Az Alföld közepén fekvő Jász-Nagykun-Szolnok Megye messze-földön híres délibábos pusztáiról, kultúrájáról, természetes- és gyógyvizeiről. Átszeli Magyarország második legnagyobb folyója, a Tisza és mellékfolyói, a Hármas-Körös, a Zagyva, a Tarna, a Hortobágy, és a Berettyó, sokféle sportolási és kikapcsolódási lehetőséget nyújtva a turisták számára. A legtöbb vendéget mégis a Tisza-tó, a Hortobágyi Nemzeti Park és termálfürdői vonzzák ide.
 
A Tisza-tó igazi felüdülést nyújt a víz szerelmeseinek. Mesterségesen kialakított vízfelületével és szigeteivel az Alföld legnagyobb tava, amely kedvelt úti célja a horgászoknak és a vízisportok szerelmeseinek. A horgászatról sokunknak juthat eszébe a régi kedves rajzfilmsorozat. A nagy ho-ho-horgász és a horgásznak hangját kölcsönző színművészünk, a Kossuth- és Jászai Mari-díjas Balázs Péter. Az erős komikusi vénával megáldott művész életének immár öt esztendeje része Jász-Nagykun-Szolnok megye, hiszen azóta igazgatja a Szolnoki Szigligeti Színházat.
Balázs Péter ugyan kedves emlékei közé sorolja A nagy ho-ho-horgász szerepét, ám Jász-Nagykun-Szolnok megyét, mint mondja, nem csak horgászoknak ajánlja. „A vidék közismert termálvizéről, többek között Cserkeszőlőn, Berekfürdőn, Jászapátiban, Jászberényben, Szolnokon, Karcagon, Kisújszálláson, Mezőtúron, Tiszafüreden, Kunhegyesen és Túrkevén is találhatunk a gyógyvizekre épült kellemes fürdőket” – ajánlja a direktor. 
A színművész szerint érdemes kiemelni a megye természeti értékeit, kultúráját és a népművészeti alkotóműhelyeket, hiszen jelentős értéket képviselnek. A legnagyobb kiterjedésű védett területek a Hortobágyi Nemzeti Parkhoz és a Körös-Maros Nemzeti Parkhoz tartoznak. „Felejthetetlen látnivaló a védettnek nyilvánított Tiszafüredi Madárrezervátum és a Tiszaigari Arborétum, valamint a Hortobágy-puszta is, amely egyben a Világörökség részét képező kultúrtáj” – sorolja a direktor.
Balázs Péter úgy véli, aki az itteni vidék igazi arcát akarja megismerni, falusi környezetben tegye, ahol felfedezheti a régi szokásokat és a csaknem feledésbe ment tájjellegű ételeket. Halban gazdag horgásztavak, jó vadászmezők, erőt próbáló lovas útvonalak, ügyességet és kitartást igénylő kerékpár utak, valamint népművészeti alkotóműhelyek várják az ide látogatókat - sorolja a művész, aki szerint Jász-Nagykunk-Szolnok Megye minden évszakban más más arcát mutatja az idelátogatónak, ezért érdemes többször is visszatérni ide. 
 

Aktív turizmus

Pusztatorony   |  
és között

Fegyvernek s egyben Jász-Nagykun-Szolnok megye egyik legrégebbi műemléke a gótikus stílusban 1480 körül épült Pusztatorony, más néven Csonkatorony. Első leírását Ipolyi Arnold, a magyar műemlékkutatás egyik megalapozója hagyta ránk 1868-ból. A téglából és kőből faragott négyzetes alapú torony megmaradt kétharmad része mintegy 16 méterre magasodik ki a jelenlegi környezetéből, a valaha hozzá csatlakozó templom egyhajós, íves záródású, 24 méter hosszú és 12 méter széles építmény volt. A torony rézsút álló magas támpillérei közül csak a délnyugatit kellett 1961-ben faragott kövekkel kiegészíteni. 1872-ben rajz is készült a torony akkori állapotáról, amely szerint a torony alacsony, gúla alakú tetőzete zsindellyel volt fedve. Ekkor még láthatóak voltak a középkori templom alapfalai és a homlokzat elé ugró torony. Régészeti feltárását nem teszi lehetővé a körülötte elterülő temető. Fegyvernek területe már a bronzkorban is lakott volt, a régészeti ásatások során a szapárfalui részen és Szakáll-pusztán találtak erre utaló tárgyakat, a belterületen pedig vaskori és szarmata leletek kerültek elõ a föld mélyébõl. A nagyközség nevének eredete egészen az Árpád-korig nyúlik vissza. Az ősi település (mezőváros) a török idők alatt elnéptelenedett. A XVIII. században újra benépesült, majd 1846 körül indult meg mai arculatának kialakulása. A torony aljában az előcsarnok faragott kőkapuzata szemlélhető meg, az emeleten pedig a gótikus ablakok kőkeretei. A torony a megye egyik legrégebbi építészeti emléke.

Természeti értékek | Ökoturizmus

Vajdahunyad vára   |  
2017. szeptember 23. és 2017. november 5. között
A Vajdahunyadvárban nyíló, új őszi kiállítás és játék egy képzeletbeli sarkvidéki utazásra, izgalmas kincskeresésre hívja a látogatókat, akik egy mesebeli kaland résztvevőjeként megismerhetik a káprázatos jégvilágot, miközben megtévesztő feladványok és agyafúrt akadályok teszik próbára bátorságukat és ügyességüket.

Kulturális örökség

A Karancs-Medves vidék bányamúzeuma   |  
2017. október 24. és 2017. január 1. között
Számos településen találhatunk a szénbányászat múltját idéző emlékműveket, emlékhelyeket, a bányásztelepülések épületegyüttesei, relikviái, bányászrendezvények, hagyományőrző csoportok hűen őrzik virágzó nehézipari múltunk emlékét. Kiemelkedő jelentőséggel bír a Nógrádi Történeti Múzeum Bányászati Kiállítóhelye, ahol a bányajárás élményében részesülhetünk. Hazánk első, természetes földalatti bányamúzeumának mintegy 280 méter hosszú vágatrendszerében a látogató teljes áttekintést nyerhet egy bányáról s annak műszaki berendezéseiről a működő muzeális gépek, a frontfejtés hangjai, az egyes munkafázisok megtekintése, a bányászok és bányalovak viaszfiguráinak segítségével.

Magyarország első, föld alatti bányamúzeuma 1965-ben nyílt meg az egykori József lejtős akna (1937-1951) épségben lévő, eredeti állapotában meghagyott vágatrendszerében.

A bejárat előtt kialakított emlékpark a bányaszerencsétlenség során elhunyt nógrádi bányászoknak állít emléket.

1985-től a bányakolónia épületében a „Szénbányászat Nógrád megyében a kezdetektől 1946-ig” címmel látható kiállítás.

A földalatti és külszíni szállítás mozdonyai, csilléi és szállítóeszközei, földalatti biztosító berendezések láthatók a külszíni skanzenben 1986 óta. 

www.salgotarjan-turizmus.hu
Hírlevél

Szeretne folyamatosan értesülni a szálláshelyek aktuális ajánlatairól, akciókról, programokról? Iratkozzon fel hetente megjelenő ingyenes Hírlevelünkre és számos szezonális, valamint egyéb ajánlat közül válogathat!