Hajdú-Bihar

Információk
Értékelések

Hajdú-Bihar | Megyék

Kattintson a képre a galéria megtekintéséhez.

Ismerje meg az élő folklór, a gyógyító termálvizek, hagyományok és rendezvények hazáját, Hajdú-Bihart, amely a megye turizmus háromszögeként is emlegetett Debrecen-Hajdúszoboszló-Hortobágy mellett az utóbbi években egyre több új vonzó uticélt kínál minden korosztálynak.
A megye máig egyik legnépszerűbb turisztikai célpontja Debrecen, amely hazánk egyik tudományos, kulturális központja és műhelye évszázadok óta. Debrecenben született és nőtt fel egyik legismertebb musicalszínésznők, Fésűs Nelly.
Fésűs Nelly azt mondja, szülőföldjének értékei a múltban gyökereznek, de ma is átszövik mindennapjait. Szerinte Hajdú-Bihart bejárni, egy időutazás, ahol a történelmi emlékeken keresztül megelevenedik a múlt. A színművész azt mondja: „szinte sehol nem maradt fent ilyen gazdag és ma is élő formában a népi kultúra, népművészet, mint errefelé”.
Fésűs Nelly szerint ennek titka, hogy itt még élnek az egykori kézműves hagyományokat őrző mesterek és tovább adják ezt a fiataloknak. Messze földön híres az ősi, sajátos égetési technikával készülő nádudvari fekete kerámia, a nemezelés, hajdúnánási szalmafonás, a debreceni, hajdúböszörményi ütőfás mézeskalács készítés, a hajdúböszörményi szíjgyártás, a sárréti kulacskészítés mestersége.
A musical színésznő szerint, ha erre járunk, mindenképpen érdemes felkeresni egy működő kézműves műhelyt, ahol magunk is elsajátíthatjuk eleink mesterségeinek alapjait.
„Természetesen felsorolni sem lehet azokat a programokat, amelyek miatt érdemes hozzánk eljönni.” mondja Fésűs Nelly. „Ilyen Így például a debreceni virágkarnevál vagy a földesi vőfélytalálkozó, a hortobágyi Hídi Vásár vagy a nagyrábéi Sárrét Íze Fesztivál mind különleges élményt kínál, ahol kissé betekinthetünk a helyiek életébe is” – ajánlja a színművésznő.
Fésűs Nelly azt mondja: természetjáróknak feltétlenül ajánlja az értékes növény- és állatvilágáról nemzetközileg is ismert a Hortobágyi Nemzeti Parkot, amely hazánk első nemzeti parkja volt és mára a világörökség része.
Hajdú-Bihar megye tájjellegű ételei messze földön híresek, különösen a pusztai hagyományokat őrző szabad tűzön, bográcsban készített ételek. Ilyen például a hortobágyi pásztorok jellegzetes egytálétele a slambuc, a bográcsban főtt hajdúsági birkapörkölt és a gulyás is, amelyek utánozhatatlan ízét a rackajuh, szürkemarha, mangalica és a jellegzetes helyi fűszerezés, valamint a szabadtűzön történő főzés adja.
Igazi hajdúsági vendégszeretettel várják a pihenni vágyókat az itteni vendégházak. A vendégek kikapcsolódásáról színes kézműves- és hagyományőrző programok, valamint sportolási lehetőségek gondoskodnak, korosztálytól függetlenül. A hajdúsági falusi vendégházak sajátossága, hogy a porták körül a legtöbb helyen állatokkal is találkozunk. Az üdülés során így a falusi élet nyugalma mellett az állattartás mindennapi teendőivel is megismerkedhetnek, sőt a kecsketenyésztőknél akár frissen készült sajtot is kóstolhatnak kicsinyek és nagyok. Az aktív pihenésre vágyóknak örömhír, hogy az utóbbi években egyre több lovastanya várja a térségben az idelátogatókat.

