A Pilis vidéke különleges hely. Mészkő és andezit hegységet, homokos sóder alkotta hordalékszigetet zárnak itt szív alakú egységbe a Duna vadregényes kanyarulatai, a Kenyérmezői- és az Aranyhegyi-patak völgye. A táj rendkívüli szépsége és formagazdagsága ősidők óta vonzza a Kárpát-medence népeit. A bronzkor embere, később a kelták, a rómaiak, az avarok és az utolsó évezredben államot alapító magyarok mindig is nagy becsben tartották, kultikus helyükként tisztelték a környéket uraló hegyormokat, varázslatos hangulatú völgyeket. Az utóbbi néhány száz évben a sváb és cigány lakosság mellett szláv népek – törökök elől a Dunán felfelé menekülő szerb és dalmát vagy épp a törökdúlás után néptelenné vált pilisi falvakba Felvidékről érkező szlovák családok – tették a mai napig változatossá a térség etnikai térképét. Talán létezik valami soha el nem múló erő, amiért a sokféle ember mind a Pilis környékére települt, s amiért korábban a magyar királyok is évszázadokon át itt vezették udvartartásukat, innen irányították országukat. Ki tudja, nem ebből az erőből merítettek-e hajdanán a pálosok, amikor a Pilisben hozták létre az egyetlen magyar alapítású szerzetesrendet? Számunkra, akik ma itt élünk a Pilis, a Visegrádi-hegység és a Szentendrei-sziget 26 településének valamelyikén, vagy barangolásaink során gyakran megfordulunk errefelé, rengeteg hangulatot, képet idéz ez a csodás vidék. Evezős túrán a Szentendrei-sziget északi végét kerülve fölnézni a visegrádi Fellegvárra. Dobogókői síelés után fürkészni a Dunakanyar szokatlan, téli arcát. Pilisvörösvárról vagy Pomázról kerekezve a Pilis-csúcs zord mészkőorma felé meredni. Egy szamárhegyi macskaköves séta során, mediterrán háztetők fölött elmerengeni a parti fák közt tovatűnő Szentendrei-Duna hullámainak játékán. A Zöldút kezdeményezői, több tucat együttműködő Pilis vidéki civil szervezet, intézmény, önkormányzat és vállalkozás, rájöttünk, hogy valamit kezdenünk kell a ránk bízott hatalmas örökséggel, meg kell találnunk a kincseknek ebben a rengetegében azt az ösvényt, amely mindnyájunk számára járható. A kezdő lépéseket már megtettük. Egyéves intenzív munka – térségi vonzerő leltár és intenzív kapcsolatépítés – után létrehoztuk a Pilis Vidéke Helyi Akciócsoportot, amely a zöldút-módszertant vidékfejlesztési tevékenysége központi elemének tekinti. Kistérségi turisztikai kerekasztal-beszélgetések során elhatároztuk, hogy kialakítjuk a Föld Szíve Pilisi Zöldutat, melynek előkészületeire az Ökotárs Alapítványhoz benyújtott pályázatunkkal nyertünk támogatást. Rendszeresen részt veszünk az országos zöldutas eseményeken és rendezvényeken. Térségi partnerségben folyamatosan azon gondolkozunk, hogyan tudnánk vonzó ajánlatokkal idecsábítani azokat a turistákat, akik valóban meg tudják becsülni értékeinket. Közeli terveink közt szerepel egy intenzív médiakampány a zöldút-szemlélet pilisi meghonosítása érdekében, valamint zöldutas turisztikai csomagjaink kialakítása a hozzájuk tartozó nyomvonallal. A nagy létszámú és igen színes partneri kör jelentős része külön-külön már nyújtott ökoturisztikai vagy más hasonló szolgáltatást a hozzánk látogatóknak – ezek a számos kidolgozott útvonaltervvel együtt zöldúthálózatunk részévé válhatnak. A pilisi hegyek, a Duna és a sziget kiváló terep a zöldutazás szinte összes lehetséges válfaja számára: gyalogos turisták, kerékpárosok, evezősök, lovasok és síelők egyformán megtalálhatják itt a maguk zöldútját és kedvenc helyeiket. Nekünk már „csak” annyi a feladatunk, hogy rábukkanjunk a kincserdőben arra a bizonyos járható ösvényre, azaz megvalósítsuk saját zöldút-fejlesztésünket, hogy majd így szólhassunk az itt élő vagy erre vendégeskedő embernek: Érezd magad otthon a Föld Szíve Pilisi Zöldúton!

