Fejér  |  Megyék

Fejér megye a Közép–dunántúli Régió egyik megyéje, melyre nyugodtan mondhatjuk, hogy „Magyarország kicsiben”. Megtalálható itt a síkság és a folyópart, a hegység és a tó, van gyógyvizünk, kastélyunk és királyi városunk.
Rohanó életünk fáradalmainak kipihenéséhez tökéletes kikapcsolódást biztosítanak Fejér megye falvai. A vidéki környezetben aktív pihenést választók megismerkedhetnek a falusi élet szépségeivel, azok is, akik a Velencei-tó partján, a tó közepén csónakból horgászni szeretnének, de azok is, akik a Velencei-hegységben, a Vértesben, túrázás során egy baráti társasággal, illetve a családdal szeretnének eltölteni pár napot. A vadregényes Vértes és a Bakonyalja, arról is nevezetes, hogy sűrű erdői valaha jó búvóhelyet biztosítottak a szegénylegényeknek. A környék leghíresebb betyárjai Sobri Jóska és Savanyú Józsi voltak, kiknek életéről legendák maradtak fent.
A Mezőföldön (pl. Vajtán), vagy az Etyeki illetve a Móri Borvidéken (pl. Móron, Csókakőn, Csákberényben) megismerkedhetünk finom borainkkal, az érintetlen természettel, a csodálatos panorámával, a lovasturizmus paradicsomaival, s ma már a wellness turizmus adta felfrissüléssel is. Garantáltan kikapcsolódunk a mindennapok fáradalmaiból, a testet, lelket nyomasztó mindennapokból. A minden kényelmi igényt kielégítő falusi szállások lehetőséget nyújtanak a városi embereknek a vidék értékeinek felfedezésére, a falusi ízek kóstolására, a falun élő állatok megismerésére (állatsimogatás, etetés, gondozás akár gyermekek részére is).
Sokféle programmal várják a vidéken üdülőket a helyi rendezvények mellett: „panoráma lovaglással”, „szekérút-programmal”, szánkázással, disznótorral és wellness programokkal szinte a megye bármely szegletében.
Bátran állítható, hogy aki a megye falvait választja vakációja helyszínéül, nem fog csalódni: vendégszeretet, páratlan élmények várják a fáradt vendégeket, s közelebb kerülhetnek a természethez és önmagukhoz is.
Fejér megyét választotta otthonának és immár több éve él Sóskúton a népszerű művészházaspár, Brunner Márta és Ács Bálint. Márta és Bálint nagy szerelme a lovaglás és persze a lovak. Az állatkedvelő művészpár lovas oktatással, gyermektáboroztatással foglalkozik. Mint mondják, nagyon jól érzik magukat itt és mára teljesen beilleszkedtek Hercegkút életébe. Elárulják, egy álmuk van, amit minél előbb meg szeretnének valósítani: falusi turizmussal akarnak foglalkozni, igazi falusi vendéglátásban részesíteni a hozzájuk látogatókat.

Aktív turizmus

Nagyboldogasszony bazilika   |  
és között

Az egykori székesfehérvári Nagyboldogasszony- (vagy Szűz Mária) -bazilika maradványai az államalapítás korából fennmaradt építészeti emlékek Fehérvár Belvárosában. Sok uralkodót koronáztak meg falai között, ezért gyakran említik koronázó bazilika néven is. A székesfehérvári Szűz Mária-prépostság sok tekintetben egyedülálló volt. Szent István királynak a Szentföldre vezető zarándokút mellett épített magánegyháza a középkori Magyarország király- és királyné-koronázásainak, királyi esküvőknek, temetkezéseknek a helyszíne lett. Itt őrizték évszázadokon át a koronát és a koronázási jelvényeket, valamint a fontos iratokat. Számos sorsfordító eseménynek, országgyűlésnek, országnagyok tanácskozásának keretéül szolgált e hely. Első királyunk, Szent István kezdte építtetni (német székesegyházak mintájára) a XI. század elején, végső nyughelyéül. A XI. században elkészülte után a maga 60×30 m-es alapterületével és kb. 30 m-es belmagasságával a korabeli Európa egyik legnagyobb bazilikája volt. Szent István korabeli bazilikája háromhajós, négy tornyos és valószínűleg két szentélyes volt. Déli oldalához kerengő is csatlakozott. Az épület évszázadokat átívelő rendkívüli jelentősége arra vezethető vissza, hogy a templom falai között – pontosabban a templom közepén – nyugodott az 1083-ban szentté avatott István király (†1038). Szarkofágja ma is látható az ő tiszteletére felépített mauzóleumban. Fiát, az ugyancsak akkor szentté avatott Imre herceget (†1031) már előbb eltemették. Kriptáját a déli hajó második és harmadik pillére között tárták fel. Az ő tiszteletük emelte ki ezt az épületet az egyszerű nép és az ország vezetői szemében a templomok sorából. Szent István után trónra lépő királyokat már itt koronázták meg és sokuk ide is temetkezett.

Természeti értékek | Ökoturizmus

Veterán Jármű Kiállítás   |  
2016. május 7. és 2065. május 7. között
Amerikai oldtimer járművek, keleti-nyugati veterán autócsodák, antik motorkerékpárok

Kulturális örökség

Seregélyesi Tájház   |  
és között
A Fő utcán elhelyezkedő Tájház hűen tükrözi a régi népi építészet egyszerűségét, nagyszerűségét.
Itt kapott helyet a népművészeti kiállítás, amely a helyi népviseletet és kézműves tevékenységet mutatja be, eredeti darabok kiállításával.
A településen ma is ápolják a régi népi hagyományokat: hímzőkör és helyi fafaragók szorgos munkája dicséri e törekvést.
Hírlevél

Szeretne folyamatosan értesülni a szálláshelyek aktuális ajánlatairól, akciókról, programokról? Iratkozzon fel hetente megjelenő ingyenes Hírlevelünkre és számos szezonális, valamint egyéb ajánlat közül válogathat!