Somogy megyei barangolások

Információk
Értékelések

Somogy megyei barangolások | Túraútvonalak

Kattintson a képre a galéria megtekintéséhez.

3 NAPOS KÖNNYÍTETT TÚRA ÚTVONAL
1. nap: Kaposvár – Kaposmérő (autóbusszal) – Kaposdada – – Szenna –E7
Táv: kb. 8 km
Szint: 100 m

2. nap: Szenna – Patca – Szilvásszentmárton – Zselickisfalud
Táv: kb. 9 km

3. nap: Zselickisfalud – – Görgényi Vadászház – – Bánya
Táv: kb. 8 km
Szint: 100 m

3 NAPOS NEHEZÍTETT TÚRA ÚTVONAL
1. nap: Kaposvár – Kaposmérő (autóbusszal) – Kaposdada – – Szenna E7 – Patca – – Szilvásszentmárton – – Zselickisfalud
Táv: kb. 17 km
Szint: 50 m

2. nap: Zselickisfalud – Bereknyei-hegy – Pap-gödör – – Kardosfa-puszta – Ropoly-puszta –
Táv: kb. 16 km
Szint: 150 m

3. nap: Ropoly-puszta – Hárságyi-tető – – Lencsés – – Szenttamási-puszta – – Kisbőszénfa – – Bőszénfa – Simonfa –
Táv: kb. 17 km
Szint: 300 m

Ajánlott időszak: egész évben

LÁTNIVALÓK
Kaposvár:
• Nagyboldogasszony-templom: (1734-44), neoromán külsejét 1886-ban kapta, 1993 óta székesegyház.
• A Kossuth tér: Mária-oszlop rokokó (1770), egykori Erzsébet Szálló (1901), Zsolnaykerámia díszíti (Kossuth tér 5.), Városháza neoreneszánsz (1902-04), Kossuth-szobor (1911)
• Dorottya-ház barokk, 1800 körül épült, Csokonai „Dorottya” c. eposzának képzeletbeli helyszíne
• Egykori Vármegyeháza, Rippl-Rónai Múzeum klasszicista, XIX. sz. eleje (Fő u. 10.)
• Arany Oroszlán Patika, itt dolgozott patikussegédként Rippl-Rónai József
• Anker-ház–Vaszary Képtár (Fő. u. 12.) és a régi szatócsboltot bemutató Somogy Kereskedelme Anno… kiállítás
• Csiky Gergely Színház szecessziós (1911) (Rákóczi tér 2.)
• Steiner Gyűjtemény öntöttvasból készült használati és dísztárgyak (Gróf Apponyi A. u. 29.)
• Terrárium (Fő u. 31.), ásványkiállítás Rippl-Rónai u. 24.
• Rippl-Rónai-villa a festő emlékkiállításával. Róma-hegy
• Uszoda és Gyógyfürdő (Csík F. sétány 1.)

• Balogh Ildikó tojáspingáló (Pázmány P. u. 62.)
• Bodor Imre fafaragó (Százszorszép u. 44.)
• Buni Gabriella fazekas (Damjanich u. 86.)
• Ferencné Fogarasi Éva naturmontázs-készítő (Egyenesi u. 57.)
• Galambos Lajos cseréppipa-készítő (Liszt F. u. 10/b )
• Gosztonyi Zoltán fafaragó (Egyenesi u. 83.)
• Kiss Kálmán tojáspatkoló (Kecelhegyi u. 89.)
• Molnár József és János fafaragók (Vikár B. u. 55.)
• Stokker József fafaragó (Kecelhegyi u. 102.)
• Török Emőke babakészítő (Arany J. u. 11/B.)

Kaposmérő:
• Kassai Lajos lovasíjász: lovasíjász-bemutató, történelemóra a honfoglaló magyarok mindennapjairól, kézművességéről
• Arborétum (Kaposdada 5.)

Szenna:
• Szabadtéri Néprajzi Gyűjtemény: a falu közepén álló, 1784-ből származó, festett kazettás mennyezetű ref. templom körül alakították ki az 1970-es években. Favázas talpasházak, füstöskönyhás lakóépületek (Rákóczi u. 2.)