Aktív turizmus

Százdi apátság |

Tiszakeszi

és között

Az egykori Százdi apátságot még 1067-ben Aba nemzetségbeli Péter alapította és Szűz Mária tiszteletére szentelték fel. A monostorról az első írásos anyag az 1067-ből; Salamon király idejéből, az Aba nembeli Péter részére kiállított oklevélben maradt fenn. Aba nemzetségbeli Péter az Aba nemzetség három fivéreinek egyike, aki ekkor alapította meg az oklevél szerint a Százy (Százd) apátságot, a Keszi (Tiszakeszi határában lévő monostort, melyet birtokokkal is bőven ellátott.
Aba nembeli Péter ispán a monostornak szántóföldeket, legelőket, réteket; szőlőművelőket, szarvasmarhákat, juhokat, igavonó barmokat, disznókat, méheket és egyéb szükséges dolgokat adott. Ugyancsak a monostornak adta a fejedelem által neki adott Bubach nevű malmot molnárral együtt, valamint Szihalmon a Nagykereki erdőt, és szénakaszálásra és boglyagyűjtésre alkalmas réteket, legelőket és felsorolta még az ország más területén lévő apátságnak adott birtokokat, javakat is:

Szürnyeg (Scyrnik)határában levő pusztán 20 földművelő jobbágy telke
Solu falu melletti hely tartozékai: 104 szolga-telket, 30 lovast (2 magyar, 10 besenyő), 6 gyapjú és vászonkészítőt, 10 szőlő és méhes, 10 cserény a lovak számára, 100 ökör, 500 juh, 200 malac.
Damarad pusztán élő 14 család feladata a fahordás volt a monostor számára
Suruk pusztán álló Szent Márton kápolna. Az itt található magyarok hadnagya Mihály volt. Ők saját házuk után egy vödör mézet adtak, de ha szükséges volt, helyette egy szekér fát.
A Zekeres pusztán élők kétszer szolgáltak minden hónapban, s az apátot - akár hová ment - lovon kísérték.
Csabarákos (Chabarakusa) puszta hat szőlőmunkással, Gubach puszta hét halásszal, a Dunán lévő szigetek három ekével és három szolgával, az öt ekényi Nyivyg puszta földművesekkel együtt, a hét ekényi Ladany puszta öt halastóval együtt, Szeghalom puszta minden javával együtt. Szolgák feladata minden évben két ökröt, négy köböl (1 hl) bort, mindenki négy köböl (1 hl) sört, 10 kenyeret, egy tyúkot és két telek egy libát adott.
Az oklevél Dusnuky falu hat jobbágyának (Ivan, Ichy, Wachy, Zemy, Kokch, Ombroch) nevét is felsorolta. Az itt élő jobbágyok egy ökröt, száz kenyeret, 3 köböl mézsert, házanként két köböl sert, egy tyúkot, két jobbágy együtt hat libát. A két nép együtt 10 dénárt, valamint az egyház számára viaszt.
Az ajándékozó Aba nembeli Péter oklevelében leírta, hogy a királyt (a nagyfejedelmet és László fejedelmet) személyesen kérte, hogy e népek dézsmát két kancán és egy tyúkon kívül ne fizessenek, ezt is csak a plébános papnak keresztelésért és temetésért. A király és érsek ezt el is fogadta.
A Péter ispán által a monostornak adott adományok azonban nem tartalmazták az Aba nemzetség birtokait, mivel azok Péter halála után visszaszálltak a nemzetség megmaradt tagjaira (Péter két fivérére). A Százdi apátságnak adományozott birtokok azok voltak, melyeket Péter a fejedelemtől kapott.
Az apátság valószínűleg a tatárjáráskor pusztult el. Az alapító oklevél azonban egy a IV. Béla király által 1267-ben kiállított átiratban fennmaradt.

részletek

Hortobágyon

Hortobágy

MEGKÖZELÍTÉS
Autóbusszal a Hajdú Volán és az Agria Volán járataival Debrecen és Eger irányából. Vonattal Füzesabony és Debrecen irányából.

