Balaton-felvidéki Nemzeti Park

Információk
Értékelések

Balaton-felvidéki Nemzeti Park | Nemzeti Parkok

Kattintson a képre a galéria megtekintéséhez.

Balaton-felvidéki Nemzeti Park A Balaton-felvidéki Nemzeti Park hazánk nyolcadik nemzeti parkja. Az 56.997 hektár területű nemzeti park magában foglalja a Balaton-felvidéki régió mellett a Kis-Balaton területét. Természeti értékei sajátosak, némelyik egyedül csak e térségre jellemző, pl. a Tapolcai-medence tanúhegyei, a Balaton, vagy a Kis-Balaton. A nagy tájképi egységek, mint a nagykiterjedésű tófelszín, mocsárvilág, síkságok, medencék, tanúhegyek és hegységek elősegítették a gazdag élővilág kialakulását, és fennmaradását. A nemzeti park a Balaton északi partján húzódik 1-15 km szélességű sávban, Tihanyi-félszigettől a Kis-Balatonig. Öt nagyobb tájegységet érint, ill. tartalmaz a terület: a Balaton-felvidéket, a Déli-Bakony egy részét, a Tapolcai-medencét, a Keszthelyi-hegységet és a Kis-Balaton medencéjét. A kis tengerszint feletti magasságú terület egyes részei - a változatos morfológiának köszönhetően - hegyvidéknek tűnnek. A felszín változatossága jellemző a földtani felépítésre is, ami különösen értékessé teszi a területet és ez a sokszínűség az egyes résztájakon belül is megmutatkozik. A nemzeti park területe a földtani értékek tárházát jelenti, az egyes földtani korok emlékei jellegzetes tájképi értékkel is bírnak. A nemzeti park egyéb természeti értékekben is gazdag. Ez a gazdagság az alapkőzet és a talajok változatosságán túl jórészt abból ered, hogy az alföldi területek erdőssztyepp növényzete és a középhegység zárt lomberdő vegetációja hazánkban részben itt, egy délnyugat-északkelet irányú, viszonylag keskeny peremhegy vonulatban találkozik egymással. E találkozási zóna mindkét növényzeti típus társulásainak, növényeinek és állatainak élőhelyet nyújt, erősen mozaikos elrendeződésben. Tovább színesíti a Balaton-felvidék élővilágát, hogy a pannóniai flóratartományon kívül a nyugat-balkáni is érezteti itt hatását. Területén számos fokozottan védett növény és több, mint 200 védett növényfaj található, míg a védett, ritka és érdekes állatfajok száma több százra tehető. A nemzeti park kultúrtörténeti értékeit tekintve szabadtéri múzeumhoz hasonlatos, páratlan tájképi adottságokkal, történelmi emlékkel. A falvak határában meglévő középkori templomromok, melyek építőanyaga terméskő, igen sok esetben mai templomaink alapjaként szolgáltak. A szőlőhegyeken gyakoriak a kápolnák, melyeket többnyire Szent Donát tiszteletére emeltek. A múlt üzenetét őrzik a középkori várak, a szigligeti várfal és torony maradványai, Csobánc kőpillérei, a meredek hegykúpon ülő hegyesdi vár, Rezi, Tátika és Zádorvár omlatag falai idézik még a régi várak, korok hangulatát. A települések népi lakóházai oszlopos, íves tornácaikkal a hajdani kisnemesi építészet számos kiemelkedő értékét őrizték meg, de kivételesen a legrégebbi lakóháztípus, a füstöskonyhás ház is fennmaradt (Kékkút, Kővágóörs). A Balaton-felvidék szőlő- és borkultúrája kiemelkedő nemzeti örökség, a munka által formált hegyvidéki tájat, a tájhoz kötődő gazdálkodók építészeti emlékeit mutatja be. A tájegység gyöngyszemei a megőrzésre érdemes keresztek. A legváltozatosabb helyeken tűnnek fel (út mentén, szőlőhegyen, a falvak határában) a feszületek, a keresztek, a szobrok, melyek a korabeli népi vallásosság kifejezői, nagy formagazdagsággal, változatos anyaghasználattal, főleg homokkő alkalmazásával.

www.bfnp.hu

Forrás: Magyar Turizmus Zrt.
További ajánlatok: http://aktiv.itthon.hu/indulj-el-egy-uton

Weiland ház

Nova

Nagy öröm számomra, hogy az oldalon üdvözölhetem Önöket. 2001 júniusában nyitottuk meg a családi házunk tetőterében korszerűen berendezett apartmanunkat. Kedvező fekvése miatt a természetet, nyugalmat szerető emberek számára ajánljuk, akik friss levegőre és madárcsicsergésre vágynak.

