Őrségi Nemzeti Park Az Őrségi Tájvédelmi Körzetből 2002. március 1-jén hozták létre Magyarország tízedik nemzeti parkját, az Őrségi Nemzeti Parkot, amely magába foglalja az Őrséget, a Vendvidéket, a Rába folyó völgyét és a Szentgyörgyvölgy környékét. Összesen 44 000 hektáron 44 település határát öleli fel A valamikori őrispánság 18 községből állt. A földrajzi tájegység 33 települést foglal magában, ebből 7 a Vend-vidék része. A táj és természeti egység túlterjed a határon, és Ausztriában a Felső-Őrséggel folytatódik. Nemcsak a történelmi Őrséget, hanem a teljes magyarországi tájegységet magában foglalja. A területen bőségesen van víz: 200 forrás 15 patakot táplál. Az Alpok közelsége miatt az élővilág hegyvidéki jellegű: bükkösök, erdeifenyvesek a jellemzőek. Tömegesen fordul elő a fecsketárnics, a zergeboglár és a sárga liliom. A rétek fölött több mint félezer lepkefaj képviselői szálldosnak. A terület legértékesebb tagja a szőcei tőzegmohás láp. A jégkorszakból ránk maradt láprét tíz ritka tőzegmohafaj termőhelye. Leltek itt gyapjúsást és szibériai nőszirmot is. A tőzegmoha-párnák teherbíró képességét megítélni szinte lehetetlen, ezért a lápréten életveszélyes a járás. Szalafő őserdejében 1950 óta nem vágtak ki és nem ültettek fát, e fokozottan védett területen ember nem avatkozhat a természet dolgába. A kutatók azt figyelik, milyen természetes változások mennek végbe az erdő növénytársulásában. Kiderült, hogy az Alpokalján ismert valamennyi rovarfaj megtalálható az erdőben. A Szalafő és Farkasfa közötti pici dagadólápban egy kivételével az összes Magyarországon ismert tőzegmohafaj megtalálható. Van itt még vidrafű és kereklevelű harmatfű is. Szakonyfalu a Vend-vidék része. Az alpesi hangulatú erdőség hegyi kaszálóin ezerszám virágzik a zergeboglár és a kornistárnics. Az erdőkben emberi beavatkozás nélkül újulnak meg a bükkösök. Erdei ciklámen, fecsketárnics virágzik, farkasboroszlán él itt, az egyvirágú és az ernyős körtike pedig nagyon jellemző erre a vidékre. A Hársas-patak völgyében szivárványos pisztráng is élt, amíg meg nem épült a víztározó. Szentgyörgyvölgy környékén a volt Szentgyörgyvölgyi Tájvédelmi Körzet védettségét elsősorban annak köszönheti, hogy a szálaló erdőgazdálkodásnak köszönhetően szinte természetes állapotban őrizte meg eredeti arculatát. Ezen a tájon kisparasztok birtokolták a fenyveseket, s ezeket úgy ritkították, hogy csak az érett, öreg szálakat vágták ki. Sohasem vágták tarra az erdőt, és a kivágott fák pótlásáról azonnal gondoskodtak, így az erdőben valamennyi fa-korosztály megtalálható. A terület megóvandó védett növényeinek egy része a hűvösebb, hegyvidéki klímát kedveli, mint a henye boroszlán, másutt a növényvilág inkább délies, és itt található pirítógyökér, lednek. Tavasszal virágzik a csillagos nárcisz és a sárga liliom.

