Cserháti Zöldút

Információk
Értékelések

Kattintson a képre a galéria megtekintéséhez.

Az író szavaival a Cserhát: „nem hegyvidék, mert nem völgyek süllyednek a hegyek közé, és nem alföld, mert sehol sem sík és minden honnan látni hegyeket. E vidék lelkét nem érti meg senki első pillantásra.” (Szabó Zoltán, 1939. Cifra nyomorúság) A Cserhát Nógrád megyében, a Börzsöny és a Mátra között fekszik, északról az Ipoly folyó völgye, délről már az Alföld határolja. Az, igen összetett, egymástól erősen különböző földrajzi tömböt összefogó táj három nagyobb egységre bontható: legkeletibb része a Keleti-Cserhát lepusztult vulkanikus dombjai, központi területeit a belső-Cserhát rétekkel, szántókkal, legelőkkel tarkított lankái alkotják, míg a Börzsöny felé a dombságot a Nyugat-Cserhát erdős dombjai zárják. Régen kihunyt tűzhányók, és eltűnt tengerek emlékeit őrzi ez a sokak által látogatott, mégis alig ismert vidék. A Cserhát jelentősen meghatározza egész Nógrád megye arculatát. A térség aprófalvas. A települések között, hasonló helyzetük ellenére, alig-alig van együttműködés, melyet a közigazgatási lehatárolódások is akadályoznak. A Zöldút programhoz csatlakozva ezen az elszigeteltségen is változtatni kívánnak a Zöldutat kezdeményező szervezetek. A Cserháti Zöldút létrehozását a szentei Zöld Szerpentin Kht. mellett szorgalmazza a Dél-Cserháti , Ökológiai Tájközpont Kht. (Bercel) és Zöld Pihenő Alapítvány (Kozárd) is. A Dél-Cserháti Ökológiai Tájközpont Kht. Bercel-Jákotpusztán működik. A tájközpont bemutató gazdasága a magyar őshonos állatok extenzív tartását, a környezeti szempontból érzékeny területek hasznosítását, valamint a vidék fejlesztésének elősegítését mutatja be., Oktatási helyet tart fenn az oktatási intézmények tanulói, hallgatói számára, szakmai csoportokat fogad (egyetemek, főiskolák, gazda-körök, középiskolák) az ökológiai állattartás bemutatására. Szaktanácsadást nyújt a gazdálkodók számára, szakmai előadásokat, rendezvényeket szervez, nyári gyermek és ifjúsági táboroztatást nyújt a környezet- és természetvédelem, állatvédelem és etológia szakterületekkel összefüggésben. A nemzetiségi örökség életben tartása érdekében hagyományőrző rendezvényeket szervez, megóvja és fenntartja a vidéki élet kulturális örökségét, térségi összekötő szerepet tart fenn. A 150 lakosú Kozárdon működő Zöld Pihenő Alapítvány célja a környezettudatos társadalom kialakulásának elősegítése. A természeti, környezet kímélése jegyében célozza meg a vidéki jövedelemszerzési lehetőségek bővítését. Népszerűsíti a kisléptékű turizmust, a helyi tradíciókat, ezáltal is hozzájárulva a vidéki közösségek kulturális, szociális és gazdasági életképességéhez. A természeti környezet értékeinek tiszteletét és védelmét a személyes tapasztalat erejét használva erősíti, választ adva globális környezeti problémákra. Az Alapítvány a fenntartható és fejlődőképes társadalom irányába mutató turisztikai termékek minősítési rendszerének kidolgozásával, azok minősítésével, reklámozásával, piacra jutásuk segítésével és értékesítésével foglalkozik. A Cserháti Zöldút létrehozását kezdeményező, apró falvakban működő civil szervezetek közös értékrendje és gondolkodásmódja segíti, hogy a zöldutak számára ideális, számos értéket rejtő, vadnak nem nevezhető, de mindenképpen „regényes” cserháti tájban új értékként olyan zöldút szülessen, amely összeköti az összetartozót, és elvezeti az igazi, rejtett értékekre nyitott érdeklődőt eddig ismeretlen uticéljához.

