Ismerje meg az élő folklór, a gyógyító termálvizek, hagyományok és rendezvények hazáját, Hajdú-Bihart, amely a megye turizmus háromszögeként is emlegetett Debrecen-Hajdúszoboszló-Hortobágy mellett az utóbbi években egyre több új vonzó uticélt kínál minden korosztálynak.
A megye máig egyik legnépszerűbb turisztikai célpontja Debrecen, amely hazánk egyik tudományos, kulturális központja és műhelye évszázadok óta. Debrecenben született és nőtt fel egyik legismertebb musicalszínésznők, Fésűs Nelly.
Fésűs Nelly azt mondja, szülőföldjének értékei a múltban gyökereznek, de ma is átszövik mindennapjait. Szerinte Hajdú-Bihart bejárni, egy időutazás, ahol a történelmi emlékeken keresztül megelevenedik a múlt. A színművész azt mondja: „szinte sehol nem maradt fent ilyen gazdag és ma is élő formában a népi kultúra, népművészet, mint errefelé”.
Fésűs Nelly szerint ennek titka, hogy itt még élnek az egykori kézműves hagyományokat őrző mesterek és tovább adják ezt a fiataloknak. Messze földön híres az ősi, sajátos égetési technikával készülő nádudvari fekete kerámia, a nemezelés, hajdúnánási szalmafonás, a debreceni, hajdúböszörményi ütőfás mézeskalács készítés, a hajdúböszörményi szíjgyártás, a sárréti kulacskészítés mestersége. 
A musical színésznő szerint, ha erre járunk, mindenképpen érdemes felkeresni egy működő kézműves műhelyt, ahol magunk is elsajátíthatjuk eleink mesterségeinek alapjait.
„Természetesen felsorolni sem lehet azokat a programokat, amelyek miatt érdemes hozzánk eljönni.” mondja Fésűs Nelly. „Ilyen Így például a debreceni virágkarnevál vagy a földesi vőfélytalálkozó, a hortobágyi Hídi Vásár vagy a nagyrábéi Sárrét Íze Fesztivál mind különleges élményt kínál, ahol kissé betekinthetünk a helyiek életébe is” – ajánlja a színművésznő.
Fésűs Nelly azt mondja: természetjáróknak feltétlenül ajánlja az értékes növény- és állatvilágáról nemzetközileg is ismert a Hortobágyi Nemzeti Parkot, amely hazánk első nemzeti parkja volt és mára a világörökség része.
Hajdú-Bihar megye tájjellegű ételei messze földön híresek, különösen a pusztai hagyományokat őrző szabad tűzön, bográcsban készített ételek. Ilyen például a hortobágyi pásztorok jellegzetes egytálétele a slambuc, a bográcsban főtt hajdúsági birkapörkölt és a gulyás is, amelyek utánozhatatlan ízét a rackajuh, szürkemarha, mangalica és a jellegzetes helyi fűszerezés, valamint a szabadtűzön történő főzés adja.
Igazi hajdúsági vendégszeretettel várják a pihenni vágyókat az itteni vendégházak. A vendégek kikapcsolódásáról színes kézműves- és hagyományőrző programok, valamint sportolási lehetőségek gondoskodnak, korosztálytól függetlenül. A hajdúsági falusi vendégházak sajátossága, hogy a porták körül a legtöbb helyen állatokkal is találkozunk. Az üdülés során így a falusi élet nyugalma mellett az állattartás mindennapi teendőivel is megismerkedhetnek, sőt a kecsketenyésztőknél akár frissen készült sajtot is kóstolhatnak kicsinyek és nagyok. Az aktív pihenésre vágyóknak örömhír, hogy az utóbbi években egyre több lovastanya várja a térségben az idelátogatókat.

Aktív turizmus

Százdi apátság   |  
és között

Az egykori Százdi apátságot még 1067-ben Aba nemzetségbeli Péter alapította és Szűz Mária tiszteletére szentelték fel. A monostorról az első írásos anyag az 1067-ből; Salamon király idejéből, az Aba nembeli Péter részére kiállított oklevélben maradt fenn. Aba nemzetségbeli Péter az Aba nemzetség három fivéreinek egyike, aki ekkor alapította meg az oklevél szerint a Százy (Százd) apátságot, a Keszi (Tiszakeszi határában lévő monostort, melyet birtokokkal is bőven ellátott.
Aba nembeli Péter ispán a monostornak szántóföldeket, legelőket, réteket; szőlőművelőket, szarvasmarhákat, juhokat, igavonó barmokat, disznókat, méheket és egyéb szükséges dolgokat adott. Ugyancsak a monostornak adta a fejedelem által neki adott Bubach nevű malmot molnárral együtt, valamint Szihalmon a Nagykereki erdőt, és szénakaszálásra és boglyagyűjtésre alkalmas réteket, legelőket és felsorolta még az ország más területén lévő apátságnak adott birtokokat, javakat is:

