Nógád megye Észak-Magyarország gyöngyszeme. Területét négy hegység övezi, keletről a Mátra, nyugatról a Börzsöny, északról a Karancs-Medves hegyvidék, míg a megye többi részét a Cserhát vonulatai töltik ki. A völgyekben megbúvó kis falvak, a természet közelsége és szépsége, a geológiai ritkaságok, hajdan az országot őrző végvárak, a népi építészet megmaradt nyomai, élő hagyományok, cifra viseletek, a terített asztalon finomságok várják az idelátogatót.
Nógrád egyik legkisebb települése, a festői cserháti dombokkal övezett kis falu, Bokor, amely annyira megragadta Dömsödi Gábort, az egykori a NévshowR műsorvezetőjét, hogy évekkel ezelőtt ideköltözött, sőt második ciklusát tölti, mint a település polgármestere. Bokor ma leginkább az itt található sajtüzemről és Traktormajális című rendezvényéről híres.
Dömsödi Gábor szerint Nógrád fő vonzerejét a természeti környezet, a palóc néphagyományok és a számos kulturális- és műemlék jelenti. A megye több mint 350 műemléki védettség alatt álló épülettel bír, amelyek között kastélyok és várak, templomok és kolostorok, tűztorony, börtön, bánya, harangtornyok, polgári és népi épületek, szobrok és feszületek egyaránt megtalálhatóak. „A hollókői ófalu az UNESCO Kulturális Világörökség listáján is szerepel, és kiemelkedő szerepet tölt be a palóc néphagyományok, szokások szinte teljes körű ápolásában” – mondja Dömsödi Gábor. „Nógrád változatos kínálatot nyújt a zöld- és a falusi turizmus szerelmeseinek,de sokan érkeznek ide országos hírű gasztronómiai és falusi turizmus rendezvényeikre, sőt a vadászatot kedvelőknek sem okoz csalódást. Ehhez jön még a csend, nyugalom, természetközelség és friss levegő, amit Nógrád és térsége minden évszakban kínál Önnek” – teszi hozzá a műsorvezető.  

2012 május 19-én nyolcadik alkalommal rendezik meg a Traktormajálist Bokor községben, az Axiál Kft. támogatásával. A cég a rendezőkkel együtt azt a célt tűzte ki maga elé, hogy az ország legmeghatározóbb veterán mezőgazdasági gépekre épülő rendezvényét építsék fel. Lesz felvonulás, nosztalgia szántás, traktor ügyességi verseny, és egész nap veterán traktorok és stabilmotorok kiállítása. Gyermekek és felnőttek számára egyaránt szórakoztató esemény.

Aktív turizmus

Megvilágosodás sztúpa   |  
és között

Buddhista sztúpát 2008. szeptember 14-én, a Becske község mellett található Csigahegyen avatták fel Magyarország új, szám szerint hetedik buddhista sztúpáját. A megvilágosodás-sztúpa felavatását a tiszteletreméltó nepáli buddhista mester, Serab Gyalcen rinpocse végezte. A különböző sztúpaformák közül a becskel megvilágosodás-sztúpa a buddhista gyakorlás célját szimbolizálja, a teljes megvilágosodást. Ez azt jelenti, hogy megszabadultunk a szenvedés forrásaitól, a zavaró érzelmektől, valamint teljesen kibontakoztattuk a bennünk rejlő tökéletes képességeket. Egy sztúpa építésének a fő célja az, hogy segítsünk a lényeknek megtisztítani a tudatukat a negatív benyomásoktól, és pozitív benyomásokat gyűjteni - így végső soron a megvilágosodáshoz segítjük őket. Azok, akik a közelében laknak, tehetnek jókívánságokat és végezhetnek buddhista gyakorlatokat a sztúpánál. Még azok is, akik pusztán ellátogatnak a sztúpához, váratlanul megtapasztalhatják a tudatosság tiszta pillanatait. Már az is komoly pozitív változást idézhet elő bennünk, ha csak megpillantunk egy sztúpát. Buddha a következőket mondta: "Ezek azon érdemek, amelyek egy sztúpa körüljárásából fakadnak: • Egy nemes családba fogsz megszületni a nyolc szerencsétlen körülménytől szabadon, és nagy vagyonra teszel szert. • Mentes leszel az olyan zavaró érzelmektől, mint a fukarság, és boldogan gyakorlod majd a nagylelkűséget. • Szép leszel, vonzó, gyönyörű bőröd lesz, és mások örülnek majd, ha láthatnak. • Hatalmad lesz a világ felett, és dharmakirállyá válsz. • Mindig boldog újraszületésben lesz részed, és lelkesen hallgatod Buddha tanításait" Látogatásának módja: A sztúpát jobb kezünk irányába kell háromszor körbejárni. Ez alatt jókívánságokat, jó szándékokat fogalmazunk meg, hagyományos gyakorlat a felajánlástétel: gyertya, füstölő gyújtása, pénzadomány. Az imazászlókon békét, jólétet és teljes boldogságot kívánó imák állnak tibeti nyelven. A sztupát hitre és vallási hovatartozásra való tekintet nélkül mindenki meglátogathatja, betartva azokat az elemi viselkedési szabályokat, amelyeket a megszentelt helyeken egyébként is szokás (pl. cigarettázni nem szabad).