Aktív turizmus

Borostyán-kút |

Bakonybél

és között

A templomtól kb. 1 km-re van a Borostyán-kút remeteség, ahol 1015-tól Szent Günter, majd 1023-tól 7 évig Szent Gellért élt. A Borostyán-kő lábánál három bővizű forrás fakad.

IX. Gergely pápa 1230-ban kelt bullája említ két béli kápolnát, az egyiket Szűz Mária tiszteletére szentelve, - Bél Mátyással ellentétben nem Szent Günter, hanem - Szent Gellért sziklája felett, a másikat pedig Mária Magdolna tiszteletére szentelve, "Sorvul" kert felett. Valószinű, hogy a középkorban Szent Gellért sziklájának nevezett hely a Borostyán-kővel azonos.

részletek

Vándorlás a vadregényes Magas-Bakonyban

Porva

MEGKÖZELÍTÉS
Vasúton, busszal Győr–Veszprém felől

ÚTVONAL
1. nap: Zirc – Borzavár – Szépalmapuszta – Kőrishegy – , majd – Bakonybél
Táv: 20 km
Szint: 490 m

2. nap: Bakonybél – Szent-kút – Csöpögőkút – Rák-tanya – Augusztintanya Kulcsosház (javasolt szállás)
Táv: 12 km
Szint: 250 m

3. nap: Augusztintanya Kulcsosház – Középső-Hajag – Herend
Táv: 10 km
Szint: 120 m

Visszaút: Herendről vonattal, autóbusszal utazhatunk haza.

NEHÉZSÉGI FOK
Tekintettel a vándortúra jellegére, edzettebb fiataloknak és középkorúaknak minden évszakban ajánlott.

LÁTNIVALÓK
Zirc: a Bakony központi részén, a Zirci-medencében helyezkedik el. Barokk apátsági templom, Zirci Arborétum világszinten jegyzett és ismert 20 hektáros élőfa-gyűjtemény, Reguly Antal Műemlék Könyvtár – 65000 kötetes gyűjteményt őriz, Bakonyi Természettudományi Múzeum, Reguly Antal Múzeum és Népművészeti Alkotóház, Kőbakancs – turisták „0” kilométere, Pintér-hegy tanösvény.
Borzavár: község igen szép tájképi környezetben.
Szépalmapuszta: az Esterházyak egykori majorja. Kőris-hegy: 709 m magasságával a Bakony legmagasabb csúcsa. Vajda Péter kilátó
Bakonybél: őskortól lakott. Magas-Bakony Erdőismereti Oktatóbázis és Kismesterségek Háza (gyűjtemény) Tájház Bencés templom és kolostor
Szent-kút (Borostyán-kút): Szent Gellért-kápolna.
Herend: kőkortól lakott hely, Porcelánművészeti Múzeum, Porcelánium, katolikus templom – a világon egyedülálló átlátszó porcelánablak (litofán) látható.

Felsőörs-Veszprém-Csopak kerékpártúra

Paloznak

Túra hossza: 34 km
Nehézsége: közepesen könnyű
Terep: Dombvidék
Szintemelkedés: 413 m
Tájegység: Balaton-felvidék

A kerékpártúra Felsőörsön a Főutca, Rózsa utca kereszteződéséből indul. A falut a Fő utcán át hagyjuk el Veszprém irányába. 6 km múlva utunk belecsatlakozik a 73-as útba és azon hajtunk tovább Veszprémre. A városban rengeteg látni való van, ki-ki nézelődhet saját érdeklődése szerint. Mi a a várat jelöltük meg mint látnivaló. A várost Nemesvámos felé hagyjuk el. Ott igen érdekes látnivalók várnak ránk, hiszen a település határában egy feltárt római halomsír. Illetve egy római villa várja a látogatókat. A Balatonig, nevezetesen Csopakig Veszprémfajszon át vezet utunk. Fajsz egyébként utunk legmagasabb pontján található, innen lejtőzünk egészen a tóig. Csopakról Paloznakra, majd Lovasra hajtunk, onnan már csak 3 km Felsőörs.

