Vas  |  Megyék

Szarvas József színművészt évekkel ezelőtt “beszippantotta” Vas megye és azon belül is az Őrség. Egyszerű turistaként kezdete, majd portát vett és lassan viszáki lokálpatriótává vált. Beleszeretett Viszákba, amely Őrimagyarósd, Ivánc, Kisrákos, Szaknyér, Ispánk és Felsőmarác között bújik meg. Először megvalósította a Kultúrpajtát (www.kulturpajta.hu), majd a Galériát, ezt követően pedig Kovács Gyula, helyi erdész barátja segítségével életre keltették a Tündérkertet, ahol valamennyi viszáki gyümölcsfát összegyűjtötték és ápolják a helyiekkel összefogva.
Szarvas József szerint Vas megye különleges hangulatú tája országunknak. Az Őrségi Nemzeti Park területén működő falusi gazdaságok, ökoporták, élő népművészetet képviselő fazekas- és egyéb kézművesműhelyek, kiváló borokat kínáló kőszeg-hegyaljai, sághegyi, vaskeresztesi pincék várják az idelátogatókat, de itt találhatóak a műemlék présházak is Cákon és Oszkón. A színművész a természetkedvelőknek és túrázni vágyóknak az Írtottkő Naturpark túraútvonalait, kerékpárútjait, a vadvízi evezésre csábító vadregényes Rábát ajánlja és szerinte a lovasok keresve sem találnának szebb tájat, mint Bozsok, Söpte, Ják, Alsóújlak, Lukácsháza, Balogunyom, Nagymizdó környéke, amelyek ma már igazi lovasparadicsomok.

Szarvas József itt, távol vidéken sem tud elszakadni a kultúrától. Mint mondja: „szinte lehetetlen lenne felsorolni, mennyi országosan ismert, színvonalas rendezvényt szerveznek itt Vas megyében”. Hiszen itt rendezik meg az évente rengeteg látogatót vonzó Őrségi Vásárt, a Tökfesztivált, az ugyancsak őrségi „Szerek és Porták Fesztiválját”, a „Virágzás Napjai” rendezvénysorozatot, a hagyományos velemi „Gesztenyeünnepet”, a bozsoki, kőszeghegyaljai és a sághegyi szüreti programokat. A kultúráról szólva, a színművész természeten Viszákot sem szeretné kihagyni. Kultúrpajtájában fesztiválokat rendez, ahová művész barátait hívja el játszani, nemrégiben pedig galériát nyitott, ahol a térség kultúrájának szeretne állandó fórumot teremteni. „Azt láttam, hogy a viszákiak kezdenek beletörődni, hogy jobb elmenni a faluból, ha boldogulni akarnak.  Célul tűztem ki, hogy meggyőzöm őket: érdemes maradni” – nyilatkozta nemrégiben. „ Nem hiszek a városi élet kizárólagosságában. A kultúra helyben, közösségben születik” magyarázza Szarvas József.



A Pajtaszínház és Galéria 2007-ben jött létre. Szándékom volt, s maradt a helyi, viszáki közösség kulturális identitásának erősítése a közösséggel, s annak előljáróival együttműködve. Ezzel párhuzamosan épült/épül egy olyan művészi-értelmiségi közösség, mely e szándékot támogató együttműködéssel segíti. Kaszás Attila fájdalmas fiatalon
elhunyt barátommal hosszan tervezett elképzelések megvalósult következménye a Pajtaszínház és Galéria, csakúgy, mint az általa kezdeményezett zsigárdi Közösségi Ház. Viszák és Zsigárd évek óta aktív testvérvárosi kapcsolatban van.
Az elmúlt 5 esztendő fontosabb eseményei: Viszákon minden esztendőben megemlékezünk 1848 hőseiről, áldozatairól. Ez alkalmakkor a Pajtaszínházban „Üzenet a Nemzeti Színházból” címen, hagyományt teremtett ünnepi koncerteket, előadásokat, kiállításokat rendezünk. Rendszeresen megemlékezünk, s 2007-ben emlékoszlopot állítottunk a közösségből gyalázatos módon kitelepített viszákiakra. A község emléket állított és rendszeresen emlékbe idézi Trianon nemzetet sértő eseményeit. 


