Zala  |  Megyék

Nyugat-Magyarország egyik kedvelt turisztikai célpontja Zala, a dombok és termálfürdők hazája. Gyógyfürdői, a Balaton part, erdei vonzzák ide a legtöbb látogatót, de kitűnő boraik és ételeik is messzeföldön híresek. Zalai születésű az ismert rádiós, televíziós műsorvezető, Buza Sándor, akinek közismert a kötődése szülőföldjéhez. Ezért is kértük meg, hogy mutassa be Zalát úgy, ahogyan ő látja és szereti.

 

„Zalára gondolva a kiterjedt gyönyörű erdőség, a csodálatos népművészet, a zsuppfedeles boronaházak, a haranglábas falu romantikus képe, valamint az egykor elzárt, elmaradott Göcsej juthat eszünkbe – mondja a műsorvezető - ám nem véletlenül nevezik a gyógyfürdők kisrégiójának”. „Zalakaroson, Lentiben, Kehidakustányban, Bázakerettyén, Zalaegerszegen, Zalaszentgróton, Pusztaszentlászlón találunk gyógyfürdőt, de Zala megyében található az őskori eredetű világhírű hévízi termál tó is” – sorolja Buza Sándor.

A műsorvezető szerint még számos kuriózum megtalálható itt, mint például Közép-Európa legnagyobb édesvizű tava, a Balaton, a Kis-Balaton, a leghosszabb nyomtávú hazai erdei kisvasút, vadregényes folyópartok, erdei vadászházak, gazdag élővilágú nagy kiterjedésű erdők, dombok ölelésében megbúvó apró falvak hangulatos, kanyargós utcákkal, fából készült haranglábaikkal, fehérre meszelt házaikkal, de ide sorolja az ország első szabadtéri néprajzi múzeumát is, Zalaegerszegen.

Buza Sándor, akinek már ősei is ezen a vidéken éltek, kiemelten és sokszor népszerűsíti a zalai ételeket. A műsorvezető gyerekként Söjtörön élt egy nagy, tornácos házban, ahol gyakran segített nagyanyjának a konyhában. Mint mondja: számára gyerekként természetes volt, hogy ő is odaállt rétest nyújtani a felnőttek mellé. „Kíváncsi alaptermészetemnek köszönhetően a világot járva mindent megkóstolok, mégis az egyszerű, paraszti ételek ivódtak bele leginkább az ízlelőbimbóimba” – mondja. „Szívesen főzöm is őket, prósza, dödölle, káposzta egyaránt jöhet, de a kedvencem a mákos tészta” – teszi hozzá. Talán nem véletlen, hogy évek óta sikerrel fut „A szomszéd főztje mindig zöldebb” című főzőműsora a Story tévén.

Így azon sem csodálkozunk, hogy a műsorvezető Zalát bemutatva most sem felejti el megemlíteni, hogy aki Zalában jár mindenképpen kóstolja meg a helyi ételspecialitásokat: a dödöllét, krumlisprószát, babosrépát, tökös-mákosrétes, a tökmagolajjal készült salátákat, vadételeket, amihez kitűnő borokat kínálnak a Keszthelyi-hegység, Zalakaros, Zalaszetgrót és környékének pincéi. 
 



A laptopkonyha.hu…
―kicsit olyan, mint egy gasztroblog, mégsem az, hiszen nem csak képeket és recepteket tartalmaz, hanem filmes magyarázatokat is,
―kicsit olyan, mint egy szakácskönyv, mégsem az, hiszen nem csak nézhetjük és olvashatjuk, de hallgathatjuk is az utasításokat
―kicsit olyan, mint egy tévés főzőműsor, mégsem az, hiszen nem kötődik műsoridőhöz és az ételeket valós időben készíthetjük el
―kicsit olyan, mintha közösen főznénk, hiszen közösen” vezetjük a fakanalat
…. célja
A laptopkonyha.hu azokat szeretné segíteni, akik számára még a rohanó élettempójukban is örömet szerez mind az ételek elkészítése, mind az elfogyasztásuk, nyitottak az újdonságokra, és igényesek az ételeik minőségére. Ezért teremt meg egy online, valós időben elkészített filmes receptbázist, amely segítheti a vendéglátásra készülő, vagy csak finom családi vacsorára vágyó, modern eszközökkel, ámde kevés idővel rendelkező házi „szakácsokat”.
… különlegessége
A laptopkonyha.hu egyetlen részlete sem „ámítás”: valós alapanyagokból, valós időben, valóban elkészített és elfogyasztható ételeket mutat be, akkor és ott, amikor és ahol a felhasználó igényli.
… szereplői
Egy szakács (OZ) és egy moderátor (Buza Sándor). A szakács általában a konyhában csak főz, hacsak nincs ott még valaki, aki állandóan kérdez. Kotnyeleskedik. Ennek köszönhetően a szakács nálunk nem csak főz, hanem válaszol is, azokra a kérdésekre is, amelyeket az oldal felhasználói tennének fel főzés közben. Ketten vezetik el a főzni tanulókat egy étel elkészítésének első mozzanatától az utolsóig.
Főzni tanítanak, vagy inkább élni, jól érezni magunkat a konyhában, mert ebben van a főzés és az élet sava-borsa.
 

