Kiskunsági Nemzeti Park A Kiskunsági Nemzeti Park hazánk második nemzeti parkja. Hasonlóan a Hortobágyhoz, ez a táj is az ember és a természet sok száz éves együttélésének emlékeit őrzi. A nemzeti park értékes területei a Duna-völgy szikes pusztái, a Duna-Tisza közi homokhátság homokbuckái, mocsarai, az Alsó-Tiszavidék holtágai és ártéri erdői és a Bácska homokbuckái. Területének kétharmadát az UNESCO Ember és Bioszféra programja 1979-ben bioszféra-rezervátummá nyilvánította. Vizes élőhelyei a Ramsari egyezmény hatálya alá tartoznak és fokozottan védettek. Igazgatósága Kecskeméten található. A nemzeti park a Duna-Tisza köze legjelentősebb természeti értékekkel rendelkező területeit foglalja magába, melyek a Duna-menti síkságon, a Homokhátságon és a Tisza-völgyében találhatók. A kilenc különálló egységből álló Kiskunsági Nemzeti Park területe 53.000 ha. Élőhelyeit nagyobb részben szikes és homokpuszták alkotják. Vizes élőhelyei szikes tavak, továbbá mocsarak és lápok, valamint Tisza-menti holtágak. A tanyasi gazdálkodás, a pusztai állattartás és a mezőgazdasági kultúra hagyományai a természeti rendszerekkel együtt határozzák meg a kiskunsági táj egyedi arculatát. Ezek megismerését bemutatóhelyek és az egyes védett területeken található tanösvényekkel rendelkező látogatható helyek teszik lehetővé.

Aktív turizmus

Bencés kolostor   |  
és között

Amióta mintegy nyolc évszázaddal ezelőtt a magyar honfoglalás regényes históriáját (Gesta Hungarorum) leírta Anonymus, azóta legendák övezik a szeri pusztát, ahol Árpád és vezértársai az első „országgyűlést” tartották.

Nem véletlen, hogy a millennium (1896) alkalmával monumentális, szoborral ékesített Árpád-emlékművet emeltek a Tisza partjáig nyúló szeri pusztán, ahol a romos, kéttornyú kolostortemplomot a törökök várrá akarták alakítani (1550). A 19. század elején a még álló egyik tornyot azért rombolták le, nehogy zsiványok megfigyelőhelye lehessen. Évtizedekkel később a templom homlokfalának egy részér építkezésekhez hordták el. Ami megmaradt, azt 1950-ben, a honvédségi gyakorlótérnek használt területen pusztították el.

A Bor-Kalán nemzetség a 11. század végén, vagy a 12. század elején alapított bencés apátságot, amelyet Szermonostora néven emlegettek a [középkor]i oklevelek. A 12. század végén Kalán esztergomi érsek volt a kolostor kegyura. Ekkor élte az apátság fénykorát. II. András király 1000 kősótömbnyi részesedést juttatott a kolostornak (1233). A tatárjárás idején (1241) amongol pusztítást nem kerülhette el, de újjáépült, védőfallal is övezték. Úgy tűnik azonban, hogy korábbi rangját nem tudta visszaszerezni. I. Károly király egyik oklevelét itt, a kolostorban keltezte (1318). Az alapító nemzetség tagjai megosztoztak később a monostor birtokain (1329, 1332). Úgy tűnik, a 14. század közepe előtt megszűnt a kolostor. Azóta pusztuló rom volt. A közeli Szer falu a török korban néptelenedett el. A 17. századtól a hely így kapta a Pusztaszer nevet. Mivel falu nem volt a közelben, így a romos templomot sem lehetett egyházi célra (plébániatemplomnak) használni. A régészeti ásatás során sikerült kideríteni, hogy a 11. században már állt itt egy templom, amely talán a pogánylázadásoknak esett áldozatul. A kolostorépületeket azonban csak a 11/12. század fordulóján emelték. A 34,5 m hosszú, 23,5 m széles templom háromhajós, félköríves szentélyű volt, két nyugati toronnyal. Szépen faragott szobrai a 12. század utolsó negyedében készülhettek.

Természeti értékek | Ökoturizmus

Veterán Jármű Kiállítás   |  
2016. május 7. és 2065. május 7. között
Amerikai oldtimer járművek, keleti-nyugati veterán autócsodák, antik motorkerékpárok

Kulturális örökség

A Karancs-Medves vidék bányamúzeuma   |  
2018. október 20. és 2017. január 1. között
Számos településen találhatunk a szénbányászat múltját idéző emlékműveket, emlékhelyeket, a bányásztelepülések épületegyüttesei, relikviái, bányászrendezvények, hagyományőrző csoportok hűen őrzik virágzó nehézipari múltunk emlékét. Kiemelkedő jelentőséggel bír a Nógrádi Történeti Múzeum Bányászati Kiállítóhelye, ahol a bányajárás élményében részesülhetünk. Hazánk első, természetes földalatti bányamúzeumának mintegy 280 méter hosszú vágatrendszerében a látogató teljes áttekintést nyerhet egy bányáról s annak műszaki berendezéseiről a működő muzeális gépek, a frontfejtés hangjai, az egyes munkafázisok megtekintése, a bányászok és bányalovak viaszfiguráinak segítségével.

Magyarország első, föld alatti bányamúzeuma 1965-ben nyílt meg az egykori József lejtős akna (1937-1951) épségben lévő, eredeti állapotában meghagyott vágatrendszerében.

A bejárat előtt kialakított emlékpark a bányaszerencsétlenség során elhunyt nógrádi bányászoknak állít emléket.

1985-től a bányakolónia épületében a „Szénbányászat Nógrád megyében a kezdetektől 1946-ig” címmel látható kiállítás.

A földalatti és külszíni szállítás mozdonyai, csilléi és szállítóeszközei, földalatti biztosító berendezések láthatók a külszíni skanzenben 1986 óta. 

www.salgotarjan-turizmus.hu
Hírlevél

Szeretne folyamatosan értesülni a szálláshelyek aktuális ajánlatairól, akciókról, programokról? Iratkozzon fel hetente megjelenő ingyenes Hírlevelünkre és számos szezonális, valamint egyéb ajánlat közül válogathat!