Hegyek helyett homok

Információk
Értékelések

Kattintson a képre a galéria megtekintéséhez.

MEGKÖZELÍTÉS
A többnapos túralehetőség helyszíne autóbusszal elérhető a Baja–Szeged közötti 55 sz. főút Back-kápolna megállójánál

ÚTVONAL
1. nap: Back-kápolna „Csillagvizsgáló” – Öttömös
Táv: 10 km

2. nap: Öttömös – Petróczi-iskola – Back-kápolna
Táv: 12 km

A buszmegállóból Szeged felé haladva pár száz méter után bal oldalon észak-keleti irányba földúton a jelzésen indulunk. A telepített fekete és erdei fenyők itt kiválóan érzik magukat, noha tájidegenek. Egy figyelemfelhívó jel később felcsalogat egy közeli homokdombra (tetején egy geodéziai mérőtoronnyal), ami egyben kilátó. Érdemes felkapaszkodni. A -ön egy erdészház mellett elérjük az Öttömöst Ruzsával összekötő utat, majd eljutunk Öttömösre. Öttömösről a jelzésen elérjük az Alföldi -ot, amely dél-keleti irányba, a Petróczi iskolához vezet (étkezési lehetőség és buszmegálló is). Folytatjuk cikcakkos utunkat (egyúttal E7 nemzetközi hosszú távú gyalogtúra útvonal része). A turistajelzés az 55-ös főút irányát követi, amikor a jelzéshez érünk, azon kimegyünk a főútra, és elérjük a Back-kápolnát, utunk végét.

NEHÉZSÉGI FOK
A túrát csak az alföldi homok teszi közepes nehézségűvé, bárkinek ajánlható, aki ezt vállalja, és aki az alföldi táj különlegességére kíváncsi. Ám tartalék vízről, főleg nyáron nap elleni védekezésről feltétlenül gondoskodjunk. Minden évszakban teljesíthető.

LÁTNIVALÓK
Öttömös és környéke:
• Geodéziai mérőtorony, a helybeliek „Csillagvizsgáló”-ja^
• Öttömös határában – Magyar László Afrika-kutató emlékműve
• Csongrád megye legmagasabb pontja (egy fenyvesekkel koszorúzott bucka, tetején kopjafával)
• Back kápolna: Back Bernát, a szegedi Rotary Klub első elnöke építtette egy közeli vadászat során elhunyt fia emlékére (kulcsa az előző napi túra indulásánál lévő tanyán található). A környéken tervezhető még harmadik napi program is. Ehhez ásotthalmi szállás található. (Iskolatörténeti múzeum, több természetvédelmi terület, ezt azonban célszerű a Kiskunsági Nemzeti Park útján szervezni.)

Aktív turizmus

Dömötör torony |

Szeged

és között

A Dömötör-torony Szeged legidősebb, 11. század alapokon nyugvó építménye, a mai Fogadalmi templom(Dóm) helyén állt Szent Demeter-templom egyetlen meghagyott tornya. A templom első említése 1199-ből származik. Fennállása évszázadai alatt számos alkalommal átépítették, a 18. századra nyerte el végső formáját. 1709-ben még hat ablaksora (emelete) volt. 1913-ban döntött a város a lebontásáról, hogy a helyén épüljön fel a Foerk Ernő tervezte Fogadalmi templom. A Szent Demeter-templom bontásakor került elő annak falába építve a Dömötör-torony. 1931-ben felújították, és keresztelőkápolnává alakították. Rerrich Béla munkája a torony művészi restaurációja. A falába a vár bontása során előkerült román kori szobrokat, a toronyba vágott új ajtó íves felső részébe pedig Szeged legrégebbi szobrát, a 12. századi„kőbárányt” illesztették. A kápolna belsejét Aba-Novák Vilmos falfestményei díszítik, amelyekkel a művész1932-ben aranyérmet nyert a páduai egyházművészeti kiállításon. A torony kovácsoltvas kapuja a keresztény liturgia jelképeivel az emberi élet egyes mozzanatait mutatja be, e kovácsoltvas ajtót is Rerrich Béla tervezte. A torony gyakran képezi részét a Szegedi Szabadtéri Játékok díszleteinek.