1. nap:
ÚTVONAL
Hortobágy falu – MÁV-állomás – fahíd a Hortobágy folyón – Mátai Ménes – Mátai út – Pusztai Állatpark – Hortobágy falu Táv: 7 km

LÁTNIVALÓK
Hortobágyi Nemzeti Park Látogatóközpont: Megismerhetjük a nemzeti park természeti értékeit, a puszta jellegzetes élőhelyeit, növény- és állatvilágát.
Pásztormúzeum: Műemlék épület, amely szekérállás volt. A kiállítás a pusztai legeltetést, a sajátos hortobágyi pásztorkodást kívánja bemutatni. A pusztai élet valóságos szereplői azonban a pásztorok voltak.
Kilenclyukú híd: Hazánk máig leghosszabb kőhídja, amely Hortobágy szimbóluma.
Hortobágyi Csárda: Népi klasszicista Hortobágyi Nagycsárda az Alföld leghíresebb és legnagyobb csárdaépülete. Mátai Ménes: A mátai lótenyésztés 300 éves múltra tekint vissza. Innen ered tulajdonképpen a Hortobágy mai ménese. Törzsistállói munkaidőben szabadon látogathatók.
Pusztai állatpark: Az állatparkban megtekinthetők a kárpát medencére jellemző háziállatfajták.

2. nap:
ÚTVONAL
Hortobágy falu – Mátai út – kungyörgyi kerékpárút – Kungyörgyi Méntelep – Hortobágyi-Halastó – Halastó főgát – tovább az 5-ös, 6-os és Kondás tómedencék irányába – vissza a Hortobágy Halastavi Kisvasút megállóhoz – majd a Halastó MÁVállomásról vonattal vissza Hortobágy faluba. Táv: 15-20 km

LÁTNIVALÓK
Kungyörgyi kerékpárút: Bioművelésű szántóföldek – a tocsogókban és a környező legelőkön gazdag madárvilág. Kungyörgyi Méntelep: Egykor az ország leghíresebb méntelepe volt. Hortobágyi halastavak: A közel 2000 hektáros halastórendszer Közép-Európa egyik legismertebb madárélőhelye. Gyakran megfigyelhető itt Európa legnagyobb ragadozó madara, a rétisas. A tavak élővilágának megfigyelését számos megfigyelőtorony segíti. Hortobágy Halastavi Kisvasút: A kisvasúttal könnyen elérhetők a távolabbi tavak is, ahol gazdagabb a madárvilág.

NEHÉZSÉGI FOK
A túra kerékpárral és gyalog is teljesíthető tavasztól késő őszig, könnyű túra.

Tisza-tavi tókerülő út

Sarud

MEGKÖZELÍTÉS
Általában a megyeszékhelyekről közvetlen autóbuszjáratokkal, kerékpárral a mellékutakon.

ÚTVONAL
A 2007 tavaszára elkészült Tisza-tavi kerékpáros körúton, a Tisza-gáton, mint természetes kilátón végighaladva, a tisza-tavi panorámát élvezve kerülhető meg hazánk második legnagyobb tava.

Ajánlott pihenőhelyek: Kisköre Vízügyi Bemutató Terem (36/358- 200), Sarud szabad vízi strand (30/377-2255) – Poroszló Tisza-tavi Vízi Sétány (30/466- 3300) – Tiszadorogma vesszőmúzeum (49/356-301) – Tiszacsege MAHART Csege Motorossal hajózás a Tiszán (30/500-3232), Tiszafüred–Örvény: csónaktúrák a Tisza-tavi Madárrezervátumba (30/234-5108, 20/972-0840, 30/954-8620) – Tiszafüred– kézművesek (fazekasok 70/521-4460, 59/351-483, bőrműves 30/315-3864) – Abádszalók – szabad vízi strand (59/535-357) és Babamúzeum (20/669-4474)
Táv: 140 km

NEHÉZSÉGI FOK
Szintemelkedés minimális. Hobbiszinten kerékpározók is teljesíthetik tavasztól őszig. Ezzel együtt a túra közepesen nehéz, a táv és nyáron a hőmérséklet miatt.

