Zala  |  Megyék

Nyugat-Magyarország egyik kedvelt turisztikai célpontja Zala, a dombok és termálfürdők hazája. Gyógyfürdői, a Balaton part, erdei vonzzák ide a legtöbb látogatót, de kitűnő boraik és ételeik is messzeföldön híresek. Zalai születésű az ismert rádiós, televíziós műsorvezető, Buza Sándor, akinek közismert a kötődése szülőföldjéhez. Ezért is kértük meg, hogy mutassa be Zalát úgy, ahogyan ő látja és szereti.

 

„Zalára gondolva a kiterjedt gyönyörű erdőség, a csodálatos népművészet, a zsuppfedeles boronaházak, a haranglábas falu romantikus képe, valamint az egykor elzárt, elmaradott Göcsej juthat eszünkbe – mondja a műsorvezető - ám nem véletlenül nevezik a gyógyfürdők kisrégiójának”. „Zalakaroson, Lentiben, Kehidakustányban, Bázakerettyén, Zalaegerszegen, Zalaszentgróton, Pusztaszentlászlón találunk gyógyfürdőt, de Zala megyében található az őskori eredetű világhírű hévízi termál tó is” – sorolja Buza Sándor.

A műsorvezető szerint még számos kuriózum megtalálható itt, mint például Közép-Európa legnagyobb édesvizű tava, a Balaton, a Kis-Balaton, a leghosszabb nyomtávú hazai erdei kisvasút, vadregényes folyópartok, erdei vadászházak, gazdag élővilágú nagy kiterjedésű erdők, dombok ölelésében megbúvó apró falvak hangulatos, kanyargós utcákkal, fából készült haranglábaikkal, fehérre meszelt házaikkal, de ide sorolja az ország első szabadtéri néprajzi múzeumát is, Zalaegerszegen.

Buza Sándor, akinek már ősei is ezen a vidéken éltek, kiemelten és sokszor népszerűsíti a zalai ételeket. A műsorvezető gyerekként Söjtörön élt egy nagy, tornácos házban, ahol gyakran segített nagyanyjának a konyhában. Mint mondja: számára gyerekként természetes volt, hogy ő is odaállt rétest nyújtani a felnőttek mellé. „Kíváncsi alaptermészetemnek köszönhetően a világot járva mindent megkóstolok, mégis az egyszerű, paraszti ételek ivódtak bele leginkább az ízlelőbimbóimba” – mondja. „Szívesen főzöm is őket, prósza, dödölle, káposzta egyaránt jöhet, de a kedvencem a mákos tészta” – teszi hozzá. Talán nem véletlen, hogy évek óta sikerrel fut „A szomszéd főztje mindig zöldebb” című főzőműsora a Story tévén.

Így azon sem csodálkozunk, hogy a műsorvezető Zalát bemutatva most sem felejti el megemlíteni, hogy aki Zalában jár mindenképpen kóstolja meg a helyi ételspecialitásokat: a dödöllét, krumlisprószát, babosrépát, tökös-mákosrétes, a tökmagolajjal készült salátákat, vadételeket, amihez kitűnő borokat kínálnak a Keszthelyi-hegység, Zalakaros, Zalaszetgrót és környékének pincéi. 
 



A laptopkonyha.hu…
―kicsit olyan, mint egy gasztroblog, mégsem az, hiszen nem csak képeket és recepteket tartalmaz, hanem filmes magyarázatokat is,
―kicsit olyan, mint egy szakácskönyv, mégsem az, hiszen nem csak nézhetjük és olvashatjuk, de hallgathatjuk is az utasításokat
―kicsit olyan, mint egy tévés főzőműsor, mégsem az, hiszen nem kötődik műsoridőhöz és az ételeket valós időben készíthetjük el
―kicsit olyan, mintha közösen főznénk, hiszen közösen” vezetjük a fakanalat
…. célja
A laptopkonyha.hu azokat szeretné segíteni, akik számára még a rohanó élettempójukban is örömet szerez mind az ételek elkészítése, mind az elfogyasztásuk, nyitottak az újdonságokra, és igényesek az ételeik minőségére. Ezért teremt meg egy online, valós időben elkészített filmes receptbázist, amely segítheti a vendéglátásra készülő, vagy csak finom családi vacsorára vágyó, modern eszközökkel, ámde kevés idővel rendelkező házi „szakácsokat”.
… különlegessége
A laptopkonyha.hu egyetlen részlete sem „ámítás”: valós alapanyagokból, valós időben, valóban elkészített és elfogyasztható ételeket mutat be, akkor és ott, amikor és ahol a felhasználó igényli.
… szereplői
Egy szakács (OZ) és egy moderátor (Buza Sándor). A szakács általában a konyhában csak főz, hacsak nincs ott még valaki, aki állandóan kérdez. Kotnyeleskedik. Ennek köszönhetően a szakács nálunk nem csak főz, hanem válaszol is, azokra a kérdésekre is, amelyeket az oldal felhasználói tennének fel főzés közben. Ketten vezetik el a főzni tanulókat egy étel elkészítésének első mozzanatától az utolsóig.
Főzni tanítanak, vagy inkább élni, jól érezni magunkat a konyhában, mert ebben van a főzés és az élet sava-borsa.
 