Szürnyeg (Scyrnik)határában levő pusztán 20 földművelő jobbágy telke
Solu falu melletti hely tartozékai: 104 szolga-telket, 30 lovast (2 magyar, 10 besenyő), 6 gyapjú és vászonkészítőt, 10 szőlő és méhes, 10 cserény a lovak számára, 100 ökör, 500 juh, 200 malac.
Damarad pusztán élő 14 család feladata a fahordás volt a monostor számára
Suruk pusztán álló Szent Márton kápolna. Az itt található magyarok hadnagya Mihály volt. Ők saját házuk után egy vödör mézet adtak, de ha szükséges volt, helyette egy szekér fát.
A Zekeres pusztán élők kétszer szolgáltak minden hónapban, s az apátot - akár hová ment - lovon kísérték.
Csabarákos (Chabarakusa) puszta hat szőlőmunkással, Gubach puszta hét halásszal, a Dunán lévő szigetek három ekével és három szolgával, az öt ekényi Nyivyg puszta földművesekkel együtt, a hét ekényi Ladany puszta öt halastóval együtt, Szeghalom puszta minden javával együtt. Szolgák feladata minden évben két ökröt, négy köböl (1 hl) bort, mindenki négy köböl (1 hl) sört, 10 kenyeret, egy tyúkot és két telek egy libát adott.
Az oklevél Dusnuky falu hat jobbágyának (Ivan, Ichy, Wachy, Zemy, Kokch, Ombroch) nevét is felsorolta. Az itt élő jobbágyok egy ökröt, száz kenyeret, 3 köböl mézsert, házanként két köböl sert, egy tyúkot, két jobbágy együtt hat libát. A két nép együtt 10 dénárt, valamint az egyház számára viaszt.
Az ajándékozó Aba nembeli Péter oklevelében leírta, hogy a királyt (a nagyfejedelmet és László fejedelmet) személyesen kérte, hogy e népek dézsmát két kancán és egy tyúkon kívül ne fizessenek, ezt is csak a plébános papnak keresztelésért és temetésért. A király és érsek ezt el is fogadta.
A Péter ispán által a monostornak adott adományok azonban nem tartalmazták az Aba nemzetség birtokait, mivel azok Péter halála után visszaszálltak a nemzetség megmaradt tagjaira (Péter két fivérére). A Százdi apátságnak adományozott birtokok azok voltak, melyeket Péter a fejedelemtől kapott.
Az apátság valószínűleg a tatárjáráskor pusztult el. Az alapító oklevél azonban egy a IV. Béla király által 1267-ben kiállított átiratban fennmaradt.

Természeti értékek | Ökoturizmus

Veterán Jármű Kiállítás   |  
2016. május 7. és 2065. május 7. között
Amerikai oldtimer járművek, keleti-nyugati veterán autócsodák, antik motorkerékpárok

Kulturális örökség

Mezőcsáti Tájház   |  
és között
A Tájház épülete a kisnemesi lakóházépítés 19. századi hagyományait tükrözi, lakószobáinak berendezése az építtető család egykori lakókörnyezetét idézi. Az épület legnagyobb belső terű helyisége, a kamra - audiovizuális szemléltető eszközeivel - múzeumi foglalkozásoknak helyt adó foglalkoztató tér. A Tájház a város néprajzi hagyományait megidéző tematikus bemutatókkal várja látogatóit és alkalmi városi rendezvények helyszíne. Kiemelkedő évenkénti hagyományőrző rendezvény a július hónapban megrendezett „csáti menyegző”, melynek nyitóeseménye a Tájház környezetében zajlik. A Tájház előzetes egyeztetéssel bármikor megtekinthető.
Hírlevél

Szeretne folyamatosan értesülni a szálláshelyek aktuális ajánlatairól, akciókról, programokról? Iratkozzon fel hetente megjelenő ingyenes Hírlevelünkre és számos szezonális, valamint egyéb ajánlat közül válogathat!