MEGJEGYZÉS
Helyenként a gát le van zárva, kikerülése műúton megoldható. A Tisza-tavi Túraközpont Hálózat garantált túravezetőket, túraajánlatokat, valamint túratérképeket és túrázásra alkalmas eszközöket kínál a vendégek számára.
További információ: www.tisza-to-info.hu

Tiszacsege Termálstrand

Tiszacsege

Az 1150 méter mélységből feltörő hévíz hőfoka 72°C. Összetételét többször vizsgálták a szakértők és gyógyító hatását egyértelműen megállapították. 2000-ben gyógyvízzé nyilvánították. A víz sok oldott szerves anyagot tartalmazó alkálhidrogén-karbonátos gyógyvíz. Különösen ajánlott izom-és reumatikus fájdalmak, sömörös betegségek gyógyítására. A fürdőzőknek két felnőtt- és egy gyermek meleg, továbbá egy hideg vizes úszómedence áll rendelkezésükre. Ezek a medencék 1600 fő befogadására képesek. A fürdővendégek kényelmét 45 kabin, büfék szolgálják. Tiszacsege Város Önkormányzata 2004. -ben 120 000 000 Ft- os Gyógyfürdő Fejlesztési beruházást valósított meg, melyből 50 000 000 Ft állami támogatás.

A Holdfény Camping csendes, nyugodt környezetbe várja a vendégeket, közvetlen a Termálstrand mellett. Az árnyékos, zöld övezet kellemes kikapcsolódási lehetőséget nyújt a pihenni vágyók számára.

Igénybe vehető szolgáltatások: elektromos csatlakozás, büfé, étterem, főzési lehetőség, gyógyfürdő (szauna, jakuzzi), hideg-meleg vizes mosogató/zuhanyzó, angol WC, kerékpárbérlés, kerékpár tárolási lehetőség, kutya-macska bevihető, saját parkoló, horgászási lehetőség.

Természeti értékek | Ökoturizmus

Veterán Jármű Kiállítás |

Hajdúböszörmény

2016. május 7. és 2065. május 7. között

Amerikai oldtimer járművek, keleti-nyugati veterán autócsodák, antik motorkerékpárok

részletek

Hortobágyi Természetvédelmi és Génmegőrző Nonprofit Kft.

Hortobágy

A Hortobágyi Természetvédelmi és Génmegőrző Nonprofit Kft. a nemzeti park területének egyötödén (17 ezer hektár) úgy végez természetvédelmi fenntartási feladatokat, hogy azok megfelelnek az ökológiai gazdálkodás feltételeinek is. Székházukban megnyílt a kizárólag bio minősítésű hústermékeket kínáló üzlet, ahol lehet vásárolni a pusztai állatfajták (magyar szürke marha, bivaly, mangalica és racka juh) húsából tőkehúsként, fagyasztva vagy akár szárazáruként. Az ökológiai növénytermesztés keretein belül szintetikus növényvédőszerek, műtrágyák és hozamfokozók használata nélkül termelt kölest, árpát, őszi búzát, tönkölybúzát, zabot, kukoricát, borsót, olajrepcét, olajtököt, olajnapraforgót, mustárt, olajlent, lucernát hazai és külföldi piacokon értékesítik.

