Tolna  |  Megyék

Hazánk legkisebb megyéjébe Tolnába invitáljuk most Önöket. Tolna megye páratlan természeti értékeivel, csendet, nyugalmat árasztó falvaival hívja a pihenésre, kikapcsolódásra vágyókat. Talán kevesen tudják, de a megye egyebek mellett arról is nevezetes, hogy területén nincsen egyetlen nagyváros sem, viszont annál gazdagabb folklórja, és annál több az érintetlen természet errefelé.
A megye páratlan természeti értékeit a szőlőparcellákkal tagolt, szemet gyönyörködtető dombvidékek, az apró falvakkal teli síkságok, valamint a Duna-Dráva Nemzeti Park részét képező, egyedi növény- és állatvilággal rendelkező Gemenci-erdő alkotja, amely Közép-Európa legnagyobb kiterjedésű ártéri ligeterdeje.
Turisztikai szempontból a fő vonzerőt a Duna, az erdők, a népművészet és a Szekszárdi-dombság történelmi borvidéke jelentik. A gemenci-erdő gímszarvasai és a gyulaji rezervátum dámvadállománya világhírűek. Az egészség- és falusi turizmus szinte összefonódik két gyógyfürdője, a gunarasi és adunaföldvári környékén, de szerte a megyében színvonalas falusi szálláshelyekkel várják a vendégeket.
Barabás Éva, az RTL Klub népszerű műsorvezetőjének közismert tolnai kötődése. Itt, Bonyhádon született, és ugyancsak itt, a Völgység Tévénél kezdte a riporterkedést, műsorvezetést, majd a Paksi Városi Tévénél négy évig volt szerkesztő-riporter-műsorvezető, mielőtt országos ismertségre tett szert.
A riporter szerint Tolna sokszínű környezetének legkiemelekedőbb értékei a különböző tájegységek sajátos kultúrái, így a Kapos, Koppány mente, Sárköz népművészete, amit az évszázadok óta itt élő németek, szlávok és a II. világháború után telepített székelyek, felvidékiek gazdag néphagyománya tesz teljessé.
"Tolna vonzerejéhez tartoznak látványos, hagyományőrző rendezvényei, amelyeket immár évek óta megszerveznek megyeszerte" – véli Barabás Éva. Ilyen az évente megrendezett Sárközi Lakodalom és a Szekszárdi Szüreti Fesztivál, valamint a háromévente életre hívott Duna Menti Folklórfesztivál – sorolja a műsorvezető.

Aktív turizmus

Ciszterci kolostor   |  
és között

A hagyomány szerint II. Béla király már 1137-ben szeretett volna a Bécshez közeli, 1133-ban alapított heiligenkreuzi apátságból ciszterciszerzeteseket hozni, és letelepíteni magyar földön, de ezt IV. Lipót osztrák herceg megakadályozta. Az osztrák földön eleinte akadozó építkezések befejeződtek, így aztán már fél évtizeddel később (1142) nem volt akadálya annak, hogy Béla király fia, II. Géza király ciszter szerzeteseket fogadhasson magyar földön, akiket aztán a Duna egykori árterének szélén, valamikori fontos hadiút mentén lévő területre telepítette le. Persze a siker aligha Géza érdeme, hiszen ő akkor mindössze 12 esztendős lehetett, sokkal inkább anyja, meg az apjához hű előkelők buzgólkodtak azon, hogy teljesítsék a halott király akaratát. Nem lehet véletlen a helyválasztás, hiszen a közeli Tolnán született II. Géza, s a szerb származású özvegy királyné számára a szülőföldjével kapcsolatot biztosító délre vezető út mindig is fontos lehetett. A Duna közelsége egyben lehetőséget biztosított arra is, hogy az anyamonostorukkal is könnyen tarthassanak kapcsolatot a szerzetesek.

A cikádori kolostortemplom a magyarországi cisztercita építészet legrégebbi emléke. Eredetileg háromhajós, keresztházas, egyenes szentélyzáródású volt. Később, feltehetően 14. században, a szentélyt átépítették, bővítették, és sokszögzáródásúra alakították. 1411-ben egy ferences szerzetes bitorolta az apáti címet, majd 1421-1454 között a Szerémségből, Szent Gergely bencés monostorból érkezett, a török elől menekülő bencés szerzetesek telepedtek meg, s Újlaki Imre apát vezetésével a maguk számára foglalták el a kolostort. 1478-ig bencés apátság maradt Cikádor, a ciszterciek minden fáradozása ellenére. 1478 után a monostort többé nem említi oklevél. Mikor szűnt meg benne a szerzetesi élet, nem tudható, de a mohácsi csata (1526. aug. 29.) után győzelmesen tovább vonuló török sereg aligha kímélte az építményt. Olyannyira elpusztult, hogy a századok folyamán még a kolostor helye is feledésbe merült. A 19. században tudósok vitatkoztak azon, hol is lehetett, melyik település területén a cikádori apátság. A török korban Bátaszéken palánkvár állt, amelynek területén állt egy régi templom is (ez a cikádori ciszterci templom lehetett). Bátaszék 1687-ben szabadult föl a török uralom alól. A palánkot lerombolták, vele együtt a templomot is. A 18. század első felében a Bátaszéket egykor birtokló ciszterciek a középkori templom romjaira ráépítették a barokk plébániatemplomot. 1903-ban aztán új, neogótikus templom épült.

Természeti értékek | Ökoturizmus

Veterán Jármű Kiállítás   |  
2016. május 7. és 2065. május 7. között
Amerikai oldtimer járművek, keleti-nyugati veterán autócsodák, antik motorkerékpárok

Kulturális örökség

Bátai Tájház   |  
és között
A XIX. század végén épült tájház épületegyüttese a Duna szabályozása után meggazdagodott sárközi katolikus gazdák portáját mutatja be. A Tájházban a bátai református és katolikus lakosság viseletének teljes skáláját láthatjuk. A Halászházban a Duna szabályozása előtti időt, a vízből, ártéri gazdálkodásból élő emberek életformáját idézik fel a berendezési tárgyak és a halász szerszámok. A tájház 2005-ben nyerte el az Év Tájháza díjat.
Hírlevél

Szeretne folyamatosan értesülni a szálláshelyek aktuális ajánlatairól, akciókról, programokról? Iratkozzon fel hetente megjelenő ingyenes Hírlevelünkre és számos szezonális, valamint egyéb ajánlat közül válogathat!