További információ:
http://www.holkerekparozzak.hu/veszprem-megye/felsoors-veszprem-csopak-kerekpartura

Pápai Gyógy- és Termálfürdő

Pápa

2012-től az új gyógyászati épületben fogadja a Várkertfürdőbe gyógyulni érkező betegeket, vendégeket. A kívülről letisztult, egyszerűséget sugárzó kétszintes épület 1500 m2-en áll a gyógyászati szolgáltatásokat igénybe vevők rendelkezésére. Az épület földszintjén alakították ki az öltözőket, zuhanyzókat és egyéb kiszolgáló helyiségeket is. Az emeleti térben kaptak helyet a különböző kezelőegységek, így a masszázs, a parafangó, a sószoba, és itt zajlanak majd a tangentorkád-, galván-, glisson- és fizikoterápiás kezelések.

Természeti értékek | Ökoturizmus

Veterán Jármű Kiállítás |

Hajdúböszörmény

2016. május 7. és 2065. május 7. között

Amerikai oldtimer járművek, keleti-nyugati veterán autócsodák, antik motorkerékpárok

részletek

Tarka Boci Porta

Németbánya

Németbánya a Bakony szívében, Pápa és Veszprém között található, itt működik a Narancsik család biogazdasága, a Tarka Boci Porta. Az itt tartott marhák a közeli völgyben legelnek és a forrás vizét isszák, de a gazdaságban további házi állatok, sertések, juhok, kecskék, lovak, szárnyasok, nyulak és kutyák is éldegélnek. Gyermekes családok számára ideális választás. Az idelátogatogató vendégek bekapcsolódhatnak a mindennapi munkába, végigkövethetik a fejést, az állatok ellátását, egy önellátásra törekvő háztartás apró eseményeit, azaz betekintést nyerhetnek a porta életébe. A család számos agroturisztikai programmal várja az idelátogatókat, a gazdaság bemutatása mellett hagyományörző rendezvény illetve a porta termékeit felsorakoztató vendégasztal is tartalmasabbá teszi az itt eltöltött hosszabb-rövidebb időt. A környék számos kirándulási lehetőséget tartogat. A vendégek a család által kialakított, rusztikus szálláshelyén szállhatnak meg.

Írottkő Natúrpark

Tápszentmiklós

Az Írottkő Natúrpark a Nyugat-dunántúli régióban, Vas megye északnyugati részén, helyezkedik el. Nevét a Dunántúl legmagasabb pontjáról, a magyar-osztrák határon található 882 méter magas Írottkő hegycsúcsról kapta. A natúrpark területe teljes egészében az Alpokalja nagytájon található, melyen belül lefedi a Kőszegi-hegység magyar oldalának egészét és a Vasi-dombvidék kisebb részét.

A natúrpark jelentős természeti értékekkel, történelmi, kulturális örökséggel rendelkező tájegység, amely 15 település teljes közigazgatási határát foglalja magába: Kőszeg, Cák, Kőszegszerdahely, Kőszegdoroszló, Velem, Bozsok, Horvátzsidány, Peresznye, Kiszsidány, Ólmod, Lukácsháza, Gyöngyösfalu, Nemescsó, Kőszegpaty valamint Pusztacsó.

A terület a Gyöngyös patak vízgyűjtője, mely a Rábába szállítja annak vizeit. Jelentősebb patakjai a Hármas-patak, a Szerdahelyi-patak és az Aranypatak.

Felszínalaktanára a hegyvidéki és a dombvidéki formák túlsúlya jellemző: a Kőszegi-hegység 500-800 m közötti főgerincéről meredek falú völgyek futnak le a Gyöngyös 220-260 m magasságú síkjára, melyet a hegység előterében 280-300 m magas dombok szegélyeznek.