Hortobágyi Nemzeti Park

Nyírábrány

Hortobágyi Nemzeti Park A Hortobágy egy olyan, a pásztorközösségek által megművelt kultúrtáj, mely az ember és a természet kétezer éves, hagyományos és kíméletes földhasználaton alapuló, harmonikus együttműködésének kiemelkedő példája. Európa legnagyobb összefüggő, természetes füves pusztája, mely nem az erdők kiirtása eredményeként jött létre, hanem emberi tevékenység révén, és képes volt megőrizni biológiai sokféleségét. A leghíresebb magyar puszta fogalommá vált, és nemzetközi szinten régebb óta ismert és elismert, mint hazánkban. 1967. decemberében a Pro Natura akció keretében 22 világhírű tudós memorandumban kérte a magyar kormányt, hogy a Hortobágy egyedülálló természeti és kultúrtörténeti értékeit nemzeti park formájában őrizze meg. Ennek eredményeként 1973-ban 51 ezer hektáron létrejött Magyarország első nemzeti parkja, melynek területe napjainkra már elérte a 82 ezer hektárt - ezzel ma az ország legnagyobb összefüggő védett területe. A Hortobágyi Nemzeti Park teljes egészében UNESCO Bioszféra Rezervátum, közel egyharmada pedig nemzetközi jelentőségű vizes élőhely, melynek védelmét a Ramsari Egyezmény külön biztosítja. Az Alföldön keresztülvezető fontos kereskedelmi útvonalak (mint például az erdélyi sóbányák kincsét szállító "sóút") mentén épültek fel 10-12 kilométerenként - többségében a XVII. században - az utazókat kiszolgáló csárdák, valamint a vízborítás időszakában a közlekedést megkönnyítő hidak. Ezek egy híres utóda és legismertebb példája, mely a Hortobágy egyik szimbólumává is vált, az 1827-ben megépített Kilenclyukú-híd. Szintén a magyar puszta szimbólumaként ismeretesek az eredetileg az állatok itatására szolgáló gémeskutak. A táj területének döntő hányadát ma természetes élőhelyek - sziki gyepek és sziki legelők, löszpuszták, ártéri erdők és ligetek - képezik, valamint egy mocsarakból, tavakból és holtágakból álló "vízország" alkotja, a mozaikos talajviszonyoknak köszönhetően változatos és gazdag növény- és állatvilággal. A területnek viszonylag kisebb hányadát borítják mesterséges vizes élőhelyek (a halastavak összterülete 6 ezer hektár), ezek mégis nagy jelentőségűek, mivel együttesen a világ egyik legnagyobb mesterséges halastórendszerét alkotják. Ha a Hortobágy állatvilágáról esik szó, először talán mindenkinek a szilaj állattenyésztéssel meghonosodó szürke marha és rackajuh, valamint a mangalica sertés és a nóniusz ló jut az eszébe. A Hortobágy azonban nemzetközileg is kiemelt fontosságát sajátos madárvilágának köszönheti. A mocsarak és halastavak a madarak fészkelésének és vonulásának európai jelentőségű helyszínei: eddig 342 madárfaj előfordulását regisztrálták itt, melyek közül 152 fészkel is a Nemzeti Parkban. A daru- és vadlúdvonulás az itteni madárvilág életének egyik legszebb, nemzetközi hírű látványossága. Ez az élettere Közép-Európa legnagyobb kanalasgém-állományának és számos más gémfajnak, a batlának és kárókatonáknak is.

Tiszaigari Arborétum

Tiszaigar

A 19 hektáros arborétumban - természetvédelmi terület - található a Közép-Tisza-vidék egyik legjelentősebb fagyűjteménye. Az arborétumban közel 400 féle fa és cserje él, mint például mamutfenyő, kaukázusi jegenyefenyő, mocsárciprus, liliomfa, ámbra, gránátalmafa, mocsárciprusokból egész erdő, a vidéken őshonos kocsányos tölgy és tulipánfa. Az arborétum alapjait Széky Péter teremtette meg, 1880-tól faiskola működött a területén. Idegenvezetéshez bejelentkezés szükséges. Nyitva tartás: Ápr. 1. - okt. 30.: H-P 8-17, Szo-V 8-17, nov. 1- márc. 31.: H-P 8-15.30, Szo-V: zárva