Forrás: Magyar Turizmus Zrt.
További ajánlatok: http://aktiv.itthon.hu/indulj-el-egy-uton

Aktív turizmus

Megvilágosodás sztúpa |

Becske

és között

Buddhista sztúpát 2008. szeptember 14-én, a Becske község mellett található Csigahegyen avatták fel Magyarország új, szám szerint hetedik buddhista sztúpáját. A megvilágosodás-sztúpa felavatását a tiszteletreméltó nepáli buddhista mester, Serab Gyalcen rinpocse végezte. A különböző sztúpaformák közül a becskel megvilágosodás-sztúpa a buddhista gyakorlás célját szimbolizálja, a teljes megvilágosodást. Ez azt jelenti, hogy megszabadultunk a szenvedés forrásaitól, a zavaró érzelmektől, valamint teljesen kibontakoztattuk a bennünk rejlő tökéletes képességeket. Egy sztúpa építésének a fő célja az, hogy segítsünk a lényeknek megtisztítani a tudatukat a negatív benyomásoktól, és pozitív benyomásokat gyűjteni - így végső soron a megvilágosodáshoz segítjük őket. Azok, akik a közelében laknak, tehetnek jókívánságokat és végezhetnek buddhista gyakorlatokat a sztúpánál. Még azok is, akik pusztán ellátogatnak a sztúpához, váratlanul megtapasztalhatják a tudatosság tiszta pillanatait. Már az is komoly pozitív változást idézhet elő bennünk, ha csak megpillantunk egy sztúpát. Buddha a következőket mondta: "Ezek azon érdemek, amelyek egy sztúpa körüljárásából fakadnak: • Egy nemes családba fogsz megszületni a nyolc szerencsétlen körülménytől szabadon, és nagy vagyonra teszel szert. • Mentes leszel az olyan zavaró érzelmektől, mint a fukarság, és boldogan gyakorlod majd a nagylelkűséget. • Szép leszel, vonzó, gyönyörű bőröd lesz, és mások örülnek majd, ha láthatnak. • Hatalmad lesz a világ felett, és dharmakirállyá válsz. • Mindig boldog újraszületésben lesz részed, és lelkesen hallgatod Buddha tanításait" Látogatásának módja: A sztúpát jobb kezünk irányába kell háromszor körbejárni. Ez alatt jókívánságokat, jó szándékokat fogalmazunk meg, hagyományos gyakorlat a felajánlástétel: gyertya, füstölő gyújtása, pénzadomány. Az imazászlókon békét, jólétet és teljes boldogságot kívánó imák állnak tibeti nyelven. A sztupát hitre és vallási hovatartozásra való tekintet nélkül mindenki meglátogathatja, betartva azokat az elemi viselkedési szabályokat, amelyeket a megszentelt helyeken egyébként is szokás (pl. cigarettázni nem szabad).

