Fiatal színművészünk, Nagy Ervin, az utóbbi években vált Borsod-Abaúj-Zemplén megye és azon belül is a Matyó föld szerelmesévé. Szerinte hazánk egyik legizgalmasab, legszebb vidéke ez a táj, amely már különleges, változatos domborzatával is meghódítja az ember szívét, hiszen itt nyúlik bele az Alföldbe az Északi-középhegység és a közé ékelődő medencesorok. A színművész ugyan főként a Matyóföldön tölti szabadidejét, ám úgy véli, mindenképpen érdemes felkeresni a megye főbb turisztikai látványosságait, egyebek mellett az Aggteleki Nemzeti Parkot a Világörökség részévé nyilvánított cseppkőbarlanggal, a festői Garadna-völgyet és a Hámori-tó körrnyékét, Lillafüredet, amely régóta kedvelt üdülőhely. A történelem iránt érdeklődőknek ajánlja, hogy mindenképpen keressék fel Diósgyőr, Sárospatak, Boldogkő és Szerencs várát, valamint a regéci, a dédesi és a gönci vár romjait.
Nagy Ervin úgy véli: "nem csak a szép táj vonzza ide messzeföldről a látogatókat, hiszen itt húzódik a Tokaji hegyvidék, a finom borok szerelmesinek paradicsoma, ahol a neves pincészetek és az eldugott kis borozók nedűiben sem csalódhat a szomjas utazó". 
A megye legfőbb nevezetessége a tokaji aszú, a gönci barackpálinka és a matyóhímzés. Ervin különösen az utóbbival került igencsak közeli kapcsolatba az utóbbi időben. Ő maga is azon  dolgozik,  hogy egyik legmagyarabb, legdíszesebb népi hímzésünk ismét visszakerülhessen a köztudatba. Párja, a Tardon élő tősgyökeres asszonyokkal közösen álmodtak e régi, csodaszép népi motívumokkal díszített, ám formájában nagyon is mai, trendi ruhadarabokat,  matyodesign.hu 
Ervin  úgy látja: "nemes ügyért érdemes, célunk, hogy ezt az értéket minél több embernek megmutassuk, és nem utolsó sorban az, hogy a számunkra oly csodálatos asszonyok újra munkához láthassanak, a munkanélküliségtől sújtott vidéken."
 
Látogassanak el Önök is Magyarország eme festői szépségű, ritka értékeket felmutató vidékére!


 

 

Matyódesign

Az egész azzal kezdődött, amikor Édesapánk 1978-ban életében először Tardra érkezett: „Voltam kilenc városon, faluban, de mikor a dzsip kirakott a tardi téesztanya előtt, s leereszkedtem a katlanba, először éreztem, mit bor a kancsóban, fecsketojás a fészekben, a folytonosságot..." (Váczi Tamás: A targyi helyzet)

Szüleink még abban az évben Budapestről Tardra költöztek. Így történt, hogy egyhetesek sem voltunk, amikor először megláttuk, hogyan kanyarog a matyó kötényen a bazsarózsa szára, és hogyan virít mellette a nefelejcs. Láttunk és tanultunk még ezer csodát: tiszta udvart, rendes házat, alacsonyan szálló fecskét és magasan ülő templomtornyot. És láttunk asszonyokat, akik most nektek hímzik a matyó mintákat. Díszítse ruhatáratokat épp annyira egy-egy darab, mint ahogy a mi életünket aranyozza be a matyóföldi Tard!

