MEGKÖZELÍTÉS
A Szentendrei HÉV-vel Pomázig, és onnan menetrend szerinti Volán-autóbuszjárattal a csobánkai elágazásig vagy Csobánkáig. Személygépkocsival Csobánka faluközpontban lehet parkolni.

ÚTVONAL
Csobánkai elágazás – – Csobánka központ – – Szentkúti elágazás – – Dera- patak (Kovács-patak) szurdokkijárat, gk. parkoló és pihenőhely – – Dera-szurdok – Pilisszentkereszt elágazás – – Magas hegy – – Hosszú-hegy – Szentkúti elágazás – – Macska-barlang elágazás – Csobánkai nyereg – – Csobánka központ.
Táv: 24 km Szint: 230 m, 7,5 óra (leágazások nélkül)

Leágazási lehetőségek: 1. Szentkút (0,8 km, 30 m szintkülönbség) – 2. Pilisszentkereszt elágazás – – Klastromkert – Pilisszentkereszt elágazás (4,0 km, szintkülönbség: 20 m) 3. Macska-barlang (2,4 km, szintkülönbség: 50 m) – Közlekedés vissza: Pilisszentkeresztről, Csobánkáról vagy a csobánkai elágazástól a Volán, menetrend szerinti járatával Pomázra. A túra két részletben is teljesíthető, szállással Csobánkán vagy Pilisszentkereszten.

NEHÉZSÉGI FOK
Egész évben edzettebb fiataloknak, középkorúaknak.

LÁTNIVALÓK
Csobánka: szerb ortodox templom, római katolikus templom, Szent-kút kegyhely
Pilisszentkereszt: Kolostorrom, Dera-szurdok
Csobánka közelében: Macska-barlang mintegy 140 m-es hasadékbarlang

Forrás: Magyar Turizmus Zrt.

Aktív turizmus

Keresztes kö, Boldogasszony kápolna   |  
és között
A község Pilisvörösvár és Pilisszentkereszt között fekszik a Pilis (757 m) és a Hosszú-hegy (485 m) határolta völgyben. A Pilis oldalában fakadó Trézsi-forrásból eredő patak folyik át rajta, amely felduzzasztva a Határréti-tóvá szélesül A közeli kőfülkében tízezer éves őskori leleteket találtak. A község területén vezetett keresztül a római hadiút. A középkori alapítású falu első oklevélben való említése 1299-ből maradt ránk. A faluban pálos kolostor működött a 13. századtól, melynek romjai még feltárásra várnak. Itt a pilisszántói temetőben találták 2000-ben a Keresztes Követ. A kőlap jelenleg a pilisszántói római katolikus templom közepén, a padozat alatti üregben, úgy 1,5 m mélyen, jól láthatóan, vastag üveglap alatt van elhelyezve.

Természeti értékek | Ökoturizmus

Veterán Jármű Kiállítás   |  
2016. május 7. és 2065. május 7. között
Amerikai oldtimer járművek, keleti-nyugati veterán autócsodák, antik motorkerékpárok

Kulturális örökség

Szentendrei Skanzen   |  
és között
A Szabadtéri Néprajzi Múzeum, amely Budapesttől 20 km-re fekszik - a Duna-Ipoly Nemzeti Park egyedülálló természeti környezetében - a jellegzetes magyar tájegységek építkezési szokásait, életmódját és hagyományait mutatja be. Élje át a 19. századi vidéki Magyarország varázsát! Kézműves mesterek dolgoznak a házakban és az udvarokban, bárányok bégetnek a tanyán, a vízimalom gabonát őröl, a pékségből frissen sült rétes illata száll. A Szabadtéri Néprajzi Múzeum, amely Budapesttől 20 km-re fekszik - a Duna-Ipoly Nemzeti Park egyedülálló természeti környezetében - a jellegzetes magyar tájegységek építkezési szokásait, életmódját és hagyományait mutatja be. A falusi települések rendjébe szedett lakóházakban különböző sorsú férfiak, nők és gyermekek éltek egykor, az ő életüket, mindennapjaikat és ünnepeiket ismerhetjük meg a tárgyaikon keresztül. De látogatóink nem csupán épületegyütteseket tekinthetnek meg. Programjainkon a vendégeink nem passzív nézőként, hanem személyes élményeiken keresztül fedezik fel és élik át a Skanzenben bemutatott paraszti világot. Munkatársaink segítségével megtudják, miként festették indigóval a vásznat a kékfestő műhelyben, hogyan használták a tarkedlisütőt, milyen volt az élet a füstösházban, és számos kézműves tevékenységet, gyertyamártást, mézeskalács-írókázást is kipróbálhatnak. A hosszú sétában elfáradt látogatók lovas kocsin ülve folytathatják útjukat a területen. A múzeum területén, az Alföld tájegységben működő Jászárokszállási Fogadó Magyarország gasztronómiai hagyományaiból ad ízelítőt, de innen nem messze, az Izsáki Pékségben is találnak finom falatokat az éhes látogatók. 2009 áprilisától egy 1927-ben gyártott Diesel motorvonat zakatol keresztül a 60 hektáros múzeum területén különleges, “nosztalgiavonatozós” élményben részesítve a látogatókat. Európa leghosszabb - több mint 2 kilométer hosszú - múzeumi sínpályája összeköti a múzeum negyven éves története során felépült hét tájegységet. A személyzet - a mozdonyvezető és a kalauz - korhű öltözetben végzi munkáját. 2010 júniusától látogatható a múzeum nyolcadik tájegysége, az Észak-magyarországi falu, ahol a hagyományos falusi környezetbe illesztett modern kép- és hangtechnikai eszközök segítségével idézzük fel a palóc vidéken élő emberek életének e fontos eseményeit.
Hírlevél

Szeretne folyamatosan értesülni a szálláshelyek aktuális ajánlatairól, akciókról, programokról? Iratkozzon fel hetente megjelenő ingyenes Hírlevelünkre és számos szezonális, valamint egyéb ajánlat közül válogathat!