Információ falusi vendégházakról tel.: 82/484-161, 30/311-42-40

Patca Somogy megye legkisebb települése.
• Katica Tanya Aktív Pihenés Központ Bemutatógazdaság, tel.: 30 411-60-02

Zselickisfalud:
• a Zselici Tájvédelmi Körzet szívében fekszik
• Katolikus és védett református templom XVIII. sz. barokk

Kardosfa-puszta és Ropolypuszta:
• kanászfalvak nyomait őrzi
• Rupuly vára állott itt, ma kedvelt vadászterület és kirándulóhely, ezüsthársas génrezervátum

Szenttamás-puszta:
• Szarvasfarm szarvasnéző túrák, kiállítás, állatsimogató, piknik vadételekből

Bőszénfa:
• Meseszálló bababarát szálláshely
• Bőszénfától DK-re terül el a védett Farkaslaki-erdő, ahol tavasszal tömegesen virágzik a fokozottan védelem alatt álló kakasmandikó

Simonfa:
• Zselic és Meteor Turistaház 26 és 44 fős kulcsosházak
• Nemzetközi Papírművészeti Alkotótelep (Petőfi u. 5., nyári időszakban)

Weiland ház

Nova

Nagy öröm számomra, hogy az oldalon üdvözölhetem Önöket. 2001 júniusában nyitottuk meg a családi házunk tetőterében korszerűen berendezett apartmanunkat. Kedvező fekvése miatt a természetet, nyugalmat szerető emberek számára ajánljuk, akik friss levegőre és madárcsicsergésre vágynak.

Aktív turizmus

Kaposszentjakabi bencés apátság |

Kaposvár

és között

A kaposszentjakabi bencés apátság egy védett műemlék, mely az egykori Győr nemzetség monostorának romjaiból áll, Kaposvárontalálható. A monostort egy 1432-ben íródott, másolatban megmaradt oklevél szerint 1061-ben alapították. Az alapító oklevél szerint Geur (Győr) fia, Atha (Ottó) somogyi ispán 1061-ben bencés monostort alapított a Szent Jakab-hegyen. Itt már korábban is állt egy templom, mely erre az időre már romos volt. Ennek helyén építették fel az új templomot, melynek felszentelésén 1067-benSalamon király és Géza herceg is részt vett. A monostor román stílusban épült. A későbbi átépítések során gótikus elemekkel bővült. Az épületegyüttes feltárását 1960–1966 között Nagy Emese végezte. A kolostorépület műemlékvédelmi helyreállítása 1972-ben befejeződött be, azóta féltetős épület védi. Innen kerültek elő Somogy megye legkorábbi, 11. századi kőfaragványai (díszes oszlopfejezetek és lábazatok). A rom jelenleg az Együd Árpád Városi Művelődési Központ kezelésében áll. A terület 2001-es rendezése óta Kaposvár történelmi emlékhelyéül szolgál. Jelenleg nemcsak múzeumként, hanem kulturális központként működik: színházi esteket, kiállításokat, alkotótáborokat rendeznek itt.

részletek

Zalakarosi Panoráma Túra

Zalakomár

MEGKÖZELÍTÉS
Zalakaros a 7-es főközlekedési úttól néhány kilométerre északra, a Kis-Balatontól (Keszthelytől) délnyugatra helyezkedik el. Megközelítése autóbusszal és gépkocsival a legcélszerűbb, legközelebbi vasútállomás Zalakomár.