Aktív turizmus

Keresztes kö, Boldogasszony kápolna   |  
és között
A község Pilisvörösvár és Pilisszentkereszt között fekszik a Pilis (757 m) és a Hosszú-hegy (485 m) határolta völgyben. A Pilis oldalában fakadó Trézsi-forrásból eredő patak folyik át rajta, amely felduzzasztva a Határréti-tóvá szélesül A közeli kőfülkében tízezer éves őskori leleteket találtak. A község területén vezetett keresztül a római hadiút. A középkori alapítású falu első oklevélben való említése 1299-ből maradt ránk. A faluban pálos kolostor működött a 13. századtól, melynek romjai még feltárásra várnak. Itt a pilisszántói temetőben találták 2000-ben a Keresztes Követ. A kőlap jelenleg a pilisszántói római katolikus templom közepén, a padozat alatti üregben, úgy 1,5 m mélyen, jól láthatóan, vastag üveglap alatt van elhelyezve.

Természeti értékek | Ökoturizmus

Veterán Jármű Kiállítás   |  
2016. május 7. és 2065. május 7. között
Amerikai oldtimer járművek, keleti-nyugati veterán autócsodák, antik motorkerékpárok

Kulturális örökség

Szentendrei Skanzen   |  
és között
A Szabadtéri Néprajzi Múzeum, amely Budapesttől 20 km-re fekszik - a Duna-Ipoly Nemzeti Park egyedülálló természeti környezetében - a jellegzetes magyar tájegységek építkezési szokásait, életmódját és hagyományait mutatja be. Élje át a 19. századi vidéki Magyarország varázsát! Kézműves mesterek dolgoznak a házakban és az udvarokban, bárányok bégetnek a tanyán, a vízimalom gabonát őröl, a pékségből frissen sült rétes illata száll. A Szabadtéri Néprajzi Múzeum, amely Budapesttől 20 km-re fekszik - a Duna-Ipoly Nemzeti Park egyedülálló természeti környezetében - a jellegzetes magyar tájegységek építkezési szokásait, életmódját és hagyományait mutatja be. A falusi települések rendjébe szedett lakóházakban különböző sorsú férfiak, nők és gyermekek éltek egykor, az ő életüket, mindennapjaikat és ünnepeiket ismerhetjük meg a tárgyaikon keresztül. De látogatóink nem csupán épületegyütteseket tekinthetnek meg. Programjainkon a vendégeink nem passzív nézőként, hanem személyes élményeiken keresztül fedezik fel és élik át a Skanzenben bemutatott paraszti világot. Munkatársaink segítségével megtudják, miként festették indigóval a vásznat a kékfestő műhelyben, hogyan használták a tarkedlisütőt, milyen volt az élet a füstösházban, és számos kézműves tevékenységet, gyertyamártást, mézeskalács-írókázást is kipróbálhatnak. A hosszú sétában elfáradt látogatók lovas kocsin ülve folytathatják útjukat a területen. A múzeum területén, az Alföld tájegységben működő Jászárokszállási Fogadó Magyarország gasztronómiai hagyományaiból ad ízelítőt, de innen nem messze, az Izsáki Pékségben is találnak finom falatokat az éhes látogatók. 2009 áprilisától egy 1927-ben gyártott Diesel motorvonat zakatol keresztül a 60 hektáros múzeum területén különleges, “nosztalgiavonatozós” élményben részesítve a látogatókat. Európa leghosszabb - több mint 2 kilométer hosszú - múzeumi sínpályája összeköti a múzeum negyven éves története során felépült hét tájegységet. A személyzet - a mozdonyvezető és a kalauz - korhű öltözetben végzi munkáját. 2010 júniusától látogatható a múzeum nyolcadik tájegysége, az Észak-magyarországi falu, ahol a hagyományos falusi környezetbe illesztett modern kép- és hangtechnikai eszközök segítségével idézzük fel a palóc vidéken élő emberek életének e fontos eseményeit.
Hírlevél

Szeretne folyamatosan értesülni a szálláshelyek aktuális ajánlatairól, akciókról, programokról? Iratkozzon fel hetente megjelenő ingyenes Hírlevelünkre és számos szezonális, valamint egyéb ajánlat közül válogathat!