Hazánk délkeleti részén találjuk Csongrád megyét, amely Magyarország legalacsonyabban fekvő területe. Felszínét több víz tagolja; végigfolyik rajta a Tisza, a Maros és a Körös, de sok tó és csatorna is megtalálható erre.
Kiváló fekvésének és éghajlatának köszönhetően mezőgazdasága virágzik, a megyét emiatt az ország éléstárának is nevezik. Vöröshagymája, fűszerpaprikája, fokhagymája messzeföldön híres. Gasztronómiai rendezvényeik országosan ismertek, amelyeknek középpontjában gyakran az itt termő zöldségek, így a burgonya, sárgarépa, hagyma, paprika, spárga, paradicsom, valamint a gyümölcsök, mint például az őszibarack és a hagyományos magyar ételek, például a lepény, halászlé, lecsó, kakaspörkölt, tarhonya, rétes, kalács állnak.
Az alföldi táj jellegéből adódóan igazi tanyasi világ tárul fel az ide látogatók előtt, ha felkeresik az itteni falusi szálláshelyeket. Fehérfalú tanyák, körülöttük szőlő- és gyümölcsültetvényekkel, nyitott ablakú vendégházak nyíltszívű gazdákkal: ez az, ami az ideérkezőt elsőre megfogja. Akik hosszabban maradnak azokat pedig a kultúra, fesztiválok, falunapok, múzeumok és népművészeti alkotóműhelyek kápráztatják el.
Móra Ferenc szavaival élve Homokország fővárosában, Mórahalmon született egyik legnépszerűbb médiaszemélyiségünk, Ördög Nóra. Az alig hatezer fős kistelepülésről származó műsorvezető immár több mint tíz éve dolgozik a médiában. Még mindig nagyon fiatal, így lehet, hogy a közelmúltban elnyerte a Prima Primissima Alapítvány által a 30 év alatti tehetséges fiataloknak létrehozott Junior Prima Díjat. Ördög Nóráról közismert, hogy mennyire ragaszkodik a szülőföldjéhez: minden kezdeményezésben, rendezvényen részt vesz, amely Csongrádot népszerűsíti. A műsorvezető azt mondja: „a csongrádiak vendégszeretetére a legbüszkébb”. Ördög Nóra szerint Csongrád erőssége, hogy az idelátogatók  igen széles turisztikai palettáról választhatnak, ha kikapcsolódásra vágynak. Kulturális programok mellett az épített örökség megannyi szépsége, gyógyfürdők, tájházak, kézműves műhelyek várják a vendégeket.
Ördög Nóra szerint az aktív pihenés szerelmeseit is sok érdekes programot kínál a vidék. „Csongrád folyóvizei és tavai remek lehetőséget biztosítanak a fürdőzéshez, a vízi sportokhoz és a horgászathoz” – állítja a műsorvezető. „A kerékpárosok a homokos úton megtapasztalhatják, hogy milyen a magyar sivatagi terep, a lovasok megismerhetik az alföldi dűlőutak világát, míg a gyalogos túrázók ritka természeti értékekre lelhetnek e vidéken – ajánlja a kedvelt médiaszemélyiség”.

Aktív turizmus

Bencés kolostor   |  
és között

Amióta mintegy nyolc évszázaddal ezelőtt a magyar honfoglalás regényes históriáját (Gesta Hungarorum) leírta Anonymus, azóta legendák övezik a szeri pusztát, ahol Árpád és vezértársai az első „országgyűlést” tartották.

Nem véletlen, hogy a millennium (1896) alkalmával monumentális, szoborral ékesített Árpád-emlékművet emeltek a Tisza partjáig nyúló szeri pusztán, ahol a romos, kéttornyú kolostortemplomot a törökök várrá akarták alakítani (1550). A 19. század elején a még álló egyik tornyot azért rombolták le, nehogy zsiványok megfigyelőhelye lehessen. Évtizedekkel később a templom homlokfalának egy részér építkezésekhez hordták el. Ami megmaradt, azt 1950-ben, a honvédségi gyakorlótérnek használt területen pusztították el.

A Bor-Kalán nemzetség a 11. század végén, vagy a 12. század elején alapított bencés apátságot, amelyet Szermonostora néven emlegettek a [középkor]i oklevelek. A 12. század végén Kalán esztergomi érsek volt a kolostor kegyura. Ekkor élte az apátság fénykorát. II. András király 1000 kősótömbnyi részesedést juttatott a kolostornak (1233). A tatárjárás idején (1241) amongol pusztítást nem kerülhette el, de újjáépült, védőfallal is övezték. Úgy tűnik azonban, hogy korábbi rangját nem tudta visszaszerezni. I. Károly király egyik oklevelét itt, a kolostorban keltezte (1318). Az alapító nemzetség tagjai megosztoztak később a monostor birtokain (1329, 1332). Úgy tűnik, a 14. század közepe előtt megszűnt a kolostor. Azóta pusztuló rom volt. A közeli Szer falu a török korban néptelenedett el. A 17. századtól a hely így kapta a Pusztaszer nevet. Mivel falu nem volt a közelben, így a romos templomot sem lehetett egyházi célra (plébániatemplomnak) használni. A régészeti ásatás során sikerült kideríteni, hogy a 11. században már állt itt egy templom, amely talán a pogánylázadásoknak esett áldozatul. A kolostorépületeket azonban csak a 11/12. század fordulóján emelték. A 34,5 m hosszú, 23,5 m széles templom háromhajós, félköríves szentélyű volt, két nyugati toronnyal. Szépen faragott szobrai a 12. század utolsó negyedében készülhettek.

Természeti értékek | Ökoturizmus

Veterán Jármű Kiállítás   |  
2016. május 7. és 2065. május 7. között
Amerikai oldtimer járművek, keleti-nyugati veterán autócsodák, antik motorkerékpárok

Kulturális örökség

Helytörténeti Gyűjtemény   |  
és között
A szárazkapu bejárat alatt a halászélet, a kubikosság tárgyi emlékei láthatóak. A Gyűjtemény egyik legértékesebb részét képezi az eredeti Szent István patika bútorzata. A Gyűjtemény része a századforduló elejét tükröző polgárias szoba, és a kedvelt pihenősarka a konyha (az asztal és a székek 1848-ból valók). Az iparos élet emlékei között kapott helyet Mindszent öltözködéstörténete és betekintést nyerhetünk a mindszenti takácsmesterség múltjába. Az iparos élet legteljesebb része a “Cipész műhely”, mely Gyeviki Pál adománya. Az udvaron működőképes kemence épült, itt kapott helyet az eredeti állapotában megőrzött hombár (életös ház), és a szabadtéri, jeles napokhoz kapcsolódó programjainkat leginkább a „hat láb” alatt bonyolítjuk le. A kocsiszínben a valamikori tűzoltókocsit helyeztük el. A Látványtárban tekinthetők meg a jelenleg a kiállításokban nem szereplő tárgyak. Belépő: 100,-Ft TÁJAK-KOROK-MÚZEUMOK bélyegző hely
Hírlevél

Szeretne folyamatosan értesülni a szálláshelyek aktuális ajánlatairól, akciókról, programokról? Iratkozzon fel hetente megjelenő ingyenes Hírlevelünkre és számos szezonális, valamint egyéb ajánlat közül válogathat!