Természeti értékek | Ökoturizmus

Veterán Jármű Kiállítás   |  
2016. május 7. és 2065. május 7. között
Amerikai oldtimer járművek, keleti-nyugati veterán autócsodák, antik motorkerékpárok

Kulturális örökség

Nemzetiségi Tájház   |  
és között
Terény Nógrád megyében, a Cserhát lábánál megbúvó kis település. A lakosság létszáma alig 400 fő, fele részben szlovák nemzetiségű. A község ma is féltve őrzi és ápolja hagyományait, szokásait. Nincs Nógrádban még egy ilyen falu, ahol a lakóépületek közel fele még őrzi - sok helyen nem csak kívül, de belül is - a 80-120 évvel ezelőtti építészeti jellegzetességeket és berendezési szokásokat. Kicsiny falunkban 105 ilyen helyi védettségű, palóc kontyos, füstlikas, hosszú parasztház látható, melyek többsége ma is lakott. A tájház a XIX. században épült, eredetileg a kovácsmester háza volt. Mivel az épület „L” alakú, a tető két végén lett a palóckonty kialakítva. Az udvaron található a - még felújításra váró – kovácsműhely. Nem messze van tőle a gémeskút, ahol megitatták a patkolásra váró lovakat. A kerítése akácfából készült, úgynevezett „csapongató” kerítés. Annak idején a szegények kerítése bodzafából, a gazdagoké fűzfából volt és az ún. „középréteg” fája volt az akác. A házban két helyiség van berendezve korhűen. A „paraszt” konyha gerendás mennyezetű és a régi használati edények mellett falmasina és 1891-ből származó szövőszék is látható benne. Innen juthatunk be az ún. „tiszta szobába”, ahol felvetett ágy, sublót, lóca, bölcső, a szép népviselet és a búbos kemence idézi a régmúlt időket. A többi helyiséget közösségi célokra használjuk rendezvényeinken. Az épület végében néhány éve a Terényi Faluvédő és Segítő Egyesület pályázati támogatásának köszönhetően vizesblokk lett kialakítva. Tájházunk azért is élő, mert sokszor jön itt össze a falu népe – a falunapok, az évkörhöz kötődő szokások és az adventi vasárnapok - alkalmával. Az itt látható használati és berendezési eszközök egy részét még napjainkban is használja a lakosság. Rendezvények alkalmával felidézzük a régmúltat. Így a helyiek körében ma is élnek a hagyományok, népszokások (farsang, tojásírás, tűzugrás, Nemzetiségi nap, szüreti felvonulás, adventi vasárnapok stb.). Ilyenkor a fiatalok is szívesen viselik az őseiktől megörökölt régi népviseletet. Tájházunkat a helyi Szlovák Kisebbségi Önkormányzat működteti a Községi Önkormányzat támogatásával.
Hírlevél

Szeretne folyamatosan értesülni a szálláshelyek aktuális ajánlatairól, akciókról, programokról? Iratkozzon fel hetente megjelenő ingyenes Hírlevelünkre és számos szezonális, valamint egyéb ajánlat közül válogathat!