Somogy  |  Megyék

Somogy megye Magyarország tájakban és természeti szépségekben talán egyik legváltozatosabb vidéke. Felszínét völgyek szabdalta szelíd lankák, tágas síkságok, erdőrengetegek tagolják, jelentős termálvízkészlettel rendelkezik, de fő vonzerejét Közép-Európa legnagyobb édesvizű tava, a Balaton, a táj legértékesebb természeti kincse jelenti.
Somogy megyével szinte összeforrt közismert színművésznőnk, Molnár Piroska neve. A nemzet színészének választott művész huszonöt esztendőn keresztül játszott a kaposvári Csiky Gergely Színházban. Nemrégiben díjat alapított. Csiky Gergely Nagymama című darabjának főszerepére váratlan halála előtt még Schwajda György rendező kérte fel.
A Jászai- és Kossuth-díjas színművész az itt töltött idő miatt is nagyon kötődik a megyéhez. Azt mondja, kevés olyan vidéket tudna említeni, amely ennyi kinccsel, kulturális örökséggel rendelkezi, mint Somogy.
Talán ezért döntött úgy a megye, hogy 2004-ben megalapítja az „Örökségünk Somogyország Kincse” címet, amelyet a helyi épített és természetes környezeti, kulturális értékek, valamint különleges teljesítmények elismerésére hozott létre. A helyi kulturális örökségek között megtaláljuk egyebek mellett a petesmalmi vidraparkot, Somogyvámos Pusztatornyát, a balatonendrédi vert csipkét, a Kis-Balaton „fővárosának” katolikus templomában évről-évre látható vörsi betlehemet, amely Európa legnagyobb beltéri betleheme, a Kaszópuszta határában lévő 1942 óta védett Baláta tavat és élővilágát, valamint a babócsai basakertet és nárciszost, ahol évszázadok óta minden májusban virágpompába öltözik a Basakert. 
Somogy tradícióiról, és gazdag népművészetéről is nevezetes. Paraszti kultúrájának értékeit leginkább Szennán, a Koppány menti és Kapos-völgyi településeken, Buzsákon vagy a horvátok lakta Dráva menti Lakócsán és környékén őrizték meg. Buzsák neve régóta összeforrt a köztudatban a hímzéssel. Ha valaki betér e településre, ma is találkozhat tűforgató asszonyokkal.
A megye sok rendezvénnyel várja az idelátogatókat. Egyik leglátványosabb és leglátogatottabb eseménye a Kaposvári Tavaszi Fesztivál, a Nemzetközi Fúvószenekari Találkozó, de eseménydús a Kaposvári Farsangi Napok keretében zajló, népi jelmezes karnevál, és a Csokonai Dorottya című vígeposzát felidéző Dorottya-bál. Sok érdeklődőt vonz évről évre a Különleges asztali örömök Somogyban rendezvénysorozata, amelyen Somogyország hagyományos népi ételeit, történelmi borvidékének és hegyközségeinek tájjellegű borait népszerűsíti. A megyében számos neves borászt, borászatot találunk, virágzik a borturizmus, amely köré nemzetközivé vált rendezvények sora szerveződik. A régi somogyiak életéhez hozzátartozott a fegyver és a ló, a régi hagyományokat a megye szerte található lovardák, lovas- és lovas íjász bemutatók, fogathajtó versenyek keretében elevenítik fel.
Somogy tüdeje a számos védett növényritkaságban, állatfajokban gazdag, dús lombozatú, tavasztól késő őszig üde zölden pompázó Zselic, amely gyalogos és kerékpáros turisták kedvelt kirándulóhelye. Az aktív pihenést kedvelőket a túrázás mellett lovaglás, horgászat, vadászat várja, sőt a Balaton partján és a völgyek zugaiban megbúvó falusi szálláshelyeken megszállva a vendégek bepillanthatnak és részt vehetnek a falusi élet teendőiben is. Fárasztóbb nap után, nyári estéken nyugodtan engedjenek a hűs borospincék csábításának a lellei Kis-hegyen, Bogláron vagy Szőlősgyörökben.

