Őrségi Nemzeti Park Az Őrségi Tájvédelmi Körzetből 2002. március 1-jén hozták létre Magyarország tízedik nemzeti parkját, az Őrségi Nemzeti Parkot, amely magába foglalja az Őrséget, a Vendvidéket, a Rába folyó völgyét és a Szentgyörgyvölgy környékét. Összesen 44 000 hektáron 44 település határát öleli fel A valamikori őrispánság 18 községből állt. A földrajzi tájegység 33 települést foglal magában, ebből 7 a Vend-vidék része. A táj és természeti egység túlterjed a határon, és Ausztriában a Felső-Őrséggel folytatódik. Nemcsak a történelmi Őrséget, hanem a teljes magyarországi tájegységet magában foglalja. A területen bőségesen van víz: 200 forrás 15 patakot táplál. Az Alpok közelsége miatt az élővilág hegyvidéki jellegű: bükkösök, erdeifenyvesek a jellemzőek. Tömegesen fordul elő a fecsketárnics, a zergeboglár és a sárga liliom. A rétek fölött több mint félezer lepkefaj képviselői szálldosnak. A terület legértékesebb tagja a szőcei tőzegmohás láp. A jégkorszakból ránk maradt láprét tíz ritka tőzegmohafaj termőhelye. Leltek itt gyapjúsást és szibériai nőszirmot is. A tőzegmoha-párnák teherbíró képességét megítélni szinte lehetetlen, ezért a lápréten életveszélyes a járás. Szalafő őserdejében 1950 óta nem vágtak ki és nem ültettek fát, e fokozottan védett területen ember nem avatkozhat a természet dolgába. A kutatók azt figyelik, milyen természetes változások mennek végbe az erdő növénytársulásában. Kiderült, hogy az Alpokalján ismert valamennyi rovarfaj megtalálható az erdőben. A Szalafő és Farkasfa közötti pici dagadólápban egy kivételével az összes Magyarországon ismert tőzegmohafaj megtalálható. Van itt még vidrafű és kereklevelű harmatfű is. Szakonyfalu a Vend-vidék része. Az alpesi hangulatú erdőség hegyi kaszálóin ezerszám virágzik a zergeboglár és a kornistárnics. Az erdőkben emberi beavatkozás nélkül újulnak meg a bükkösök. Erdei ciklámen, fecsketárnics virágzik, farkasboroszlán él itt, az egyvirágú és az ernyős körtike pedig nagyon jellemző erre a vidékre. A Hársas-patak völgyében szivárványos pisztráng is élt, amíg meg nem épült a víztározó. Szentgyörgyvölgy környékén a volt Szentgyörgyvölgyi Tájvédelmi Körzet védettségét elsősorban annak köszönheti, hogy a szálaló erdőgazdálkodásnak köszönhetően szinte természetes állapotban őrizte meg eredeti arculatát. Ezen a tájon kisparasztok birtokolták a fenyveseket, s ezeket úgy ritkították, hogy csak az érett, öreg szálakat vágták ki. Sohasem vágták tarra az erdőt, és a kivágott fák pótlásáról azonnal gondoskodtak, így az erdőben valamennyi fa-korosztály megtalálható. A terület megóvandó védett növényeinek egy része a hűvösebb, hegyvidéki klímát kedveli, mint a henye boroszlán, másutt a növényvilág inkább délies, és itt található pirítógyökér, lednek. Tavasszal virágzik a csillagos nárcisz és a sárga liliom.