ÚTVONAL
Zalakaroson, a fedett fürdő bejáratával szemben indulunk felfelé a jelzésen haladva a Panoráma úton, mely nevéhez méltóan, mind többet és többet mutat a környező tájból. Az utca végén balra kanyarodva az erdőbe fordulunk, ahol esőbeálló mellett haladunk el. A jelzést követve egy völgybe érünk, majd az erdő szélén kanyarogva, kitisztított sétaúton jutunk a szánkópályáig. Keresztezve a pályát, továbbra is az erdőn keresztül, a szőlőhegyig gyalogolunk. Innen szép kilátásban gyönyörködhetünk a Kis-Balatont látva, de kedvező látási viszonyok esetén a Keszthelyi-hegység és a Balaton-felvidéki tanúhegyek is jól látszanak. A szőlőhegy szélén haladva érjük el a jelzést. Itt jobbra kanyarodunk, és szép kilátás kíséretében, egy mélyúton lemegyünk Zalamerenyére. Az 1760-ban épült szép templom megtekintése után a jelzésen keleti irányba (templom mellett) indulunk tovább, és változatos erdőben barangolva jutunk vissza a zalakarosi szőlőhegyig. Innen utunkat jobbra kanyarodva a sárga visszatérő kör jelzésen a kilátóig folytatjuk. Ha a rövid pihenő közben megcsodáltuk a szép panorámát, a sárga visszatérő kör jelzéseit figyelve ismét elérjük a jelzést, melyen folytatva utunkat, visszasétálhatunk a kiindulási pontunkig.

Táv: 12 km
Szint: 200 m, 3,5 óra

NEHÉZSÉGI FOK
Könnyű túra, minden korosztálynak, az év minden szakában ajánlott. Eső után egyes szakaszok nehezebben járhatók.

Drávai vizitúra kenuval

Drávatamási

1 NAPOS TÚRA KEZDŐKNEK
Barcs hajókikötő – Csomoros-sziget – Drávatamási–Barcs
Táv: 10 km, menetidő: kb. 8 óra, maximum létszám: 40 fő

4 NAPOS TÚRA HALADÓKNAK
1. nap: Őrtilos kikötő (236 fkm) – Vízvár (192 fkm)
2. nap: Vízvár (192 fkm) – Barcs (153 fkm)
3. nap: Barcs (153 fkm) – Szentborbás (133 fkm)
4. nap: Szentborbás (133 fkm) – Drávasztára (117 fkm)

Ajánlott időszak: július–augusztus
A túrákhoz új típusú személyi igazolvány vagy útlevél szükséges, mivel a túrák egy része horvátországi partszakaszokon halad!

LÁTNIVALÓK
Őrtilos:
Szentmihály-hegy szép kilátás, Szt. Mihály-templom (barokk, 1740), Festung 1848–49-es szabadságharc emlékére állított emlékmű, szép kilátás, Három Sárkány Fogadó, Szentmihály-hegy, Vízvárnál a Dráva holtágaiban gyönyörködhetünk. A természeti értékekről a Nemzeti Park tájékoztató táblájáról olvashatunk.
Barcs a térség központja, élénk forgalmú határátkelővel rendelkező kisváros.
• Dráva Múzeum: történelmi és néprajzi kiállítás
• R. k. plébániatemplom, késő barokk, XIX. század eleje
• Barcsi Rekreációs Termálközpont
• Dráva-hidat elhagyva fürdési lehetőség a folyó egyetlen kijelölt szabadstrandján
• Dráva Hajó Panzió
• Drávaszentesi Állatbemutató és Oktatási Központ
• Sétahajózás

Csomoros-sziget: nevét a szigeten lévő ritka fafajtájáról kapta.
• DDNP tanösvény 20 ismeretterjesztő táblával
• Letérés a folyó egyik mellékágába érdekes növényvilág, horgászati lehetőség

Drávatamási:
• DDNP Természetismereti Oktatási Központ
A Duna–Dráva Nemzeti Park részét képező Barcsi borókás nyíres-borókás növényzete a cseres-kocsányos tölgyesek kiirtásával és a legeltetés következtében alakult ki. A terület ritka növény- és állatvilágát tanösvény mutatja be. A Borókás nagy része szabadon látogatható, a fokozottan védett zónák viszont csak engedéllyel.

