Heves  |  Megyék

Heves megye az ország talán legváltozatosabb domborzatú vidéke.  Északi részét a Mátra és Bükk hegyidéke uralja, míg déli fele az Alföld síkságához tartozik. Bármelyik részét választja pihenése színhelyéül, örök emlék marad, legyen az akár egy természeti csodákban gazdag, romantikus Tisza-tavi túra, ahol horgászhat, egyéb vizisportoknak hódolhat, avagy akár egy gyalogtúra a Mátra és a Bükk vadregényes tájain.

"Heves megye tele van csodálatos történelmi örökségekkel, látnivalókkal, természeti szépségekkel – mondja Nádasy Erika színművésznő, aki Egerszalókon él. „Mártózzon meg termálforrásaink gyógyító vizében! Pihenjen meg kedves falvainkban, kóstolja meg tüzes borainkat, palóc ételeinket" - ajánlja a Príma-díjas színművésznő. Hogy ezt mennyire magénak érzi Nádasy Erika, arra mi sem jobb példa, mint hogy maga is vendégházat üzemeltet Egerszalókon. A Papsajt Vendégházban a művésznő főz vendégeire és csak olyankor bújik elő a színész belőle, amikor vendégei szórakoztatására színész-barátaival közös irodalmi-színházi estet ad.
Klausmann Viktor műsorvezető úgy ismeri  a megye délebbi részét mint a tenyerét.  Nem csoda, hiszen Hatvanban született és ma is Domonvölgyben él. Ezer szállal kötődik Heveshez. A műsorvezető szerint a Mátra és környéke bővelkedik különlegességekben, látnivalókban. „Itt emelkedik az ország legmagasabb pontja, az 1014 méter magas Kékestető, számtalan vár, várrom és kastély, természeti érték, különleges múzeum, tájház várja, hogy felfedezzék a kirándulók” - sorolja a Szerencsekerék házigazdája. Úgy véli, a Mátrában különösen kiemelkedik az egészségturizmus. Magyarország legnagyobb kiterjedésű erdeivel körülvéve, tengerszint felett 241 m magasságban találjuk a Parádfürdői Kórházat, de itt bújik meg a Mátrai gyógyintézet, a Fenyves Gyógyközpont, valamint a nagyhírű mátraderecskei Mofetta is.  “A Mátráról és Heves megyéről talán kevesebb embernek jut az eszébe, Palócföld. Pedig Észak-Magyarország palócok lakta területe a Cserháttól a Mátrán a Bükkig nyúlik. A ma is élő népművészetet Recsken, Mátraderecskén is megnézhetik a látogatók – ajánlja a műsorvezető.

Látogassanak el Heves megyébe és legyenek vendégeink egy „Vidéki Kalandra”!

Aktív turizmus

Százdi apátság   |  
és között

Az egykori Százdi apátságot még 1067-ben Aba nemzetségbeli Péter alapította és Szűz Mária tiszteletére szentelték fel. A monostorról az első írásos anyag az 1067-ből; Salamon király idejéből, az Aba nembeli Péter részére kiállított oklevélben maradt fenn. Aba nemzetségbeli Péter az Aba nemzetség három fivéreinek egyike, aki ekkor alapította meg az oklevél szerint a Százy (Százd) apátságot, a Keszi (Tiszakeszi határában lévő monostort, melyet birtokokkal is bőven ellátott.
Aba nembeli Péter ispán a monostornak szántóföldeket, legelőket, réteket; szőlőművelőket, szarvasmarhákat, juhokat, igavonó barmokat, disznókat, méheket és egyéb szükséges dolgokat adott. Ugyancsak a monostornak adta a fejedelem által neki adott Bubach nevű malmot molnárral együtt, valamint Szihalmon a Nagykereki erdőt, és szénakaszálásra és boglyagyűjtésre alkalmas réteket, legelőket és felsorolta még az ország más területén lévő apátságnak adott birtokokat, javakat is:

Szürnyeg (Scyrnik)határában levő pusztán 20 földművelő jobbágy telke
Solu falu melletti hely tartozékai: 104 szolga-telket, 30 lovast (2 magyar, 10 besenyő), 6 gyapjú és vászonkészítőt, 10 szőlő és méhes, 10 cserény a lovak számára, 100 ökör, 500 juh, 200 malac.
Damarad pusztán élő 14 család feladata a fahordás volt a monostor számára
Suruk pusztán álló Szent Márton kápolna. Az itt található magyarok hadnagya Mihály volt. Ők saját házuk után egy vödör mézet adtak, de ha szükséges volt, helyette egy szekér fát.
A Zekeres pusztán élők kétszer szolgáltak minden hónapban, s az apátot - akár hová ment - lovon kísérték.
Csabarákos (Chabarakusa) puszta hat szőlőmunkással, Gubach puszta hét halásszal, a Dunán lévő szigetek három ekével és három szolgával, az öt ekényi Nyivyg puszta földművesekkel együtt, a hét ekényi Ladany puszta öt halastóval együtt, Szeghalom puszta minden javával együtt. Szolgák feladata minden évben két ökröt, négy köböl (1 hl) bort, mindenki négy köböl (1 hl) sört, 10 kenyeret, egy tyúkot és két telek egy libát adott.
Az oklevél Dusnuky falu hat jobbágyának (Ivan, Ichy, Wachy, Zemy, Kokch, Ombroch) nevét is felsorolta. Az itt élő jobbágyok egy ökröt, száz kenyeret, 3 köböl mézsert, házanként két köböl sert, egy tyúkot, két jobbágy együtt hat libát. A két nép együtt 10 dénárt, valamint az egyház számára viaszt.
Az ajándékozó Aba nembeli Péter oklevelében leírta, hogy a királyt (a nagyfejedelmet és László fejedelmet) személyesen kérte, hogy e népek dézsmát két kancán és egy tyúkon kívül ne fizessenek, ezt is csak a plébános papnak keresztelésért és temetésért. A király és érsek ezt el is fogadta.
A Péter ispán által a monostornak adott adományok azonban nem tartalmazták az Aba nemzetség birtokait, mivel azok Péter halála után visszaszálltak a nemzetség megmaradt tagjaira (Péter két fivérére). A Százdi apátságnak adományozott birtokok azok voltak, melyeket Péter a fejedelemtől kapott.
Az apátság valószínűleg a tatárjáráskor pusztult el. Az alapító oklevél azonban egy a IV. Béla király által 1267-ben kiállított átiratban fennmaradt.

Természeti értékek | Ökoturizmus

Veterán Jármű Kiállítás   |  
2016. május 7. és 2065. május 7. között
Amerikai oldtimer járművek, keleti-nyugati veterán autócsodák, antik motorkerékpárok

Kulturális örökség

A Karancs-Medves vidék bányamúzeuma   |  
2018. június 23. és 2017. január 1. között
Számos településen találhatunk a szénbányászat múltját idéző emlékműveket, emlékhelyeket, a bányásztelepülések épületegyüttesei, relikviái, bányászrendezvények, hagyományőrző csoportok hűen őrzik virágzó nehézipari múltunk emlékét. Kiemelkedő jelentőséggel bír a Nógrádi Történeti Múzeum Bányászati Kiállítóhelye, ahol a bányajárás élményében részesülhetünk. Hazánk első, természetes földalatti bányamúzeumának mintegy 280 méter hosszú vágatrendszerében a látogató teljes áttekintést nyerhet egy bányáról s annak műszaki berendezéseiről a működő muzeális gépek, a frontfejtés hangjai, az egyes munkafázisok megtekintése, a bányászok és bányalovak viaszfiguráinak segítségével.

Magyarország első, föld alatti bányamúzeuma 1965-ben nyílt meg az egykori József lejtős akna (1937-1951) épségben lévő, eredeti állapotában meghagyott vágatrendszerében.

A bejárat előtt kialakított emlékpark a bányaszerencsétlenség során elhunyt nógrádi bányászoknak állít emléket.

1985-től a bányakolónia épületében a „Szénbányászat Nógrád megyében a kezdetektől 1946-ig” címmel látható kiállítás.

A földalatti és külszíni szállítás mozdonyai, csilléi és szállítóeszközei, földalatti biztosító berendezések láthatók a külszíni skanzenben 1986 óta. 

www.salgotarjan-turizmus.hu
Hírlevél

Szeretne folyamatosan értesülni a szálláshelyek aktuális ajánlatairól, akciókról, programokról? Iratkozzon fel hetente megjelenő ingyenes Hírlevelünkre és számos szezonális, valamint egyéb ajánlat közül válogathat!