részletek

Örökségeink Útján Zöldút

Pusztaberki

A Börzsöny hegység északi lábánál és az Ipoly folyó völgyében az Örökségeink Útján Zöldúton járunk. Ez a zöldút a Duna-Ipoly Zöldúthoz csatlakozó tematikus útvonal, mely természeti folyosókat, ösvényeket és az útvonalak mentén található értékeket fűzi fel. Falvaink (Borsosberény, Dejtár, Drégelypalánk, Hont, Horpács, Ipolyvece, Nagyoroszi, Patak és, Pusztaberki) számos jelentős irodalmi, történelmi, építészeti és néprajzi örökséggel rendelkeznek. A látogató megismerkedhet a Mikszáth által emlegetett kedves emberekkel, emlékezhet Drégelyvár hős védőire, gyönyörködhet a helyi népviseletek gazdagságában.Aki elzarándokol a Tsitári-forráshoz és kegyhelyhez, a völgyben, legelésző őshonos állatokat is láthat. A hagyományőrző napokon megízlelheti a helyi termékeket, a gasztronómiai különlegességeket, megismerheti a régi népszokásokat. A hozzánk látogatók elszállásolásáról a falusi vendéglátók gondoskodnak, akik várják a bakancsos, kerékpáros és lovas turistákat, a vadászokat, madarászokat és horgászokat, a gyermekes családokat, időseket, fiatalokat egyaránt. Az Örökségeink Útján Zöldút elsődleges célja a helyi értékek megőrzése, olyan tematikus turisztikai útvonal kialakítása, amely bemutatja a térség értékeit az odalátogatónak, s ezzel az ott élők munkalehetőségeit is kibővíti, a falvak gazdasági fejlődését is elősegíti. A mintegy 50 km-es zöldút várja a sportolásra, túrázásra, kikapcsolódásra vágyókat. Az „Örökségeink Útján Zöldutat” 2006-ban, helyi közösségek összefogásával, kilenc szomszédos települést összekötve hozta létre a Sugárkankalin Turisztikai A községekben zöldutas információs táblákat helyeztünk el, amelyek tájékoztatják a turistákat a helyi értékekről, szolgáltatásokról. Szóróanyagokat készítettünk, amelyek reklámozzák a térség értékeit, feltüntetik az útvonalakat, és a velük kapcsolatos információkat. Szerveztünk egy egész napos, az aktív életformát népszerűsítő kerékpártúrát is, melyen felavattuk az Örökségeink Útján Zöldutat. Az Zöldút fontos turisztikai kezdeményezés, mert a látnivalók, helyi szolgáltatások köré épül. Fontos eleme a helyi közösségek megerősítése, hiszen az egyesület Zöldutas tevékenységében az önkormányzatokon kívül részt vesznek magánemberek, civil szervezetek, vállalkozók is. A Zöldút valójában a lehetőségek tárháza. Távlati célunk, hogy az érdeklődők minél több időt töltsenek el térségünkben, fedezzék fel a kevésbé látogatott természeti értékeket. Ismerjék meg a zöldút nyújtotta lehetőségeket: természetjárást, egészséges életmódot, a szabadidős és kulturális tevékenységeket, természeti, táji örökségünk védelmét. Célunk, hogy egy olyan Zöldút jöjjön létre működési területünkön, amely tovább erősíti a helyi közösségek összefogását, és segíti a lakosok, a helyi gazdaságok, vállalkozások környezettudatos szemléletmódjának kialakulását.

Gödöllői-dombság - Cserhát kerékpártúra

Erdőkertes

Túra hossza: 96 km
Nehézsége: Közepesen nehéz
Terep: Dombvidék
Tájegység: Cserhát, Gödöllői-dombság

A kerékpártúra a Gödöllői dombság és a Cserhát egy részén vezet át minket, alacsony forgalmú utakon. Utunkat Veresegyházon kezdjük, és öt szakaszból áll. Az első szakasz Veresegyház, Erdőkertes, Vácegres, Galgamácsa településeken vezet át. A második szakasz Nógrádkövesdig tart. A Galga-patak mellet haladva a Balassagyarmatot Aszóddal összekötő úton tekerünk Galgagyörk, Püspökhatvan, Acsa, Galgaguta falvakat átszelve. A harmadik szakasz Bánkig tart, és Szécsénke, Kétbodony, Romhány településeket érinti. Bánk lesz a túránk legészakibb pontja. Innen csak néhány km lenne Rétság, ami a környék egyik legnagyobb települése. A negyedik szakaszon jönnek a legnagyobb emelkedők és lejtők. Alsópetény, Keszeg, Penc és Rád falvakon áttekerve utunk egészen az M2-es útig visz. A távolban látjuk Vácot, de egy balkanyarral az M2 mellett folytatjuk utunkat Vácduka felé, az ötödik szakaszon. Az utolsó szakasz Vácduka, Vácrátót, Őrbottyán településeken át vezet vissza minket Veresegyházra. Ez a szakasz már könnyű levezető út.