A natúrpark területe az Alpokalja éghajlati körzetébe tartozik. A tél általában enyhe, a nyár azonban hűvös, ennek köszönhetően hazánk területén itt a legkisebb a hőmérséklet évi közepes ingása. A csapadék évi mennyisége 700 és 900 mm körül alakul. A tél viszonylag havas, későn tavaszodik és a nyár is csapadékos. A jelentős magasságkülönbségeknek köszönhetően a natúrpark területének hegyvidéki része a csapadékosabb, míg a gyöngyös-völgye jobban kitett a hőmérséklet szélsőségeinek.
A natúrpark területének 50%-a természeti terület, 25%-a Natura 2000 terület, amely azonban 90%-os területi átfedést mutat a védett természeti területekkel.

Klastromkert - Arborétum és kert

Bakonybél

Az 1018-ban alapított monostor közepén, ahogy minden középkori bencés monostor esetén, kertet építettek, az Édenkert szimbólumát. Itt Bakonybélben a 19. században — a kor megváltozott természetszemléletének megfelelően — angolparkot építenek a szerzetesek. A béli bencés monostor jeles apátja, Guzmics Izidor 1834-ben angolpark telepítését kezdi meg, amit az elmúlt fél évszázadban inkább fakitermelésre használtak. A monostor 1998-as újraalapítása óta váltakozó intenzitással, de anyagi lehetőségeinkhez képest folyamatosan igyekeztünk rekonstruálni, alakítani, fejleszteni az arborétumot és a gyógynövénykertet.

Úrkúti-őskarszt

Úrkút

A 20. század elején 1917-ben bányamunkálatokat kezdtek meg Úrkút Csárda-hegyi területén. Először csak kutató és feltárómunkálatok folytak, majd 1920-tól megkezdődött a mangánérc bányászása. A külszíni fejtés során kézi műveléssel fejtették le a területet, így érintetlen állapotban maradt meg a jura kori mészkőalap.A területen 1930-ig folytatták a munkálatokat, majd az ötvenes évek elején a helyet természetvédelmi területté nyilvánították. A különböző karsztformák, és a valaha élt tengeri élőlények, csigák és kagylók megkövesedett maradványai egyedülálló értéket adnak a helynek. A tengeri liliomok, ammoniták, kardlábúak, szivacstűk, krinoideák, gostropodák, brachiopodák maradványai a 150 millió évvel ezelőtti állapotokat hirdetik.A terület valaha az afrikai lemezhez tartozott, és a felhalmozódott mangánércre sok millió éven át rakódott tengeri üledék.A jura kori mészkő a kréta korban kiemelkedve, a trópusi klíma hatására kezdett karsztosodni. A földtörténeti középkorban, a tenger mélyén keletkezett karsztos töbrökben fellelhető mangánérc kibányászása után fennmaradó kőzetvilág egész Európában egyedülálló.A különféle színekben pom- pázó mészkőcsoportok Úrkút környékének legjobb látványosságává teszik a területet. A túrázók szeme elé táruló mély gödrök, sziklatornyok, kúp és toronykarsztok egyedülálló élményt adnak.

Kulturális örökség

Szentgáli Tájház |

Szentgál

és között

A Tájház egyik tablója így ír magáról az épületről:

„Az épület Vitéz Tamás Gábor (szül. 1897.) és Szűcs Vilma tulajdona volt (…)

Ez a lakóépület a bakonyi kőépítkezés, a nemesi községek bolthajtásos építkezési stílusának egyik tanúja, melyet minden bizonnyal a múlt század közepén emeltek. Jelenlegi formáját átépítésekkel nyerte el. Négy helyiségből áll, valamennyi külön bejárattal nyílik a zárt folyosóra, mely egykor nyitott tornáca lehetett a háznak.

Nem kizárt a hajdani füstös konyha megléte sem, melyet a századfordulóra zárt kéménnyel láttak el. A több helyiség, az építészeti megoldás (folyosó, zárt füstelvezetés) a család jobb anyagi körülményeire utalnak.

A berendezési tárgyak egy parasztpolgári nívón élő család háztartásának eszközkészletéről adnak képet. A bútorok részben öröklöttek, részben Szűcs Vilma hozományaként kerültek a házba. Egy részük helyi asztalosmesterek által készített együttes, két nemzedék lakáskultúrájáról ad képet.”