Aktív turizmus

Pápoc   |  
és között

A falu a Vasi-Hegyhát folytatásának tekinthető Kemeneshát (Cser) észak-nyugati szélén a Rába folyó jobb partján a Lánka-patak - jelenleg száraz meder - torkolatánál található. Helyzetét a XVI. század közepén megjelenő kezdetleges magyarországi térképek is feltűnően jó pontossággal mutatják. A falu 1926-ban került egyesítésre az akkorra már Pápoccal összeépült közel harmad lélekszámú Szentmiklósfával . A település műúton a Vas megyei Kenyeri vagy a Veszprém megyei Kemenesszentpéter felől közelíthető meg. Története: A település első írásos említése – Papuch néven – egy 1234. évi, a pannonhalmi (Szent Márton-i) apát és népei közötti rendre vonatkozó oklevélben található. A középkori falu dél-nyugati oldalán a falu előtt állt a Szent Miklós-templom a Zenthmiklos nevű birtokon - mely 1363-ban már a Papuch -i plébániához tartozóan említtetett – és Myklosfalua (a későbbi Szentmiklósfa). A falu közvetlenül a Rába partjára települt - a Rába egyik ága ekkor még a jelenlegi templom mögött a kertek alatt folyt - a falu közepének a most is álló XII. század végi kápolna (a mai Havas Boldogasszony-kápolna ). Az 1359-ben már létező Szűz Mária-templom a kápolna közelében attól nyugatra állt. Az ezt követően épített kolostor főépületének déli homlokfala ráépítésre került a kápolna északi és nyugati karéjaira. A perjelséget és a plébánia templomot Kálmán győri püspök utasítására 1363-ban fallal választották el. 1365-ben alapított prépostságát Krisztus szent testéről, másként a Szent Megváltóról ("Szent Szalvator templom") nevezett egyháza a tér keleti oldalán a jelenlegi templom helyén állt. A középkori falu közepén fürdő is volt, a falu jobbágytelkes részét "Houstat" -nak hívták. A Rábán ("Mezeuraba") – a malomhoz tartozó szigeten – hatkerekű malom működött, oklevélben említett egyik erdője az Asszonyerdő ("Ascunerdev" ). A település a középkorban mezővárosi rangra emelkedett.A csornai konvent egy adásvételt rögzítő 1476 évi irata Papocz-ot városként a Hostath-ot városrészként említi. A középkori Myklosfalua szintén malommal rendelkező hely volt , négykerekű malmát valószínűleg a bővizű Herpenye hajtotta. Magyarország első földtani térképén (1797) a - Sárvár után a Lánka patakot is felvevő - Herpenye / Herpenyő még Papócz-nál folyik be a Rábába.

Nevezetességei:

Havas Boldogasszony kápolna
Ágoston-rendi perjelség
Pápóci prépostság
Pápoci zsilip

Természeti értékek | Ökoturizmus

Veterán Jármű Kiállítás   |  
2016. május 7. és 2065. május 7. között
Amerikai oldtimer járművek, keleti-nyugati veterán autócsodák, antik motorkerékpárok

Kulturális örökség

Felpéci Tájház és Falumúzeum   |  
és között
A Felpéci Tájház a Sokoróalja jellegzetes épülete, melyben a XX. század elejének megfelelően berendezett enteriőr mutatja be, hogyan éltek őseink, mivel foglalkozhattak? A közérdekű muzeális kiállítóhelyként bejegyzett épület 2006-tól kiegészült egy új résszel, melyben foglalkoztató, vizes blokk található, valamint 6-8 személy résézre szállás is biztosítható. Oztálykirándulás helyszínéül is kiváló. Megbeszélés szerint tartható itt foglalkozás 25-30 fő részére. Munkahelyi vagy alkotó közösségek részére alkalmas helyszín a nyugodt együttlétre, tartalmas kikapcsolódásra.
A természetvédelmi terület élővilága feledhetetlen élményt nyújt. A sokorói dombok oldalán termő szőlőből készült borokat a helyi gazdáknál vagy a domboldalon található pincékben lehet kóstolgatni, de a honismereti órán, a diákok által "taposott" szőlőből készült "Tájházi Biankát" a tájházi program keretében is megkóstolhatja az idelátogató.
Hírlevél

Szeretne folyamatosan értesülni a szálláshelyek aktuális ajánlatairól, akciókról, programokról? Iratkozzon fel hetente megjelenő ingyenes Hírlevelünkre és számos szezonális, valamint egyéb ajánlat közül válogathat!