Zala  |  Megyék

Nyugat-Magyarország egyik kedvelt turisztikai célpontja Zala, a dombok és termálfürdők hazája. Gyógyfürdői, a Balaton part, erdei vonzzák ide a legtöbb látogatót, de kitűnő boraik és ételeik is messzeföldön híresek. Zalai születésű az ismert rádiós, televíziós műsorvezető, Buza Sándor, akinek közismert a kötődése szülőföldjéhez. Ezért is kértük meg, hogy mutassa be Zalát úgy, ahogyan ő látja és szereti.

 

„Zalára gondolva a kiterjedt gyönyörű erdőség, a csodálatos népművészet, a zsuppfedeles boronaházak, a haranglábas falu romantikus képe, valamint az egykor elzárt, elmaradott Göcsej juthat eszünkbe – mondja a műsorvezető - ám nem véletlenül nevezik a gyógyfürdők kisrégiójának”. „Zalakaroson, Lentiben, Kehidakustányban, Bázakerettyén, Zalaegerszegen, Zalaszentgróton, Pusztaszentlászlón találunk gyógyfürdőt, de Zala megyében található az őskori eredetű világhírű hévízi termál tó is” – sorolja Buza Sándor.

A műsorvezető szerint még számos kuriózum megtalálható itt, mint például Közép-Európa legnagyobb édesvizű tava, a Balaton, a Kis-Balaton, a leghosszabb nyomtávú hazai erdei kisvasút, vadregényes folyópartok, erdei vadászházak, gazdag élővilágú nagy kiterjedésű erdők, dombok ölelésében megbúvó apró falvak hangulatos, kanyargós utcákkal, fából készült haranglábaikkal, fehérre meszelt házaikkal, de ide sorolja az ország első szabadtéri néprajzi múzeumát is, Zalaegerszegen.

Buza Sándor, akinek már ősei is ezen a vidéken éltek, kiemelten és sokszor népszerűsíti a zalai ételeket. A műsorvezető gyerekként Söjtörön élt egy nagy, tornácos házban, ahol gyakran segített nagyanyjának a konyhában. Mint mondja: számára gyerekként természetes volt, hogy ő is odaállt rétest nyújtani a felnőttek mellé. „Kíváncsi alaptermészetemnek köszönhetően a világot járva mindent megkóstolok, mégis az egyszerű, paraszti ételek ivódtak bele leginkább az ízlelőbimbóimba” – mondja. „Szívesen főzöm is őket, prósza, dödölle, káposzta egyaránt jöhet, de a kedvencem a mákos tészta” – teszi hozzá. Talán nem véletlen, hogy évek óta sikerrel fut „A szomszéd főztje mindig zöldebb” című főzőműsora a Story tévén.

Így azon sem csodálkozunk, hogy a műsorvezető Zalát bemutatva most sem felejti el megemlíteni, hogy aki Zalában jár mindenképpen kóstolja meg a helyi ételspecialitásokat: a dödöllét, krumlisprószát, babosrépát, tökös-mákosrétes, a tökmagolajjal készült salátákat, vadételeket, amihez kitűnő borokat kínálnak a Keszthelyi-hegység, Zalakaros, Zalaszetgrót és környékének pincéi. 
 



