A történelem kovácsolta eggyé Szabolcsból, Szatmárból, Beregből, Ung és Ugocsa pereméből legkeletibb megyénket, Szabolcs-Szatmár-Bereget.  A hatezer négyzetkilométernyi vidék arculatát a vizek, így elsősorban a kanyargó Tisza, valamint a Szamos, a Kraszna, a Túr határozza meg.  A folyók szépséges hívogató partszakaszokkal, kapásra váró halakkal, és kerékpártúrákra ideális gátakkal fogadják az ide érkezőket. A kerékpárosok mellett a kenusok, evezősök és jet-ski-sek is otthon érezhetik magukat errefelé.
Szabolcs-Szatmár-Bereg gyönyörű, vélik a helyiek és nem véletlenül: az Alföldön ezen a vidéken maradt meg a legtöbb természeti, tájképi és kultúrtörténeti érték. Érintetlen tájai, ligetei, csábító erdei, még iható folyói, őslápjai lenyűgözik, aki erre jár.

„E vidék mindig is sok ismert közéleti embert, művészt adott az országnak. Innen származott Bessenyei György, a híres testőríró, Kölcsey Ferenc, Móricz Zsigmond, Krúdy Gyula vagy Váci Mihály” – meséli Szabó Győző színművész, aki maga is e táj szülötte.
Ha gyermekkorának helyszínéről, a vidék látnivalóiról kérdezzük, a nyírbátori születésű aktor szinte megállíthatatlanul sorolja a szívének kedves nevezetességeket. Elárulja, hogy Nyírbátor mellett családi szálak fűzik Szatmárcsekéhez, ahol kedvenc helye a Szatmári Fogadó, Kölcsén a helyi cukrászda a szíve csücske, hiszen édesapja cukrász, csodálja a csarodai templomot, Tivadart, Gergelyugornyát. Gyermekkorában sokat úszott és csónakázott a megye keleti csücskében található Tiszakóród nevezetes Bukógátjánál.
Szabó Győző szerint, aki ma látogat haza vagy vendégként fordul meg itt, alig ismer rá a régi tájra. „A települések arculata mára teljesen megújult és az emberek is mások” – mondja a színművész. „Talán csak a természet szépsége nem változott és a helyiek szívóssága, akik minden korban és minden nehézség ellenére talpon tudtak maradni.” Ilyen „menekülő útvonal” a falusi turizmus, amely az utóbbi években virágzott fel errefelé. A helyiek jó szívvel fogadnak vendégeket portáikon, akiknek örömmel mutatják be szülőföldjük megannyi szépségét. Kultúrára fogékony emberként, művészként Szabó Győző nem felejti el megemlíteni a fesztiválokat, rendezvényeket, amelyekből a megye szinten részére és az év minden időszakára jut néhány. 
„Kedvencem a Szatmári Fesztivál, amelynek keretében a vendégek ismerkedhetnek a híres „nemtudom” szilva felhasználásával aszalva, lekvár-, illetve pálinkaként, a Penyige-i Nagyvásár, a Cinkefőző verseny vagy a Jeles Napok a Beregben, amely mind mind rengeteg látogatót vonzanak ide az év során.”

Aktív turizmus

Nemzeti Kegyhely   |  
és között
Kelet-Magyarország neves búcsújáróhelye Máriapócs. Sokfelől érkeznek ide zarándokok: hazánk keleti részéből, ahol a görögkatolikusok nagyobb tömege él, de jönnek messze földről, sőt határainkon túlról is. Vannak akik először járnak itt, de többen vannak olyanok, akiknek gyermekkori emlékeik idéződnek fel a feledés homályából. Vannak akik sokszor taposott útra találnak, melyet kezdetben nagymama kezét fogva mezítlábasan róttak halkan imádkozva és éneket zengve, aztán sokszor megtettek stráfszekéren, az utóbbi időkben pedig kényelmes autóval vagy busszal.
A kegytemplom égbe nyúló tornyainak megpillantása tüzet gyújt a lelkekben. Szép énekeink dallamai a lelket magasba ragadják és a nagy tömeg hullámzása között szívükbe kimondhatatlan nyugalom költözik. Talán életük legboldogabb óráit élik át e szent helyen. A búcsú elmúltával is még sokáig hallják fülükben az ércesen csengő hangokat, az ezerféle énekből újra és újra előtörő szép nevet: Mária.
A kis nyírségi község történetéről nem sokat tudunk. Neve: Polch, vagy Powch 1280-ban tűnik fel először. Ma is meglevő, bár jócskán átalakított római katolikus temploma a 15. században épült. A község a 15. században a Báthori családé, a 18. század elején a Károlyiaké. A község jelentősége és híre az 1696-os évvel kezdődik. Pócs neve összeforrt Mária nevével, s erre az ottani események adnak magyarázatot.

Természeti értékek | Ökoturizmus

Veterán Jármű Kiállítás   |  
2016. május 7. és 2065. május 7. között
Amerikai oldtimer járművek, keleti-nyugati veterán autócsodák, antik motorkerékpárok

Kulturális örökség

A Karancs-Medves vidék bányamúzeuma   |  
2018. október 20. és 2017. január 1. között
Számos településen találhatunk a szénbányászat múltját idéző emlékműveket, emlékhelyeket, a bányásztelepülések épületegyüttesei, relikviái, bányászrendezvények, hagyományőrző csoportok hűen őrzik virágzó nehézipari múltunk emlékét. Kiemelkedő jelentőséggel bír a Nógrádi Történeti Múzeum Bányászati Kiállítóhelye, ahol a bányajárás élményében részesülhetünk. Hazánk első, természetes földalatti bányamúzeumának mintegy 280 méter hosszú vágatrendszerében a látogató teljes áttekintést nyerhet egy bányáról s annak műszaki berendezéseiről a működő muzeális gépek, a frontfejtés hangjai, az egyes munkafázisok megtekintése, a bányászok és bányalovak viaszfiguráinak segítségével.

Magyarország első, föld alatti bányamúzeuma 1965-ben nyílt meg az egykori József lejtős akna (1937-1951) épségben lévő, eredeti állapotában meghagyott vágatrendszerében.

A bejárat előtt kialakított emlékpark a bányaszerencsétlenség során elhunyt nógrádi bányászoknak állít emléket.

1985-től a bányakolónia épületében a „Szénbányászat Nógrád megyében a kezdetektől 1946-ig” címmel látható kiállítás.

A földalatti és külszíni szállítás mozdonyai, csilléi és szállítóeszközei, földalatti biztosító berendezések láthatók a külszíni skanzenben 1986 óta. 

www.salgotarjan-turizmus.hu
Hírlevél

Szeretne folyamatosan értesülni a szálláshelyek aktuális ajánlatairól, akciókról, programokról? Iratkozzon fel hetente megjelenő ingyenes Hírlevelünkre és számos szezonális, valamint egyéb ajánlat közül válogathat!