Szentborbás:
• DDNP Turistaszálló és camping

Drávasztára:
• A lakosok 95%-a horvát nemzetiségű
• Horgászati lehetőség
• A falu északi szélén a falutól 50 m-re, egy sorban áll 3 db több száz éves kocsányos tölgy

Kaposvári Uszoda és Gyógyfürdő

Kaposvár

A Kaposvári gyógyvíz alkáli-kloridos és hidrogén-karbonátos hévíz, amely brómot, jódot, fluorid-iont tartalmaz. Fürdőkúraként mozgásszervi megbetegedések, reumatikus bántalmak, trombózis utáni állapot, izomhúzódás, izomgyengeség gyógykezelésére, csonttörések, porcsérülések, és baleseti sérülések utókezelésére alkalmas, de eredményesen használható nőgyógyászati kezeléseknél is. vókúraként gyomor-és bélhurutra, valamint epebántalmakra alkalmazható.

Természeti értékek | Ökoturizmus

Veterán Jármű Kiállítás |

Hajdúböszörmény

2016. május 7. és 2065. május 7. között

Amerikai oldtimer járművek, keleti-nyugati veterán autócsodák, antik motorkerékpárok

részletek

A Bariska Öko-falu Zselicszéplak

Visnye

Bariska Gábor vagyok. 1990-ben költöztem a zselici tanyavilágba. Egy olyan helyen szerettem volna gyökeret ereszteni, ahol az élet az elsődleges szempont. Hét évig éltünk villany nélkül, szekerce, fűrész, ásó, kapa volt a segítőtársunk. Eleinte gyűjtögető életmódot folytattunk, később megtanultuk a föld értékeit úgy a magunk javára fordítani, hogy a természet ne károsodjon. A hely vonzotta a természetes életmódra vágyókat. Az elhagyott tanyavilág újra benépesült. Egy olyan közösség jött létre, akiknek egymásra utaltsága, törekvése az önellátásra, önfenntartásra, szervesen illeszkedik a természet örök körforgásába. Sok év elteltével bátran vállalkozom arra, hogy tapasztalataimat, tudásomat megosszam másokkal, hogy segítséget nyújtsak mindazoknak, akik elbizonytalanodtak, akik nem találják helyüket, akikben még él az ősi ösztön: "vissza a természetbe!" Mindaz, amit kialakítottam magam körül, nyitva áll minden érdeklődő számára, Érdeklődőket, vendégeket, önkénteseket, kételkedőket szívesen fogadok barátként. A cél, hogy mindenki öko-faluban éljen. Itt a "falu" szó, közösséget jelent, nem pedig településformát. Közösség nélkül csak egyéni érdek van, és az nem szolgálja a Föld ökológiáját. Az egyén olyan, mint egy rákos sejt, önös. A "falu" fennmaradását nem lehet elvonatkoztatni a Földtől, hisz abból él, míg az egyén, a többi emberből. Azért kell mindenkinek megtalálni a közvetlen környezetében azokat az embereket, akik a földön szeretnének élni, nem pedig az aszfalton, mert együtt tovább tudnak lépni. Így mindaz a környezetvédelem, amit teszünk, kézzelfoghatóvá válik, a jövőnkért, és az emberiség fennmaradásáét. Mit láthat, aki ellátogat hozzánk? Azt, hogy szeretünk élni. Azt, hogy ragaszkodunk a Földhöz, mert onnét kapjuk a vizet, nem pedig a csapból. Azt, hogy minden kincsünk a Föld, mert onnét kapjuk az élelmet, nem pedig a boltból. Azt, hogy csak annyi fát vágunk ki, amennyi az erdő egészsége érdekében szükséges, még akkor is, ha az egész családnak egy helységbe kell húzódnia télen, mert száz év múlva is innét kapjuk a meleget, nem pedig a radiátorból. Azt, hogy aki itt él, annak meg kell találnia, mivel segítheti a többieket, mert őt is a többiek segítik, nem pedig a szociális háló. Vagyis nem azon gondolkodnak az emberek, hogy honnét szerezzenek pénzt, hanem azon, hogy amire szükségük van, azt hogyan tudnák megtermelni. Azt látja a hozzánk látogató, hogy a gyerekek, gyerekként nőnek fel szabadon, és saját tapasztalatból tanulják meg, hogy hol, mikor találnak ehető növényeket, nem pedig a tankönyvekből. Azt látnák, hogy az erdőben élő családok boldogságban, bőségben élnek, pedig nem járnak dolgozni sehová, de a két kezükre, a természetre, és egymásra mindig számíthatnak.
Még mindenkiben él az ősi ösztön, és mindenki ismeri az ősi törvényeket, hisz nem születhet anélkül ember. Keressétek és ismerjétek fel egymást! Alakítsatok közösségeket, és bátran legyen szükségetek egymásra, bárhol is éljetek a földön, hisz Föld csak egy van.

