Vas  |  Megyék

Szarvas József színművészt évekkel ezelőtt “beszippantotta” Vas megye és azon belül is az Őrség. Egyszerű turistaként kezdete, majd portát vett és lassan viszáki lokálpatriótává vált. Beleszeretett Viszákba, amely Őrimagyarósd, Ivánc, Kisrákos, Szaknyér, Ispánk és Felsőmarác között bújik meg. Először megvalósította a Kultúrpajtát (www.kulturpajta.hu), majd a Galériát, ezt követően pedig Kovács Gyula, helyi erdész barátja segítségével életre keltették a Tündérkertet, ahol valamennyi viszáki gyümölcsfát összegyűjtötték és ápolják a helyiekkel összefogva.
Szarvas József szerint Vas megye különleges hangulatú tája országunknak. Az Őrségi Nemzeti Park területén működő falusi gazdaságok, ökoporták, élő népművészetet képviselő fazekas- és egyéb kézművesműhelyek, kiváló borokat kínáló kőszeg-hegyaljai, sághegyi, vaskeresztesi pincék várják az idelátogatókat, de itt találhatóak a műemlék présházak is Cákon és Oszkón. A színművész a természetkedvelőknek és túrázni vágyóknak az Írtottkő Naturpark túraútvonalait, kerékpárútjait, a vadvízi evezésre csábító vadregényes Rábát ajánlja és szerinte a lovasok keresve sem találnának szebb tájat, mint Bozsok, Söpte, Ják, Alsóújlak, Lukácsháza, Balogunyom, Nagymizdó környéke, amelyek ma már igazi lovasparadicsomok.

Szarvas József itt, távol vidéken sem tud elszakadni a kultúrától. Mint mondja: „szinte lehetetlen lenne felsorolni, mennyi országosan ismert, színvonalas rendezvényt szerveznek itt Vas megyében”. Hiszen itt rendezik meg az évente rengeteg látogatót vonzó Őrségi Vásárt, a Tökfesztivált, az ugyancsak őrségi „Szerek és Porták Fesztiválját”, a „Virágzás Napjai” rendezvénysorozatot, a hagyományos velemi „Gesztenyeünnepet”, a bozsoki, kőszeghegyaljai és a sághegyi szüreti programokat. A kultúráról szólva, a színművész természeten Viszákot sem szeretné kihagyni. Kultúrpajtájában fesztiválokat rendez, ahová művész barátait hívja el játszani, nemrégiben pedig galériát nyitott, ahol a térség kultúrájának szeretne állandó fórumot teremteni. „Azt láttam, hogy a viszákiak kezdenek beletörődni, hogy jobb elmenni a faluból, ha boldogulni akarnak.  Célul tűztem ki, hogy meggyőzöm őket: érdemes maradni” – nyilatkozta nemrégiben. „ Nem hiszek a városi élet kizárólagosságában. A kultúra helyben, közösségben születik” magyarázza Szarvas József.



A Pajtaszínház és Galéria 2007-ben jött létre. Szándékom volt, s maradt a helyi, viszáki közösség kulturális identitásának erősítése a közösséggel, s annak előljáróival együttműködve. Ezzel párhuzamosan épült/épül egy olyan művészi-értelmiségi közösség, mely e szándékot támogató együttműködéssel segíti. Kaszás Attila fájdalmas fiatalon
elhunyt barátommal hosszan tervezett elképzelések megvalósult következménye a Pajtaszínház és Galéria, csakúgy, mint az általa kezdeményezett zsigárdi Közösségi Ház. Viszák és Zsigárd évek óta aktív testvérvárosi kapcsolatban van.
Az elmúlt 5 esztendő fontosabb eseményei: Viszákon minden esztendőben megemlékezünk 1848 hőseiről, áldozatairól. Ez alkalmakkor a Pajtaszínházban „Üzenet a Nemzeti Színházból” címen, hagyományt teremtett ünnepi koncerteket, előadásokat, kiállításokat rendezünk. Rendszeresen megemlékezünk, s 2007-ben emlékoszlopot állítottunk a közösségből gyalázatos módon kitelepített viszákiakra. A község emléket állított és rendszeresen emlékbe idézi Trianon nemzetet sértő eseményeit. 


