MEGKÖZELÍTÉS
Budapest III. kerülete a városközpontból HÉV-vel, de busszal (34-es, 106-os) is és közúton a Szentendrei úton érhető el a Pók utcai lakótelepnél lehajtva a Duna-partra. Indulási hely: Budapest, Római-part, a meglévő csónakházaknál, ill. vízi sporttelepeknél vízre szállási lehetőségek (stég).

ÚTVONAL
1. nap: Budapest, Római-part – Leányfalu (17 km) szállás kempingben.
2. nap: Leányfalu – Kisoroszi Szigetcsúcs (16 km) szállás kempingben.
3. nap: Kisoroszi Szigetcsúcs – Nagy-Duna – Budapest, Római-part (35 km).
Táv: Szentendrei ág kb. 32 km, Nagy-Dunaág kb. 35 km

NEHÉZSÉGI FOK
Fizikai erőnléttől függően korhatár nélkül. Kizárólag úszni tudók számára, késő tavasszal, nyáron és kora ősszel.

LÁTNIVALÓK ÉS KIKÖTÉSI LEHETŐSÉGEK
Szentendre: a Bükkös-patak torkolata felett kikötés.
Leányfalu: a pócsmegyeri komp feletti parton, a termálstrand közelében kikötési hely.
Tahitótfalu: híd a Szentendrei-szigetre, Pollack Mihály sírja a temetőben. Dunabogdány a 28-as fkm-rel szemben a bogdányi parton jó kikötés.
Kisoroszi: a Szentendrei-sziget északi csúcsa pihenőhely, kemping.
Verőce: a Nagy-Dunán maradjunk a sziget mellett, vad ártéri erdők.
Sződliget: a 1674 fkm-táblával szemben szabadidőközpont és yachtkikötő, vadregényes szigetpartszakasz.
Szigetmonostor/Horány: Horánytól délre mindkét part vízvédelmi terület, kikötni tilos.

Aktív turizmus

Mária Magdolna templom   |  
és között

A Mária Magdolna-templom a kommunista diktatúra által lerombolt templomok egyike. A 13. században a tatár rombolás után vár épült a Várhegyen, amely már a 13. század második felében a maihoz hasonló felosztásban állt: délen a királyi szálláshely, középen a Nagyboldogasszony temploma (Mátyás-templom), északon pedig a Mária Magdolna-templom. A Boldogasszony templom volt a németajkú, a Mária Magdolna-templom pedig a magyar lakosság temploma. Ekkor a vár északi része a szombati nagyvásároknak helyt adó Szombathely tér volt, amely a mai Bécsi kaputól az Úri utcáig tartott, és beletartozott az evangélikus templom akkor még üres telke is. A tér délnyugati sarkán állt az eleinte egyhajós, majd 1400 körül háromhajósra bővített gótikus templom. Korabeli ábrázolások szerint a tornyot gúlasisak fedte. Használták levéltári anyagok tárolására, itt koronázták 1792-ben I. Ferencet. 1817-ben a kolostorba költözött a budai főparancsnokság, a templom pedig Helyőrségi templom lett, benne katonai istentiszteleteket tartottak. A kocsifelhajtókat lebontották, az 1820-as években a hagymasisakot harang alakúra cserélték. Az 1920-as években éjszakai díszkivilágítást és fűtőrendszert kapott, komoly változás azonban nem történt az épületen, bár Lechner Jenő már 1938-ban a torony gótikus arcának visszaállítását és a templom múzeummá alakítását szorgalmazta. Az 1944-es ostrom során több bombatalálat érte az épületet: a tornyon repedések keletkeztek, a 3-4. emelet északnyugati sarka leomlott; hosszházának tetőzete, a szentély és a kápolnák fala szinte teljesen beomlott. A gótikus tornyot Csemegi József tervei szerint 1950–52 között állították helyre. Az egykori templom méretét érzékelteti a toronnyal átellenben felállított gótikus szentélyablak (amely valószínűleg sokkal magasabban lehetett az eredeti középkori templomon). A barokk templomra csak a gótikus tornyon helyreállított, attól teljesen idegen barokk sisak emlékeztet. A déli oldalon több száz kis ablak nyílik, az ezeken keresztül beszűrődő bőséges fény egész nap vándorol az épületbelsőben. A torony, a romkert és a rekonstruált szentélyablak együttesének köszönhetően az egykori templom óriási méretei máig lehengerlőek.

Természeti értékek | Ökoturizmus

Veterán Jármű Kiállítás   |  
2016. május 7. és 2065. május 7. között
Amerikai oldtimer járművek, keleti-nyugati veterán autócsodák, antik motorkerékpárok

Kulturális örökség

A Karancs-Medves vidék bányamúzeuma   |  
2018. július 22. és 2017. január 1. között
Számos településen találhatunk a szénbányászat múltját idéző emlékműveket, emlékhelyeket, a bányásztelepülések épületegyüttesei, relikviái, bányászrendezvények, hagyományőrző csoportok hűen őrzik virágzó nehézipari múltunk emlékét. Kiemelkedő jelentőséggel bír a Nógrádi Történeti Múzeum Bányászati Kiállítóhelye, ahol a bányajárás élményében részesülhetünk. Hazánk első, természetes földalatti bányamúzeumának mintegy 280 méter hosszú vágatrendszerében a látogató teljes áttekintést nyerhet egy bányáról s annak műszaki berendezéseiről a működő muzeális gépek, a frontfejtés hangjai, az egyes munkafázisok megtekintése, a bányászok és bányalovak viaszfiguráinak segítségével.

Magyarország első, föld alatti bányamúzeuma 1965-ben nyílt meg az egykori József lejtős akna (1937-1951) épségben lévő, eredeti állapotában meghagyott vágatrendszerében.

A bejárat előtt kialakított emlékpark a bányaszerencsétlenség során elhunyt nógrádi bányászoknak állít emléket.

1985-től a bányakolónia épületében a „Szénbányászat Nógrád megyében a kezdetektől 1946-ig” címmel látható kiállítás.

A földalatti és külszíni szállítás mozdonyai, csilléi és szállítóeszközei, földalatti biztosító berendezések láthatók a külszíni skanzenben 1986 óta. 

www.salgotarjan-turizmus.hu
Hírlevél

Szeretne folyamatosan értesülni a szálláshelyek aktuális ajánlatairól, akciókról, programokról? Iratkozzon fel hetente megjelenő ingyenes Hírlevelünkre és számos szezonális, valamint egyéb ajánlat közül válogathat!