részletek

Bugac és a tanösvények

Bugac

MEGKÖZELÍTÉS
Gépkocsival a 54. számú út felől, a 22 km-nél lévő mellékúton elérhető Karikás csárda, a pusztabejáró. Kecskemét–Kiskunmajsa közötti kisvonat, Hittanya megállótól a Boróka tanösvény mentén sétálva érjük el a Pásztormúzeumot.

ÚTVONAL
1. nap: A 12 km hosszú, jelzésű túraútvonal a Karikás Csárdától a Pásztormúzeumot érintve a kilátótoronyhoz vezet, majd a bugaci erdő egyik szép részletét körülfogva kanyarodik vissza a múzeumhoz.

2. nap: Pásztormúzeum megtekintése és a tanösvények bejárása: Az „Erdei tanösvény” (hossza: 2700 méter) a Pásztormúzeum irányából a jelzésű turistaúton érhető el. Első táblája a természetes és a telepített erdő jellemzőinek összehasonlítása. A széles földúton tovább gyalogolva bal oldalon a nyílt homoki pusztagyep egy szép foltjára találunk (második állomás). A kilátótorony a tanösvény harmadik állomása (kilátás az Ősborókásra). Visszafelé indulva kb. 200 méter után útvonalunk jobbra letér, és az Erdei tanösvény változatos felszínű buckák között kanyarogva tér vissza a jelzésű erdei útra. A Pásztormúzeum közelében találjuk a „Boróka tanösvényt”(hossza: 2900 m), a „Madarak és Fák” útját, valamint a „Sáskajárás” kiinduló állomásait. Naponta lovasbemutatóval várják a vendégeket. További látványosság még az Alföldfásítási Múzeum, mely a útvonalon található.

NEHÉZSÉGI FOK
A kora tavasztól őszig ajánlott túra könnyű, csak a futóhomok szokatlan néha. Szinte minden korosztálynak ajánlható. Nyári hónapokban túrázásra a kora délelőtti, illetve a késő délutáni időszak célszerű. A kirándulások alkalmával ajánlott távcsövet, a nyári hónapokban valamilyen fejfedőt, illetve innivalót magunkkal vinni.

Forrás: Magyar Turizmus Zrt.
További ajánlatok: http://aktiv.itthon.hu/indulj-el-egy-uton

Gemenc-Béda kerékpártúra

Pörböly

Túra hossza: 61 + 58 + 60 (175) km
Nehézsége: könnyű
Terep: Síkvidék, aszfaltozott gátkoronák és kisforgalmú országutak a Duna mentén
Össz szintemelkedés: 453m
Tájegység: Sárköz, Mohácsi-sziget

A túra a legdélebbi magyar Duna-szakaszt mutatja be, körüljárja a Gemenci erdőt és a Bédát, mindkettő a Duna-Dráva Nemzeti Park része. A pezsgő életű Baját leszámítva álmos helységeket és néptelen természeti területeket érint. Egy rövid, kikerülhető szakaszt (Dunafalva-Újmohács) kivéve végig jó minőségű aszfaltút, teljesen vízszintes, nagyon könnyű. Keskenykerekű bringával is járható. Kevés a frissítési lehetőség (büfé, vendéglő), elemózsiát és kulacsot kell vinni, vizet kérni gátőrházaknál is lehet. Esőruha ajánlatos, mert nincsenek betérők! Kevés az árnyék, napvédelemről gondoskodni kell. A táj gyönyörű, egyik oldalt az ártéri erdő, másikon a megművelt táj, sok a kócsag, gém, hattyú, vadkacsa és egyéb vízimadár. Egy nap alatt teljesíthető, de három napra felosztva írjuk le.