Nagy, a falut is mélyen érintő változást hozott az életemben találkozásom KOVÁCS GYULÁVAL. E barátságnak köszönhető találkozásom a Kárpát-medence őshonos gyümölcsfáinak végtelen fajtagazdag állományával, még megmaradt egyedeinek mentésének, már-már megkésett gondolatával. E megismerkedés következménye, hogy Viszákon a falu, közösségerősítő szándékkal, TÜNDÉRKERT néven létre hozta saját hagyatékkertjét. Egy fogyó-még iskolát tartó-közösség példaadó kezdeményezése, hogy minden gyümölcsfának viszáki illetve Viszákról elszármazott gyermek gondnoka van, és minden esztendőben annyi őshonos, oltott gyümölcsfát ültetünk a Tündérkertbe, ahány gyermek a faluban előző évben született. Köszönhetően KOVÁCS GYULA szakmai kezdeményezésének ma már a Kárpát-medencében számtalan község, falu és közösség menti gyümölcshagyatékát.
 

 

Pajta Színház és  Galéria 2012. évi programja
(március 15- augusztus 20 )
www.kulturpajta.hu



Június 3. 18 óra: FERENCZI GYÖRGY és a RACKAJAM koncertje.
Gál Tamás: Arany János:A nagyidai cigányok.

Pajtában:Hegedűs Endre, Munkácsy-díjas festőművész kiállítása.
Galériában: Állandó kiállítás. Kiállító művészek: Horváth János, Horváth Nóra, Hegedűs Endre, Sulyok Gabriella, Szkok Iván, Tenk LászlóVerebes György festőművészek, valamint Krisztiáni Sándor grafikus, szobrász.

Július 19. Kubinyi Anna Textilművész kiállításának megnyitója
Berecz András előadó estje
 
Július 20. Petőfi Sándor:A helység kalapácsa.
Előadja: Gál Tamás színművész.
Táncház.
 
Július 21. Dresch Mihály és zenekarának koncertje
 
Július 22. Cantemus vegyeskar.

Augusztus 11-20 NYITOTT SZEREK ÉS PORTÁK KERETÉBEN
Pajtában:Verebes György festőművész.
Galériában: Állandó kiállítás.

