MEGKÖZELÍTÉS
Kerékpárral a mellékutakon, gépkocsival az M3-as autópályán a füzesabonyi leágazásig, majd a 33-as főúton Besenyőtelekig, onnan Kömlő érintésével Kiskörére. Vagy a 4-es főútról Fegyverneknél letérve a 34-es főúton Kunhegyesig, majd Abádszalókon keresztül Kiskörére. Tömegközlekedéssel: Kisújszállás–Kálkápolna vasútvonalon, vagy Budapestről, Egerből és Gyöngyösről közvetlen buszjáratokkal.

ÚTVONAL
1. nap: Kisköréről elindulva, Pusztataksony felé közúton, a Tisza híd előtt jobbra a Tisza- gáton. Pélyi Madárrezervátum (madármegfigyelés túravezetővel, tel.: 30/239-5544) Hanyi ér gátján Pély–Tarnaszentmiklós közúton – Tarnaszentmiklós Struccfarm (tel.: 20/353-0762) – Kisköre Vízügyi bemutatóterem 3 D-s Tisza-tavi terepasztal, működő erőműmakett – Tisza-tó Élővilága kiállítás (tel.: 36/358-200) – Tiszanána– Dinnyéshát pihenőhely, Tiszanána falusi porta háziszárnyasokkal – Sarud pusztai madármegfigyelő hely – Sarudi bagolytanya érintése – Tündérrózsa kikötő Sarud (madármegfigyelő csónaktúrák, tel.: 20/969-0037) – Újlőrincfalva tóparti madármegfigyelő torony – Tisza-gáton Poroszlóig, Tisza-tavi Vízi Sétány 1500 méteres gyalogtúra dongaúton három madárvárta garantált idegenvezetéssel (tel.: 30/466-3300), Poroszlón további kikötők madármegfigyelő csónaktúrák kiindulópontjai.

2. nap: Hajtó úton Tepélypuszta Hotel Fauna (tel.: 36/441-715) – Besenyőtelek – Kömlő közút – Kisköre

Táv: 80+50 km, szintemelkedés minimális, sík terepen halad a túra

NEHÉZSÉGI FOK
A túra közepesen nehéz hobbiszinten kerékpározók korosztálytól függetlenül teljesíthetik. Ajánlott évszak: tavasz–nyár– ősz (június 15-től járható a második napi program).

Aktív turizmus

Pusztatorony   |  
és között

Fegyvernek s egyben Jász-Nagykun-Szolnok megye egyik legrégebbi műemléke a gótikus stílusban 1480 körül épült Pusztatorony, más néven Csonkatorony. Első leírását Ipolyi Arnold, a magyar műemlékkutatás egyik megalapozója hagyta ránk 1868-ból. A téglából és kőből faragott négyzetes alapú torony megmaradt kétharmad része mintegy 16 méterre magasodik ki a jelenlegi környezetéből, a valaha hozzá csatlakozó templom egyhajós, íves záródású, 24 méter hosszú és 12 méter széles építmény volt. A torony rézsút álló magas támpillérei közül csak a délnyugatit kellett 1961-ben faragott kövekkel kiegészíteni. 1872-ben rajz is készült a torony akkori állapotáról, amely szerint a torony alacsony, gúla alakú tetőzete zsindellyel volt fedve. Ekkor még láthatóak voltak a középkori templom alapfalai és a homlokzat elé ugró torony. Régészeti feltárását nem teszi lehetővé a körülötte elterülő temető. Fegyvernek területe már a bronzkorban is lakott volt, a régészeti ásatások során a szapárfalui részen és Szakáll-pusztán találtak erre utaló tárgyakat, a belterületen pedig vaskori és szarmata leletek kerültek elõ a föld mélyébõl. A nagyközség nevének eredete egészen az Árpád-korig nyúlik vissza. Az ősi település (mezőváros) a török idők alatt elnéptelenedett. A XVIII. században újra benépesült, majd 1846 körül indult meg mai arculatának kialakulása. A torony aljában az előcsarnok faragott kőkapuzata szemlélhető meg, az emeleten pedig a gótikus ablakok kőkeretei. A torony a megye egyik legrégebbi építészeti emléke.

Természeti értékek | Ökoturizmus

Veterán Jármű Kiállítás   |  
2016. május 7. és 2065. május 7. között
Amerikai oldtimer járművek, keleti-nyugati veterán autócsodák, antik motorkerékpárok

Kulturális örökség

A Karancs-Medves vidék bányamúzeuma   |  
2018. december 19. és 2017. január 1. között
Számos településen találhatunk a szénbányászat múltját idéző emlékműveket, emlékhelyeket, a bányásztelepülések épületegyüttesei, relikviái, bányászrendezvények, hagyományőrző csoportok hűen őrzik virágzó nehézipari múltunk emlékét. Kiemelkedő jelentőséggel bír a Nógrádi Történeti Múzeum Bányászati Kiállítóhelye, ahol a bányajárás élményében részesülhetünk. Hazánk első, természetes földalatti bányamúzeumának mintegy 280 méter hosszú vágatrendszerében a látogató teljes áttekintést nyerhet egy bányáról s annak műszaki berendezéseiről a működő muzeális gépek, a frontfejtés hangjai, az egyes munkafázisok megtekintése, a bányászok és bányalovak viaszfiguráinak segítségével.

Magyarország első, föld alatti bányamúzeuma 1965-ben nyílt meg az egykori József lejtős akna (1937-1951) épségben lévő, eredeti állapotában meghagyott vágatrendszerében.

A bejárat előtt kialakított emlékpark a bányaszerencsétlenség során elhunyt nógrádi bányászoknak állít emléket.

1985-től a bányakolónia épületében a „Szénbányászat Nógrád megyében a kezdetektől 1946-ig” címmel látható kiállítás.

A földalatti és külszíni szállítás mozdonyai, csilléi és szállítóeszközei, földalatti biztosító berendezések láthatók a külszíni skanzenben 1986 óta. 

www.salgotarjan-turizmus.hu
Hírlevél

Szeretne folyamatosan értesülni a szálláshelyek aktuális ajánlatairól, akciókról, programokról? Iratkozzon fel hetente megjelenő ingyenes Hírlevelünkre és számos szezonális, valamint egyéb ajánlat közül válogathat!