Szomolyai kaptárkövek

Szomolya

"A természetvédelmi terület a Szomolya fölött emelkedő Vén-hegy nyugati lejtőjén, a Kaptár-völgyben helyezkedik el, ahol a riolittufa vonulat nyolc nagyobb, fülkés sziklára, sziklavonulatra, kőkúpra tagolódik. Ez hazánk legtöbb fülkével (117 db) rendelkező kaptárkő csoportja.
A kaptárkövek fülkéinek rendeltetéséről, készítőik kilétéről, a fülkék koráról számos legenda, feltételezés, tudományos feltevés született. A vidéken megőrződött hagyománykincs egyik csoportja a hamvasztásos temetkezést, a másik igen elterjedt hagyománycsoport pedig a méhészkedést említi a fülkékkel kapcsolatban (ezzel kapcsolatban azonban számos kétely felmerült, az eddigi régészeti feltárások sem erősítették meg ezt a feltevést).
A kutatók egy része a kelta néptörzsek urnatemetkezési helyeinek, a „szkíta-hun-magyar hősök” vagy egyes nemzetségek síremlékeinek vélte a vakablakos sziklákat, mások pedig bálványtartóknak, áldozóhelyeknek gondolták azokat.
Királyszéke
A völgyet uraló, legimpozánsabb sziklavonulat a Királyszéke (IV. sziklavonulat), mely egy búbos kemencéhez hasonlító nagyobb kúpra és több kisebb kúpra tagolódik, ahol összesen 48 db fülkét számolhatunk meg. A sziklát átszelő hasadékban (Kutyaszorító) is találunk fülkéket. A egyik fülkének csak a hátlapja maradt meg, de annak 112 cm-es magassága alapján kiérdemelte a legnagyobb ismert kaptárfülke címet. Feltűnően sok a nagyméretű fülke: a nyílásmagasságuk általában 60 cm fölött van, nem egy meghaladja a 80 cm-t, sőt a 90 cm-t is, a hátlap magassága általában 10 cm-rel kisebb, mint a nyílásperem magassága; nyílásszélességük, pedig alul átlag 32,2 cm, felül 26,5 cm. A kúpok csúcsaiba egy-egy kerek lyukat faragtak, amelyek rendeltetése még nem teljesen tisztázott.
A Királyszékétől Keletre található, a völgyoldal peremén egykoron legmagasabbra emelkedő sziklatömb a III. szikla. Felső részét a kőbányászat teljesen elpusztította. A megmaradt alsó szinten 8 fülke menekült meg. Innen 30 méterre, Délre találjuk a II. sziklát, amelyen 20 fülke sorakozik. A déli oldal már nagyon lekopott, az északnyugati oldalon viszont nagyon szép fülkék láthatók. Némelyiken a keret és keretátvágás is jól kivehető. Az I. sziklát innen 150 méterre, Délre találjuk, mely egy kisebb méretű kúp, amin egy fülke van.
A Királyszékétől Északnyugatra található V. sziklavonulaton 20 fülke és egy természetes hasadék mentén kialakult, ember nagyságú üreg látható. 1961-ben itt végzett ásatást Saád Andor. Az üreg feltöltésében és az előtérben kitűzött szelvényben 36 db 14-15. századi kerámiatöredéket találtak.
Az V. sziklavonulat felett található VI. sziklakibúvás, tulajdonképpen az elbányászott III. vonulat folytatása, de attól bányaterek választják el és közelebb is esik az V. vonulathoz , ezért kapta a VI. sorszámot. A sziklacsúcson mindössze 1 fülke látható."