Bariska Gábor (oko-falu.hu)

Duna-Dráva Nemzeti Park

Erzsébet

Duna-Dráva Nemzeti Park A nemzeti park a Duna Sió-torkolata és az országhatár, valamint a Dráva mentén helyezkedik el. A Duna–Dráva Nemzeti Park 1996-ban jött létre, több, már korábban is védetté nyilvánított terület beolvasztásával. Kiterjedése mintegy 50.000 ha. A nemzeti parkért is felelős Duna–Dráva Nemzeti Park Igazgatóság működési területe kiterjed Baranya és Tolna megye teljes területére, Somogy megyére a Balaton déli partja kivételével valamint kisebb részben Fejér és Bács-Kiskun megyére is. A Dél-Dunántúl legnagyobb része dombság, amelyből szigetként emelkedik ki a Mecsek és a Villányi-hegység. A dombvidéket keletről és délről a Duna és a Dráva hordalékával feltöltött síkságok szegélyezik, így a védelem alatt álló területeken nagyon sokféle élőhely tanulmányozható. Természeti képének formálásában a víz játszotta a főszerepet. A két folyó, azok víztömege határozta meg a sokféle élőhely kialakulását, melyeken színes élővilágot találunk. A nemzeti park szinte teljes területe az egykori ártéren található. A Duna-Dráva Nemzeti Park hosszú, szalagszerűen elnyúló területeinek értékeit meghatározza az élő és holt víz: az árvízi területek gazdag növény- és állatvilága, különösen a madárfajok gazdagsága jellemzi. A folyók mentén húzódó vizes élőhelyek egész Európában egyedülálló értéket képviselnek.

Szabadkai Arborétum

Kadarkút

A vendégváró portán szépségében egyedülálló Szabadkai Tibor magán arborétuma tekinthető meg. A területen országos viszonylatban is ritkaságnak számító növényfajok találhatók.

290 fajta örökzöld, 300 fajta évelős növény, és 120 fajta cserje várja az érdeklődőket.

