Ismerje meg az élő folklór, a gyógyító termálvizek, hagyományok és rendezvények hazáját, Hajdú-Bihart, amely a megye turizmus háromszögeként is emlegetett Debrecen-Hajdúszoboszló-Hortobágy mellett az utóbbi években egyre több új vonzó uticélt kínál minden korosztálynak.
A megye máig egyik legnépszerűbb turisztikai célpontja Debrecen, amely hazánk egyik tudományos, kulturális központja és műhelye évszázadok óta. Debrecenben született és nőtt fel egyik legismertebb musicalszínésznők, Fésűs Nelly.
Fésűs Nelly azt mondja, szülőföldjének értékei a múltban gyökereznek, de ma is átszövik mindennapjait. Szerinte Hajdú-Bihart bejárni, egy időutazás, ahol a történelmi emlékeken keresztül megelevenedik a múlt. A színművész azt mondja: „szinte sehol nem maradt fent ilyen gazdag és ma is élő formában a népi kultúra, népművészet, mint errefelé”.
Fésűs Nelly szerint ennek titka, hogy itt még élnek az egykori kézműves hagyományokat őrző mesterek és tovább adják ezt a fiataloknak. Messze földön híres az ősi, sajátos égetési technikával készülő nádudvari fekete kerámia, a nemezelés, hajdúnánási szalmafonás, a debreceni, hajdúböszörményi ütőfás mézeskalács készítés, a hajdúböszörményi szíjgyártás, a sárréti kulacskészítés mestersége. 
A musical színésznő szerint, ha erre járunk, mindenképpen érdemes felkeresni egy működő kézműves műhelyt, ahol magunk is elsajátíthatjuk eleink mesterségeinek alapjait.
„Természetesen felsorolni sem lehet azokat a programokat, amelyek miatt érdemes hozzánk eljönni.” mondja Fésűs Nelly. „Ilyen Így például a debreceni virágkarnevál vagy a földesi vőfélytalálkozó, a hortobágyi Hídi Vásár vagy a nagyrábéi Sárrét Íze Fesztivál mind különleges élményt kínál, ahol kissé betekinthetünk a helyiek életébe is” – ajánlja a színművésznő.
Fésűs Nelly azt mondja: természetjáróknak feltétlenül ajánlja az értékes növény- és állatvilágáról nemzetközileg is ismert a Hortobágyi Nemzeti Parkot, amely hazánk első nemzeti parkja volt és mára a világörökség része.
Hajdú-Bihar megye tájjellegű ételei messze földön híresek, különösen a pusztai hagyományokat őrző szabad tűzön, bográcsban készített ételek. Ilyen például a hortobágyi pásztorok jellegzetes egytálétele a slambuc, a bográcsban főtt hajdúsági birkapörkölt és a gulyás is, amelyek utánozhatatlan ízét a rackajuh, szürkemarha, mangalica és a jellegzetes helyi fűszerezés, valamint a szabadtűzön történő főzés adja.
Igazi hajdúsági vendégszeretettel várják a pihenni vágyókat az itteni vendégházak. A vendégek kikapcsolódásáról színes kézműves- és hagyományőrző programok, valamint sportolási lehetőségek gondoskodnak, korosztálytól függetlenül. A hajdúsági falusi vendégházak sajátossága, hogy a porták körül a legtöbb helyen állatokkal is találkozunk. Az üdülés során így a falusi élet nyugalma mellett az állattartás mindennapi teendőivel is megismerkedhetnek, sőt a kecsketenyésztőknél akár frissen készült sajtot is kóstolhatnak kicsinyek és nagyok. Az aktív pihenésre vágyóknak örömhír, hogy az utóbbi években egyre több lovastanya várja a térségben az idelátogatókat.

Aktív turizmus

Herpályi Csonkatorony   |  
és között

A herpályi Csonkatorony az egykori Herpály nevű település XII. században román stílusban épült monostorának maradványa, Hajdú-Bihar megye legrégebbi építménye, amely Berettyóújfalu határában látható. A mai csonkatorony csupán töredéke a réginek. A 19. század közepén még állt a másik torony, melyet azonban elbontottak, és a romot körülvevő árkot is betöltötték. A romot hitelesen 1878-ban írta le először Rómer Flóris, ebből és az ekkor készült rajzokból egyértelműen kiderül, hogy a templom román stílusú volt. A második világháború idején a torony súlyosan megrongálódott, de később helyreállították és az 1970-es években tervszerű régészeti feltárást is végeztek. Ennek eredményeként egy háromhajós, reprezentatív, nyugati toronypáros, nagyméretű kolostortemplom alaprajza tűnt elő.

Természeti értékek | Ökoturizmus

Veterán Jármű Kiállítás   |  
2016. május 7. és 2065. május 7. között
Amerikai oldtimer járművek, keleti-nyugati veterán autócsodák, antik motorkerékpárok

Kulturális örökség

Kismarjai Bocskai Családi Kripta   |  
és között
A  református templom történetében a következő nagy építkezés kb. 200 év elteltével történt. Az 1400-as években alakították ki a földesúri temetkezési helyet, egy keresztboltozatos, késő gótikus – kora reneszánsz építményt. A régészeti szakvélemény szerint 8 – 10 temetkezés történhetett itt az évszázadok során, azonban a történeti feljegyzésekből csak négy személyt tudunk megnevezni: Bocskai Simon, a fejedelem apai nagyapja, s az Ő felesége. Bocskai György, a fejedelem édesapja, valamint Sulyok Krisztina, a fejedelem édesanyja. Ennek bizonyságát Bocskai István 1595-ben írt végrendeletében láthatjuk, melyet a törökök felett aratott győzelem előtt írt Kismarjára, még a Császár oldalán harcolva:
 
 „ ha ez mostani harcon az én Istenöm az én lelkömet megkívánja, …..könyörgök Ő felségének, mint kegyelmes Uramnak, méltóztassék kegyelmességből testömet kivitetni, és az Atyám Anyám koporsójában kis Marjában tetötni…”
 
. Ezen építkezések egyikének mozgatórugója valószínűleg a már említett végrendelet lehetett: „…feleségömnek és atyámfiainak az kikre az én  javaim maradnak, átok alatt hagyom nekik, hogy azt az kis Szant egy házacskát igön szépen megcsináltassák, megpádimentomoztassák….” 
 
Hírlevél

Szeretne folyamatosan értesülni a szálláshelyek aktuális ajánlatairól, akciókról, programokról? Iratkozzon fel hetente megjelenő ingyenes Hírlevelünkre és számos szezonális, valamint egyéb ajánlat közül válogathat!