Nógád megye Észak-Magyarország gyöngyszeme. Területét négy hegység övezi, keletről a Mátra, nyugatról a Börzsöny, északról a Karancs-Medves hegyvidék, míg a megye többi részét a Cserhát vonulatai töltik ki. A völgyekben megbúvó kis falvak, a természet közelsége és szépsége, a geológiai ritkaságok, hajdan az országot őrző végvárak, a népi építészet megmaradt nyomai, élő hagyományok, cifra viseletek, a terített asztalon finomságok várják az idelátogatót.
Nógrád egyik legkisebb települése, a festői cserháti dombokkal övezett kis falu, Bokor, amely annyira megragadta Dömsödi Gábort, az egykori a NévshowR műsorvezetőjét, hogy évekkel ezelőtt ideköltözött, sőt második ciklusát tölti, mint a település polgármestere. Bokor ma leginkább az itt található sajtüzemről és Traktormajális című rendezvényéről híres.
Dömsödi Gábor szerint Nógrád fő vonzerejét a természeti környezet, a palóc néphagyományok és a számos kulturális- és műemlék jelenti. A megye több mint 350 műemléki védettség alatt álló épülettel bír, amelyek között kastélyok és várak, templomok és kolostorok, tűztorony, börtön, bánya, harangtornyok, polgári és népi épületek, szobrok és feszületek egyaránt megtalálhatóak. „A hollókői ófalu az UNESCO Kulturális Világörökség listáján is szerepel, és kiemelkedő szerepet tölt be a palóc néphagyományok, szokások szinte teljes körű ápolásában” – mondja Dömsödi Gábor. „Nógrád változatos kínálatot nyújt a zöld- és a falusi turizmus szerelmeseinek,de sokan érkeznek ide országos hírű gasztronómiai és falusi turizmus rendezvényeikre, sőt a vadászatot kedvelőknek sem okoz csalódást. Ehhez jön még a csend, nyugalom, természetközelség és friss levegő, amit Nógrád és térsége minden évszakban kínál Önnek” – teszi hozzá a műsorvezető.  

2012 május 19-én nyolcadik alkalommal rendezik meg a Traktormajálist Bokor községben, az Axiál Kft. támogatásával. A cég a rendezőkkel együtt azt a célt tűzte ki maga elé, hogy az ország legmeghatározóbb veterán mezőgazdasági gépekre épülő rendezvényét építsék fel. Lesz felvonulás, nosztalgia szántás, traktor ügyességi verseny, és egész nap veterán traktorok és stabilmotorok kiállítása. Gyermekek és felnőttek számára egyaránt szórakoztató esemény.

Aktív turizmus

Nógrádsápi gótikus templom   |  
és között

A nógrádi lankák között megbúvó kicsiny falutól (már kevesebb mint 900 lakosa van) nyugatra emelkedő dombtetőn messziről láthatóan, lőréses körfallal övezve kicsiny középkori templom emelkedik. Az egyhajós templomot a XV. században épült kőfal keríti körbe, belül a templomkertet a középkor óta temetőként használják. Az épület legszembetűnőbb sajátossága a fal síkjából előrenyúló két lépcsős pillérrel megtámasztott nyolcszögű huszártorony. A torony zsindelyes hagymakupolája az egyedüli barokk épületrész a templomon. Alul nyílt a templom egykori főkapuja, a jelenlegi bejárat az oldalfalon található. A kerítőfal déli (gótikus) kapuján belépve, kissé balra láthatjuk a templom főhomlokzatán, a gótikus, déli kapuját, amely két támpillér között nyílik. A templom nyugati homlokzatának leghangsúlyosabb eleme a kicsiny, karcsú, nyolcszögletes torony, amely négyszögletes alépítményből nő ki, s emelkedik ki a homlokzat síkjából. Alatta nyílik a templom nyugati bejárata. A 18. század végén előcsarnokot is építettek a torony elé. Ezt a műemléki helyreállításkor (1968) elbontották. A sokszögletű szentély egy lépcsőnyivel a hajótér fölé emelkedik. Északi falán, a sekrestye bejárata fölött szépen helyreállított középkori falfestményeket (három, keretbe foglalt kompozíciót) pillanthatunk meg. Az 1400 körül készült képek: Keresztrefeszítés, Köpenyes Madonna Borbálával és Katalinnal, Szent Miklós. A déli falon lévő kép (Krisztus megkeresztelése a 14/15. század fordulóján készült. A diadalív képe: Maiestas Domini. A szentély déli oldalán ülőfülkét láthatunk, vele szemben alakították ki a falban a szentségház kis fülkéjét. A szép arányú kicsi templomot körbesétálva ne feledjük, hogy középkori szokás szerint körülötte (a falon belül) temető volt. A ma használatos temető a templom mellett terül el. Az Árpád-korban a mai templom területén még a falu házai álltak, mint a régészeti kutatás kiderítette. A 14. század végén épült föl a templom, amelynek kegyura a váci püspök volt. A török időkben a falu elpusztult, a templom is romossá vált, csak 1746-ban állították helyre. Berendezése 18. századi, főoltárképe 1960-ban készült.

