Fiatal színművészünk, Nagy Ervin, az utóbbi években vált Borsod-Abaúj-Zemplén megye és azon belül is a Matyó föld szerelmesévé. Szerinte hazánk egyik legizgalmasab, legszebb vidéke ez a táj, amely már különleges, változatos domborzatával is meghódítja az ember szívét, hiszen itt nyúlik bele az Alföldbe az Északi-középhegység és a közé ékelődő medencesorok. A színművész ugyan főként a Matyóföldön tölti szabadidejét, ám úgy véli, mindenképpen érdemes felkeresni a megye főbb turisztikai látványosságait, egyebek mellett az Aggteleki Nemzeti Parkot a Világörökség részévé nyilvánított cseppkőbarlanggal, a festői Garadna-völgyet és a Hámori-tó körrnyékét, Lillafüredet, amely régóta kedvelt üdülőhely. A történelem iránt érdeklődőknek ajánlja, hogy mindenképpen keressék fel Diósgyőr, Sárospatak, Boldogkő és Szerencs várát, valamint a regéci, a dédesi és a gönci vár romjait.
Nagy Ervin úgy véli: "nem csak a szép táj vonzza ide messzeföldről a látogatókat, hiszen itt húzódik a Tokaji hegyvidék, a finom borok szerelmesinek paradicsoma, ahol a neves pincészetek és az eldugott kis borozók nedűiben sem csalódhat a szomjas utazó". 
A megye legfőbb nevezetessége a tokaji aszú, a gönci barackpálinka és a matyóhímzés. Ervin különösen az utóbbival került igencsak közeli kapcsolatba az utóbbi időben. Ő maga is azon  dolgozik,  hogy egyik legmagyarabb, legdíszesebb népi hímzésünk ismét visszakerülhessen a köztudatba. Párja, a Tardon élő tősgyökeres asszonyokkal közösen álmodtak e régi, csodaszép népi motívumokkal díszített, ám formájában nagyon is mai, trendi ruhadarabokat,  matyodesign.hu 
Ervin  úgy látja: "nemes ügyért érdemes, célunk, hogy ezt az értéket minél több embernek megmutassuk, és nem utolsó sorban az, hogy a számunkra oly csodálatos asszonyok újra munkához láthassanak, a munkanélküliségtől sújtott vidéken."
 
Látogassanak el Önök is Magyarország eme festői szépségű, ritka értékeket felmutató vidékére!


 

 

Matyódesign

Az egész azzal kezdődött, amikor Édesapánk 1978-ban életében először Tardra érkezett: „Voltam kilenc városon, faluban, de mikor a dzsip kirakott a tardi téesztanya előtt, s leereszkedtem a katlanba, először éreztem, mit bor a kancsóban, fecsketojás a fészekben, a folytonosságot..." (Váczi Tamás: A targyi helyzet)

Szüleink még abban az évben Budapestről Tardra költöztek. Így történt, hogy egyhetesek sem voltunk, amikor először megláttuk, hogyan kanyarog a matyó kötényen a bazsarózsa szára, és hogyan virít mellette a nefelejcs. Láttunk és tanultunk még ezer csodát: tiszta udvart, rendes házat, alacsonyan szálló fecskét és magasan ülő templomtornyot. És láttunk asszonyokat, akik most nektek hímzik a matyó mintákat. Díszítse ruhatáratokat épp annyira egy-egy darab, mint ahogy a mi életünket aranyozza be a matyóföldi Tard!

