Fiatal színművészünk, Nagy Ervin, az utóbbi években vált Borsod-Abaúj-Zemplén megye és azon belül is a Matyó föld szerelmesévé. Szerinte hazánk egyik legizgalmasab, legszebb vidéke ez a táj, amely már különleges, változatos domborzatával is meghódítja az ember szívét, hiszen itt nyúlik bele az Alföldbe az Északi-középhegység és a közé ékelődő medencesorok. A színművész ugyan főként a Matyóföldön tölti szabadidejét, ám úgy véli, mindenképpen érdemes felkeresni a megye főbb turisztikai látványosságait, egyebek mellett az Aggteleki Nemzeti Parkot a Világörökség részévé nyilvánított cseppkőbarlanggal, a festői Garadna-völgyet és a Hámori-tó körrnyékét, Lillafüredet, amely régóta kedvelt üdülőhely. A történelem iránt érdeklődőknek ajánlja, hogy mindenképpen keressék fel Diósgyőr, Sárospatak, Boldogkő és Szerencs várát, valamint a regéci, a dédesi és a gönci vár romjait.
Nagy Ervin úgy véli: "nem csak a szép táj vonzza ide messzeföldről a látogatókat, hiszen itt húzódik a Tokaji hegyvidék, a finom borok szerelmesinek paradicsoma, ahol a neves pincészetek és az eldugott kis borozók nedűiben sem csalódhat a szomjas utazó". 
A megye legfőbb nevezetessége a tokaji aszú, a gönci barackpálinka és a matyóhímzés. Ervin különösen az utóbbival került igencsak közeli kapcsolatba az utóbbi időben. Ő maga is azon  dolgozik,  hogy egyik legmagyarabb, legdíszesebb népi hímzésünk ismét visszakerülhessen a köztudatba. Párja, a Tardon élő tősgyökeres asszonyokkal közösen álmodtak e régi, csodaszép népi motívumokkal díszített, ám formájában nagyon is mai, trendi ruhadarabokat,  matyodesign.hu 
Ervin  úgy látja: "nemes ügyért érdemes, célunk, hogy ezt az értéket minél több embernek megmutassuk, és nem utolsó sorban az, hogy a számunkra oly csodálatos asszonyok újra munkához láthassanak, a munkanélküliségtől sújtott vidéken."
 
Látogassanak el Önök is Magyarország eme festői szépségű, ritka értékeket felmutató vidékére!


 

 

Matyódesign

Az egész azzal kezdődött, amikor Édesapánk 1978-ban életében először Tardra érkezett: „Voltam kilenc városon, faluban, de mikor a dzsip kirakott a tardi téesztanya előtt, s leereszkedtem a katlanba, először éreztem, mit bor a kancsóban, fecsketojás a fészekben, a folytonosságot..." (Váczi Tamás: A targyi helyzet)

Szüleink még abban az évben Budapestről Tardra költöztek. Így történt, hogy egyhetesek sem voltunk, amikor először megláttuk, hogyan kanyarog a matyó kötényen a bazsarózsa szára, és hogyan virít mellette a nefelejcs. Láttunk és tanultunk még ezer csodát: tiszta udvart, rendes házat, alacsonyan szálló fecskét és magasan ülő templomtornyot. És láttunk asszonyokat, akik most nektek hímzik a matyó mintákat. Díszítse ruhatáratokat épp annyira egy-egy darab, mint ahogy a mi életünket aranyozza be a matyóföldi Tard!

