MEGKÖZELÍTÉS
Salgótarján elérhető vasúton és autóbusszal.

1. nap:
ÚTVONAL

A Karancs-Medves vidék két legszebb bazaltkúpja, Nagy-Salgó és Boszorkány-kő Útvonal: Salgótarján kemping – Tatárárok – Salgópuszta – Salgó-nyereg – Boszorkánykő– Salgóvár – Salgóbánya.
Táv: 7 km Szint: 350 m, 2,5 óra Jelzés: ( )

NEHÉZSÉGI FOK
Mindenkinek ajánljuk, bármely évszakban.

LÁTNIVALÓK
A túra kiindulópontja Salgótarján kemping, a város központjából több helyi járati autóbusszal (6-os, 36-os, 46-os, 63-as) is elérhető. A Boszorkány-kő (571 m) bazaltkúpját körbejáró geológiai tanösvény a bazaltvulkanizmus különböző mozzanatainak megkövült emlékeit mutatja be. A cukorsüveg alakú, csúcsán várrommal megkoronázott Nagy-Salgó érdekes fekvéséért, könnyű megközelíthetőségéért és minden irányban szabad körképet nyújtó, csodálatos kilátásáért a turisták, kirándulók egyik legkedveltebb célpontja. 1845. június 11-én érkezett ide Petőfi Sándor. Az utókor a látogatás tényét és dátumát márványtáblába véste, melyet a vár alatti sziklafalon helyeztek el. Salgóbánya központjától 200 méterre található az „Erdészház”, amely egy kis múzeum. Salgóbányáról minden egész órakor helyi járati autóbusz (11B) indul Salgótarján központjába.

2. nap: Irány a „Palóc Olimposz” és a Margit-kápolna (Karancs).
ÚTVONAL
Salgótarján Tóstrand – Kercsegi leágazó (Balra a jelzésen 300 m kitérővel a Nagy- Kercseget kereshetjük fel, ahol a magányos öreg tölgy, juhar és egyéb fákkal ékesített tisztáson számos tűzrakó helyet találunk.) – Kőbánya – Karancs-nyereg – Kápolna-hegy – (Karancs-nyereg) – Karancs-csúcs – Kis-Karancs – Somoskőújfalu.
Táv: 12 km Szint: 550 m, 3,5 óra Jelzés: ( )

NEHÉZSÉGI FOK
Elsősorban némi túrázási gyakorlattal rendelkezőknek ajánljuk.

LÁTNIVALÓK
A Karancs-nyeregtől 350 méternyire lévő Kápolna-hegyen találjuk a Margit-kápolnát. A szépen felújított kápolna valószínűleg a XIV. sz.-ban épült, a vesztes Muhi csata után a környék erdeiben menedéket találó IV. Béla leánya, Szent Margit tiszteletére ( ). A környezete fölé dómszerűen emelkedő Karancs csúcsa (729 m) gyakran pipál, vagy párába, ködbe burkolódzva látszik a palócok lakta vidék szinte minden szegletéből. Minden bizonnyal ezzel érdemelte ki a „Palóc Olimposz” megtisztelő elnevezést. A csúcson lévő 24 m magas kilátótoronyból lenyűgöző körpanoráma nyílik a környező tájra. Somoskőújfaluból a minden óra 10 perckor közlekedő 11B jelű helyi járatú autóbusszal visszatérhetünk Salgótarjánba.

3. nap:
Eresztvényből a somoskői várba, az európai hírű bazaltzuhataghoz és tovább a Szlovákia területén lévő tanösvényen.

ÚTVONAL
Eresztvény – Somoskő (Petőfi-kunyhó) – Somoskő vára – Tanösvény – Krúdy-forrás – Bukovinka (Bikkrét) –Somoskőújfalu. Táv: 10 km Szint: 80 m, 4 óra 

NEHÉZSÉGI FOK
Mindenkinek egész évben ajánljuk, az emelkedőt alig tartalmazó könnyű túrát.

