Bács-Kiskun hazánk legnagyobb területű és az egyik legnapsütöttebb megyéje. Turisztikai vonzerejét az itt fekvő páratlan szépségű alföldi táj, különleges természeti értékei, épített öröksége, gasztronómiája jelenti. Nagyszámú vendéget vonzanak vízparti nyaralóhelyei és az utóbbi időben az alföldi tanyák is. A megye nevezetességei a kalocsai fűszerpaprika és hímzés, a kiskunhalasi csipke és a kecskeméti fütyülős barackpálinka. 
Talán kevesen tudják, de az ország természetvédelmi szempontból legjelentősebb, legértékesebb területei itt találhatóak. Ezek közé tartozik az 1975 óta védett kunfehértói Holdrutás erdő, a Tisza bal partján fekvő Mártélyi Tájvédelmi Körzet, a több védett terület egyesítésével létrejött kiskőrösi Turjános erdő, a Kiskunsági Nemzeti Park, valamint a Császártöltési Vörös-mocsár. Ma már nemzetközileg védett értéknek számít az alföldi tanyavilág is.
A pusztáról sokaknak jutnak eszébe a lovak, lovasok. A megyében egymást érik a lovasbemutatók, fogathajtó és díjugrató versenyek, és számtalan helyen aktívan is hódolhatunk a lovassportoknak. A lovasturizmus központja Bugac és környéke. Bács-Kiskun megyében virágzik a vadászturizmus is: csaknem száz vadászatra alkalmas terület és közel negyedszáz vadászház található errefelé.
Messzeföldön híres a megye gasztronómiája, amelyet az itt élők velük született vendégszeretettel kínálnak látogatóiknak. Szőlőik, pincéik kincse mellett olyan hungarikumokkal ismerkedhetünk errefelé, mint a fütyülős barackpálinka, a kalocsai paprika vagy a bajai halászlé. Gyakran rendezvényeik is gasztronómiai különlegességeik köré szerveződnek, mint például a Bajai Halászléfőző Népünnepély, a Kalocsai Paprikanapok, a dunapataji Pacalfőző Verseny, a rémi Kakaspörkölt Főző Verseny, a kiskőrösi Szüreti Napok, a hajósi Orbán Napi Mulatsá, az izsáki Sárfehér Napok vagy a keceli Virágfesztivál. Ezek mellett az egyes pincészetek megismerésére bortúrákat is szerveznek.
A megye központja és kulturális fellegvára Kecskemét. Cseke Péter színművész, rendező 2008 nyara óta a Kecskeméti Katona József Színház igazgatója, feleségével, Sára Bernadettel megválasztása óta élnek az alföldi városban. A direktort igen hamar befogadták a helyiek, úgy véli azért, mert sikerült egy szellemi központot kialakítania a Katona József Színházból. „Továbbra is azt szeretném, hogy minél magasabb színvonalú előadásaink szülessenek, egyre többen látogassanak hozzánk” – mondja Cseke Péter. Sikerereiket igazolja, hogy a 2012-es évben a társulat több tagja művészeti díjat kapott, és a színházi világnap alkalmából először adott otthont egy vidéki színház – a kecskeméti Katona – a MASZK Országos Színészegyesület hagyományos jótékonysági estjének.
A színházigazgató szabadidejében a sport és az utazás szerelmese. Azt mondja, mindig aktívan pihen. Ahová eljut, ott igyekszik bejárni a környéket, felkeresni a nevezetességeket és felkutatni a helyi értékeket. „Ezt ajánlom a színház miatt hozzánk ellátogatóknak is. Bács-Kiskun megye területe sok szépséget, látnivalót, és meglepetést tartogat az idelátogató vendégek számára, amely akkor tárul fel, ha őszinte érdeklődéssel, a hagyományok iránti nyitottsággal fordulunk az itt élők felé.” – teszi hozzá a direktor. Ennek jegyében a Kecskeméti Arborétumban 2012. június 8 és 9-én az Újvilág Passiót játsszák majd, annak reményében, hogy minden évben ezen a csodálatos „zöld szigeten” látható lesz Krisztus szenvedéstörténete.