Aktív turizmus

Szentháromság torony   |  
és között

Magyarország sok szempontból legkülönlegesebb temploma a Szentháromság tiszteletére szentelt, egyhajós, nyugati tornyos, a nyolcszög három oldalával záródó szentéllyel ellátott, kőből és téglából épült, keletelt veleméri katolikus templom, ami a mostani falu déli végében található Papréten emelkedik.
Műemlék: törzsszáma 8135, KÖH azonosító száma 9510.
A veleméri templomot nem pontosan keletelték, hanem úgy, hogy a Szentháromság vasárnapján kelő nap első sugara a Szentháromság a szentély boltozatán lévő jelképére essen. Az építők és a freskót készítő Aquila János ezen kívül figyeltek a napfordulóra is. A templom tudós plébánosa, Kovács József megfigyelte, hogy a téli napforduló hajnalán a szentély délkeleti kerek ablakán besütő napsugarak a Madonna ölében ülő gyermek Jézust világítják meg elsőként. A téli napforduló Krisztus születésének ünnepe, Isten gyermekként megszületve belépett a történelembe. A sötétben a napkeltére várakozó templom méltó módon jelzi is ezt a korszakváltást: a kisded felragyogó arca mintegy életre kel a néhány perces sugárözönben. Sajnos e bámulatos fényjelenség manapság nem látható, mert a felkelő napot a közelmúltban telepített erdő fái eltakarják. Mindezen optikai hatások elérése érdekében a templom tájolása nem pontos, hanem a földrajzi kelet irányától 18,5 fokkal északnak tér el.
A templom egyterű, téglalap alaprajzú hajójához alacsonyabb, (a nyolcszög három oldalával) szögletesen záródó, boltozott szentély csatlakozik. A szentély tengelyét egy résablak, déli falát egy kerek ablak töri át. A hajót három résablak világítja meg. Ezeknek belül is van rézsűje — ami itt értelemszerűen nem a csapadék elvezetésére, hanem a fény terelésére szolgál. Ezt támasztja alá az a tény is, hogy a rézsű aszimmetrikus — miként maguk az ablakok is azok. Az aszimmetria célja a fény útjának szabályozása: mindent pontosan akkor világítson meg, amikor annak ideje van. Elképzelhető, hogy a megvilágítás sok Árpád-kori templomunkban kapott ehhez hasonlóan kiemelt szerepet, ez azonban a többi, hasonló korú templom átépítései és átfestései miatt már nem ellenőrizhető.
A nyugati homlokzat elé kiugró, négyzetes alaprajzú tornyot a földszinten kapuk törik át. A templom előcsarnoka a toronyalj; ide vezet a külső csúcsíves kapu. A templomhajóba nyíló belső ajtó gótikus, körtetagozatos. A torony nyugati homlokzatának három gótikus ablaka közül kettő lőrésszerű, egyenesen levágott, a legfelső díszesebb, mérműves — a torony másik három oldalán is van egy-egy ugyanilyen ablak.
A négyzetes toronyhoz csatlakozik a téglalap alaprajzú hajó, amit délről három, a szentély keleti oldalán egy csúcsíves, a szentély déli oldalán egy kerek ablak világít meg. A hajó északi és déli oldalán fennmaradt az íves téglapárkányzat egy része a párkányokat lezáró kőkonzolokkal — ezek közül három emberfejes, egy pedig egyszerű, sima.
A templomot főleg téglából, kis részben kőből és téglából vegyesen rakták. Az alapokat, a lábazatokat, a sarokarmírozásokat, a bejárat és ablakok kereteit — a körablak kivételével — kőből faragták.
A hajót a szentélytől diadalív választja el.
A szentély keleti ablakának könyöklőjét a kifestéshez lefaragták, hogy igazodjon Aquila János festményének vonalához. A szentély északi oldalán állt a pasztofórium, felső részén díszesebb oromzattal. Rómer Flóris leírta, hogy ennek legnagyobb részét nem sokkal az ő látogatása előtt ellopták úgy, hogy csak a háromszögű oromzat maradt meg középen ötszirmú rózsával meg a két csúcstornyocska.
A templomot egykor árok és sánc övezte.
Rómer Flóris leírásából tudjuk, hogy az épületet eredetileg kívül is festették. Így például a hajó külső falát a bejárattól jobbra szent Kristóf hatalmas freskója díszítette. Rómer leírása óta a külső képek leáztak; szent Kristóf ábrázolásából már csak a glória nyomai fedezhetők fel.
A közeli temetőben érdekes református fejfák láthatók.
A keskeny ablakok éles határú fényfoltokat bocsátanak az északi falra. Az ablakok rézsűit eredetileg valószínűleg fényvisszaverő anyaggal vonták be, és a fény terelésében lehetett szerepe a mostanitól különböző, eredeti padlózatnak is. Így például, ha a padlóra fényvisszaverő anyagot helyezünk, napéjegyenlőség idején egyszerre vetül a fény a két merkúrkalapos alakra, mintegy rámutatva arra, hogy e képeken ugyanazt a személyt láthatjuk különböző helyzetekben. Ilyenkor ugyancsak egyszerre világosodik ki Szent László, a középső király és a csillag — megfeleltetve ezzel a három magyar szent királyt a bibliai háromkirályoknak és a festészet eszközeivel erősítve meg a krónika azon passzusát, hogy Szent László a „csillagok közt fényes csillag”.
Pap Gábor és munkatársai 1976-os és 2005-ös vizsgálódásaik eredményeként fölfedezték, hogy az épület és a freskók elrendezésének sajátosságai miatt ezek a fényfoltok különféle jeles napokon az adott naphoz kötődő képekre vetül, emeli ki azokat.
A nyári napforduló, azaz a fénybőség idején a szentély résablakán belépő első fénysugár a Madonna köpenye alatt menedéket kereső bűnösöket világítja meg. A fényfolt továbbvonulva a küszöbnél áll meg: ezen a napon nem lép ki a hajóból, azaz kijelöli a templom hosszát. Az utolsó fénysugár a szentély méretét kijelölve a szentély és a diadalív sarkában hal el.
Napéjegyenlőség idején a fényjárás több kép egyidejű megvilágításával értelmezi az északi fal jelenetsorát, mivel ebben az évszakban a hajó ablakain behatoló fénysugarak közvetlenül nem, csak visszaverődve jutnak el. A déli ablakokon beeső utolsó fények egyszerre világítják meg Szent Lászlót és a keresztre feszített Krisztust.
A téli napforduló idején az alacsonyan járó nap fénye végig közvetlenül az északi falra esik. A legkeletibb ablakon bejutó fény délben a hajó és a szentély határán éri el a padlót, és onnan emelkedve végül a szentségházban enyészik el.