LÁTNIVALÓK
Somoskőnél a vár tövénél lévő Petőfi-emlékparkban meg- tekinthetjük a felújított Petőfikunyhót, amely a költő 1845. június 12-i látogatásának állít emléket. A Szlovákia területén álló vár bejárása után a jelzéseket követve indulhatunk tovább az ugyancsak szlovák területen lévő többi látnivaló felkeresésére, melyek egy 1,5 km-nyi távolságú tanösvény mentén találhatók. (A 9 m magasságú, öt- és hatszögű oszlopokból álló európai hírű bazaltzuhatag és a kőtenger, a Sátormegi-patak völgyében a Krúdy-forrás.) Útközben két nyelvű információs táblákról ismerhetjük meg a vidék növény- és állatvilágát, geológiai érdekességeit. Bukovinka (Bikkrét) településtől a somoskőújfalui határátkelőhely mindössze 1,5 kilométernyire található. Közben betérhetünk a szlovák ételféleségeket kínáló ismalom étterembe. Somoskőújfalu központjából minden óra 5 perckor helyi járati autóbusz közlekedik Salgótarjánba.

4. nap:
A Karancs-Medves vidék egyik gyöngyszemének, a Szilvás-kőnek a felfedezése után Európa legnagyobb bazaltfennsíkján át Salgóbányára jutunk.
ÚTVONAL
Rónabánya – Szilvás-kő – Rónabánya – Medves-fennsík – Salgóbánya.
Táv: a Szilvás-kő körbejárásával együtt 9 km Szint: 260 m, 3 óra 

NEHÉZSÉGI FOK
A túra teljesítése nem igényel nagy túrázói gyakorlatot, bármely évszakban teljesíthető.

LÁTNIVALÓK
Túránk kiindulópontja Rónabánya település, mely személygépkocsival vagy a Cered, Zabar felé közlekedő autóbuszjárattal Salgótarjánból érhető el. Rónabánya település még a mai, elöregedő állapotában is megérdemel egy sétát. Mindössze három utcájában aránylag jó állapotban sorakoznak az igen jellegzetes, pincés, kis udvaros, konyhakertes bányászlakások. A Karancs-Medves vidék egyik legszebb része a Szilvás-kő és környéke. A régebbi kőbányászatnak köszönhetően nem mindennapi előfordulású bazaltvulkáni képződ ményekkel ismerkedhetünk meg, és más vulkáni vidékeken ismeretlen mély szikla hasadékokba is több helyen betekinthetünk. A Bagó-kő a legjellegzetesebb geológiai érdekesség, hogy a függőleges bazaltoszlopokra, mint támpillérekre merőlegesen halmozódnak a vízszintesen fekvő oszlopkötegek. A hegytető észak-keleti szélére érve váratlanul tárul elénk a megkapóan szép panoráma. A túra legmegragadóbb látványa a bazaltzuhatag, ahol az egymásra rétegződött oszlopsorok, kötegek halmaza és az egész sziklafal lenyűgöző méretei méltán vetekszenek a híres somoskői bazaltömlés szépségével. Mindezt a jelzésű Bányász körútról leágazó, és jelzésű, igen jól kiépített, tanösvényszerű, 3 km hosszúságú turistaúton járhatjuk körbe. Rónabányára visszatérve túránkat a jelzéseket követve folytatjuk, és 2 kilométert megtéve megérkezünk az Európa legnagyobb bazaltfennsíkjaként számon tartott Medves- fennsík keleti peremére. Innen a és jelzések fonódásán 20 percnyi gyaloglással Salgóbányára jutunk. A fennsíkon gyalogolva csodálatos körpanoráma kínálkozik a szemlélődésre. A tágas legelőkön találkozhatunk szabadon legelésző tehéncsordával, s időnként egy-egy juhnyájjal is. Salgóbányáról minden egész órakor helyi járatú autóbusz (11B) indul Salgótarján központjába.