A Katona József Színház története

A mai színházépület történetéhez szorosan hozzátartozik elődeinek története. Az első színielőadás 1796-ban volt a Cserepes vendéglőben, ahol Kelemen László társulata először lépett fel. 1868. december 26.-án nyílt meg a Kovács-féle színház, melyet 1888 tavaszán kénytelenek bezárni, mivel súlyos tűzvédelmi hiányosságokat találnak. Kisebb felújítási munkálatok után 1889. október 26.-án ismét megnyílhatott az épület.
A színügyi bizottság a várossal egyetértésben azonban úgy látta, hogy javítgatások helyett Kecskemétnek egy új színházra lenne szüksége. 1894. szeptember 2-án közzétették a pályázatot, melyet Ferdinand Fellner és Hermann Helmer építészeti irodája nyerte el.
Az épület eklektikus stílusú, neobarokk díszítőelemekkel. Az épület főhomlokzatán két ablakfülkében látható Kisfaludy Károly, illetve Katona József portréja.
A színház 1896. október 14.-én nyitotta meg kapuit a nagy közönség előtt.  Katona József Bánk bán című darabja került bemutatásra, részben a budapesti Nemzeti Színház művészeinek előadásában. A századfordulón hosszabb ideig (1900-1905) Kövessy Albert igazgatta a színházat, majd Mariházy Miklós vezette 1908-1920-ig. A színház 1916. november 11-én vette fel Katona József nevét.


1939 és 1941 között cseretársulatok játszottak az épületben. 1941. november 14-én nyitott újra a színház állandó társulattal.
A második világháború nem okozott károkat az épületben, azonban 1945. december 12. és 1946. március 6-a közt szénhiány miatt az előadásokat az Otthon vendéglőben tartották meg.
1961 nyarán ismét korszerűsítették a színházat, hasonló méretű felújításra 1986-87-ben került sor, az Ybl-díjas Farkas Gábor és Boros Pál építészek tervei alapján. A színház vezetőnek névsorából kiemelkedik Radó Vilmos neve, aki 15 éves igazgatósága alatt többek között Latinovits Zoltán szerződtetésével öregbítette a színház hírnevét. A színháznak két kisebb játszóhelye is van, a Kelemen László Kamaraszínház és a Ruszt Józsefről elnevezett Stúdió Színház. 