Jakab-hegy, Babás Szerkövek

Pécs

A Mecsek hegység déli lejtőjén vörös színű homokkőből "épült" különös formájú groteszk emberi alakokat idéző, rőt színű sziklacsoport: a Babás-szerkövek vonulata magasodik a fák koronája fölé. E különös csengésű név a sziklák bábuszerű alakjára és talán pogány elődeink áldozati helyére (szerkő = oltárkő) utal. Furcsa alakzatukat azonban nem emberkéz formálta. Anyagukat, a vöröses árnyalatú durva, törmelékes kőzetet különféle ásványos és kristályos kőzeteknek (a kvarcnak, a földpátnak, a gránitnak, gneisznek, fillitnek, kvarcporfirnak stb.) lazán cementált halmaza alkotja. A törmelékes anyagoknak azonban nem csak az összetétele, hanem a szemnagysága is igen változó: a néhány milliméteres szemcséktől a fej nagyságú kőzettörmelékig minden méret megtalálható. A kőzet szerkezete a sziklák alján (több méteres szakaszon) egyneműnek látszik, felül azonban jellegzetesen keresztrétegzett. A kőzet anyagának és szerkezetének e jellegzetességei a kőzet keletkezésének körülményeiről vallanak. A földtörténet ókorában a térségben az idősebb képződmények lepusztult kőzetanyagából hatalmas tömegű törmelék halmozódott fel. Minthogy a törmelék kismértékben koptatott és különféle szemcse nagyságú, valószínűleg kis távolságból szállítódott oda. Az íves és átlós irányú rétegezettség pedig a folyami és delta jellegű felhalmozódásról tanúskodik, arról hogy az üledékképződés szakaszosan ment végbe. A kőzet jellegzetesen vörös színe a meleg, sivatagi éghajlatú vidékek kőzetanyagára jellemző. Azt hogy e kőzet keletkezésének idején e térségben is sivatagi éghajlat uralkodott a permi homokkő konglomerátum sorozatából származó különféle trópusi növénymaradványok is megerősítik. A permi réteg a Mecsekben meghaladja az 1000 méteres vastagságot, s egy kelet felé fokozatosan a mélybe süllyedő rétegboltozatot alkot. A felboltozódást követő fiatalabb helységképződési mozgások során e szerkezet a törések mentén széttagozódott, bizonyos rétegcsoportok egymásra torlódtak. Így jött létre az a kelet-nyugat irányú sziklafal is , amelyből a természet pusztító erői: a víz, a szél, a fagy és a nehézségi erő a Babás-szerkövek különös kolosszusait az évmilliók során végül megalkották. A Babás - szerkövek legendája: A Jakab-hegy alján, a faluban élt réges-régen két gazdag család. Ezek szakadatlanul versengtek egymással. Egyszer egy ismeretlen koldus tért be hozzájuk. Mindkét házból kizavarták, bántalmazták. Ekkor megátkozta őket: "Váljatok kővé, amikor a legboldogabbak akartok lenni!" Mindkét gazdának egy-egy leánygyermeke volt. Egy napon mentek férjhez. Az egyik ház lakodalmas népe ezúttal megelőzte a másikat. Már jöttek vissza a jakab-hegyi barátok templomából, ahol az esküvő volt, amikor a másik még csak fölfelé tartott. Éppen ott találkoztak, ahol a mély szakadék felett a legkeskenyebb volt az út. Egyik vendégsereg sem akart kitérni a másik elől. Az egymással versengő örömapák egyszerre szólaltak meg: "inkább váljuk kővé, de ki nem térünk!" Ebben a pillanatban az egész násznép kocsikkal, lovakkal együtt kővé változott. Azóta is ott állnak sorban a hegyoldalon.

Kulturális örökség

Szabadtéri Néprajzi Gyűjtemény Szenna |

Szenna

és között

Az 1960-as évek elején indították útjára azt az országos felmérést, amelynek célja volt számba venni a népi építészet fennmaradt emlékeit. Somogy megye szakemberei is bekapcsolódtak a munkába, ami később nagymértékben hozzájárult egy regionális szabadtéri néprajzi gyűjtemény létrehozásának gondolatához. Az 1970-es évek elején került napirendre a Kaposvártól 9 km-re fekvő, Zselic központjaként is számon tartott Szenna község központjának rendezési terve. Az itt álló 1785-ben épített református templom, a lelkészlak és a hozzá tartozó több mint 1,5 hektáros terület lehetőséget kínált arra, hogy egy élő falu közepébe telepítsék át a megye különböző falvaiban fönnmaradt és a szakemberek által megmentésre javasolt talpas-favázas lakó- és gazdasági építményeket. Szennában is állt még néhány ilyen típusú ház, melyek egyike in situ védelmet kapott. A szennai szabadtéri néprajzi gyűjtemény telepítési tervét Knézy Judit néprajzkutató és Szabó Tünde építész készítette 1972-ben. Első ütemként a templom és a lelkészlak felújítása készült el, majd megkezdődött a felmért épületek áttelepítése a templom körül kialakított sugaras elrendezésű öt telekre. A kijelölt terület természeti adottsága arra is lehetőséget kínált, hogy a templomtól délre húzódó dombra három szőlőbeli építményt is áttelepítsenek. Kiemelt szempont volt, hogy a szétszedett és újból felállított épületek minél több eredeti elemet őrizzenek meg, és csak nagyon indokolt esetben egészítsék ki azokat. A Rippl-Rónai Múzeum keretében zajló kivitelezési munkákhoz olyan idősebb embereket fogadtak fel, akik értettek a hagyományos technikák alkalmazásához, az ácsmunkához, a falrakáshoz és a zsúpoláshoz. 1978-ban nyitották meg az első portát, majd évente mindig egy-egy épülettel, épületegyüttessel gyarapodott a gyűjtemény. 1988-ban rendezték be a szakemberek és adták át a nagyközönségnek az utolsóként áttelepített és felállított zselickisfaludi présházat, és ezzel elnyerte a gyűjtemény a tervben megálmodott képét. A Szabadtéri Néprajzi Gyűjtemény 1982-ben Európa Nostra Díjat kapott. 2000-ben a gyűjtemény délnyugati telekhatárán, téglalábazaton álló cserépfedésű gépszín épült, benne az aratáshoz használt mezőgazdasági gépek kiállítása látható. 2008 elején körvonalazódott az az igény, hogy a Falumúzeum egy református temetővel gazdagodjon. A temető sírjelei a szennai régi temető eredeti sírjeleiből, valamint Gönczi Ferenc egykori múzeumigazgató által gyűjtött fejfákról népművészek (Horváth-Béres János faszobrász és Gosztonyi Zoltán a népművészet mestere) által készített hiteles másolatokból kerültek bemutatásra. A temető hivatalos átadása 2008 októberében történt L. Szabó Tünde és Lőrincz Ferenc emléknapja alkalmából.