www.matyodesign.hu

Váczi Borbála
+36 20 453 11 37
bogyisz@matyodesign.hu

Váczi Rozi
+36 20 327 68 75
rozi@matyodesign.hu


Aktív turizmus

Rakacaszendi templom   |  
és között

A rakacaszendi református templom a község déli részén egy kis emelkedőn áll. Borsod-Abaúj-Zemplén megye 1970 előtt kiadott műemlékjegyzékében még nem szerepelt; a tudósok csak 1962-ben figyeltek fel arra, hogy a 19. századi átépítések eredményeként előállt jellegtelen külső értékes, középkori maradványokat takar. A régészeti- és falkutatást (1970–1974-ben) Pálóczi-Horváth András régész és H. Vladár Ágnes építész vezette. A szentély freskóit Rády Ferenc tárta fel, és Pintér Attila restaurálta. Az értő helyreállítás eredményeként ma legszebb falusi templomaink közt, a műemlékvédő beavatkozás jó példájaként emlegetik. A 19. századig egyike volt hazánk rendkívül ritka ikertemplomainak: a 12. században emelt és Szűz Máriának szentelt kis téglatemplom déli oldalfalához a 13. században egy valamivel nagyobb, kőből falazott templomot építettek hozzá. A famennyezet 1657-ben készült, ez a második legrégibb ilyen jellegű munka Magyarországon (a szentsimoni templom mennyezete 1650-ben készült). 1821-ben (a bővítés után) kiegészítették. A 12. századi épületrészt 1820-ban elbontották; a 13. századi épületrészt íves toldalékkal kibővítették. Az ív fölé huszártornyot emeltek. Ugyanekkor új bejáratot törtek a szentély zárófalán, ám ezt valamikor később befalazták. 1966-ban egy villámcsapás súlyosan megrongálta, és a leomló faldarabokon középkori falképek töredékei tűntek fel. Ez után kezdték el tudományos igényű helyreállítását az 1970-es években. Eközben feltárták egyebek közt a 12. századi templom alapját, amit a helyszínen konzerváltak, így jól érzékelteti az épületegyüttes eredeti állapotát. A jelenlegi templom dongaboltozatos szentélye négyszögletes alaprajzú; egyenesen záródik. A záró falon és déli oldalán egy-egy keskeny, román stílusú ablak nyílik. A belső teret három, ezekhez hasonló, a déli falon elhelyezett ablak világítja meg. A szentélyt a templomhajótól diadalív választja el (ez a 13. században még nem volt; későbbi átépítés eredménye). A hajó 5 m széles és 10 m hosszú. A szentélyben és a diadalíven 14–15. századi falfestmények töredékei kerültek elő a meszelés és a vakolat alól: Északi falában megmaradt a kis templom déli fala kis ablakaival és utólag kibővített bejáratával. Lábazat hiányában kívül a vakolat körben felázott, főleg a keleti oldalon feketén penészes. Belül a felázás nem látszik. A régészek az északi faltól kezdve feltárták az elbontott, 12. századi templom alapját, és konzerválták a maradványokat, amelyekből képet alkothatunk az egykori épületegyüttesről. Az elbontott templom szentélye patkóíves volt (ez Magyarországon ritkaság), nyugati végében pedig karzat emelkedett.

Természeti értékek | Ökoturizmus

Veterán Jármű Kiállítás   |  
2016. május 7. és 2065. május 7. között
Amerikai oldtimer járművek, keleti-nyugati veterán autócsodák, antik motorkerékpárok

Kulturális örökség

A Karancs-Medves vidék bányamúzeuma   |  
2018. február 25. és 2017. január 1. között
Számos településen találhatunk a szénbányászat múltját idéző emlékműveket, emlékhelyeket, a bányásztelepülések épületegyüttesei, relikviái, bányászrendezvények, hagyományőrző csoportok hűen őrzik virágzó nehézipari múltunk emlékét. Kiemelkedő jelentőséggel bír a Nógrádi Történeti Múzeum Bányászati Kiállítóhelye, ahol a bányajárás élményében részesülhetünk. Hazánk első, természetes földalatti bányamúzeumának mintegy 280 méter hosszú vágatrendszerében a látogató teljes áttekintést nyerhet egy bányáról s annak műszaki berendezéseiről a működő muzeális gépek, a frontfejtés hangjai, az egyes munkafázisok megtekintése, a bányászok és bányalovak viaszfiguráinak segítségével.

Magyarország első, föld alatti bányamúzeuma 1965-ben nyílt meg az egykori József lejtős akna (1937-1951) épségben lévő, eredeti állapotában meghagyott vágatrendszerében.

A bejárat előtt kialakított emlékpark a bányaszerencsétlenség során elhunyt nógrádi bányászoknak állít emléket.

1985-től a bányakolónia épületében a „Szénbányászat Nógrád megyében a kezdetektől 1946-ig” címmel látható kiállítás.

A földalatti és külszíni szállítás mozdonyai, csilléi és szállítóeszközei, földalatti biztosító berendezések láthatók a külszíni skanzenben 1986 óta. 

www.salgotarjan-turizmus.hu
Hírlevél

Szeretne folyamatosan értesülni a szálláshelyek aktuális ajánlatairól, akciókról, programokról? Iratkozzon fel hetente megjelenő ingyenes Hírlevelünkre és számos szezonális, valamint egyéb ajánlat közül válogathat!