Aktív turizmus

Nagyboldogasszony főszékesegyház   |  
és között

A kalocsai Nagyboldogasszony-főszékesegyház Magyarország egyik legrégebbi székesegyháza. Az első székesegyházról csak az ásatások alapján vannak sejtéseink. Építése 1050 előtt történhetett, minden bizonnyal még Asztrik érsek idejében. A Szent István-kori székesegyháznak építését a király maga finanszírozta.
Kalocsa barokk főszékesegyháza impozáns méreteivel és túldíszítettségével kápráztatja el a látogatót. A nyugat felé néző főhomlokzaton, a homlokzattal egy síkban emelkedik a templom tömegét uraló két harangtorony. Az ablakok változatos kiképzése is jól megfigyelhető, mely ritmusos tagolást nyújt az építmény összképének. A toronyablakok mindegyike rácsos, a két torony között pedig üvegablakok vannak. A torony négy sarkán, illetve a bejárat két oldalán lizénák húzódnak. Fejezetükben jól megfigyelhető magyaros díszítések jelenek meg, az első főpárkánynál ión, a második alatt korinthoszi, majd a sisak alatti zárópárkány alatt ismét ión. A kórusablak fölötti íves timpanonban Szűz Máriát láthatjuk a magyar szentekkel, Andrejka József alkotása.
A templom főhajójához kétoldalt alacsonyabb mellékkápolnák csatlakoznak. A Mária mennybemenetele tiszteletére szentelt barokk főszékesegyház belseje 57 méter hosszú, 24 méter széles, csarnoktemplom jellegű. Az egyhajós, négyboltszakaszos, oldalkápolnákkal szegélyezett hajó a tízszög öt oldalával záródó, kétboltszakaszos szentélyben végződik. A boltozatokat korinthoszi féloszlopokon nyugvó hevederívek választják el egymástól. A szentély fölé félkupola borul. A főhajó homorú falfelülettel csatlakozik a szentélyhez. A templomba belépők figyelmét leginkább a szentélyben lévő főoltár vonzza magára, mely Mária mennybemenetelét ábrázolja.
Az ablakok kiváló megvilágítást nyújtanak. Az oldalkápolnák ablakai magát, a templomteret, a főhajó ablakai pedig a mennyezet stukkódíszeit világítják meg. A mellékkápolnák ablakai magyar szenteket vetítenek elénk: Szt. István, Szt. Margit, Szt. Imre, Kapisztrán Szt. János, Szt. László, Szt. Erzsébet, Szt. Gellért. A főhajó felső ablakai egyházi jelvényeket ábrázolnak  A szószék kosarán a négy evangélista, köztük Mózes a kőtáblákkal, a Hegyi beszéd, a Magvető és a Jó Pásztor dombormű. A hangvetőn a Jó Pásztor dombormű látható. A padok, néhány gyóntatófülke és a márvány padlóburkolat 1908 és 12 között készült. A hajót a szentélytől elválasztó diadalív két oldalán egy-egy szobor: baloldalt Szent István, jobboldalt Szent László király. A szentéllyel átellenben, a bejárat felett húzódik a hatalmas, méltóságteljes méretű orgona. A bal oldali szentélyajtó a kanonoki sekrestyébe vezet, mely értékes stukkóiról és intarziás bútorairól nevezetes. A koszorúkápolnában a kincstárat tekinthetjük meg. Itt található Szent István ezüsthermája.

Természeti értékek | Ökoturizmus

Veterán Jármű Kiállítás   |  
2016. május 7. és 2065. május 7. között
Amerikai oldtimer járművek, keleti-nyugati veterán autócsodák, antik motorkerékpárok

Kulturális örökség

A Karancs-Medves vidék bányamúzeuma   |  
2018. október 20. és 2017. január 1. között
Számos településen találhatunk a szénbányászat múltját idéző emlékműveket, emlékhelyeket, a bányásztelepülések épületegyüttesei, relikviái, bányászrendezvények, hagyományőrző csoportok hűen őrzik virágzó nehézipari múltunk emlékét. Kiemelkedő jelentőséggel bír a Nógrádi Történeti Múzeum Bányászati Kiállítóhelye, ahol a bányajárás élményében részesülhetünk. Hazánk első, természetes földalatti bányamúzeumának mintegy 280 méter hosszú vágatrendszerében a látogató teljes áttekintést nyerhet egy bányáról s annak műszaki berendezéseiről a működő muzeális gépek, a frontfejtés hangjai, az egyes munkafázisok megtekintése, a bányászok és bányalovak viaszfiguráinak segítségével.

Magyarország első, föld alatti bányamúzeuma 1965-ben nyílt meg az egykori József lejtős akna (1937-1951) épségben lévő, eredeti állapotában meghagyott vágatrendszerében.

A bejárat előtt kialakított emlékpark a bányaszerencsétlenség során elhunyt nógrádi bányászoknak állít emléket.

1985-től a bányakolónia épületében a „Szénbányászat Nógrád megyében a kezdetektől 1946-ig” címmel látható kiállítás.

A földalatti és külszíni szállítás mozdonyai, csilléi és szállítóeszközei, földalatti biztosító berendezések láthatók a külszíni skanzenben 1986 óta. 

www.salgotarjan-turizmus.hu
Hírlevél

Szeretne folyamatosan értesülni a szálláshelyek aktuális ajánlatairól, akciókról, programokról? Iratkozzon fel hetente megjelenő ingyenes Hírlevelünkre és számos szezonális, valamint egyéb ajánlat közül válogathat!