Aktív turizmus

Szentkúti remete barlangok   |  
és között
Mátraverebély-Szentkút Salgótarjántól délre 20 km-re található. A 21-es sz. főútról Mátraverebély községnél kell letérni, ahonnan 5 km-es bekötőút visz Szentkút völgyébe. Szentkút a Mátra északnyugati lábánál, Pásztó és Salgótartján között helyezkedik el. A településen található Szűz Mária kegyhely Magyarország egyik legfontosabb vallási zarándokhelye, melyet napjainkban évente 200 ezernél is több hívő keres fel. A hagyomány szerint 1091-92-ben Szent László király ellenségei elől menekült, mikor egy szakadék fölé ért. Innen reménytelen volt a továbbjutás, de lovával ugratott egyet, és ekkor fakadt itt az első forrás. A forrás vizének gyógyító hatásához már a középkorban is legendák fűződtek. 1210-ben a zarándokok sokasága miatt templomot építettek Mátraverebély faluban, ahonnan körmenetben vonultak a Szentkút völgyben lévő forráshoz. 1258-ban ennek a templomnak már búcsú kiváltsága volt. A zarándokhely az 1400-as évektől a legnagyobb búcsújáróhelyeknek adott búcsúkiváltságokkal rendelkezett. 1700-ban XI. Kelemen pápa kivizsgáltatott néhány Szentkúton történt csodás gyógyulást és azok valódiságát elfogadta. A szentkúti barlangokban, a mai kegytemplom fölötti hegyoldalon a XIII. századtól éltek remeték. Az utolsó szentkúti remete, Dobát Jozafát 1767-ben halt meg. A kegyhelyet hosszú időn át ciszterci szerzetesek látták el, a török idők óta azonban a ferencesek is részt vettek a búcsúscsoportok vezetésében, lelkipásztori szolgálatukban. 1772-től már ők a szentkúti kolostor lakói, végleges letelepedésükre azonban csak a 19. században került sor. A zarándokhely fejlődésének 1948 után a kommunista diktatúra vetett véget. 1950-ben a helyi pártvezetés elűzte a ferences szerzeteseket, valamint államosította és szociális otthonná alakította a kolostort. A ferencesek csak 1989-ben tértek vissza a zarándokhelyre. Ekkor újult meg a templomkülső, és sikerült visszavásárolni egykori földjeiket. A 90-es évek elejétől fogva fokozatosan megerősödött a gyalogos zarándoklatok hagyománya. Augusztus 15-20-a között a Ferences Ifjúsági Zarándoklaton 200-250 fiatal zarándokol imádkozva közel 150 km-t. 2006-ban, a Nagyboldogasszony búcsún Erdő Péter bíboros, prímás búcsújáróhelyünket, mint Magyarország legjelentősebb búcsújáróhelyét Nemzeti Kegyhellyé nyilvánította. Főbúcsúja a Nagyboldogasszony ünnepéhez legközelebb eső vasárnapon van.

Természeti értékek | Ökoturizmus

Veterán Jármű Kiállítás   |  
2016. május 7. és 2065. május 7. között
Amerikai oldtimer járművek, keleti-nyugati veterán autócsodák, antik motorkerékpárok

Kulturális örökség

Varsányi Falumúzeum   |  
és között
A Falumúzeum a Dózsa György út 24. sz. alatt található. Az ó-faluban régi építészeti stílust tükröző paraszt házak állnak, ezek egyikében került kialakításra a Falumúzeum. Ez az épület egyedül álló, nincs több ilyen elrendezésben a településünkön Az épület 1895-ben épült, utolsó tulajdonosa, Szép Erzsébet (Bözsi néni) 1997-ben Varsány Község Önkormányzatának ajándékozta. Az önkormányzat vállalta az épület karbantartását és 2000. évben felújította.
Az állandó kiállítás bemutatja az itt lakó emberek életmódját, használati tárgyait, szokásait. A berendezés nagy része Bözsi néni hagyatéka, de a településen élők adományaival is bővült.
 
Sok szeretettel várjuk látogatóinkat.
 
Előzetes bejelentkezés: 06 32 387 549 vagy 06 70 932 4423
Hírlevél

Szeretne folyamatosan értesülni a szálláshelyek aktuális ajánlatairól, akciókról, programokról? Iratkozzon fel hetente megjelenő ingyenes Hírlevelünkre és számos szezonális, valamint egyéb ajánlat közül válogathat!