MEGKÖZELÍTÉS
Vasúttal Békéscsabán át a Gyula–Nagyszalonta, Püspökladány–Vésztő–Kötegyán–Gyula vonalon érhető el a gyulai Várkert. Autóval-busszal a 44-es, a 46-os vagy a 47-es főúton Békéscsabán keresztül érhető el.

ÚTVONAL
A Mályvád 55 ( ) és 40 ( ) teljesítménytúrák útvonalán Gyula–Gyulavári–Mályvád– Városerdő–Gyula, illetve Gyula–Szanazug–Doboz–Gyula település. Gyula fürdőváros rengeteg látnivalója mellett a környezet természeti értékeit fedezhetjük föl keleti és északi környezetének bejárásával. A vasútállomástól induló vezet a városközpontba. A Várkerten át a Fehér-Körös felé a gáton az immár és jelű utakon a duzzasztómű mellett haladva híd vezet át Gyulaváriba. Az Almássy-kastélytól Dénesmajor irányában haladva átkelünk a vésztározó gátján a Török- és a Mályvádierdőbe. Az 1000. védett terület „Bányaréti őstölgyes”-től nyugatra fordulva vaddisznó, gímszarvas, őz mellett dámvadat láthatunk, gombás-gyógynövényes tisztásokat. A Fekete-Körös gátján Városerdő üdülőhelyre érünk, partfürdő és sportpályák, étkező- és szálláshelyek várnak. Innen a Mályvád 40 jutunk vissza Gyulára. Másnap a Kettős- Körös összefolyását, a 6 km-re lévő Szanazug strandját keressük föl, komppal átmenve az üdülőtelepülés ismerkedhetünk a holtágszabdalta erdőséggel, vagy a Sámson vára mellett a megye legősibb települését, Doboz látnivalóit kereshetjük föl. Vissza gyalog a Faluhelyi úton Szanazugba, busszal Gyulára, Békéscsabára, Sarkadra, Vésztőre juthatunk.

Táv: Gyula–Városerdő–Gyula 38 km, Gyula–Szanazug 6 km, Szanazug–Doboz–Szanazug 11 km, sík terep, Gyula–Gyulavári-vésztározógát és Gyula–Szanazug aszfaltút.

NEHÉZSÉGI FOK
A túra családoknak, fiataloknak tavasztól őszig ajánlható, korcsoporttól függően 2 napos felosztásban.

Forrás: Magyar Turizmus Zrt.

Aktív turizmus

Gyulai vár   |  
és között

A gyulai vár a Békés megyei Gyulán található, Európa egyetlen ilyen épen maradt síkvidéki téglavára, amely a 14–15. században épült gótikusstílusban. Falai között múzeum és várszínház működik. A gyulai vár a mai Gyula város belvárosában fekszik, egy viszonylag kiemelkedő területen. A vár környékén mélyebb fekvésű részek vannak, ahol ma csónakázótó terül el. A középkorban a környék mocsaras volt, a várat főként a Körösök ágai, mélységes lápjai oltalmazták. Mivel kő a környéken nem volt található, ezért téglából építették fel a várat. Az egykori gyulai vár a mainál jóval nagyobb volt, csak a belső úgynevezett derékvár maradt meg a kaputoronnyal. A jóval korszerűbb olaszbástyás rendszer teljesen megsemmisült. A várkert emellett sok vendégcsalogató szabadtéri rendezvény színhelye is. A várban működik a vármúzeum, ahol az érdeklődők 24 kiállítóteremben járhatják végig, közel hét évszázad történetét. A földszinten található várbörtön, éléstár, magyar és török sütőház, kovácsműhely, fazekasműhely, múzeumpedagógiai terem, borozó és kápolna. A várbörtön négy helyiségből áll, ahol - Bűn és bűnhődés az egykori Magyarországon - címmel mutatják be a kivégző a testcsonkító a testfenyítő a kínzó-és a megszégyenítő eszközöket. Az emeleten várúrnői várúri és várnagyi lakosztályok, várúri hivatali szoba, a szandzsák bég fogadószobája, fegyvertár, alabárdos terem és lovagterem látható. A felszentelt kápolna biztosítja a helyszínt keresztelők esküvők lebonyolításához, melyek hangulatához hozzá járul a középkori borozó is. A vár lovagterme alkalmas fogadások, konferenciák és egyéb jellegű rendezvények lebonyolítására. A gyermekeket múzeumpedagógiai foglalkozások várják a kor szellemében. A vár falai között 1964 óta működik nyaranként szabadtéri előadások helyszíneként a Gyulai Várszínház. A várjátékok kezdeményezője, majd tíz éven át művészeti vezetője Miszlay István volt. 1965-től folyamatosan alakította ki a koncepciót, hogy Gyula legyen a magyar történelmi dráma fóruma. 1974-től, Sík Ferenc vezetése alatt előbb a kortárs szerzők történelmi játékaira koncentráltak,[3] majd a 90-es évektől a zene is szerepet kapott, később pedig, 1995-ben Gedeon József által bővült nemzetközivé a programok sora. A várszínpad mellett a vár melletti tószínpad, a Kossuth Lajos utcában található kamaraszínház és a belvárosi Göndöcs-kertben található vigadó is rendezvényhelyszínként szolgál.

Természeti értékek | Ökoturizmus

Veterán Jármű Kiállítás   |  
2016. május 7. és 2065. május 7. között
Amerikai oldtimer járművek, keleti-nyugati veterán autócsodák, antik motorkerékpárok

Kulturális örökség

Mesterségek Háza és Tájház   |  
és között
A vésztői Mesterségek Háza és Tájház a Sinka István Művelődési Központ intézményegy-sége. A főutcán helyezkedik el, így minden irányból könnyen megközelíthető. A ház a XIX. század második felében gazdaháznak épült, melyet a városi önkormányzat 2006-ban vásárolt meg, és a következő évben, egy Leader pályázat keretében került felújításra. A Tájháznak több funkciója van: az összegyűjtött helyi néprajzi- és helytörténeti anyagnak biztosít helyet, kézműves és helytörténeti foglalkozásokat szervez, valamint helyt ad a civil egyesületek rendezvényeinek. A tágas udvaron egy (kemencével és asztali tűzhellyel beépített) fedett kerti pihenő és egy (50 fő befogadására alkalmas) Pajta található, mely alkalmas kisebb rendezvények lebonyolí-tására. A főépülettel párhuzamosan, a településen jellemző gyümölcsfák és szőlőtőkék kerül-tek beültetésre. 2010-től a Tájház éves munkaterv alapján működik, és olyan programokat kínál, (hagyo-mányőrző programok, kézműves tevékenységek) amely felkelti a lakosság különböző rétegei-nek (óvodák, iskolák, civil szervezetek, nyugdíjas egyesületek, magánszemélyek) érdeklődé-sét.
Hírlevél

Szeretne folyamatosan értesülni a szálláshelyek aktuális ajánlatairól, akciókról, programokról? Iratkozzon fel hetente megjelenő ingyenes Hírlevelünkre és számos szezonális, valamint egyéb ajánlat közül válogathat!