Indulás Bajáról, a Sugovica partjáról (több szálláslehetőség, éttermek, bajai halászlével!). Az 55-ös úton nyugat felé indulunk, de még a Duna-híd előtt, rögtön a vasúti aluljárót követően, jobbra rátérünk az árvédelmi gát betonozott, majd aszfaltozott koronájára. Jó megállóhely az érsekcsanádi szivattyútelep (É 46° 15,138’^ K 18° 55,087’): műemlék-gépház, információs tábla, szép vízparti hely egy pihenéshez. Tovább a gáton, át az M9 autóút alatt, majd rögtön balra fel a Szent László híd északi oldalán található kerékpárútra. Túloldalt hasonlóképp le, és a gáton dél felé, majd a gát vonalát követve eljutunk a Sió zsilipjéig. Azon át, és tovább a gáton a keselyűsi kocsmáig – frissítési lehetőség! (Ide jön be egy keskeny országút Szekszárdról.) Tovább a gáton dél felé, nemsokára elérjük a Lankóci műemlék szivattyútelepet és Vízügyi Múzeumot (É 46° 15,307’^ K 18° 50,619’). A gépházban emelet-magas régi dízelmotor! A látogatásra előre be kell jelentkezni a gátőrnél: Felker Zoltán, 06-20-541-4977. Pörböly határában kiérve az 55-ös útra, azon balra (ez az egész útvonal egyetlen forgalmasabb része), majd át a Türr István híd kerékpárútján Bajára. Végig ki van táblázva, egyértelmű, eltéveszthetetlen.

Második nap: Baja központjából dél felé, Hercegszántó irányában (51-es út), de még a városban jobbra letérés Szeremle felé. Rögtön a kis lejtő aljában érdemes megállni, megnézni a Ferenc-csatorna zsilipjét (műemlék). A forgalmatlan országúton Dunafalvára. Onnan a gátkoronán tovább, de az nem aszfaltozott, csak földes. Ha ez nem tetszik (sáros, poros), akkor tovább az országúton Szabadságpusztáig, és onnan jobbra. A cél a mohácsi komp. Mohácson egyenesen dél felé, majd az országúton Kölkedre (a faluban Gólyamúzeum). Még a falu széle előtt látszik, hol kell balra felmenni a gátra, aszfaltozott út, kerékpáros útjelző „totemoszlopokkal”, szép helyekkel. Frissítési lehetőség nincs! A gátat az országhatárig követjük (aszfalt vége, jól látszik), ott derékszögben jobbra be az erdőbe egy kis útra (sáros is lehet). Egyenesen tovább ezen, a vaskapu nincs lezárva, csukd be magad után. A néhány házból álló Erdőfűn (É 45° 54,438’^ K 18° 45,681’) nagyon jó falusi turizmus szállás (http://szallas.hu/Erd%C5%91fi-Major-Vend%C3%A9gh%C3%A1z-K%C3%B6lked-Erd%C5%91f%C5%B1 ).

Harmadik nap: vissza Bajára. Erdőfűről a tegnapi út folytatását kell követni Kölkedig, erdőben, holtágakat keresztezve.
Javasolt segédlet: A Duna-Dráva Nemzeti Park különféle térképei.

További információ:
http://www.holkerekparozzak.hu/bacs-kiskun-megye/gemenc-beda-kerekpartura

Mórahalmi Gyógyfürdő

Mórahalom

Nyáron 21 medence áll a vendégek rendelkezésére, a téli hónapokban pedig 16 medencét (14 fedett és 2 szabadtéri medence) használhatnak. Az országosan is egyedülálló szaunapark - összesen 11 szaunával és a hozzá relax medencetérrel - tökéletes kikapcsolódást nyújt a szülők, nagyszülők számára. A fürdő széleskörű gyógy- és wellness szolgáltatásaival, fedett és szabadtéri élménymedencéivel, 15.000 m2-es parkosított zöldfelületével nem csupán a gyógyulni, hanem a kikapcsolódni, pihenni, valamint a sportolni vágyok igényeit is maximálisan kielégíti.

