Hazánk délkeleti részén találjuk Csongrád megyét, amely Magyarország legalacsonyabban fekvő területe. Felszínét több víz tagolja; végigfolyik rajta a Tisza, a Maros és a Körös, de sok tó és csatorna is megtalálható erre.
Kiváló fekvésének és éghajlatának köszönhetően mezőgazdasága virágzik, a megyét emiatt az ország éléstárának is nevezik. Vöröshagymája, fűszerpaprikája, fokhagymája messzeföldön híres. Gasztronómiai rendezvényeik országosan ismertek, amelyeknek középpontjában gyakran az itt termő zöldségek, így a burgonya, sárgarépa, hagyma, paprika, spárga, paradicsom, valamint a gyümölcsök, mint például az őszibarack és a hagyományos magyar ételek, például a lepény, halászlé, lecsó, kakaspörkölt, tarhonya, rétes, kalács állnak.
Az alföldi táj jellegéből adódóan igazi tanyasi világ tárul fel az ide látogatók előtt, ha felkeresik az itteni falusi szálláshelyeket. Fehérfalú tanyák, körülöttük szőlő- és gyümölcsültetvényekkel, nyitott ablakú vendégházak nyíltszívű gazdákkal: ez az, ami az ideérkezőt elsőre megfogja. Akik hosszabban maradnak azokat pedig a kultúra, fesztiválok, falunapok, múzeumok és népművészeti alkotóműhelyek kápráztatják el.
Móra Ferenc szavaival élve Homokország fővárosában, Mórahalmon született egyik legnépszerűbb médiaszemélyiségünk, Ördög Nóra. Az alig hatezer fős kistelepülésről származó műsorvezető immár több mint tíz éve dolgozik a médiában. Még mindig nagyon fiatal, így lehet, hogy a közelmúltban elnyerte a Prima Primissima Alapítvány által a 30 év alatti tehetséges fiataloknak létrehozott Junior Prima Díjat. Ördög Nóráról közismert, hogy mennyire ragaszkodik a szülőföldjéhez: minden kezdeményezésben, rendezvényen részt vesz, amely Csongrádot népszerűsíti. A műsorvezető azt mondja: „a csongrádiak vendégszeretetére a legbüszkébb”. Ördög Nóra szerint Csongrád erőssége, hogy az idelátogatók  igen széles turisztikai palettáról választhatnak, ha kikapcsolódásra vágynak. Kulturális programok mellett az épített örökség megannyi szépsége, gyógyfürdők, tájházak, kézműves műhelyek várják a vendégeket.
Ördög Nóra szerint az aktív pihenés szerelmeseit is sok érdekes programot kínál a vidék. „Csongrád folyóvizei és tavai remek lehetőséget biztosítanak a fürdőzéshez, a vízi sportokhoz és a horgászathoz” – állítja a műsorvezető. „A kerékpárosok a homokos úton megtapasztalhatják, hogy milyen a magyar sivatagi terep, a lovasok megismerhetik az alföldi dűlőutak világát, míg a gyalogos túrázók ritka természeti értékekre lelhetnek e vidéken – ajánlja a kedvelt médiaszemélyiség”.

Aktív turizmus

Dömötör torony   |  
és között

A Dömötör-torony Szeged legidősebb, 11. század alapokon nyugvó építménye, a mai Fogadalmi templom(Dóm) helyén állt Szent Demeter-templom egyetlen meghagyott tornya. A templom első említése 1199-ből származik. Fennállása évszázadai alatt számos alkalommal átépítették, a 18. századra nyerte el végső formáját. 1709-ben még hat ablaksora (emelete) volt. 1913-ban döntött a város a lebontásáról, hogy a helyén épüljön fel a Foerk Ernő tervezte Fogadalmi templom. A Szent Demeter-templom bontásakor került elő annak falába építve a Dömötör-torony. 1931-ben felújították, és keresztelőkápolnává alakították. Rerrich Béla munkája a torony művészi restaurációja. A falába a vár bontása során előkerült román kori szobrokat, a toronyba vágott új ajtó íves felső részébe pedig Szeged legrégebbi szobrát, a 12. századi„kőbárányt” illesztették. A kápolna belsejét Aba-Novák Vilmos falfestményei díszítik, amelyekkel a művész1932-ben aranyérmet nyert a páduai egyházművészeti kiállításon. A torony kovácsoltvas kapuja a keresztény liturgia jelképeivel az emberi élet egyes mozzanatait mutatja be, e kovácsoltvas ajtót is Rerrich Béla tervezte. A torony gyakran képezi részét a Szegedi Szabadtéri Játékok díszleteinek.

Természeti értékek | Ökoturizmus

Veterán Jármű Kiállítás   |  
2016. május 7. és 2065. május 7. között
Amerikai oldtimer járművek, keleti-nyugati veterán autócsodák, antik motorkerékpárok

Kulturális örökség

Napsugaras Tájház   |  
és között
A napsugárdíszes lakóépület közvetlen a Nagyárvíz (1879) után, 1880-ban épült, így egyike a legrégebbi árvíz utáni alsóvárosi parasztházaknak. Az építtető Rácz József, földműves. A városképi jelentőségű népi műemlékházat 2010-ben Alsóvárosi Tájházzá alakították. Megfelelő források előteremtésével a kiváló szegedi néprajztudós, Bálint Sándor emlékét, szellemi hagyatékát megidéző kiállításokat egy újabb épület fogadhatja magába.
Eredeti állapotában az Alföldre jellemző soros elrendezésű, háromosztatú, alápincézett lakóház. Építésekor szabadkéményes konyhával rendelkezett, a kéményaljában berakott tűzhellyel. Az utcára néző tisztaszobában sárból rakott boglyakemence állt. A ház hosszában az udvar felől nyitott, faoszlopokon nyugvó, fa korlátos, könyöklős ereszaljával rendelkezett.
A fölfelé keskenyedő szabadkéménnyel rendelkező konyhát egy füstfogó szemöldökfal választotta el a pitvar felől. A szabadkémény alatt oldalt kemenceszáj nyílt, innen fűtötték a tisztaszobát. A konyha hátsó falán a régi építésmód szerint középen kiszélesedő párkány középtűzhely volt. Alakjára, külsejére utaló nyomok itt már nem voltak, így az újonnan épített tűzhely nem az eredetit mutatja.
Alsóvároson jellemző módon az 1920-as évek táján kezdték el vékony tapasztott fafödémmel lepadlásolni a kéményalját, egy időben a főzőberendezések korszerűsödésével.
A konyha (pitvar) másik oldaláról újabb szoba nyílt. Padozata az első két helyiség szintjéhez képest magasabban helyezkedik el, alatta van a pince. Itt a helyi gazdálkodás tárolóeszközei, palackok, kasok, szőlőprés, hordók láthatók.
1903-1913 között a házat tovább bővítették istállóval, kocsiszínnel és hátsó szoba oldalához toldott kis kamrával. Az épületet 1963-ban helyezték műemléki védettség alá.
A jelenlegi állapot a 20. század derekának lakóterét érzékelteti a rekonstruált szobabelsővel, az újratervezett régies konyhával.
Hírlevél

Szeretne folyamatosan értesülni a szálláshelyek aktuális ajánlatairól, akciókról, programokról? Iratkozzon fel hetente megjelenő ingyenes Hírlevelünkre és számos szezonális, valamint egyéb ajánlat közül válogathat!