felfedezésére, a falusi ízek kóstolására, a falun élő állatok megismerésére (állatsimogatás, etetés, gondozás akár gyermekek részére is).
Sokféle programmal várják a vidéken üdülőket a helyi rendezvények mellett: „panoráma lovaglással”, „szekérút-programmal”, szánkázással, disznótorral és wellness programokkal szinte a megye bármely szegletében.
Bátran állítható, hogy aki a megye falvait választja vakációja helyszínéül, nem fog csalódni: vendégszeretet, páratlan élmények várják a fáradt vendégeket, s közelebb kerülhetnek a természethez és önmagukhoz is.
Fejér megyét választotta otthonának és immár több éve él Sóskúton a népszerű művészházaspár, Brunner Márta és Ács Bálint. Márta és Bálint nagy szerelme a lovaglás és persze a lovak. Az állatkedvelő művészpár lovas oktatással, gyermektáboroztatással foglalkozik. Mint mondják, nagyon jól érzik magukat itt és mára teljesen beilleszkedtek Hercegkút életébe. Elárulják, egy álmuk van, amit minél előbb meg szeretnének valósítani: falusi turizmussal akarnak foglalkozni, igazi falusi vendéglátásban részesíteni a hozzájuk látogatókat.

Aktív turizmus

Pákozdi ingókövek   |  
és között
A Pákozdi-ingókövek természetvédelmi terület a Duna–Ipoly Nemzeti Park kezelésében álló, 44 hektáros természetvédelmi terület a Velencei-hegységben, Pákozdtól északra. Az 1951 óta védelem alatt álló, 200–250 méteres tengerszint feletti magasságban húzódó dombos területet Magyarországon egyedülálló földfelszíni alakzatok, az ún. ingókövek elszórt csoportjai tagolják. A Velencei-hegység lepusztult felszínéből előbukkanó gránittömbök ellenálltak az eróziónak, s a köztük lévő hasadékokból a víz és a szél felszínalakító munkája hordta ki a törmeléket és a mállási anyagot. Napjainkra a környezetükből kiemelkedő, lekerekített élű, egymásra tornyozódó sziklacsoportok formájában bukkannak a felszínre. Némelyikük festői, esetenként bizarr formációt alkotva olybá hat, mintha a bizonytalan egyensúlyi helyzetű sziklákat emberkéz hányta volna egymásra. Az erózió által erőteljesebben megmunkált, gömbölyded alakú sziklákat a helyi népnyelv gyapjúzsákok néven emlegette. A Pandúr-kő A Pákozd északi előterében magasodó Pákozdi-ingókövek nevezetesebb formációi a Sár-hegy (226 m) keleti oldalában emelkedő Gomba-kő és Kis-Cipó, valamint az ettől északra, a Pogány-kő (241 m) csúcsa körül elszórt Pogány-kő, Oroszlán-szikla, Kocka-kő és Pandúr-kő. A Pákozdi-ingókövek a település felől több, kerékpárral is járható turistaúton megközelíthetőek, emellett az ingóköveket az 1994-ben létesített Gránit földtani tanösvény is összeköti. A Pogány-kő csúcsát képező ingóköveken cirill betűs feliratok, „graffitik” emlékeztetnek arra az 1991 előtti időszakra, amikor a területen a Magyarországon állomásozó szovjet hadsereg egyik gyakorlótere helyezkedett el. Sukoró északkeleti határában szintén található egy magányos, a természetvédelmi terület határán kívül eső ingókő-formáció, a Gyapjaszsák. További kisebb sziklacsoportok találhatóak a Sukoró és Nadap között magasodó Gádé-hegy (241 m), Csöntör-hegy (231 m) és Meleg-hegy (352 m) környékén. Megközelítés A régi 48-as emlékműtől (Budai út) a , majd a (Gránit tanösvény) jelzésű turistaúton érjük el az ingóköveket, s ezen jelzéseket követve, az összes képződmény mellett elhaladunk.

Természeti értékek | Ökoturizmus

Veterán Jármű Kiállítás   |  
2016. május 7. és 2065. május 7. között
Amerikai oldtimer járművek, keleti-nyugati veterán autócsodák, antik motorkerékpárok

Kulturális örökség

A Karancs-Medves vidék bányamúzeuma   |  
2018. december 17. és 2017. január 1. között
Számos településen találhatunk a szénbányászat múltját idéző emlékműveket, emlékhelyeket, a bányásztelepülések épületegyüttesei, relikviái, bányászrendezvények, hagyományőrző csoportok hűen őrzik virágzó nehézipari múltunk emlékét. Kiemelkedő jelentőséggel bír a Nógrádi Történeti Múzeum Bányászati Kiállítóhelye, ahol a bányajárás élményében részesülhetünk. Hazánk első, természetes földalatti bányamúzeumának mintegy 280 méter hosszú vágatrendszerében a látogató teljes áttekintést nyerhet egy bányáról s annak műszaki berendezéseiről a működő muzeális gépek, a frontfejtés hangjai, az egyes munkafázisok megtekintése, a bányászok és bányalovak viaszfiguráinak segítségével.

Magyarország első, föld alatti bányamúzeuma 1965-ben nyílt meg az egykori József lejtős akna (1937-1951) épségben lévő, eredeti állapotában meghagyott vágatrendszerében.

A bejárat előtt kialakított emlékpark a bányaszerencsétlenség során elhunyt nógrádi bányászoknak állít emléket.

1985-től a bányakolónia épületében a „Szénbányászat Nógrád megyében a kezdetektől 1946-ig” címmel látható kiállítás.

A földalatti és külszíni szállítás mozdonyai, csilléi és szállítóeszközei, földalatti biztosító berendezések láthatók a külszíni skanzenben 1986 óta. 

www.salgotarjan-turizmus.hu
Hírlevél

Szeretne folyamatosan értesülni a szálláshelyek aktuális ajánlatairól, akciókról, programokról? Iratkozzon fel hetente megjelenő ingyenes Hírlevelünkre és számos szezonális, valamint egyéb ajánlat közül válogathat!