A laptopkonyha.hu…
―kicsit olyan, mint egy gasztroblog, mégsem az, hiszen nem csak képeket és recepteket tartalmaz, hanem filmes magyarázatokat is,
―kicsit olyan, mint egy szakácskönyv, mégsem az, hiszen nem csak nézhetjük és olvashatjuk, de hallgathatjuk is az utasításokat
―kicsit olyan, mint egy tévés főzőműsor, mégsem az, hiszen nem kötődik műsoridőhöz és az ételeket valós időben készíthetjük el
―kicsit olyan, mintha közösen főznénk, hiszen közösen” vezetjük a fakanalat
…. célja
A laptopkonyha.hu azokat szeretné segíteni, akik számára még a rohanó élettempójukban is örömet szerez mind az ételek elkészítése, mind az elfogyasztásuk, nyitottak az újdonságokra, és igényesek az ételeik minőségére. Ezért teremt meg egy online, valós időben elkészített filmes receptbázist, amely segítheti a vendéglátásra készülő, vagy csak finom családi vacsorára vágyó, modern eszközökkel, ámde kevés idővel rendelkező házi „szakácsokat”.
… különlegessége
A laptopkonyha.hu egyetlen részlete sem „ámítás”: valós alapanyagokból, valós időben, valóban elkészített és elfogyasztható ételeket mutat be, akkor és ott, amikor és ahol a felhasználó igényli.
… szereplői
Egy szakács (OZ) és egy moderátor (Buza Sándor). A szakács általában a konyhában csak főz, hacsak nincs ott még valaki, aki állandóan kérdez. Kotnyeleskedik. Ennek köszönhetően a szakács nálunk nem csak főz, hanem válaszol is, azokra a kérdésekre is, amelyeket az oldal felhasználói tennének fel főzés közben. Ketten vezetik el a főzni tanulókat egy étel elkészítésének első mozzanatától az utolsóig.
Főzni tanítanak, vagy inkább élni, jól érezni magunkat a konyhában, mert ebben van a főzés és az élet sava-borsa.
 

Aktív turizmus

Türjei volt prépostság   |  
és között

A türjei volt prépostsági templom (a Zala megyei Türje községben) : Westwerk-es nyugati főhomlokzatú román stílusú, egyhajós templom. Benne: Szent László legendát ábrázoló freskórészletekkel. A türjén álló épületegyüttes: templom és a hozzá tartozó volt premontrei rendház (ma szociális otthon), és a gondozatlan állapotban levő gazdasági épületek.

A prépostsági templom épülete

A prépostsági templom egy egységesen kialakított apátsági építészeti együttes része, annak kiemelkedő esztétikai eleme. Az apátságot Szentgróti Dénes bán alapította 1230 előtt. Alaprajzi rendszerében kevésbé jellegzetes, háromhajós bazilikális rendszerű, egyenes szentélyzáródású. Belső téralakításában - jelenlegi elhanyagolt állapotától eltérően is - meglehetősen komor hatású.
Az épület jellegzetes művészeti hatását nyugati, téglaarchitektúrájú homlokzatalakítása - két torony között felmagasított -westwerkes - formája határozza meg.
Az együtteshez kapcsolódó hajdani kolostorszárny szociális létesítményként működik.A hozzá tartozó gazdasági épületek (magtár, stb), valamint környezete (településközponti elhelyezkedése ellenére) méltatlanul elhanyagolt állapotban van.

A kolostor épülete

Az Árpád-kori konventépület a templom északi oldalához csatlakozott. Nyomai - ásatások hiányában - nem ismertek. Ez az együttes a prépostházzal egyetemben 1547-ben leégett, amikor Hagymási Eustach katonái feldúlták a prépostságot, mintegy 400 forintnyi kárt okozva. Az újjáépítés helyett a kommendátor prépostok castellummá alakították a monostort, amely így a veszprémi végvári védrendszer része lett - egészen a XVII. század végéig. A prépostság 1703-ban került vissza a premontreiek kezére. A ma is meglévő rendház a XVIII. században épült, de nem a régi helyén, hanem a templom déli oldalához csatlakoztatva. Egy 1787-ből való leltár szerint a monostorban 21 szoba volt, 2 ebédlő, 1 házi kápolna, 1 levéltár, 1 oratorium, 2 kamra, 1 konyha illetve mellékhelyiségek: 1 borkimérő, 3 éléskamra, 3 árnyékszék, 1 négyrészes boltozott pince a monostor alatt, 1 kút. A templom értéke 6794 Ft, 56 kr., a monostoré 11228 Ft, 44 kr. volt. (Forrás: Kovács Imre: A türjei Premontrei Prépostság története. Zalaegerszeg, 1991.)