Aktív turizmus

Egregyi templom   |  
és között

Hévíz városának egyik külvárosa az egykori Egregy község Árpád-kori templomáról nevezetes. Az Árpád-kori templom a belvárostól északra, mintegy félórányi sétaútnyi távolságra áll a dombtetőn az egykori Egregy település temetőjében. Szép diadalívén fonatos festés figyelhető meg. Nyugati tornya kőgúlasisakos. Pontos építési ideje nem ismert, egy 1341-ből származó oklevél azonban már említi, védőszentje ekkor Alexandriai Szent Katalin volt. Külső-belső díszítő festése 1731-ben készült, amikor a török időkben jócskán megrongálódott épületet felújították, ezzel együtt jelentősen átépítették. Ugyanebben a században a templom az alsópáhoki egyház filiájaként működött, Egregy házai pedig délebbre épültek fel korábbi elhelyezkedésüknél. A templom köré temető települt, innentől kezdve temetőkápolnaként használták, új védőszentjévé Szent Magdolnátválasztották. A 19. században újra felújították, a század második felétől építészek részletes leírásokat készítettek róla. 1912-ben ismételt felújítás következett, 1938-ban pedig a toronysisakot javították.

Természeti értékek | Ökoturizmus

Veterán Jármű Kiállítás   |  
2016. május 7. és 2065. május 7. között
Amerikai oldtimer járművek, keleti-nyugati veterán autócsodák, antik motorkerékpárok

Kulturális örökség

A Karancs-Medves vidék bányamúzeuma   |  
2018. november 21. és 2017. január 1. között
Számos településen találhatunk a szénbányászat múltját idéző emlékműveket, emlékhelyeket, a bányásztelepülések épületegyüttesei, relikviái, bányászrendezvények, hagyományőrző csoportok hűen őrzik virágzó nehézipari múltunk emlékét. Kiemelkedő jelentőséggel bír a Nógrádi Történeti Múzeum Bányászati Kiállítóhelye, ahol a bányajárás élményében részesülhetünk. Hazánk első, természetes földalatti bányamúzeumának mintegy 280 méter hosszú vágatrendszerében a látogató teljes áttekintést nyerhet egy bányáról s annak műszaki berendezéseiről a működő muzeális gépek, a frontfejtés hangjai, az egyes munkafázisok megtekintése, a bányászok és bányalovak viaszfiguráinak segítségével.

Magyarország első, föld alatti bányamúzeuma 1965-ben nyílt meg az egykori József lejtős akna (1937-1951) épségben lévő, eredeti állapotában meghagyott vágatrendszerében.

A bejárat előtt kialakított emlékpark a bányaszerencsétlenség során elhunyt nógrádi bányászoknak állít emléket.

1985-től a bányakolónia épületében a „Szénbányászat Nógrád megyében a kezdetektől 1946-ig” címmel látható kiállítás.

A földalatti és külszíni szállítás mozdonyai, csilléi és szállítóeszközei, földalatti biztosító berendezések láthatók a külszíni skanzenben 1986 óta. 

www.salgotarjan-turizmus.hu
Hírlevél

Szeretne folyamatosan értesülni a szálláshelyek aktuális ajánlatairól, akciókról, programokról? Iratkozzon fel hetente megjelenő ingyenes Hírlevelünkre és számos szezonális, valamint egyéb ajánlat közül válogathat!