Fiatal színművészünk, Nagy Ervin, az utóbbi években vált Borsod-Abaúj-Zemplén megye és azon belül is a Matyó föld szerelmesévé. Szerinte hazánk egyik legizgalmasab, legszebb vidéke ez a táj, amely már különleges, változatos domborzatával is meghódítja az ember szívét, hiszen itt nyúlik bele az Alföldbe az Északi-középhegység és a közé ékelődő medencesorok. A színművész ugyan főként a Matyóföldön tölti szabadidejét, ám úgy véli, mindenképpen érdemes felkeresni a megye főbb turisztikai látványosságait, egyebek mellett az Aggteleki Nemzeti Parkot a Világörökség részévé nyilvánított cseppkőbarlanggal, a festői Garadna-völgyet és a Hámori-tó körrnyékét, Lillafüredet, amely régóta kedvelt üdülőhely. A történelem iránt érdeklődőknek ajánlja, hogy mindenképpen keressék fel Diósgyőr, Sárospatak, Boldogkő és Szerencs várát, valamint a regéci, a dédesi és a gönci vár romjait.
Nagy Ervin úgy véli: "nem csak a szép táj vonzza ide messzeföldről a látogatókat, hiszen itt húzódik a Tokaji hegyvidék, a finom borok szerelmesinek paradicsoma, ahol a neves pincészetek és az eldugott kis borozók nedűiben sem csalódhat a szomjas utazó". 
A megye legfőbb nevezetessége a tokaji aszú, a gönci barackpálinka és a matyóhímzés. Ervin különösen az utóbbival került igencsak közeli kapcsolatba az utóbbi időben. Ő maga is azon  dolgozik,  hogy egyik legmagyarabb, legdíszesebb népi hímzésünk ismét visszakerülhessen a köztudatba. Párja, a Tardon élő tősgyökeres asszonyokkal közösen álmodtak e régi, csodaszép népi motívumokkal díszített, ám formájában nagyon is mai, trendi ruhadarabokat,  matyodesign.hu 
Ervin  úgy látja: "nemes ügyért érdemes, célunk, hogy ezt az értéket minél több embernek megmutassuk, és nem utolsó sorban az, hogy a számunkra oly csodálatos asszonyok újra munkához láthassanak, a munkanélküliségtől sújtott vidéken."
 
Látogassanak el Önök is Magyarország eme festői szépségű, ritka értékeket felmutató vidékére!


 

 

Matyódesign

Az egész azzal kezdődött, amikor Édesapánk 1978-ban életében először Tardra érkezett: „Voltam kilenc városon, faluban, de mikor a dzsip kirakott a tardi téesztanya előtt, s leereszkedtem a katlanba, először éreztem, mit bor a kancsóban, fecsketojás a fészekben, a folytonosságot..." (Váczi Tamás: A targyi helyzet)

Szüleink még abban az évben Budapestről Tardra költöztek. Így történt, hogy egyhetesek sem voltunk, amikor először megláttuk, hogyan kanyarog a matyó kötényen a bazsarózsa szára, és hogyan virít mellette a nefelejcs. Láttunk és tanultunk még ezer csodát: tiszta udvart, rendes házat, alacsonyan szálló fecskét és magasan ülő templomtornyot. És láttunk asszonyokat, akik most nektek hímzik a matyó mintákat. Díszítse ruhatáratokat épp annyira egy-egy darab, mint ahogy a mi életünket aranyozza be a matyóföldi Tard!

