Körös-Maros Nemzeti Park A Körös-Maros Nemzeti Park szeretettel várja látogatóit több új és számos már megszokott, a látogatók számára közkedvelt programmal. Két látogatóközpont, egy madárvárta, öt tanösvény, több kerékpáros útvonal, igényes szálláslehetőségek várják a természetet megismerni kívánó gyermekeket, diákokat, felnőtteket. Ha érdeklődik kínálatunk iránt, de nincs konkrét elképzelése rólunk, vegyük fel a kapcsolatot! Segítünk Önnek megszervezni egy színvonalas konferenciát, egy kalandos osztálykirándulást vagy egy felejthetetlen családi hétvégét. Tartalmas programokat kínálva várunk minden korosztályt! Keressen minket! 1. Látogatóközpontok A két helyszínen, Szarvason és Dévaványán működő látogatóközpont változatos programokkal várja az érdeklődőket óvodásoktól a felnőttekig. Programjaink elsősorban a természetszerető és természetvédő szemlélet kialakítását szolgálják a résztvevők életkorához és egyéni igényeihez igazodva. Azoknak is ajánljuk e helyszíneket, akik tartalmas kikapcsolódásra, a természet közelében eltöltött néhány kellemes órára vágynak. Körösvölgyi Látogatóközpont Szarvason, a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság központja mellett került felépítésre a Körösvölgyi Látogatóközpont, amelyben természetvédelmi kiállítással és széleskörű programokkal, szolgáltatásokkal várjuk az érdeklődőket. Az épületegyüttest körülölelő 26 hektáros Anna-liget egyedi adottságú, hiszen a természetes állapotok mellett a Csáky-Bolza kastély és kastélypark, mint kultúrtörténeti emlék is jelentős. A látogatóközpont főépületéből kiinduló sétányon megismerhető az eredeti ártéri növényvilág, a Bolza-féle tájképi kert és a meglepően gazdag állatvilág. A kastély és parkja a pihenés és kikapcsolódás színtere, amely esztétikai élménye mellett kitűnő oktatási helyszín is. Az Anna-liget és a Látogatóközpont a 44 számú főközlekedési útról közelíthető meg. Szarvas város Békésszentandrás felőli oldalán található útelágazásnál észak felé a Szarvasi Arborétum, dél felé pedig, áthaladva a Holt-Körös felett átívelő hídon az Anna-liget érhető el. A parkba személyautóval, autóbusszal, kerékpárral (a 44 sz. út mellett végig kerékpárút halad) vagy a városból mintegy húszpercnyi sétával, az Erzsébet-ligeten át lehet eljutni. Réhelyi Látogatóközpont Dévaványa és Ecsegfalva települések között félúton található a Réhelyi Látogatóközpont, ahol a múzeumi épület emeleti részén található állandó kiállítás egyrészt a terület egyedülálló értékét az európai túzokot, másrészt a tájegység élővilágát és történetét mutatja be. A látogatóközpont külső bemutatóhelyein túzok, magyar szürke marha, bivaly, rackajuh, mangalica sertés és különböző baromfifajták figyelhetők meg. Az innen induló tanösvényen a terület jellemző növény- és állatvilága ismerhető meg. A védett területen a kijelölt kerékpártúra útvonalak bejárásához az igazgatóság központjában kerékpárok bérelhetők. Az oktató- és szállásépületben 48 fő részére szállás vehető igénybe. Szakmai továbbképzések, előadások, tréningek lebonyolítására nyújt lehetőséget az épületben található két 50 fő befogadóképességű előadóterem és a két 25 fős oktatóterem.

Aktív turizmus

Bencés kolostor   |  
és között

Amióta mintegy nyolc évszázaddal ezelőtt a magyar honfoglalás regényes históriáját (Gesta Hungarorum) leírta Anonymus, azóta legendák övezik a szeri pusztát, ahol Árpád és vezértársai az első „országgyűlést” tartották.

