Nyugat-Magyarország egyik kedvelt turisztikai célpontja Zala, a dombok és termálfürdők hazája. Gyógyfürdői, a Balaton part, erdei vonzzák ide a legtöbb látogatót, de kitűnő boraik és ételeik is messzeföldön híresek. Zalai születésű az ismert rádiós, televíziós műsorvezető, Buza Sándor, akinek közismert a kötődése szülőföldjéhez. Ezért is kértük meg, hogy mutassa be Zalát úgy, ahogyan ő látja és szereti.
„Zalára gondolva a kiterjedt gyönyörű erdőség, a csodálatos népművészet, a zsuppfedeles boronaházak, a haranglábas falu romantikus képe, valamint az egykor elzárt, elmaradott Göcsej juthat eszünkbe – mondja a műsorvezető - ám nem véletlenül nevezik a gyógyfürdők kisrégiójának”. „Zalakaroson, Lentiben, Kehidakustányban, Bázakerettyén, Zalaegerszegen, Zalaszentgróton, Pusztaszentlászlón találunk gyógyfürdőt, de Zala megyében található az őskori eredetű világhírű hévízi termál tó is” – sorolja Buza Sándor.
A műsorvezető szerint még számos kuriózum megtalálható itt, mint például Közép-Európa legnagyobb édesvizű tava, a Balaton, a Kis-Balaton, a leghosszabb nyomtávú hazai erdei kisvasút, vadregényes folyópartok, erdei vadászházak, gazdag élővilágú nagy kiterjedésű erdők, dombok ölelésében megbúvó apró falvak hangulatos, kanyargós utcákkal, fából készült haranglábaikkal, fehérre meszelt házaikkal, de ide sorolja az ország első szabadtéri néprajzi múzeumát is, Zalaegerszegen.
Buza Sándor, akinek már ősei is ezen a vidéken éltek, kiemelten és sokszor népszerűsíti a zalai ételeket. A műsorvezető gyerekként Söjtörön élt egy nagy, tornácos házban, ahol gyakran segített nagyanyjának a konyhában. Mint mondja: számára gyerekként természetes volt, hogy ő is odaállt rétest nyújtani a felnőttek mellé. „Kíváncsi alaptermészetemnek köszönhetően a világot járva mindent megkóstolok, mégis az egyszerű, paraszti ételek ivódtak bele leginkább az ízlelőbimbóimba” – mondja. „Szívesen főzöm is őket, prósza, dödölle, káposzta egyaránt jöhet, de a kedvencem a mákos tészta” – teszi hozzá. Talán nem véletlen, hogy évek óta sikerrel fut „A szomszéd főztje mindig zöldebb” című főzőműsora a Story tévén.
Így azon sem csodálkozunk, hogy a műsorvezető Zalát bemutatva most sem felejti el megemlíteni, hogy aki Zalában jár mindenképpen kóstolja meg a helyi ételspecialitásokat: a dödöllét, krumlisprószát, babosrépát, tökös-mákosrétes, a tökmagolajjal készült salátákat, vadételeket, amihez kitűnő borokat kínálnak a Keszthelyi-hegység, Zalakaros, Zalaszetgrót és környékének pincéi.
A laptopkonyha.hu…
―kicsit olyan, mint egy gasztroblog, mégsem az, hiszen nem csak képeket és recepteket tartalmaz, hanem filmes magyarázatokat is,
―kicsit olyan, mint egy szakácskönyv, mégsem az, hiszen nem csak nézhetjük és olvashatjuk, de hallgathatjuk is az utasításokat
―kicsit olyan, mint egy tévés főzőműsor, mégsem az, hiszen nem kötődik műsoridőhöz és az ételeket valós időben készíthetjük el
―kicsit olyan, mintha közösen főznénk, hiszen „közösen” vezetjük a fakanalat
…. célja
A laptopkonyha.hu azokat szeretné segíteni, akik számára még a rohanó élettempójukban is örömet szerez mind az ételek elkészítése, mind az elfogyasztásuk, nyitottak az újdonságokra, és igényesek az ételeik minőségére. Ezért teremt meg egy online, valós időben elkészített filmes receptbázist, amely segítheti a vendéglátásra készülő, vagy csak finom családi vacsorára vágyó, modern eszközökkel, ámde kevés idővel rendelkező házi „szakácsokat”.
… különlegessége
A laptopkonyha.hu egyetlen részlete sem „ámítás”: valós alapanyagokból, valós időben, valóban elkészített és elfogyasztható ételeket mutat be, akkor és ott, amikor és ahol a felhasználó igényli.
… szereplői
Egy szakács (OZ) és egy moderátor (Buza Sándor). A szakács általában a konyhában csak főz, hacsak nincs ott még valaki, aki állandóan kérdez. Kotnyeleskedik. Ennek köszönhetően a szakács nálunk nem csak főz, hanem válaszol is, azokra a kérdésekre is, amelyeket az oldal felhasználói tennének fel főzés közben. Ketten vezetik el a főzni tanulókat egy étel elkészítésének első mozzanatától az utolsóig.