Természeti értékek | Ökoturizmus

Veterán Jármű Kiállítás |

Hajdúböszörmény

2016. május 7. és 2065. május 7. között

Amerikai oldtimer járművek, keleti-nyugati veterán autócsodák, antik motorkerékpárok

részletek

Évkerék Ökotanya

Pusztaszer

Szegedtől nem messze él egy házaspár, akik zöldséget termesztenek, állatokat tartanak, és az egész életvitelüket igyekeznek fenntarthatóvá tenni. Bő egy éve friss zöldséggel látják el vevőkörüket, közel 40 családot. Zöldségeik idén tavasztól hivatalosan is bio minősítést kapnak. Hosszú távú céljuk, hogy főállásban folytassák ezt az életvitelt és minél több emberhez eljuttassák a tapasztalataikat, illetve motiválják őket, hogy a saját környezetükben hasonló kezdeményezést indítsanak. Bár bevallásuk szerint sok mindenen kell még javítaniuk, az érdeklődés irántuk egyre nagyobb, ami a szívből jövő lelkesedésüknek köszönhető.

Kiskunsági Nemzeti Park

Csengőd

Kiskunsági Nemzeti Park A Kiskunsági Nemzeti Park hazánk második nemzeti parkja. Hasonlóan a Hortobágyhoz, ez a táj is az ember és a természet sok száz éves együttélésének emlékeit őrzi. A nemzeti park értékes területei a Duna-völgy szikes pusztái, a Duna-Tisza közi homokhátság homokbuckái, mocsarai, az Alsó-Tiszavidék holtágai és ártéri erdői és a Bácska homokbuckái. Területének kétharmadát az UNESCO Ember és Bioszféra programja 1979-ben bioszféra-rezervátummá nyilvánította. Vizes élőhelyei a Ramsari egyezmény hatálya alá tartoznak és fokozottan védettek. Igazgatósága Kecskeméten található. A nemzeti park a Duna-Tisza köze legjelentősebb természeti értékekkel rendelkező területeit foglalja magába, melyek a Duna-menti síkságon, a Homokhátságon és a Tisza-völgyében találhatók. A kilenc különálló egységből álló Kiskunsági Nemzeti Park területe 53.000 ha. Élőhelyeit nagyobb részben szikes és homokpuszták alkotják. Vizes élőhelyei szikes tavak, továbbá mocsarak és lápok, valamint Tisza-menti holtágak. A tanyasi gazdálkodás, a pusztai állattartás és a mezőgazdasági kultúra hagyományai a természeti rendszerekkel együtt határozzák meg a kiskunsági táj egyedi arculatát. Ezek megismerését bemutatóhelyek és az egyes védett területeken található tanösvényekkel rendelkező látogatható helyek teszik lehetővé.

Szegedi Füvészkert

Szeged

A Füvészkertet 1922-ben, a Kolozsvári Egyetem Szegedre költözését követően alapította dr. Győrffy István professzor a Szeged várostól kapott 20 kh-as területen. A kert fennállásának első tíz évében kialakították a nagy tó medrét, "hegyvidéket" emeltek a kitermelt földből, megépültek az első szaporító üvegházak és működésbe lépett az artézi kút is. A folyamatosan gyarapodó gyűjtemény magvaiból először 1931-ben készült cserekollekció, amely révén számos új növényfajjal gazdagodott a kert. A szegedi füvészkert első, s a mai napig is egyik különleges látványosságot nyújtó növényét, az indiai szent lótuszt 1932-ben telepítette át Győrffy professzor a földeáki kastélypark tavából a Füvészkertbe. Amint a tó környékének betelepítése befejeződött, a kert megnyílt az érdeklődő látogatók számára is. A kert vezetését 1940-ben Dr. Greguss Pál professzor vette át. Negyedszázados tevékenysége alatt jött létre a kert nagyobbik részének mai formája, a tavakat övező park, a rózsakert és az arborétum. Az ő nevéhez fűződik a kert másik nevezetessége, az Európában még ma is ritkaságszámba menő szecsuani ősfenyő (Metasequoia glyptostroboides) betelepítése is. Az első bemutató üvegházak az ötvenes évek elején épültek, mára a téli hónapokban fóliával fedett, nyáron szabadon bejárható területekkel bővült, bennük a legfontosabb trópusi dísz-és haszonnövények gyűjteményét helyezték el .A Füvészkert területe 1968-ban 10 kh-dal növekedett. Itt kapott helyet a Magyarországon azóta is egyedülálló, hazai erdőtársulásokat bemutató gyűjtemény, továbbá a rendszertani gyűjtemény és az évelők kertje. Erdélyi mesterek faragták a kert 70 éves fennállása alkalmából készített székelykaput, amely a kert főbejáratát díszíti.