www.matyodesign.hu

Váczi Borbála
+36 20 453 11 37
bogyisz@matyodesign.hu

Váczi Rozi
+36 20 327 68 75
rozi@matyodesign.hu


Aktív turizmus

Ónodi vár   |  
és között

A Sajó mentén meghúzódó Ónod település legrégebbi történelmi műemléke a négy sarokbástyás, sok háborút túlélt végvára, az ónodi vár. A vár a falu és a Sajó között található. Egykor mocsaras környezetéből 5-6 méterre kiemelkedő kavicsos-homokos folyami eredetű teraszon fekszik. A legkorábbi oklevelek tanúsága szerint 1350 körül itt birtokos Cudar főnemesi család tagjai vették körbe erős kőfallal a helybeli plébániatemplomot, hogy abból uradalmi birtokközpontot A Habsburg hadvezetés által kialakított végvárrendszer első sorába 1596 után lépett, amikor a török szultáni sereg sikeresen megostromolta Eger várát. 1602-ben az országgyűlés végvárra nyilvánította és elrendelte felújítását. Az egri és szolnoki törökök 1639 október 10-én váratlanul rajtaütöttek a palánkfallal övezett mezővároson, majd megostromolták a négyszögletű kővárat: a palánkot szétrombolták, a várat felgyújtották, miközben kiszabadították az ott őrzött török foglyokat. A romokat ezután Lorántffy Zsuzsanna 2000 forintos hozzájárulásával Keglovich Miklós kapitány építette újjá. A várat fapalánkkal övezték és kiegészítették egy huszárvárral, így jelentős helyőrség, 400 gyalogos és 500 lovas állomásozhatott benne. A XVII. század végén kibontakozott kuruc felkelésben többször is gazdát cserélt a katonai szempontból már gyengének számító végvár. 1670-ben I. Rákóczi Ferenc katonái foglalták el, akiktől 1671-ben vette vissza Spandau császári tábornok. 1672-ben a kurucok ismét felgyújtották. A budai pasa és szövetségese, Thököly Imre 1682-ben foglalták el, majd Thököly elrendelte kijavítását. 1685-ben a császári hadsereg újra elfoglalta, 1688-ban török segítséggel ismét Thököly foglalta el, majd felgyújtatta. A várnak katonai szerepe ezután nem volt. Végzetét 1688-ban a kurucokkal szövetséges, de egyébként mindenfelé rabló, fosztogató krími tatár lovasok okozták, akik felgyújtották az épületeit. A rommá vált ónodi várat rövid ideig gabonaraktárnak használták a helyi lakosok, majd az erődítményt fokozatosan lebontották. A gróf Török család köveinek felhasználásával emelt a faluban kastélyt, majd a római katolikus templom építéséhez használták fel. A kőbányászatot csak a 19. század közepén tiltották meg. Nagyban hozzájárult pusztulásához a Sajó is, melynek 1845-ös és 1855-ös árvizei a falakat alámosták, gyengítették. Az ónodi vár alaprajza egy tállyai építőmester 1662-es rajza és egy Karlsruheban talált hadmérnöki rajz alapján ismert. A vár alaprajza négyszögletes, sarkain egy-egy ó-olaszbástyával. A négyzet oldalainak hossza 70x70 méter. Bejárata a déli oldalon található. A helyreállított délkeleti bástyán kívül a falak és bástyák alapjai, helyenként több méter magas szakaszai maradtak fent.

Természeti értékek | Ökoturizmus

Veterán Jármű Kiállítás   |  
2016. május 7. és 2065. május 7. között
Amerikai oldtimer járművek, keleti-nyugati veterán autócsodák, antik motorkerékpárok

Kulturális örökség

Mezőcsáti Tájház   |  
és között
A Tájház épülete a kisnemesi lakóházépítés 19. századi hagyományait tükrözi, lakószobáinak berendezése az építtető család egykori lakókörnyezetét idézi. Az épület legnagyobb belső terű helyisége, a kamra - audiovizuális szemléltető eszközeivel - múzeumi foglalkozásoknak helyt adó foglalkoztató tér. A Tájház a város néprajzi hagyományait megidéző tematikus bemutatókkal várja látogatóit és alkalmi városi rendezvények helyszíne. Kiemelkedő évenkénti hagyományőrző rendezvény a július hónapban megrendezett „csáti menyegző”, melynek nyitóeseménye a Tájház környezetében zajlik. A Tájház előzetes egyeztetéssel bármikor megtekinthető.
Hírlevél

Szeretne folyamatosan értesülni a szálláshelyek aktuális ajánlatairól, akciókról, programokról? Iratkozzon fel hetente megjelenő ingyenes Hírlevelünkre és számos szezonális, valamint egyéb ajánlat közül válogathat!