Természeti értékek | Ökoturizmus

Veterán Jármű Kiállítás   |  
2016. május 7. és 2065. május 7. között
Amerikai oldtimer járművek, keleti-nyugati veterán autócsodák, antik motorkerékpárok

Kulturális örökség

Nemzetiségi Tájház   |  
és között
Terény Nógrád megyében, a Cserhát lábánál megbúvó kis település. A lakosság létszáma alig 400 fő, fele részben szlovák nemzetiségű. A község ma is féltve őrzi és ápolja hagyományait, szokásait. Nincs Nógrádban még egy ilyen falu, ahol a lakóépületek közel fele még őrzi - sok helyen nem csak kívül, de belül is - a 80-120 évvel ezelőtti építészeti jellegzetességeket és berendezési szokásokat. Kicsiny falunkban 105 ilyen helyi védettségű, palóc kontyos, füstlikas, hosszú parasztház látható, melyek többsége ma is lakott. A tájház a XIX. században épült, eredetileg a kovácsmester háza volt. Mivel az épület „L” alakú, a tető két végén lett a palóckonty kialakítva. Az udvaron található a - még felújításra váró – kovácsműhely. Nem messze van tőle a gémeskút, ahol megitatták a patkolásra váró lovakat. A kerítése akácfából készült, úgynevezett „csapongató” kerítés. Annak idején a szegények kerítése bodzafából, a gazdagoké fűzfából volt és az ún. „középréteg” fája volt az akác. A házban két helyiség van berendezve korhűen. A „paraszt” konyha gerendás mennyezetű és a régi használati edények mellett falmasina és 1891-ből származó szövőszék is látható benne. Innen juthatunk be az ún. „tiszta szobába”, ahol felvetett ágy, sublót, lóca, bölcső, a szép népviselet és a búbos kemence idézi a régmúlt időket. A többi helyiséget közösségi célokra használjuk rendezvényeinken. Az épület végében néhány éve a Terényi Faluvédő és Segítő Egyesület pályázati támogatásának köszönhetően vizesblokk lett kialakítva. Tájházunk azért is élő, mert sokszor jön itt össze a falu népe – a falunapok, az évkörhöz kötődő szokások és az adventi vasárnapok - alkalmával. Az itt látható használati és berendezési eszközök egy részét még napjainkban is használja a lakosság. Rendezvények alkalmával felidézzük a régmúltat. Így a helyiek körében ma is élnek a hagyományok, népszokások (farsang, tojásírás, tűzugrás, Nemzetiségi nap, szüreti felvonulás, adventi vasárnapok stb.). Ilyenkor a fiatalok is szívesen viselik az őseiktől megörökölt régi népviseletet. Tájházunkat a helyi Szlovák Kisebbségi Önkormányzat működteti a Községi Önkormányzat támogatásával.
Hírlevél

Szeretne folyamatosan értesülni a szálláshelyek aktuális ajánlatairól, akciókról, programokról? Iratkozzon fel hetente megjelenő ingyenes Hírlevelünkre és számos szezonális, valamint egyéb ajánlat közül válogathat!