További információ:
http://www.holkerekparozzak.hu/pest-megye/godolloi-dombsag-cserhat-kerekpartura

Leányfalu Termálfürdő

Leányfalu

A strand területén árnyat adó ősfák alatt pihenhetnek a hűsölni vágyók, de nagy, szabad zöldterületek várják a napimádókat is.

Az 500 négyzetméter felületű meleg vizes élménymedencében automatikusan működő nyakzuhany, hátmasszírozó és pezsgőlapok kényeztetik vendégeinket. A jó vízminőséget a korszerű vízforgatásos technológia biztosítja. Az élménymedence vize 30-32°C.

Az téli időszakban fűthető öltözők és vizesblokkok a főépületben találhatók. Innen fűtött járdán közelíthető meg a két meleg vizes medence.

Vendégeink ellátásáról számos büfé és étterem gondoskodik.

A gyermekek számára a vízköpő delfinekkel és csúszdákkal ellátott gyermekmedence, valamint egy izgalmas játszótér nyújt felejthetetlen élményt.

A strand területén található még a sportolni vágyók örömére egy homokos talajú foci- illetve kézilabdapálya is.

Természeti értékek | Ökoturizmus

Veterán Jármű Kiállítás |

Hajdúböszörmény

2016. május 7. és 2065. május 7. között

Amerikai oldtimer járművek, keleti-nyugati veterán autócsodák, antik motorkerékpárok

részletek

Pataki István és Konczili Anna

Kosd

BIO GYÜMÖLCS! TÖBB, MINT EGÉSZSÉG! 1994 óta termelünk gyümölcsöket Kosdon, ellenőrzött ökológiai gazdaságunkban. A Dunakanyarban a bogyós gyümölcsök termesztésének nagy hagyománya van. A régió klímája kedvezően befolyásolja az érést, a talaj adottságait a növények hasznosítják. A termés gazdag vitaminokban, ásványi anyagokban, rostokban. Málnából, fekete ribizliből, áfonyából, fekete berkenyéből, szederből, somból, csipkebogyóból, szilvából, meggyből készítünk kiváló minőségű bio rostos szörpöket, ivóleveket, lekvárokat. Álljon meg nálunk és kóstolja meg biogyümölcseinket! AZ IHATÓ GYÜMÖLCS!

Bükki Nemzeti Park

Héhalom

Bükki Nemzeti Park 1977. január 1-én 38774,6 ha-os védett területtel megalakult hazánk sorrendben harmadik nemzeti parkja, a Bükki Nemzeti Park. Az Északi-középhegységben fekszik, ezzel első nemzeti parkunk, amely hegyvidéki területet foglal magába. Igazgatósága Egerben található. Az Északi-középhegységnek a többi vulkanikus hegyeitől eltérő földtörténeti múlttal rendelkező tagja a Bükk hegység. Nagy részét tengeri üledékes eredetű kőzetek, főként dolomit és mészkő építik fel. 800 méternél magasabb fennsíkját meredek sziklaszirtek, a Bél-kő, a Pes-kő, a Tar-kő, a Vörös-kő öleli körül, melyekről csodálatos kilátás nyílik a hegység déli lábára. Utóbb felsorolt csúcsok nagy részén halad keresztül az Országos Kéktúra útvonala. A Bükk-fennsík felszínét a legkülönbözőbb karsztformák: töbrök, víznyelők, zsombolyok teszik változatossá. A Bükk-hegységben több mint 850 barlangot ismerünk. Közöttük található az ország legmélyebb barlangja, a 254 méter mély, 6700 méter hosszú István-lápai-zsomboly. Jelentősebb barlangjai még a kiépített lillafüredi Anna és Szent István-cseppkőbarlangok, a miskolctapolcai Tavasbarlang, valamint a Szeleta- és Balla-barlang. Forrásai, patakjai bővizűek. A vidék nevezetessége a Szalajka-patak mésztufa gátakon 17 m magasról aláhulló Fátyol-vízesése. A park mintegy 95%-át erdő borítja. A bükki erdők közül legelterjedtebbek a cseres-tölgyesek, melyeket a magasabb régiókban gyertyános-tölgyesek, majd kb. 600 méter fölött a hegyvidéki bükkösök követnek. A BNP egyik legérdekesebb helye az Őserdő, melynek bükkfái 180-200 évesek. A látogatók a környék településein, Szilvásváradon, Lillafüreden, Felsőtárkányban, Répáshután, Bükkszentkereszten, Újmassán és Hámoron állandó kiállításokon nyerhetnek betekintést a Bükk természeti értékeibe, a kulturális és ipartörténeti múltba. Télen a kiépített pályákon a síelésre és szánkózásra is lehetőség nyílik. A nemzeti park területén található a hollókői vár és Ófalu is, ami az UNESCO világörökségi listáján 1987 óta szerepel.