Aktív turizmus

Pálos kolostor - Salföld   |  
és között

A kőkúti pálos kolostor egy középkori pálos kolostor romja, a mai Salföld falu határában, az Ábrahám-hegyen, a Balaton-felvidéken. A Balaton-felvidék hegycsoportjának nyugati záró tömbje az Örsi-hegy, ennek keleti oldalában, az erdős hegygerinc mögött, a Klastrom-völgy fölé emelkedő erdős dombocskán állanak a kolostor romjai, amelyek Salföld falu határában, déli irányban találhatók, Ábrahámhegytől légvonalban körülbelül 2,5 km-re. Az eredeti templom valószínűleg nem a pálos rend építészeti munkájának eredménye, hanem a szerzetesek egy már meglévő román kápolnát vettek birtokukba, amit később körülépítéssel saját igényeik szerint kibővítettek. Az újjáépített templom már a pálos rend sajátos építési stílusának jegyeit viseli: a templomépületet keletre tájolták, ehhez a kolostor északról csatlakozik. A templom egyhajós, 21,6 m hosszú, és 7,9 m széles volt, 1475 körül késő gótikus stílusban átépítették, ekkor került hozzá a még ma is látható, hosszú szentély. Feltehetőleg csúcsíves keresztboltozat borította. Nyolcszög alakú, a nagyvázsonyi temploméhoz hasonló hálóboltozatos mennyezetű szentélye a gótikára jellemzően a hajóval körülbelül azonos szélességű, poligonálisan záródik. A hajótól egy gótikus diadalív választja el. A salföldi pálos kolostort az Atyusz nemzetségből származó kőkúti Sal család alapította 1263 előtt, majd Szent Mária Magdolna tiszteletére szentelték fel. 1475-ben a kőkúti kolostor megújítása érdekében István bíboros búcsúengedélyt adott ki, a századfordulón pedig késő gótikus stílusban átépítették. 1487-ben a pálos rend prior-főgenerálisa a bakonyszentjakabi pálos kolostor tulajdonába engedett át egy, korábban a pálosok kezelésében lévő malmot, ahonnan a törökök hírére eltávoztak a szerzetesek. Annyi bizonyos, hogy Gyöngyösi Gergely pálos generális Inventáriumában (1520-as évek) már nem szerepelt a kőkúti monostor, vagyis ha lakták is még szerzetesek, azok nem pálosok lehettek. Az erősebb, jobban megépített templom jobban bírta a századok súlyát, míg a gyengébb anyagból készült kolostor gyorsabban pusztult, s ennek a (bizonyára) könnyebben megbontható köveit hordták el építkezésekhez, így a templom tetőtlenül is máig megmaradhatott. A megmaradt romok legnagyobb pusztulása a 1820-as évek során egy közeli juhakol építésekor következett be, ekkor a gyulakeszi Csigó család hordta el mind a templom, mind a kolostor köveit. Ez már a 20. század elején is romokban állt, ma erdészház van a helyén.

A romok jelenlegi állapota
A templom falai a boltozatig állnak, a szentélyben helyenként láthatók még a bordaindítások nyomai is. A gótikus ablakok közül egy mérműves ablak áll, ezen megmaradtak részletképzések, a másik ablakból már kitört a mérmű. A kolostorszárnyakból csak részletek maradtak fent, a falak körülbelül combmagasságig állnak.

Természeti értékek | Ökoturizmus

Veterán Jármű Kiállítás   |  
2016. május 7. és 2065. május 7. között
Amerikai oldtimer járművek, keleti-nyugati veterán autócsodák, antik motorkerékpárok

Kulturális örökség

Ordoszi Napsugár Alapítvány   |  
és között
Az Alapítvány közhasznú szervezet, célja a kulturális örökség megóvása, kulturális tevékenység, a Teleki településen található Árpád-kori templom, református templom, egy harangláb, és egy Pálosrendi kolostor rekonstrukciója, újjá építése, új közös helyiségek felépítése, és az ezekhez kapcsolódó infrastruktúra kialakítása / utak, járdák, parkok/
Hírlevél

Szeretne folyamatosan értesülni a szálláshelyek aktuális ajánlatairól, akciókról, programokról? Iratkozzon fel hetente megjelenő ingyenes Hírlevelünkre és számos szezonális, valamint egyéb ajánlat közül válogathat!