Aktív turizmus

Domonkos rendház   |  
és között

A hagyomány szerint a domonkosokat IV. Béla király telepítette le Vasváron, saját kastélyát engedve át a rend céljaira. Annyi bizonyos, hogy a 13. század közepén már kétségtelenül állt a kolostor, s a 14. század eleje óta kimutatható, hogy IV. Béla királyt tartották a kolostor első donátorának. A kolostor legkorábbi hiteles említése 1254-ből maradt fenn, de feltételezhető, hogy már a tatárjárás előtt megtelepedtek a domonkosok a városban, s így a kezde-tek a rend magyarországi történetének legkorábbi szakaszáig nyúlnak vissza. A vasvári kolostor tehátMagyarország legrégebbi, ma is álló domonkos kolostora. A vasvári a középkorban a jelentősebb domonkos kolostorok közé tartozott. A középkori kolostor épületegyüttese egy, a maival megegyező méretű templomból és egy hozzá kapcsolódó L-alakú, egyemeletes kolostorépületből állt. A falakat eredetileg festmények díszítették. A 14. században épült ki az udvar körül a kerengő. A vasvári domonkos kolostor különleges értékét abban látjuk, hogy épületegyüttese alaprajzában és fő tömegében megőrizte eredeti, 13. századi formáját. A műemléki kutatások során derült ki, hogy a középkori alapokon újjáépült, egyszerű barokk épületnek tartott kolostor jelentős részében megőrizte az eredeti középkori falakat. Bebizonyosodott, hogy a templom és a kolostor együttese egységes elképzelés szerint, egy építési periódusban épült fel a 13. század közepén ill. második felében. Ebből az építési korszakból voltaképpen érintetlenül, egészen párkányszintig fennmaradtak a templom falai, a kolostor nyugati és déli szárnyának fő falai pedig emeletmagasságig (csak a nyílásrendszerük változott). A kolostor temploma háromhajós, szentélyzáródásai félkörívesek, a 21 m hosszú, 13 m széles templomnak két nyugati tornya van. A domonkos kolostor egészen a 16. század közepéig működött. Akkor a szerzetesek a török veszély és a terjedő reformáció miatt elhagyták. Vasvár 1578-ban veszítette el megyeszékhely rangját, ettől kezdve a közgyűléseket a biztonságosabbnak számítóSzombathelyen tartották. A kolostor épülete Vasvár földesurai, a Gersei Pető család és rokonsága kezére került. A kolostor épületét többször is használták katonai célokra. A 17. század közepén, amikor Ákosházi Sárkány János egerszegi főkapitány birtokában volt, jelentősen megerődítették. Ekkor épült a délnyugati sarkon álló torony, amelyet építtetőjéről Sárkány-toronynak neveznek. A várkastélynak számító épület az 1664. évi török hadjárat idején jelentős károkat szenvedett. Vasváron kötötték meg az 1663/64-es török háborút lezáró nevezetes békét. A már romos állapotban jutott Széchényi György érsek birtokába, aki aztán 1684-ben visszaadta a kolostor épületét az újjászerveződő domonkos rendnek. A domonkos templom lényegében 1689-től tölti be a plébániatemplom szerepét. Jelentősebb építkezésekre a 18. század második felében került sor: a templomhajót beboltozták, a kolostort bővítették (déli szárnyán díszes ebédlő épült, mely a 20. század eleji átépítéseknek esett áldozatul). A szentély diadal ívén ma is látható feliratos tábla tanúsága szerint az újjáépítés 1771-ben fejeződött be. A szentélyben megmaradt a gótikus keresztboltozat. A szép berendezés barokk és rokokó stílusú. Az U alakú kolostorépület eredetileg földszintes volt, az emeletráépítés 1929-1930-ban történt. A domonkos szerzetesek egészen 1950-ig (a szerzetesrendek föloszlatásáig) tevékenykedtek Vasváron. 1985-1986 között műemléki kutatásokat végeztek, s elkészült a templom és a nyugati szárny helyreállítása. A város és a domonkos rend összefogásával múzeumot és Rendtörténeti Gyűjteményt alakítottak ki. A kolostorépület emeleti szintjén a kiállítás mellett műemlék-könyvtár meg egy rekonstruált szerzetesi cella várja a látogatókat.

Természeti értékek | Ökoturizmus

Veterán Jármű Kiállítás   |  
2016. május 7. és 2065. május 7. között
Amerikai oldtimer járművek, keleti-nyugati veterán autócsodák, antik motorkerékpárok

Kulturális örökség

A Karancs-Medves vidék bányamúzeuma   |  
2018. július 22. és 2017. január 1. között
Számos településen találhatunk a szénbányászat múltját idéző emlékműveket, emlékhelyeket, a bányásztelepülések épületegyüttesei, relikviái, bányászrendezvények, hagyományőrző csoportok hűen őrzik virágzó nehézipari múltunk emlékét. Kiemelkedő jelentőséggel bír a Nógrádi Történeti Múzeum Bányászati Kiállítóhelye, ahol a bányajárás élményében részesülhetünk. Hazánk első, természetes földalatti bányamúzeumának mintegy 280 méter hosszú vágatrendszerében a látogató teljes áttekintést nyerhet egy bányáról s annak műszaki berendezéseiről a működő muzeális gépek, a frontfejtés hangjai, az egyes munkafázisok megtekintése, a bányászok és bányalovak viaszfiguráinak segítségével.

Magyarország első, föld alatti bányamúzeuma 1965-ben nyílt meg az egykori József lejtős akna (1937-1951) épségben lévő, eredeti állapotában meghagyott vágatrendszerében.

A bejárat előtt kialakított emlékpark a bányaszerencsétlenség során elhunyt nógrádi bányászoknak állít emléket.

1985-től a bányakolónia épületében a „Szénbányászat Nógrád megyében a kezdetektől 1946-ig” címmel látható kiállítás.

A földalatti és külszíni szállítás mozdonyai, csilléi és szállítóeszközei, földalatti biztosító berendezések láthatók a külszíni skanzenben 1986 óta. 

www.salgotarjan-turizmus.hu
Hírlevél

Szeretne folyamatosan értesülni a szálláshelyek aktuális ajánlatairól, akciókról, programokról? Iratkozzon fel hetente megjelenő ingyenes Hírlevelünkre és számos szezonális, valamint egyéb ajánlat közül válogathat!