Természeti értékek | Ökoturizmus

Veterán Jármű Kiállítás   |  
2016. május 7. és 2065. május 7. között
Amerikai oldtimer járművek, keleti-nyugati veterán autócsodák, antik motorkerékpárok

Kulturális örökség

A Karancs-Medves vidék bányamúzeuma   |  
2018. augusztus 21. és 2017. január 1. között
Számos településen találhatunk a szénbányászat múltját idéző emlékműveket, emlékhelyeket, a bányásztelepülések épületegyüttesei, relikviái, bányászrendezvények, hagyományőrző csoportok hűen őrzik virágzó nehézipari múltunk emlékét. Kiemelkedő jelentőséggel bír a Nógrádi Történeti Múzeum Bányászati Kiállítóhelye, ahol a bányajárás élményében részesülhetünk. Hazánk első, természetes földalatti bányamúzeumának mintegy 280 méter hosszú vágatrendszerében a látogató teljes áttekintést nyerhet egy bányáról s annak műszaki berendezéseiről a működő muzeális gépek, a frontfejtés hangjai, az egyes munkafázisok megtekintése, a bányászok és bányalovak viaszfiguráinak segítségével.

Magyarország első, föld alatti bányamúzeuma 1965-ben nyílt meg az egykori József lejtős akna (1937-1951) épségben lévő, eredeti állapotában meghagyott vágatrendszerében.

A bejárat előtt kialakított emlékpark a bányaszerencsétlenség során elhunyt nógrádi bányászoknak állít emléket.

1985-től a bányakolónia épületében a „Szénbányászat Nógrád megyében a kezdetektől 1946-ig” címmel látható kiállítás.

A földalatti és külszíni szállítás mozdonyai, csilléi és szállítóeszközei, földalatti biztosító berendezések láthatók a külszíni skanzenben 1986 óta. 

www.salgotarjan-turizmus.hu
Hírlevél

Szeretne folyamatosan értesülni a szálláshelyek aktuális ajánlatairól, akciókról, programokról? Iratkozzon fel hetente megjelenő ingyenes Hírlevelünkre és számos szezonális, valamint egyéb ajánlat közül válogathat!