Nagy, a falut is mélyen érintő változást hozott az életemben találkozásom KOVÁCS GYULÁVAL. E barátságnak köszönhető találkozásom a Kárpát-medence őshonos gyümölcsfáinak végtelen fajtagazdag állományával, még megmaradt egyedeinek mentésének, már-már megkésett gondolatával. E megismerkedés következménye, hogy Viszákon a falu, közösségerősítő szándékkal, TÜNDÉRKERT néven létre hozta saját hagyatékkertjét. Egy fogyó-még iskolát tartó-közösség példaadó kezdeményezése, hogy minden gyümölcsfának viszáki illetve Viszákról elszármazott gyermek gondnoka van, és minden esztendőben annyi őshonos, oltott gyümölcsfát ültetünk a Tündérkertbe, ahány gyermek a faluban előző évben született. Köszönhetően KOVÁCS GYULA szakmai kezdeményezésének ma már a Kárpát-medencében számtalan község, falu és közösség menti gyümölcshagyatékát.
 

 

Pajta Színház és  Galéria 2012. évi programja
(március 15- augusztus 20 )
www.kulturpajta.hu



Június 3. 18 óra: FERENCZI GYÖRGY és a RACKAJAM koncertje.
Gál Tamás: Arany János:A nagyidai cigányok.

Pajtában:Hegedűs Endre, Munkácsy-díjas festőművész kiállítása.
Galériában: Állandó kiállítás. Kiállító művészek: Horváth János, Horváth Nóra, Hegedűs Endre, Sulyok Gabriella, Szkok Iván, Tenk LászlóVerebes György festőművészek, valamint Krisztiáni Sándor grafikus, szobrász.

Július 19. Kubinyi Anna Textilművész kiállításának megnyitója
Berecz András előadó estje
 
Július 20. Petőfi Sándor:A helység kalapácsa.
Előadja: Gál Tamás színművész.
Táncház.
 
Július 21. Dresch Mihály és zenekarának koncertje
 
Július 22. Cantemus vegyeskar.

Augusztus 11-20 NYITOTT SZEREK ÉS PORTÁK KERETÉBEN
Pajtában:Verebes György festőművész.
Galériában: Állandó kiállítás.

