A borút fő profilja: közösségi marketinggel segíteni tagjaink piacra jutását. Részt venni a borvidéken rendezendő boros rendezvények szervezésében, lebonyolításában, reklám – propagandájában. 2001-ben alakult Egyesületünk célja a Borút létrehozása az egri borvidéken. Összefogni az itt dolgozó borászatokat, önkormányzatokat, vendéglátókat, falusi turizmussal foglalkozókat és egyéb, a turizmus számára szolgáltatást nyújtókat. Fő feladatuknak határoztuk meg tagjaink piacra jutását közösségi marketinggel segíteni.
Ennek érdekében a következő fő feladatokat hajtottuk végre 10 év alatt.
• Megújítottuk honlapunkat, melyet négy nyelven üzemeltetünk.
• Információs táblarendszert alakítottunk ki tagjaink jobb megtalálhatósága érdekében.
• Több kiadványt jelentettünk meg tagjainkról és szolgáltatásaikról.
• Bevezettük a Bor-Útlevelet, amely kedvezményt biztosít tulajdonosának.
• Boros rendezvényekről külön kiadványt jelentettünk meg.
• A Borút bejárhatóságát elősegítendő 3 nyelvű „Borkultúra útjai” térképet jelentettünk meg. Ezen minden lényeges információ megtalálható.
• Tagjaink munkájának elismeréseképpen évente egy tag részére „Gál Tibor díjat” adományozunk.
 
Tagjaink száma: 40. Ez évek óta stabilizálódott. Minden tagunk minősített.
Tagjaink sorában találjuk az egri borvidék leghíresebb borászatait, így az „Év Bortermelője” címet elnyert borászokat is:
1995 Thummerer Vilmos
1998 Gál Tibor †
2005 Vincze Béla
2009 Dr. Lőrincz György

Aktív turizmus

Gótikus székesegyház   |  
és között

A Szent István által 1004 körül alapított egri egyházmegye első székesegyházát a Várdombon, a püspöki palota közelében emelték. A lerombolt templomnak csak alapfalai maradtak meg; ezek a Dobó István Vármúzeum romkertjében tekinthetők meg. A székesegyház elődje egy 11. századi, román stílusú rotunda volt, aminek makettje a vártörténeti kiállításon látható. A kis körtemplom falait sárba rakott kőből építették; keleti végét kis, patkó alakú szentély zárta le.

A háromhajós, eredetileg román stílusú székesegyházat feltehetően szent László király idején, a 11. század végén építették. A templomot szent János evangélista tiszteletére szentelték fel, és ezért a 14. századi krónikák a várat is szent János evangélista váraként említik.

A templomot a tatárok lerombolták; a 13. század második felében kibővítve, késő román stílusban építették újjá.

A székesegyházat a 14. században immár gótikus stílusban bővítették tovább, majd a 15. században egy új, hatalmas, háromhajós székesegyház építésébe is belekezdtek, ennek azonban csak a keleti része készült el. (Ha az egészet felépítették volna, Európa egyik legnagyobb és legdíszesebb temploma lehetett volna.)

A feliből-harmadából elkészült székesegyház már álló szentélyfalaiból alakították ki 1537 és 1548 között, a vár Alessandro Vedani vezette átépítésekor a hatalmas Szentély-bástyát.

A 11. század végéről fennmaradt töredékek közül többet is bemutatnak a Dobó István Vármúzeum vártörténeti állandó kiállításán:

-  furatos, rozettás, palmettákkal díszített, faragott oszlopfej (kora középkori kőfaragó művészetünk egyik legszebb emléke);

-    figurális részletek az egyik bejárat íves timpanonjában stb.

A késő román bővítés idejéből is több díszes töredéket tártak fel; közülük kiemelkedik az 1300(?) táján, bükki fehér mészkőből készült faragvány. Ennek növényi ornamensei között a görög-római mitológiából ismert, a középkoban azonban ritkán ábrázolt, szőlőt szedő faun figurája is feltűnik. Valószínűleg az 1420-as években készült alexandriai szent Katalin arannyal, kékkel és pirossal festett, gazdagon redőzött ruhájú, fej nélkül is felemelően szép szobra — a a 4. században mártírhalált halt királylány a középkor egyik legnépszerűbb női szentje volt.

Természeti értékek | Ökoturizmus

Veterán Jármű Kiállítás   |  
2016. május 7. és 2065. május 7. között
Amerikai oldtimer járművek, keleti-nyugati veterán autócsodák, antik motorkerékpárok

Kulturális örökség

Mezőkövesdi Hadas városrész alkotóházai   |  
és között
A mezőkövesdi Hadas városrész apró telkeivel, szabálytalanul kanyargó utcákkal, meszelt falú, nádtetős parasztházaival 150-200 év távlatából idézi fel az egykori mezővárosi életformát. Az elnevezés tulajdonképpen atyafiságot jelent, az egymással rokon családokat nevezték hadaknak. A terület szívében Kisjankó Bori, a híres hímző és matyó mintarajzoló asszony emlékháza áll. Körülötte a rendezvények színhelyéül szolgáló Táncpajta, a Népi Művészetek Háza és a kézműves mesterek műhelyeként működő népi házak találhatók. A kiállító helyek és a mesterek szívesen fogadnak látogatókat, akik bepillanthatnak az élő matyó népművészet világába.
Hírlevél

Szeretne folyamatosan értesülni a szálláshelyek aktuális ajánlatairól, akciókról, programokról? Iratkozzon fel hetente megjelenő ingyenes Hírlevelünkre és számos szezonális, valamint egyéb ajánlat közül válogathat!