Főbb egységek:

- A park bemutatja a Füvészkert legrégebben telepített specialitásait, legöregebb fáit. Látványos része a tó, benne júliusban és augusztusban teljes pompájában csodálhatjuk meg az indiai lótuszt (Nelumbo nucifera). A tóparti sziklakertek igazi szépsége kora tavasszal mutatkozik meg.

- Rózsakert: 25 rózsafajta illatát, szín- és formagazdagságát élvezhetik a kert látogatói.

- Erdőtársulások: a hazai társulások legfontosabb fás szárú fajait mutatják be.

- Termesztett növények: A gyűjtemény gabonaféléket és ezek ősi fajait, zöldség-, fűszer- és gyógynövényeket, valamint egzotikus élelmiszernövényeket mutat be.

- Évelő növények: 300 fajt számlál a gyűjtemény.

- Rendszertani gyűjtemények: A lágyszárú növényeket bemutató ágyásokban helyeztük el. A fák és cserjék rendszertani csoportosításban az arborétumban találhatók.

- Kutatási területünkön egyre növekvő számban láthatók a hazai flóra védett fajai, amelyek a bemutatás mellett szaporodásbiológiai vizsgálatok alanyai is.

- Üvegházi gyűjtemények: pozsgások, kaktuszok, bromélia-félék, trópusi mediterrán haszonnövények, levéldísznövények, harasztgyűjtemény stb. mellett számos több méter magas pálma- és szágópálmafa teszi változatossá a gyűjteményt.

Gemenci Vadrezervátum

Szekszárd

A Dunát és a Drávát övező- ma is érintetlen- ártéri erdők és mocsarak megőrzésére jött létre a Duna- Dráva Nemzeti Park. Ennek egy része hazánk legnagyobb erdős ártere, a gímszarvas, dámvad- és vaddisznó állományáról híres Gemenc.

Tolna Megye egyik legjelentősebb természeti értéke a Duna mentén elterülő kb. 50 000 hektár területű erdő, a gemenci vadrezervátum. Rendkívül gazdag, őserdő jellegű növényvilága van: 150 éves kocsányos tölgyek, fehér fűzek, fekete nyárfák, jegenyefák váltakoznak, ártéri erdők, sűrű bozótosok, tisztások, tavak és leszakadt dunaágak tagolják az erdőt és teszik még változatosabbá.

A sűrű növényzet élelmet és rejtekhelyet ad az őshonos gímszarvasoknak, vaddisznóknak, őzeknek, apróvadaknak. Gazdag az erdő madárvilága is. Ritka, védett madarak fészkelnek a hatalmas fákon; fekete gólyák, fekete harkályok, szürke- és vörösgémek élnek a vizek környékén és a nádasokban. Az erdő - pótolhatatlan természeti értékeire való tekintettel - 1977 óta tájvédelmi körzet, amely csak szervezetten látogatható a gemenci kisvonattal, vagy a Sión és a Dunán közlekedõ túrahajóval.