www.matyodesign.hu

Váczi Borbála
+36 20 453 11 37
bogyisz@matyodesign.hu

Váczi Rozi
+36 20 327 68 75
rozi@matyodesign.hu


Aktív turizmus

Sátoraljaújhelyi vár   |  
és között

A sátoraljaújhelyi vár a Zemplénben, a sátoraljaújhelyi Várhegyen áll. A Sátor-hegyek első említése Anonymus Gesta Hungarorumában is megtalálhatók Sátorhalom néven. A gesta szerint Árpád fejedelemadományozta Ketel vezérnek a Sátorhalomtól a Tolcsva-patakig terjedő területet. Várról azonban nem esik szó, valószínűleg azért, mert azt csakIV. Béla, vagy fia, István herceg kezdte felépíteni a tatárjárás után.
A vár első okleveles említése 1261-ből való, a kiváltságlevél rendelkezése alapján a veszély esetén a faluból a várba menekülő hospesek aciszternát kötelesek vízzel feltölteni. A vár a vallon hospesek által lakott Sátorelő falut és az Oroszországba vezető utat védte. 1292-ben V. IstvánUbul fia Mihály ispánnak adományozott egy tornyot a vár északi részén, továbbá biztosította az ispánt arról, hogy kedvük szerint tartózkodhassanak a toronyban, használják a ciszternát, és a várnagy nem állíthatja őket törvényszék elé. 1264-ben IV. Béla hadai ostrommal foglalták el a várat, az előkelő foglyokat, V. István feleségét és gyerekeit túszként elhurcolták.
Détshy Mihály kutatásai szerint a 13. században a sátoraljaújhelyi várat nevezték Patak várának, mivel a pataki várat megemlítő oklevelekben több olyan utalás van, aminek csak hegytetőre épül vár esetén van értelmük. IV. László az 1260-as években és 1284-ben többször is megfordult a várban, amelyet okleveleiben szintén Potok várának nevez. Az Újhely vára megnevezést először két 1334-ben kiadott oklevélben használják. A második tatárjárás során elpusztult Sátorelő falu helyén épült új település III. András 1291-es oklevelében már Sátoraljaújhely nevet viselte.
Újhely a Baksa nemzetség rövid ideig tartó birtoklása után 1316-tól királyi vár lett, várnagyai gyakran cserélődtek (Zólyomiak, Babonicsok, Lackfiak, Bebekek). 1390-ben Luxemburgi Zsigmond Perényi Miklósnak adományozta „Patak és Újhely királyi városait az ugyanezek közelében lévő várral”, majd 1429-től Újhely vára a Pálóczi család tulajdonába került. A mohácsi csata után a vár Szapolyai János, majd 1527-től az akkor éppen I. Ferdinándot támogató Perényi Péter birtokába került. aki Atyinai Simon deákot nevezte ki uradalmi tisztnek. 1528-29-ben Szapolyai János, majd Ferdinánd ostromolta meg a hol egyik, hol másik király oldalára álló Simon deák által több-kevesebb sikerrel védelmezett várat. Az1529. évi ostrom során alá is aknázták, de ekkor nem robbantották fel, mivel Simon egyik éjjel kiszökött a várból, az őrség pedig megadta magát.
Oláh Miklós esztergomi érsek 1536-ból származó leírása alapján a vár a bástyákon kívül erős sáncokkal volt megerősítve, vagyis a várat legkésőbb az 1530-as években átépítették, védműveit korszerűsítették. Az 1534-1537-es nagy sárospataki építkezések után az ostromokban romossá váló magaslati erősség már nem játszott fontos stratégiai szerepet Perényi számára, aki 1537-ben ismét átállt Szapolyai oldalára. Az1538-ban, majd 1546-ban és 1548-ban kiadott oklevelek már romosnak írják le a várat. Nem tudni, hogy Ferdinánd csapatai, vagy Perényi maga romboltatta-e le a várat, hogy ne kerülhessen ellenfele kezére.

Természeti értékek | Ökoturizmus

Veterán Jármű Kiállítás   |  
2016. május 7. és 2065. május 7. között
Amerikai oldtimer járművek, keleti-nyugati veterán autócsodák, antik motorkerékpárok

Kulturális örökség

A Karancs-Medves vidék bányamúzeuma   |  
2017. november 24. és 2017. január 1. között
Számos településen találhatunk a szénbányászat múltját idéző emlékműveket, emlékhelyeket, a bányásztelepülések épületegyüttesei, relikviái, bányászrendezvények, hagyományőrző csoportok hűen őrzik virágzó nehézipari múltunk emlékét. Kiemelkedő jelentőséggel bír a Nógrádi Történeti Múzeum Bányászati Kiállítóhelye, ahol a bányajárás élményében részesülhetünk. Hazánk első, természetes földalatti bányamúzeumának mintegy 280 méter hosszú vágatrendszerében a látogató teljes áttekintést nyerhet egy bányáról s annak műszaki berendezéseiről a működő muzeális gépek, a frontfejtés hangjai, az egyes munkafázisok megtekintése, a bányászok és bányalovak viaszfiguráinak segítségével.

Magyarország első, föld alatti bányamúzeuma 1965-ben nyílt meg az egykori József lejtős akna (1937-1951) épségben lévő, eredeti állapotában meghagyott vágatrendszerében.

A bejárat előtt kialakított emlékpark a bányaszerencsétlenség során elhunyt nógrádi bányászoknak állít emléket.

1985-től a bányakolónia épületében a „Szénbányászat Nógrád megyében a kezdetektől 1946-ig” címmel látható kiállítás.

A földalatti és külszíni szállítás mozdonyai, csilléi és szállítóeszközei, földalatti biztosító berendezések láthatók a külszíni skanzenben 1986 óta. 

www.salgotarjan-turizmus.hu
Hírlevél

Szeretne folyamatosan értesülni a szálláshelyek aktuális ajánlatairól, akciókról, programokról? Iratkozzon fel hetente megjelenő ingyenes Hírlevelünkre és számos szezonális, valamint egyéb ajánlat közül válogathat!