www.matyodesign.hu

Váczi Borbála
+36 20 453 11 37
bogyisz@matyodesign.hu

Váczi Rozi
+36 20 327 68 75
rozi@matyodesign.hu


Aktív turizmus

Rudabánya református templom   |  
és között

Abból az időszakból, amikor Rudabánya a hét felső-magyarországi bányaváros egyike volt, egyetlen épület maradt fenn: a református templom (3733 Rudabánya, Temető út 8.). Az épület műemlék. Helyén már a 14. század előtt is templom állhatott, azt azonban a század közepén nyom nélkül elbontották, és helyette kora gótikus stílusú templomot emeltek. Ez nem sokáig maradt fenn változatlan állapotban; a következő évszázadban késő gótikus stílusban átalakították — az eredetileg egyhajós épületet háromhajóssá; az északi oldalt három kápolnával is bővítették. Az épület egy részét 1664-66-ban állították helyre úgy, hogy a viszonylag épen maradt nyugati harmadát egy keresztben felhúzott fallal elválasztották a romosan hagyott részektől, majd sík deszkamennyezettel fedték le. Az így kapott tér közepére áthoztak egy késő gótikus ablakot az elpusztult részről. A romos részeket elbontották, és a kinyert köveket a falu házaiba építették be. Végleges formáját a 18. században nyerte el, amikor a ma is használatos nyugati bejárat elé egy kis előteret húztak. A déli falon, az ajtótól balra két késő gótikus támpillért, jobbra, magasan egy befalazott, kora gótikus ablaktöredéket tártak fel, illetve bontottak ki a rekonstrukció előtti falkutatás eredményeként. A baloldali támpilléren egy középkori napóra látható, ami Magyarországon ritkaság. Az épület belső tere egyetlen, téglalap alakú, és mostani, csökkentett alapterületéhez képest nagyon magas terem. Ezt két késő gótikus, halhólyagmotívumos ablak világítja meg: egyikük eredeti helyén van a déli falban, a másikat utólag építették be a keleti falba. A falak felső peremén megmaradtak a gótikus mennyezet boltvállai; a mai famennyezet részben ezekre támaszkodik. Az északi falon látható két freskótöredék 1928-ban került elő a mészrétegek aló több más falképmaradvánnyal együtt, a többi azonban annyira rossz állapotban volt, hogy leverték őket. A két meghagyott kép közül a jobboldalin szent Ilona látható a kereszttel, a másik témáját a különböző források eltérően értelmezik: A templomkertben kivehetők az elpusztult falak maradványai. A templom déli vége előtt, külön álló, hagymakupolás, zsindellyel borított harangtornyot 1896-ban építették, méghozzá az 1789-ben ácsolt harangláb köré. Két harangja van.

Természeti értékek | Ökoturizmus

Veterán Jármű Kiállítás   |  
2016. május 7. és 2065. május 7. között
Amerikai oldtimer járművek, keleti-nyugati veterán autócsodák, antik motorkerékpárok

Kulturális örökség

A Karancs-Medves vidék bányamúzeuma   |  
2018. május 22. és 2017. január 1. között
Számos településen találhatunk a szénbányászat múltját idéző emlékműveket, emlékhelyeket, a bányásztelepülések épületegyüttesei, relikviái, bányászrendezvények, hagyományőrző csoportok hűen őrzik virágzó nehézipari múltunk emlékét. Kiemelkedő jelentőséggel bír a Nógrádi Történeti Múzeum Bányászati Kiállítóhelye, ahol a bányajárás élményében részesülhetünk. Hazánk első, természetes földalatti bányamúzeumának mintegy 280 méter hosszú vágatrendszerében a látogató teljes áttekintést nyerhet egy bányáról s annak műszaki berendezéseiről a működő muzeális gépek, a frontfejtés hangjai, az egyes munkafázisok megtekintése, a bányászok és bányalovak viaszfiguráinak segítségével.

Magyarország első, föld alatti bányamúzeuma 1965-ben nyílt meg az egykori József lejtős akna (1937-1951) épségben lévő, eredeti állapotában meghagyott vágatrendszerében.

A bejárat előtt kialakított emlékpark a bányaszerencsétlenség során elhunyt nógrádi bányászoknak állít emléket.

1985-től a bányakolónia épületében a „Szénbányászat Nógrád megyében a kezdetektől 1946-ig” címmel látható kiállítás.

A földalatti és külszíni szállítás mozdonyai, csilléi és szállítóeszközei, földalatti biztosító berendezések láthatók a külszíni skanzenben 1986 óta. 

www.salgotarjan-turizmus.hu
Hírlevél

Szeretne folyamatosan értesülni a szálláshelyek aktuális ajánlatairól, akciókról, programokról? Iratkozzon fel hetente megjelenő ingyenes Hírlevelünkre és számos szezonális, valamint egyéb ajánlat közül válogathat!