A kisvasút 23 kilométer hosszan kanyarog az erdőben. A fák között és a tisztásokon gyakran lehet szarvasokat és vaddisznókat látni. Az új kirándulóközpontban fellelhető egy színvonalas vendéglő, egy emléktárgy-üzlet és egy 100 hektáros sétáló-erdő, amely ízelítőt ad az ártéri erdõ növényvilágából és a vadgazdálkodás kiállított eszközeiből. A kiránduló vonat és a túrahajó menetrendjéről, valamint a szálláslehetőségekről naprakész információval szolgál a Tolna Tourist:

Kulturális örökség

Napsugaras Tájház |

Szeged

és között

A napsugárdíszes lakóépület közvetlen a Nagyárvíz (1879) után, 1880-ban épült, így egyike a legrégebbi árvíz utáni alsóvárosi parasztházaknak. Az építtető Rácz József, földműves. A városképi jelentőségű népi műemlékházat 2010-ben Alsóvárosi Tájházzá alakították. Megfelelő források előteremtésével a kiváló szegedi néprajztudós, Bálint Sándor emlékét, szellemi hagyatékát megidéző kiállításokat egy újabb épület fogadhatja magába.

Eredeti állapotában az Alföldre jellemző soros elrendezésű, háromosztatú, alápincézett lakóház. Építésekor szabadkéményes konyhával rendelkezett, a kéményaljában berakott tűzhellyel. Az utcára néző tisztaszobában sárból rakott boglyakemence állt. A ház hosszában az udvar felől nyitott, faoszlopokon nyugvó, fa korlátos, könyöklős ereszaljával rendelkezett.

A fölfelé keskenyedő szabadkéménnyel rendelkező konyhát egy füstfogó szemöldökfal választotta el a pitvar felől. A szabadkémény alatt oldalt kemenceszáj nyílt, innen fűtötték a tisztaszobát. A konyha hátsó falán a régi építésmód szerint középen kiszélesedő párkány középtűzhely volt. Alakjára, külsejére utaló nyomok itt már nem voltak, így az újonnan épített tűzhely nem az eredetit mutatja.

Alsóvároson jellemző módon az 1920-as évek táján kezdték el vékony tapasztott fafödémmel lepadlásolni a kéményalját, egy időben a főzőberendezések korszerűsödésével.

A konyha (pitvar) másik oldaláról újabb szoba nyílt. Padozata az első két helyiség szintjéhez képest magasabban helyezkedik el, alatta van a pince. Itt a helyi gazdálkodás tárolóeszközei, palackok, kasok, szőlőprés, hordók láthatók.

1903-1913 között a házat tovább bővítették istállóval, kocsiszínnel és hátsó szoba oldalához toldott kis kamrával. Az épületet 1963-ban helyezték műemléki védettség alá.

A jelenlegi állapot a 20. század derekának lakóterét érzékelteti a rekonstruált szobabelsővel, az újratervezett régies konyhával.

részletek

Hajósi érseki kastély

Hajós

A kalocsai érsekek kedvelt nyári lakó és mulatóhelye volt egykor a hajósi Érseki kastély, később pedig évente egyszer a csodatévő Szűz Mária búcsújáróhely gyónáshelyéül szolgált. A múlt század elején gyermekotthon költözött a falai közé, amely közel száz évig használta a kastélyt. Az 1998 óta üresen álló épületet 2009 és 2010 közötti felújították, belső tereit turisztikai funkciókkal töltve meg.

A hajósi érseki kastélyt 1739-ben egy régi szegényes érseki ház helyére építtette Patachich Gábor érsek. Gróf Batthyány József érsek 1766-67-ben megnagyobbíttatta és saroktornyokkal látta el.

Impozáns helyen látható a barokk stílusú kastély, melynek közelében egykor vadaspark volt. A krónikák szerint Mária Terézia fogadására építették a kastélyt, de királynénk mégsem látogatott el Hajósra. Kárpótlásul a plébánián csodálhatjuk meg Mária Terézia és férje, valamint VI. Károly és felesége portréit.