A Tájház 2006 októberében került Szentgál Község Önkormányzatának tulajdonába, amikor felújításokat is végeztek az épület állagmegóvásának érdekében (meszelés, tető javítása).

Ennek ellenére az épület további felújításokra, infrastrukturális fejlesztésre szorul.

A Tájház kulcsa és idegenvezetés kérhető:

Tamás Károlyné Kis-Tóth Vilma ( 8444 Szentgál, Malom u. )

részletek

Szarvaskő vára

Döbrönte

Döbrönte a Bakony nyugati oldalának völgyében, Ajkától és Veszprémtől 27-30km-re fekvő kicsiny, jelenleg megközelítőleg 280 fős település, már a római korban is lakott volt. Neve a szláv Dobrete személynévből származik. 1941-ben 549 lakost számlált a falu, ebből 64 magyart. A II. Világháború után 390 személyt kitelepítettek Németországba, helyükre azóta az ország több településéről érkeztek új lakosok... A település nevezetessége Szarvaskő vára és a klasszicista stílusban épült római katolikus templom. A vár romjai a falu fölé magasodó, meredek domboldal tetején állnak. A középkori vár maradványainak nagy részét a föld mélye rejti, az ég felé törő, látható kőfalakat a XXI. század elején restaurálták. A környék kitűnő túrázási lehetőséget tartogat a kirándulók számára. Kellemes sétával elérhető innét az Ödön-forrás is. Nyáron a Bittva patak völgye, télen a várhegy oldalában kialakított sípálya vonzza Döbröntére a nyugalmat, festői tájat kedvelő túristákat. A vár rövid történelme 1367-ben Himfy Benedek bán emeltette, aki Nagy Lajos király kedvelt hadvezéreként kapott erre engedélyt döbröntei uradalmának területén. Az idők során birtokaik bevétele erősen lecsökkent, emiatt a Himfy család a rablólovagok szintjére süllyedt. 1464-ben fegyveres szolgáikkal megrohanták és kirabolták a Szent Márton-hegyi apátságot is. (Pannonhalma) Hunyadi Mátyás a Himfy familia birtokait ezután elkoboztatta, és Kanizsai László bárónak adományozta. Röviddel ezután ismét a Himfy-ek birtokába került. Himfy Imre 1499-ben Orsolya nevű lányát Essegvári Ferenchez adta hozzá feleségül, aki a házasságkötéssel egyidejűleg zálogba vette a döbröntei várbirtokot. Az 1526-os mohácsi csata utáni belháboruk miatt vastag falú rondellával erősítették meg a várat, melynek lőréseiből vették ágyutűz alá az ellenséget. 1555-ben Nádasdy Tamás nádorispán még Döbrönte épségéről számolt be jelentésében. A kis létszámú védelemmel rendelkező vár pusztulását valószínűleg egy portyázó török csapat okozhatta, a romokból származó köveket a lakosság elhordta.

Ajka Kristály Múzeum

Ajka

Egyedi kisszériás, magas művészi értéket képviselő, igényes kivitelű díszműüveg, poharakat, kelyheket, italtárolókat gyártunk ólomkristály és kálikristály üvegből kézi technológiával. Igényes, magas színvonalú porcelánfestésünk nemzetközileg is elismert.

Czefernekné Tenk Bernadett, Lószőrékszer készítő

Veszprém

1994 júniusában találkoztam először lószőrből készült ékszerekkel a Veszprém megyei Népművészeti Egyesület által szervezett tanfolyamon. Első pillantásra beleszerettem ezekbe az aprólékosan megfont ékszerekbe.

Minden elkészült ékszerbe igyekszem megjeleníteni a régi hagyományos formákat, időnként egy kicsit másképp, más köntösben. Szívesen mutatom meg az ékszerkészítést ifjú leendő művészpalántáknak, vásáron mesterség-bemutató keretében, szakkörön vagy tanfolyamokon.

Munkáimmal szerepeltem kiállításokon Veszprémben, Nagykátán, Magyarpolányban, Budapesten, Debrecenben stb.,

külföldön Finnországban és Svájcban.




Leíratkozás