Főzni tanítanak, vagy inkább élni, jól érezni magunkat a konyhában, mert ebben van a főzés és az élet sava-borsa.
Nagy öröm számomra, hogy az oldalon üdvözölhetem Önöket. 2001 júniusában nyitottuk meg a családi házunk tetőterében korszerűen berendezett apartmanunkat. Kedvező fekvése miatt a természetet, nyugalmat szerető emberek számára ajánljuk, akik friss levegőre és madárcsicsergésre vágynak.
Aktív turizmus
A hagyomány szerint a domonkosokat IV. Béla király telepítette le Vasváron, saját kastélyát engedve át a rend céljaira. Annyi bizonyos, hogy a 13. század közepén már kétségtelenül állt a kolostor, s a 14. század eleje óta kimutatható, hogy IV. Béla királyt tartották a kolostor első donátorának. A kolostor legkorábbi hiteles említése 1254-ből maradt fenn, de feltételezhető, hogy már a tatárjárás előtt megtelepedtek a domonkosok a városban, s így a kezde-tek a rend magyarországi történetének legkorábbi szakaszáig nyúlnak vissza. A vasvári kolostor tehátMagyarország legrégebbi, ma is álló domonkos kolostora. A vasvári a középkorban a jelentősebb domonkos kolostorok közé tartozott. A középkori kolostor épületegyüttese egy, a maival megegyező méretű templomból és egy hozzá kapcsolódó L-alakú, egyemeletes kolostorépületből állt. A falakat eredetileg festmények díszítették. A 14. században épült ki az udvar körül a kerengő. A vasvári domonkos kolostor különleges értékét abban látjuk, hogy épületegyüttese alaprajzában és fő tömegében megőrizte eredeti, 13. századi formáját. A műemléki kutatások során derült ki, hogy a középkori alapokon újjáépült, egyszerű barokk épületnek tartott kolostor jelentős részében megőrizte az eredeti középkori falakat. Bebizonyosodott, hogy a templom és a kolostor együttese egységes elképzelés szerint, egy építési periódusban épült fel a 13. század közepén ill. második felében. Ebből az építési korszakból voltaképpen érintetlenül, egészen párkányszintig fennmaradtak a templom falai, a kolostor nyugati és déli szárnyának fő falai pedig emeletmagasságig (csak a nyílásrendszerük változott). A kolostor temploma háromhajós, szentélyzáródásai félkörívesek, a 21 m hosszú, 13 m széles templomnak két nyugati tornya van. A domonkos kolostor egészen a 16. század közepéig működött. Akkor a szerzetesek a török veszély és a terjedő reformáció miatt elhagyták. Vasvár 1578-ban veszítette el megyeszékhely rangját, ettől kezdve a közgyűléseket a biztonságosabbnak számítóSzombathelyen tartották. A kolostor épülete Vasvár földesurai, a Gersei Pető család és rokonsága kezére került. A kolostor épületét többször is használták katonai célokra. A 17. század közepén, amikor Ákosházi Sárkány János egerszegi főkapitány birtokában volt, jelentősen megerődítették. Ekkor épült a délnyugati sarkon álló torony, amelyet építtetőjéről Sárkány-toronynak neveznek. A várkastélynak számító épület az 1664. évi török hadjárat idején jelentős károkat szenvedett. Vasváron kötötték meg az 1663/64-es török háborút lezáró nevezetes békét. A már romos állapotban jutott Széchényi György érsek birtokába, aki aztán 1684-ben visszaadta a kolostor épületét az újjászerveződő domonkos rendnek. A domonkos templom lényegében 1689-től tölti be a plébániatemplom szerepét. Jelentősebb építkezésekre a 18. század második felében került sor: a templomhajót beboltozták, a kolostort bővítették (déli szárnyán díszes ebédlő épült, mely a 20. század eleji átépítéseknek esett áldozatul). A szentély diadal ívén ma is látható feliratos tábla tanúsága szerint az újjáépítés 1771-ben fejeződött be. A szentélyben megmaradt a gótikus keresztboltozat. A szép berendezés barokk és rokokó stílusú. Az U alakú kolostorépület eredetileg földszintes volt, az emeletráépítés 1929-1930-ban történt. A domonkos szerzetesek egészen 1950-ig (a szerzetesrendek föloszlatásáig) tevékenykedtek Vasváron. 1985-1986 között műemléki kutatásokat végeztek, s elkészült a templom és a nyugati szárny helyreállítása. A város és a domonkos rend összefogásával múzeumot és Rendtörténeti Gyűjteményt alakítottak ki. A kolostorépület emeleti szintjén a kiállítás mellett műemlék-könyvtár meg egy rekonstruált szerzetesi cella várja a látogatókat.
Természeti értékek | Ökoturizmus
Kulturális örökség