Közvetlen közelében, a Köztársaság téren csodálatos barokk épület áll, a Szent Imre római katolikus templom, melyet még 1728-ban, egy romos klastrom helyén, az érsek segítségével építettek meg a helybéliek. Az 1794-ben kegyhellyé nyilvánított templomban láthatjuk a "csodatevő” Madonnát, melyet az első idetelepült sváb családok hoztak magukkal szülőfalujukból.

A régi kalocsai érseki kastély építése során a védelmi szempontok kerültek előtérbe, így az a lak kevésbé felelt meg a reprezentációs elvárásoknak, és még kevésbé a kényelem igényeinek. Nem csoda, hogy a 18. század érsekei az új palota felépítéséig szívesebben tartózkodtak Hajóson.

Kalocsáról árvaházat helyezetek Hajósra, ennek alapítása Haynald Lajos érsek nevéhez fűződik. Az árvaház funkciót az épület az 1950-es államosítást követően is megtartotta.

A volt érseki kastély a Dunához közel, Kecskeméttől délre, az 54. számú útról megközelíthetően, attól 2 km-re, Hajós nagyközség központjában található. Az érett barokk stílusú egykor volt érseki nyaraló jelenlegi 4916 m2-es területét szintén védelem alatt álló szobrokkal díszített 2 kapu és kőkerítés határolja a közterület felől. Két földszintes melléképület-szárny található az udvar 2 oldalhatárára építve, amelyben jelenleg a Gyermekotthon raktára és irodái találhatók. A hátsó kőkelyhekkel díszített, lábazatos, oszlopos kerítés a Hajósi Általános Iskola felől határolja.

A kétszintes kastély épülete kis részben alá van pincézve, földszinti alapterülete 367 m2, az emelet 433 m2, a raktárnak használt melléképület alapterülete 301 m2 és 381 m2 az irodai szárnyé.

Röszkei Paprika Park

Röszke

A Röszkei Paprika Park a falu külterületén, tanyás térségben, mégis jól megközelíthető helyen található. A látogatást minden korosztálynak ajánljuk: iskoláknak, mezőgazdasági, és élelmiszeripari szakmai intézményeknek, nyugdíjasoknak, családoknak, turistáknak és mindenkinek, aki szereti a finom paprikás ételeket és akinek fontos a múlt megismerése, a hagyományok megőrzése. Jöjjön el Ön is, gyere el Te is!

Násztor József, Merített papír készítő

Szeged

A merített papír készítését 1991-ben ismertem meg a szentendrei majd a dunaújvárosi papírmerítőktől. Ekkor még szakkör formájában kezdődött a Dél-Alföldi Népművészeti Egyesületnél Szegeden a papírmerítés, ehhez rakodhatott a kísérletezgetések, a tapasztalás által szerzett sok kisebb-nagyobb ismeret. 1995-ben önállósulva, egy kis csapat szorgos munkájával készítem el a különféle okleveleket, emléklapokat, borítékokat, levélpapírokat, esküvői és egyéb meghívókat, natúr papírokat, művészpapírokat mappákat, névjegykártyákat, programfüzeteket, bor - és más csomagolásokat, étlapokat, térképeket. Kezdetben a papír alapanyaga cellulóz volt, fokozatosan tértem át a hulladékpapír újrahasznosítására, és 1997. óta csak hulladékpapírból dolgozom. Papírom a világ több tájára eljutott: az USA-ba, Hollandiába, Németországba, Finnországba Franciaországba. Külön elismerésnek tekintem, hogy a Japán császár papírhajtogatója is vásárolt tőlünk. Jelenleg a feketén kívül minden színt előállítunk merítéssel az 50X70 cm-es méretig ezen felül öntéssel. Fontos elem a testre szabott papírok elkészítésénél a vízjel, a dombornyomás és a biztonsági szál általunk kínált lehetősége.




Leíratkozás