Aktív turizmus

Szombathelyi ferences templom   |  
és között

A szombathelyi ferences templom és kolostor a város legrégibb működő temploma, melynek előzményei egészen a római korig nyúlnak vissza. A templom története a múlt ködébe vész, hiszen délnyugati sarka római kövekből épült. Az 1990-es években végzett feltárások során római üvegmozaikot találtak, mely arra utal hogy már a római korban ókeresztény templom állt ezen helyen. A kolostor konyhája alól római kori csatorna került elő, mely a kolostor udvarán folytatódott. A szentély alól középkori körtemplom alapfalai kerültek elő. A maradványok valószínűleg a középkorban itt állt, Páduai Szent Antal tiszteletére szentelt templom alapfalai. Az ásatások során több sírt is találtak. A csontokon végzett antropológiai kutatások kimutatták, hogy a maradványok az itt működött leprakórházban elhaltak csontjai. Az ispotály a Gyöngyös-patak mocsaras árterületén a városfalakon kívül, a középkori város római eredetű keleti kapujának a későbbi Gyöngyös utcai kapunak a közelében épült fel. Itt ápolták a keresztes hadjáratokból visszatérteteket, köztük sok leprás beteget is. Ezt a szolgálatot már akkor is főként szerzetesek látták el. A kolostort 1360 körül Kálmán győri püspök, aki a város földesura volt az itt gondozóként tevékenykedő Szienai János itáliai minorita szerzetes indítványára az ispotályból alakíttatta át és megalapította a ferences rendi konventet. A ferences atyák alig 200 évig működhettek a városban. 1541 után a kolostor a terjedő reformáció áldozata lett, a ferenceseket elűzték és a mintegy 80 évi elhanyagoltság miatt az épületek nagy károkat szenvedtek. A kolostor 1557-ben már bizonyosan üres volt, mert ekkor Pál győri püspök az egykoron a kolostorhoz tartozó rétet Ambrus nevű testvérének adta, hogy annak fejében a város szegényeit támogassa. A szerzeteseket csak 1630-ban gróf Sennyei István győri püspök telepítette vissza. A súlyos állapotban levő épületeket a rend tagjai 1633 és 1634 között a püspökség, gróf Batthyány József és a város polgárainak adományaiból újították fel. Az elkészült épületegyüttest 1634. augusztus 2-án Sennyei István püspök szentelte fel Árpád-házi Szent Erzsébet tiszteletére. Ekkor készült el a régi főoltár, valamint a Szűz Mária és Szent Ferenc oltárok. A ferencesek visszatérése újra fellendítette a város egyházi és kulturális életét. A kuruc háborúk során a hadak a városban nagyobb szálláshelyet nem találva többször űzték ki a szerzeteseket hajlékukból és súlyos károkat okoztak az épületekben és berendezési tárgyakban egyaránt. Az 1716-os tűzvész a templomot még elkerülte, 1723-ban a városban pusztító tűzvészben azonban a templom tornya leégett, a templom és a kolostor viszont megmenekült. A templom harangja megolvadt és a tüzes harangnyelv átszakítva a tetőt a padláson állapodott meg. 1730-ban a kolostorhoz új, déli szárnyat építettek. A szerzetesek 1772-től 1796-ig a város gimnáziumában is tanítottak, ők látták el a hittanári feladatokat a város iskoláiban, valamint a városi börtön egyházi szolgálatát is. A város első óvodáját P. Csepy Dömötör ferences szerzetes alapította. A kolostor a 20. század első felében élte fénykorát. 1926-ban a Felvidékről ide helyezték át a Mariana rendtartomány hittudományi főiskoláját, mely egészen 1950-ig működött. 1927-ben az épületet jelentősen átalakították, 1936-ban pedig a keleti szárnyra építettek emeletet. A második világháború alatt közel félezer ember talált menedéket itt a harcok és bombázások elől. Az 1945. március 4-i bombázás során a templom színes üvegablakai betörtek. 1950. június 11-én éjszaka a szerzeteseket Gyöngyösre internálták és csak 1990-ben a rendszerváltás után térhettek vissza. 1990 és 1993 között itt működött a Szűz Mária ferences rendtartomány központja. A kolostorban ma mindössze öt szerzetes él.

Természeti értékek | Ökoturizmus

Viva la Musica komolyzenei koncert   |  
2017. november 24.
A Református templomban megrendezésre kerülő koncert sorozat keretében más-más zenész, együttes mutatkozik be a közönségnek.

Kulturális örökség

A Karancs-Medves vidék bányamúzeuma   |  
2017. október 17. és 2017. január 1. között
Számos településen találhatunk a szénbányászat múltját idéző emlékműveket, emlékhelyeket, a bányásztelepülések épületegyüttesei, relikviái, bányászrendezvények, hagyományőrző csoportok hűen őrzik virágzó nehézipari múltunk emlékét. Kiemelkedő jelentőséggel bír a Nógrádi Történeti Múzeum Bányászati Kiállítóhelye, ahol a bányajárás élményében részesülhetünk. Hazánk első, természetes földalatti bányamúzeumának mintegy 280 méter hosszú vágatrendszerében a látogató teljes áttekintést nyerhet egy bányáról s annak műszaki berendezéseiről a működő muzeális gépek, a frontfejtés hangjai, az egyes munkafázisok megtekintése, a bányászok és bányalovak viaszfiguráinak segítségével.

Magyarország első, föld alatti bányamúzeuma 1965-ben nyílt meg az egykori József lejtős akna (1937-1951) épségben lévő, eredeti állapotában meghagyott vágatrendszerében.

A bejárat előtt kialakított emlékpark a bányaszerencsétlenség során elhunyt nógrádi bányászoknak állít emléket.

1985-től a bányakolónia épületében a „Szénbányászat Nógrád megyében a kezdetektől 1946-ig” címmel látható kiállítás.

A földalatti és külszíni szállítás mozdonyai, csilléi és szállítóeszközei, földalatti biztosító berendezések láthatók a külszíni skanzenben 1986 óta. 

www.salgotarjan-turizmus.hu
Hírlevél

Szeretne folyamatosan értesülni a szálláshelyek aktuális ajánlatairól, akciókról, programokról? Iratkozzon fel hetente megjelenő ingyenes Hírlevelünkre és számos szezonális, valamint egyéb ajánlat közül válogathat!