Aktív turizmus

Szombathelyi ferences templom   |  
és között

A szombathelyi ferences templom és kolostor a város legrégibb működő temploma, melynek előzményei egészen a római korig nyúlnak vissza. A templom története a múlt ködébe vész, hiszen délnyugati sarka római kövekből épült. Az 1990-es években végzett feltárások során római üvegmozaikot találtak, mely arra utal hogy már a római korban ókeresztény templom állt ezen helyen. A kolostor konyhája alól római kori csatorna került elő, mely a kolostor udvarán folytatódott. A szentély alól középkori körtemplom alapfalai kerültek elő. A maradványok valószínűleg a középkorban itt állt, Páduai Szent Antal tiszteletére szentelt templom alapfalai. Az ásatások során több sírt is találtak. A csontokon végzett antropológiai kutatások kimutatták, hogy a maradványok az itt működött leprakórházban elhaltak csontjai. Az ispotály a Gyöngyös-patak mocsaras árterületén a városfalakon kívül, a középkori város római eredetű keleti kapujának a későbbi Gyöngyös utcai kapunak a közelében épült fel. Itt ápolták a keresztes hadjáratokból visszatérteteket, köztük sok leprás beteget is. Ezt a szolgálatot már akkor is főként szerzetesek látták el. A kolostort 1360 körül Kálmán győri püspök, aki a város földesura volt az itt gondozóként tevékenykedő Szienai János itáliai minorita szerzetes indítványára az ispotályból alakíttatta át és megalapította a ferences rendi konventet. A ferences atyák alig 200 évig működhettek a városban. 1541 után a kolostor a terjedő reformáció áldozata lett, a ferenceseket elűzték és a mintegy 80 évi elhanyagoltság miatt az épületek nagy károkat szenvedtek. A kolostor 1557-ben már bizonyosan üres volt, mert ekkor Pál győri püspök az egykoron a kolostorhoz tartozó rétet Ambrus nevű testvérének adta, hogy annak fejében a város szegényeit támogassa. A szerzeteseket csak 1630-ban gróf Sennyei István győri püspök telepítette vissza. A súlyos állapotban levő épületeket a rend tagjai 1633 és 1634 között a püspökség, gróf Batthyány József és a város polgárainak adományaiból újították fel. Az elkészült épületegyüttest 1634. augusztus 2-án Sennyei István püspök szentelte fel Árpád-házi Szent Erzsébet tiszteletére. Ekkor készült el a régi főoltár, valamint a Szűz Mária és Szent Ferenc oltárok. A ferencesek visszatérése újra fellendítette a város egyházi és kulturális életét. A kuruc háborúk során a hadak a városban nagyobb szálláshelyet nem találva többször űzték ki a szerzeteseket hajlékukból és súlyos károkat okoztak az épületekben és berendezési tárgyakban egyaránt. Az 1716-os tűzvész a templomot még elkerülte, 1723-ban a városban pusztító tűzvészben azonban a templom tornya leégett, a templom és a kolostor viszont megmenekült. A templom harangja megolvadt és a tüzes harangnyelv átszakítva a tetőt a padláson állapodott meg. 1730-ban a kolostorhoz új, déli szárnyat építettek. A szerzetesek 1772-től 1796-ig a város gimnáziumában is tanítottak, ők látták el a hittanári feladatokat a város iskoláiban, valamint a városi börtön egyházi szolgálatát is. A város első óvodáját P. Csepy Dömötör ferences szerzetes alapította. A kolostor a 20. század első felében élte fénykorát. 1926-ban a Felvidékről ide helyezték át a Mariana rendtartomány hittudományi főiskoláját, mely egészen 1950-ig működött. 1927-ben az épületet jelentősen átalakították, 1936-ban pedig a keleti szárnyra építettek emeletet. A második világháború alatt közel félezer ember talált menedéket itt a harcok és bombázások elől. Az 1945. március 4-i bombázás során a templom színes üvegablakai betörtek. 1950. június 11-én éjszaka a szerzeteseket Gyöngyösre internálták és csak 1990-ben a rendszerváltás után térhettek vissza. 1990 és 1993 között itt működött a Szűz Mária ferences rendtartomány központja. A kolostorban ma mindössze öt szerzetes él.

Természeti értékek | Ökoturizmus

Veterán Jármű Kiállítás   |  
2016. május 7. és 2065. május 7. között
Amerikai oldtimer járművek, keleti-nyugati veterán autócsodák, antik motorkerékpárok

Kulturális örökség

Biotájház   |  
és között
Egy ház, mely több, mint épület, egy gazdaság, mely több, mint vállalkozás, egy hagyomány, mely nem múlt többé! A Biotájház maga a falu élete, múltja és jövője, az egyszerű, boldog, teljes élet képe, melyet mi, megálmodói festettünk ilyen csodásan színesre minden kedves idelátogató vendégünk számára! Legyen kézművesség, biodinamikus gazdálkodási mód, Holdnaptár alkalmazása, paraszti gasztronómia, tájhű gazdálkodás, ezek mind-mind megtapasztalható nálunk a Felső-őrvidék keleti szélén, Lukácsházán, talán az első és egyben utolsó "csendes" zugoly egyikében. Egy színes virág, egy fürdőző lúd, egy vackát túró sertés, egy virágzó fa látványa, a ház piros és fehér színe a zöld tájban, szerintem, minden magyar ember szívét melegítő érzés. A gyökereink, közös múltunk megelevenedése, nagyapáink és nagyanyáink szelleme által élővé varázsolt hagyományok vannak itt velünk, s a táj színe mellett a lelkünk szivárványát is satírozza áldott, már csak emlékeinkben élő, remegő kezük. Őseink szelleme segít itt bennünket, s ahol csak egy lélek is lakozik, oda a többi már szívesen költözik, tartja a mondás. Egy szellem már biztosan itt él, édesapámé, aki mindig, élete minden percében hitt a faluban, a mezőgazdaságban, a szőlőben és gyümölcsében, a borban, s a jó társaság építő erejében. Most itt felettünk és közöttünk vigyáz ránk, erre a színes általa és általunk is álmodott világra, melyet mi gyermekei, s unokái teszünk színesebbé, szebbé a következő korok gyermekei számára.Szívét hagyta ránk, s mi, a saját szívünkkel együtt ajánljuk fel mindenkinek, aki ellátogat hozzánk.
Hírlevél

Szeretne folyamatosan értesülni a szálláshelyek aktuális ajánlatairól, akciókról, programokról? Iratkozzon fel hetente megjelenő ingyenes Hírlevelünkre és számos szezonális, valamint egyéb ajánlat közül válogathat!