Nem véletlen, hogy a millennium (1896) alkalmával monumentális, szoborral ékesített Árpád-emlékművet emeltek a Tisza partjáig nyúló szeri pusztán, ahol a romos, kéttornyú kolostortemplomot a törökök várrá akarták alakítani (1550). A 19. század elején a még álló egyik tornyot azért rombolták le, nehogy zsiványok megfigyelőhelye lehessen. Évtizedekkel később a templom homlokfalának egy részér építkezésekhez hordták el. Ami megmaradt, azt 1950-ben, a honvédségi gyakorlótérnek használt területen pusztították el.

A Bor-Kalán nemzetség a 11. század végén, vagy a 12. század elején alapított bencés apátságot, amelyet Szermonostora néven emlegettek a [középkor]i oklevelek. A 12. század végén Kalán esztergomi érsek volt a kolostor kegyura. Ekkor élte az apátság fénykorát. II. András király 1000 kősótömbnyi részesedést juttatott a kolostornak (1233). A tatárjárás idején (1241) amongol pusztítást nem kerülhette el, de újjáépült, védőfallal is övezték. Úgy tűnik azonban, hogy korábbi rangját nem tudta visszaszerezni. I. Károly király egyik oklevelét itt, a kolostorban keltezte (1318). Az alapító nemzetség tagjai megosztoztak később a monostor birtokain (1329, 1332). Úgy tűnik, a 14. század közepe előtt megszűnt a kolostor. Azóta pusztuló rom volt. A közeli Szer falu a török korban néptelenedett el. A 17. századtól a hely így kapta a Pusztaszer nevet. Mivel falu nem volt a közelben, így a romos templomot sem lehetett egyházi célra (plébániatemplomnak) használni. A régészeti ásatás során sikerült kideríteni, hogy a 11. században már állt itt egy templom, amely talán a pogánylázadásoknak esett áldozatul. A kolostorépületeket azonban csak a 11/12. század fordulóján emelték. A 34,5 m hosszú, 23,5 m széles templom háromhajós, félköríves szentélyű volt, két nyugati toronnyal. Szépen faragott szobrai a 12. század utolsó negyedében készülhettek.

Természeti értékek | Ökoturizmus

Veterán Jármű Kiállítás   |  
2016. május 7. és 2065. május 7. között
Amerikai oldtimer járművek, keleti-nyugati veterán autócsodák, antik motorkerékpárok

Kulturális örökség

A Karancs-Medves vidék bányamúzeuma   |  
2018. október 20. és 2017. január 1. között
Számos településen találhatunk a szénbányászat múltját idéző emlékműveket, emlékhelyeket, a bányásztelepülések épületegyüttesei, relikviái, bányászrendezvények, hagyományőrző csoportok hűen őrzik virágzó nehézipari múltunk emlékét. Kiemelkedő jelentőséggel bír a Nógrádi Történeti Múzeum Bányászati Kiállítóhelye, ahol a bányajárás élményében részesülhetünk. Hazánk első, természetes földalatti bányamúzeumának mintegy 280 méter hosszú vágatrendszerében a látogató teljes áttekintést nyerhet egy bányáról s annak műszaki berendezéseiről a működő muzeális gépek, a frontfejtés hangjai, az egyes munkafázisok megtekintése, a bányászok és bányalovak viaszfiguráinak segítségével.

Magyarország első, föld alatti bányamúzeuma 1965-ben nyílt meg az egykori József lejtős akna (1937-1951) épségben lévő, eredeti állapotában meghagyott vágatrendszerében.

A bejárat előtt kialakított emlékpark a bányaszerencsétlenség során elhunyt nógrádi bányászoknak állít emléket.

1985-től a bányakolónia épületében a „Szénbányászat Nógrád megyében a kezdetektől 1946-ig” címmel látható kiállítás.

A földalatti és külszíni szállítás mozdonyai, csilléi és szállítóeszközei, földalatti biztosító berendezések láthatók a külszíni skanzenben 1986 óta. 

www.salgotarjan-turizmus.hu
Hírlevél

Szeretne folyamatosan értesülni a szálláshelyek aktuális ajánlatairól, akciókról, programokról? Iratkozzon fel hetente megjelenő ingyenes Hírlevelünkre és számos szezonális, valamint egyéb ajánlat közül válogathat!