Vácrátóti Botanikus Kert

Vácrátót

Kertünk az ország legnagyobb botanikus kertje, s egyben a leggazdagabb hazai élőnövény gyűjtemény, amely 29 hektárnyi területén közel 13,000 növényfajt és fajtát mutat be. Látogatóink 3100 fa- és cserje árnyékában azzal az érzéssel sétálhatnak, mintha Kelet-Ázsia lombos erdeiben, vagy Észak-Amerika fenyveseiben járnának. Sziklakertünk 6 flórabirodalom virágékességeiből és 25 magashegység alpesi virágaiból álló színpompás kaleidoszkópot kínál a gyönyörködni vágyó vendégeinknek. Egynyári növénybemutatónk gazdag fajtakiállításával kívánunk segíteni azoknak, akik saját kertjük szépítéséhez keresnek ötleteket. Rendszertani gyűjteményünk 100 növénycsalád több, mint 2500 virágos növényfaján szemlélteti a növényvilág hallatlan gazdagságú kialakulásának történetét. A trópusok sajátos növényvilágából üvegházaink adnak ízelítőt, bemutatva a síksági esőerdők pálmákban gazdag, a száraz övezetek sivatagjainak pozsgás, valamint a mohákban és páfrányfákban gazdag hegyi esőerdők növényi különlegességeit. -Botanikai Tanséta -2007 szeptemberében megnyílt a Botanikai Tanséta , melynek 8 állomása néhány növénytani alapfogalmat és egy-egy Linné által leírt növényt illetve Linné botanikai tevékenységét mutatja be. A látogatók a kert térképén jelölt útvonalon keresztül juthatnak el az állomásokhoz, ahol a kert nevezetes és érdekes növényei szolgálnak a táblán leírtak mellé, élő illusztrációul. Felnőtt és gyerek látogatóink nemcsak a növényeket ismerhetik meg, de például az első állomáson kiderül, hogy az örökzöldek váltják-e a levelüket, s vannak-e fenyők, melyek télire lehullatják lombjukat. A második állomáson megtudhatjuk, hogy fa-e a „banánfa”, mik azok a rácscserjék, és melyek a Föld leghatalmasabb élőlényei. A harmadik és negyedik állomáson egy-egy ősi, sok millió éve virágkorát élt fa mutatkozik be, s arról is olvashatunk, hogy hogyan lélegzik a vízben álló mocsárciprus és Linné 250 éve mi alapján csoportosította a növényeket. Az ötödik megállónál kertünk egyik legidősebb fájának számolhatjuk meg az évgyűrűit, majd a hatodik állomáson kiderül, hogy miért különc növény erdeink örökzöld liánja, a borostyán. A hetedik állomáson a „fák bőréről” olvashatunk sok érdekességet, többek között azt is, hogy a leleményes ember mi mindenre használja azt. A nyolcadik megálló a növények életében rendkívül fontos illóolajok kapcsán, a gyógy- és fűszernövényeket mutatja be, mindezt természetesen élő növények közreműködésével. A TANSÉTA ÁLLOMÁSAI:1. Örökzöldek 2. Fák 3. Légzőgyökerek 4. Nyitvatermők 5. Évgyűrűk 6. Liánok 7. A kéreg 8. Gyógy- és fűszernövények

