Kiskunsági Nemzeti Park A Kiskunsági Nemzeti Park hazánk második nemzeti parkja. Hasonlóan a Hortobágyhoz, ez a táj is az ember és a természet sok száz éves együttélésének emlékeit őrzi. A nemzeti park értékes területei a Duna-völgy szikes pusztái, a Duna-Tisza közi homokhátság homokbuckái, mocsarai, az Alsó-Tiszavidék holtágai és ártéri erdői és a Bácska homokbuckái. Területének kétharmadát az UNESCO Ember és Bioszféra programja 1979-ben bioszféra-rezervátummá nyilvánította. Vizes élőhelyei a Ramsari egyezmény hatálya alá tartoznak és fokozottan védettek. Igazgatósága Kecskeméten található. A nemzeti park a Duna-Tisza köze legjelentősebb természeti értékekkel rendelkező területeit foglalja magába, melyek a Duna-menti síkságon, a Homokhátságon és a Tisza-völgyében találhatók. A kilenc különálló egységből álló Kiskunsági Nemzeti Park területe 53.000 ha. Élőhelyeit nagyobb részben szikes és homokpuszták alkotják. Vizes élőhelyei szikes tavak, továbbá mocsarak és lápok, valamint Tisza-menti holtágak. A tanyasi gazdálkodás, a pusztai állattartás és a mezőgazdasági kultúra hagyományai a természeti rendszerekkel együtt határozzák meg a kiskunsági táj egyedi arculatát. Ezek megismerését bemutatóhelyek és az egyes védett területeken található tanösvényekkel rendelkező látogatható helyek teszik lehetővé.

Aktív turizmus

Pálosszentkút   |  
és között
Pálosszentkút (Petőfiszállás) több száz éves búcsújáróhely, pálosok kolostora, és a híres Mária-múzeum várja az ide látogatókat.
Az egyetlen magyar alapítású szerzetesrend, a pálosok névadója Remete Szent Pál, melyet 1263-ban Özséb esztergomi kanonok alapított. Boldog Özséb (1200-1270) a tatárjárás után otthagyva kanonoki „állását” a Pilisbe vonult vissza. Ő gyűjti össze az országban elszórtan élő remetéket, s megszervezi a pálos rendet.
Pálosszentkút (Petőfiszállás) kegyhely alkalmas a világ zajától való elvonulásra, a magányos vagy kisebb csoportos lelki programokra, az elmélyedésre. A régi kolostorépület Mária-múzeumában nemcsak a kegyhellyel, hanem általában a Mária-tisztelettel kapcsolatos tárgyi emlékek láthatók a világ minden tájáról: szobrok, rózsafüzérek, képek és könyvek.

Természeti értékek | Ökoturizmus

Veterán Jármű Kiállítás   |  
2016. május 7. és 2065. május 7. között
Amerikai oldtimer járművek, keleti-nyugati veterán autócsodák, antik motorkerékpárok

Kulturális örökség

Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark   |  
és között
A Nemzeti Történeti Emlékparkban számos látnivaló, program várja az ide érkező emlékezni, művelődni, ünnepelni, pihenni, kirándulni vágyókat. Ópusztaszer a magyarság történelmének, múltjának, identitás-tudatának fontos helyszíne. P. Dictus Magister tudósítása szerint Árpád és a vezérek itt ejtették szerét az ország minden dolgának. A 18-19. századtól „első országgyűlésként” is emlegetik az eseményt. A terület nagysága lehetővé teszi nagyobb tömegeket megmozgató rendezvények (íjásztalálkozó, motoros találkozó, betyár-napok) lebonyolítását is. Az egykoron nagyhírű középkori szeri monostor fontos, szimbolikus hely, hiszen a középkor őrizte meg, s adta tovább a honfoglalás itteni eseményeit. Mellette található a millenniumi Árpád-emlékmű. E kettőt kapcsolja össze a szeptemberi „Szobori búcsú”, a hely olyan ünnepe, amely a magyarság-tudatot és a keresztény örökséget együtt képes megjeleníteni. A szabadtéri néprajzi gyűjtemény épületei között járva, azokba bepillantva megismerheti az ide látogató a szegedi nagytáj parasztságának hétköznapjait és ünnepeit. Csete György jurta-házai Magyarország erdeit, a hazai erdőgazdálkodás történetét, az erdészek életét, valamint a fa kitermelését és megmunkálását mutatják be. A főépületben, a Rotundában kapott helyet a magyar kreativitást és alkotóképességet jól jellemző, a maga nemében egyedülállóFeszty-körkép, a magyar nemzeti romantika monumentális alkotása, az Emlékpark legfőbb vonzereje. Ugyanitt találhatóak az állandó és a folyamatosan megújuló időszaki kiállítások is. Többek között a „Szer monostora és kora” című tárlat, ahol az egykor nagyhírű középkori monostor és Szer mezőváros feltárásakor előkerült leletanyagokat tették közzé. A földszinten a további állandó kiállításokat megtekintve a magyarsággal rokon népekről, a világ más körképeiről, illetve a körkép restaurálásáról lehet információkat szerezni. A honfoglalás 1100. évfordulójára készült el az első emeleten a „Promenád 1896” elnevezésű viselettörténeti bemutató. A kiállításon a két promenád – nagyvárosi, kisvárosi – képes felidézni a XIX. század végének hangulatát. A Nomád Park az eurázsiai puszta népeinek világát idézi fel régészeti leletek, néprajzi párhuzamok alapján. Lovasbemutató eleveníti fel honfoglaló őseink legendás harcmodorát, de a lovas pályán a vállalkozó kedvű vendégek lovagolhatnak, íjászkodhatnak. A tóparton a tiszai fafeldolgozás története került bemutatásra, a gátőrházban pedig egy terepasztalon fény- és hangjáték mutatja be az 1879-es, Szegedet romba döntő nagy árvizet, melyet a környékbeliek Rózsa Sándor bosszújaként emlegettek. Több mint negyven szobor és térplasztika látható az Emlékpark területén. Hagyományőrző programok, ünnepek, alkalmi rendezvények kínálnak igazi felüdülést kicsinek és nagynak, testnek és léleknek, magyarnak és külföldinek egyaránt. A Nemzeti Történeti Emlékpark a tanulmányi kirándulásoknak is tökéletes célpontja. A diákok több interaktív múzeumpedagógiai foglalkozás közül választhatnak, sőt részt vehetnek egy múltidéző tanórán is, a tanyasi iskolában.
Hírlevél

Szeretne folyamatosan értesülni a szálláshelyek aktuális ajánlatairól, akciókról, programokról? Iratkozzon fel hetente megjelenő ingyenes Hírlevelünkre és számos szezonális, valamint egyéb ajánlat közül válogathat!