Különleges részletek

Szent László-legenda freskórészlete: A prépostági templom az elmúlt évtizedben különleges fölfedezés színhelye lett: „Szent László-legenda” freskót találtak a templom északi falán. A lovagkirályról készített falfestmény - a mostani Magyarországon - eddig csak néhány helyen volt ismert: Tereske, Ócsa, Vizsoly templomában és két Felső-Tisza vidéki templomban).

A premontrei rend

A premontrei római katolikus szerzetesrendet (eredeti (francia) írásmóddal Prémontré, más néven Norbertinus, latinul Ordo Praemontratensis, rövidítve O. PRAEM.) több társával Xanteni Szent Norbert alapította 1120-ban a franciaországi Prémontré (Presmontré) nevű helyen (Aisne megye). Szabályzatuk alapját Hippói Szent Ágoston Regulája képezte, de sokat átvettek a cisztercitáktól is, és életmódjuk híres volt szigorúságáról. 1126-ban kaptak pápai jóváhagyást, s ezután kolostoraik Nyugat-Európa-szerte létesültek. Előírásaik szigorát később enyhítették. A rendet éppen szülőhazájában csaknem teljesen felszámolta a francia forradalom. A rend mai központja (Generalitia) Rómában van, itt több régi apátságukat restaurálták. Tagjai ünnepélyes szertartásokon és az imádkozáson kívül tanítással és térítéssel is foglalkoznak. Öltözetük tetőtől talpig fehér, kék cingulussal.
A premontrei rend építkezései - a bencés-, vagy cisztercitákétól eltérően - típus tekintetében kevésbé különíthetők el. A célhoz illeszkedő gazdaságosság mellett nagyobb szabadságot egyénibb rendszeralakítást tapasztalhatunk (egy és háromhajós elrendezések, apszis- és toronyépítés tekintetében).

Természeti értékek | Ökoturizmus

Veterán Jármű Kiállítás   |  
2016. május 7. és 2065. május 7. között
Amerikai oldtimer járművek, keleti-nyugati veterán autócsodák, antik motorkerékpárok

Kulturális örökség

Göcseji Falumúzeum   |  
és között
A Göcseji Falumúzeumba a régi kisnemesi kúriák formáját idéző fogadóépületen keresztül lehet bejutni. A falumúzeum a Zala folyó holt ágánál, egy vízimalom mellett létesült. Falán emléktábla idézi Göcsej kutatóit. Az 1968-ban megnyílt múzeumban 40 épületet láthat az idelátogató, eredeti helyén egyedül a vízimalom van, a többit úgy hozták ide eredeti helyéről. Található itt kovácsműhely, fa harangláb, boronafalú ház, hegyi pince, minden, ami e néprajzi táj anyagi kultúrájának emléket tud állítani az utókor számára. A falumúzeum mellett az 1969-ben megnyílt olajipari múzeum látogatható. A múzeum rengeteg műszaki-technikai eszközzel állít méltó emléket a magyar szénhidrogén kutatásnak és kitermelésnek. A kiemelkedő kutatók mellszobrai is láthatók egy szoborparkban, de megtekinthetők itt az iparág emlékezetes katasztrófáinak mementói is. A nyugat-magyarországi Zala megye 22 falvából, Göcsej vidékéről áttelepített 40 boronaépület (egy tető alatt található a lakóház, istálló, ólak, pajta, az egész gazdasági udvar építményei) a helyi népi építészet és lakáskultúra, a sok-sok generációval ezelőtti paraszti életmód bemutatására vállalkozik.
Hírlevél

Szeretne folyamatosan értesülni a szálláshelyek aktuális ajánlatairól, akciókról, programokról? Iratkozzon fel hetente megjelenő ingyenes Hírlevelünkre és számos szezonális, valamint egyéb ajánlat közül válogathat!