Kulturális örökség

Nyúzó Gáspár Fazekas Tájház |

Tiszafüred

és között

A város hagyományos, halmazos szerkezetű központjában emelt, népi klasszicista stílusú épület. Az eredeti építmény a XIX. század első felében készült, melyet az 1970-es évek végén teljesen felújítottak. Mivel ez az egyetlen azonosítható fazekas ház a városban, itt nyílott meg 1980-ban a tiszafüredi fazekasságnak emléket állító tájház. A tájházat, a több fazekast is adó Nyúzó-család több generáción át gondosan megőrzött bútordarabjaival rendezték be.

részletek

De la Motte kastély

Noszvaj

A de la Motte kastély a magyar kastélyépítés miniatűr remeke, késő barokk, copf stílusban épült 1774-78 között. Építtetője, Báró Szepessy Sámuel később eladni kényszerült gróf Almásy Antal özvegyének, báró Vécsey Annának. A kastély közkeletű elnevezése az ő második házasságából származik: férje de la Motte ezredes Mária Terézia udvarából, neki tulajdonítják a kastély belső franciás díszitését és utalásait. Tervezője lehet Fellner Jakab vagy maga a kivitelező Povolni János. A falfestmények Kracker János Lukács és Zách János, Szikora György valamint Lieb Antal munkái. A kastélyt nagykiterjedésű park ú.n. angol kert övezi.

Hortobágyi Pásztormúzeum

Hortobágy

Hortobágy központjában, a Kilenclyukú híd lábánál található a Pásztormúzeum, amelynek épülete évszázadokon keresztül központi helye volt a településnek. Az egykori szekérállásnál pihenték ki fáradalmaikat az átutazók, de a vásározók és a pásztorok is gyakran megfordultak itt. Az épületben található kiállítás, amely a pásztorok életének legfontosabb elemeit mutatja be a 19-20. század fordulójáról, 2006 tavaszán újult meg.

Életnagyságú élőképek, terepasztalok, vetítések, hanganyagok segítségével „megérinthetővé” válik a letűnt világ. A kiállítás a hortobágyi pásztorokat egy-egy jellegzetes tevékenység közben, legfontosabb munkaeszközeik, használati tárgyaik körében mutatja be. Életkörülményeiknek, életmódjuknak ábrázolását szolgálják a kiállítótérben felépített nád falazatú, egyszerű pásztorépítmények.

A pásztorélet részét képezték azok a gazdagon díszített tárgyak is, amelyek egy részét maguk a pásztorok, más részét mesterek készítették és a hortobágyi Hídi vásáron cseréltek gazdát. A kiállítás ezekből is ízelítőt ad, bemutatva a hímzett és rátétes szűröket, szaru- és fafaragásokat, bőrmunkákat, csengőket, kolompokat.

Nagyné Török Zsóka, Fazekas

Tiszafüred

Tiszafüred a Közép-Tiszavidék egyik legjelentősebb, több évszázados múltra visszatekintő fazekasközpontja. Országos hírnevét a 19. században virág- és madárdíszes edényeivel alapozta meg. Mestereim örökségét igyekszem a mai kor igényei szerint továbbvinni, olyan dísz-és használati kerámiákat alkotni, melyeket mindenki szívesen visz otthonába. Legkedvesebb alkotásaim is a helyi tradicionális cserepek^ a huszárt megjelenítő borosedény a miskakancsó, a pálinkásbutella és a fehér, vörös, zöld és fekete színűre festett tányérok és tálak. Műhelyemben a füredi edények mellett más fazekasközpontok áttört és karcolt díszítésű kerámiái is megtalálhatók. Ét-és italkészleteim egyéni stílusom tükörképei. Újdonságként sütő-főző edényeket készítek, melyek jól használhatók a konyhában, tálaláskor pedig az étkezőasztal díszei. Ezen tárgyakon kívül megrendelésre is készítek fazekastermékeket. Az érdeklődőknek szívesen bemutatom a szakma fortélyait, a bátrabbak pedig próbára is tehetik tehetségüket. Családi és csoportos foglalkozásra is van lehetőség, előzetes egyeztetéssel.




Leíratkozás