Rám-szakadék

Dömös

A Rám-szakadék lenyűgöző természeti szépsége miatt méltán tartozik a térség legismertebb kirándulóhelyei közé, amit nem csak a környékről, hanem az egész országból sokan felkeresnek. A látogatók éves száma meghaladja a 60.000 főt. A szakadék maga egy vulkáni eredetű, nagyjából észak-déli irányban futó szurdokvölgy. Összeszűkülő sziklafalai olykor merőlegesek, de vannak befelé dőlő falak is. Mélysége több helyen meghaladja a 35 m-t, míg szélessége helyenként a 3 m-t sem éri el. A sziklamederben állandóan csörgedezik a víz, amely hóolvadáskor és nagyobb esők idején patakká duzzad. A szurdokban összességében 112 m-es szintkülönbséget kell leküzdeniük a túrázóknak. A völgy alsó és felső bejáratánál erdei pihenőhely fogadja az érkezőket. A Rám-szakadék természeti adottságai miatt egyike a legnehezebben járható magyarországi jelzett turistautaknak. A kirándulók hosszú ideig a kihelyezett láncokba kapaszkodva tudták végigjárni a völgyet. Az évek során azonban ezek a láncok elhasználódtak, több helyen eltűntek, a szakadékban való túrázás veszélyessé vált. A Pilisi Parkerdő Zrt. Pilismaróti Erdészete 2005-ben a szakhatóságokkal egyeztetett fejlesztést hajtott végre, amely során a nehezen járható szakaszokon rozsdamentes anyagból készült létrák és kapaszkodó korlátok, a pihenőhelyeken új asztalok és padok, valamint tájékoztató táblák lettek kihelyezve.

Kulturális örökség

Nemzetiségi Tájház |

Terény

és között

Terény Nógrád megyében, a Cserhát lábánál megbúvó kis település. A lakosság létszáma alig 400 fő, fele részben szlovák nemzetiségű. A község ma is féltve őrzi és ápolja hagyományait, szokásait. Nincs Nógrádban még egy ilyen falu, ahol a lakóépületek közel fele még őrzi - sok helyen nem csak kívül, de belül is - a 80-120 évvel ezelőtti építészeti jellegzetességeket és berendezési szokásokat. Kicsiny falunkban 105 ilyen helyi védettségű, palóc kontyos, füstlikas, hosszú parasztház látható, melyek többsége ma is lakott. A tájház a XIX. században épült, eredetileg a kovácsmester háza volt. Mivel az épület „L” alakú, a tető két végén lett a palóckonty kialakítva. Az udvaron található a - még felújításra váró – kovácsműhely. Nem messze van tőle a gémeskút, ahol megitatták a patkolásra váró lovakat. A kerítése akácfából készült, úgynevezett „csapongató” kerítés. Annak idején a szegények kerítése bodzafából, a gazdagoké fűzfából volt és az ún. „középréteg” fája volt az akác. A házban két helyiség van berendezve korhűen. A „paraszt” konyha gerendás mennyezetű és a régi használati edények mellett falmasina és 1891-ből származó szövőszék is látható benne. Innen juthatunk be az ún. „tiszta szobába”, ahol felvetett ágy, sublót, lóca, bölcső, a szép népviselet és a búbos kemence idézi a régmúlt időket. A többi helyiséget közösségi célokra használjuk rendezvényeinken. Az épület végében néhány éve a Terényi Faluvédő és Segítő Egyesület pályázati támogatásának köszönhetően vizesblokk lett kialakítva. Tájházunk azért is élő, mert sokszor jön itt össze a falu népe – a falunapok, az évkörhöz kötődő szokások és az adventi vasárnapok - alkalmával. Az itt látható használati és berendezési eszközök egy részét még napjainkban is használja a lakosság. Rendezvények alkalmával felidézzük a régmúltat. Így a helyiek körében ma is élnek a hagyományok, népszokások (farsang, tojásírás, tűzugrás, Nemzetiségi nap, szüreti felvonulás, adventi vasárnapok stb.). Ilyenkor a fiatalok is szívesen viselik az őseiktől megörökölt régi népviseletet. Tájházunkat a helyi Szlovák Kisebbségi Önkormányzat működteti a Községi Önkormányzat támogatásával.