részletek

Szigetvári vár

Szigetvár

A szigetvári vár alapjainak lerakását a XIV. század végén kezdték el. Jelenlegi formáját az ostromok utáni felújítások során, a XIX. század végére érte el. A magyar történelembe az 1566-os ostrommal írta be magát,amikor Szulejmán szultán Bécs ellen induló közel 80.000 fős seregét az akkori várkapitány Zrínyi Miklós horvát bán, a várfalak előtt mergállította. Zrínyi 2500 katonájával védte a várat, de a szűntelen ostrom után a külső erődítményt feladta és a belső várba húzódott a megmaradt 800 katonájával. Szeptember 5-én Szulejmán szultán elhunyt, amiről sem az ostromló sereg, sem a védők nem tudtak. Két nap múlva, mivel az égő belső várat már nem tudták tartani, Zrínyi kitört a várból. A vár eleste után 123 évig török zászló lengett a vár felett. A várudvar közepén Szulejmán dzsámija áll a csonka minarettel, benne a Mekka felé tájolt imafülkével és a faltöredékeken látható perzsa-arab nyelvű feliratokkal. A várban történelmi-, képzőművészeti kiállítás illetve török panoptikum várja a látogatókat.

Orfűi Malommúzeum

Orfű

A múzeum kétféle malmot mutat be. A visszaállított orfűi vízimalom nem csupán múzeum, hanem az ország egyetlen működési engedéllyel rendelkező patakmalma. A szárazmalom monumentális járgánykerekét egykoron állatok hajtották, az olajütő hatalmas présgerendái még ma is valósághűen szemléltetik hogyan préselték annak idején az olajat. Kenyérsütési bemutatóinkon elleshetik a kenyérdagasztás hagyományos fogásait és a kemencében sütés fortélyait. A nyári sütő-sulikban gyerekek és felnőttek egyaránt kipróbálhatják tudásukat. Augusztus 20-án évek óta hagyományosan a malomnál szenteljük az Új Kenyeret. A Malom Pincében elidőzhet egy jó pohár Pécsi Cirfandli mellett, vagy kávé-különlegességeinktől újult erőre kapva folytathatja útját a malmoktól induló Vízfő-tanösvényen. Kínálunk még egészséges és bio-portékákat is, amelyekből évről évre szélesedik a választék. Az egykori molnárház ma az Orfűi Kézműves Egyesület alkotó-és kiállítóhelye. A Malommúzeum így sokszor kézműves táborok, foglalkozások helyszíne is. A fentiekről részletesebben az egyes menü pontok alatt olvashat. Amennyiben kérdése van, ne habozzon felkeresni bennünket elérhetőségeinken.

Patcai Alkotóház

Patca

Népi kismesterségek oktatása kézműves foglalkozások keretében: bőrműves, nemez, mézeskalács, szálas anyag: szalma, gyékény, csuhé, viseletesbaba, népi gyöngy, népi játék, kemencés finomság, falusi élet bemutatása.




Leíratkozás