részletek

Szandavár

Szanda

Szandaváralja felől jelzett úton, körülbelül 45 perces, közepesen nehéz túrával közelíthetőek meg az 528 méter magas csúcson álló vár romjai. A felvezető út keresztezi a hegy derekán körbefutó sáncokat, melyek egy őskori földvár nyomai. Szandavár keletkezési idejét és építőjének nevét nem ismerhetjük, de első ízben egy 1301-ben kelt iratban, mint királyi vár szerepel. 1331-ben írtak Széchy Péter királyi várnagyról, aki Szanda várából parancsolt a váruradalomhoz tartozó környékbeli népeknek, akik különböző földesúri szolgáltatásokkal tartoztak a magas kővárban élőknek. Luxemburgi Zsigmond király kedvelt híveinek, a Pásztói családnak adományozta, majd a Csetnekiek kezére jutott. Mivel ők részt vettek Nápolyi László trónkövetelő oldalán a lázadásban, a győztes Zsigmond elkobozta, és feleségének Cillei Borbála úrnőnek adta át, aki a befolyt jövedelmekből tartotta fenn fényes udvartartását. A XVI. században, akkori birtokosa, a Báthory főnemesi család csak kismértékben erődítette meg a jelentéktelen várat, amit 1546-ban könnyedén elfoglaltak az Oszmán Birodalom csapatai. Híres várkapitánya, Hubiár aga a bujáki vár alatti réten vívott párviadalt Kapitán Györggyel, a hollókői parancsnokkal, egy rab váltságdíján való vitájuk eldöntése végett. Tinódi Lantos Sebestyén tollából maradt fenn a párbaj leírása, melyből megtudhatjuk, hogy a szembenálló felek vitézül harcoltak, így végül mindketten a maguk igazát bizonygatva tértek haza saját váraikba. A szandai „pogányok” gyakori rablóportyáinak megbosszulására végül 1551-ben a balassagyarmati magyar vitézek – a legenda szerint egy rejtett üregen keresztül – behatoltak a hegyi erősségbe, annak őrségét az utolsó emberig levágva. A győztes keresztény katonaság elvonulása során felrobbantotta falait, hogy többé ne szolgálhasson a „pogány” búvóhelyéül. Ma is áll az öregtorony hét méter magas maradványa, alatta pedig jól felismerhető egy körülbelül négy méter átmérőjű ciszterna. A vár omladozó falai közül tiszta időben a Mátráról a Börzsönyig, a Budai-hegységtől a Karancsig, sőt esetenként a Tátráig belátható a Cserhát, valamint a Zagyva- és Ipoly-völgye. A szandai Vár-hegy ma húszhektáros természetvédelmi terület. A romok alatt különleges, függőlegesen álló andezit oszlopok láthatók.

Hollókői Falumúzeum

Hollókő

A Világörökség részét képező hollókői Ófalu védett népi építészeti együttese hitelesen idézi fel a 20. század eleji palóc település képét. Központjában, a templommal átellenben álló egykori lakóház 1964 óta múzeum.

Sáriné Draskóczi Melinda, Fazekas

Bercel

A Palóc Út Berceli állomásán a vendégeknek lehetőségük nyílik Sáriné Draskóczi Melinda fazekasmester termékeinek megismerésére, illetve betekintést nyerhetnek a korongozás mesterségébe is.




Leíratkozás