1970-ben alakult meg honismereti szakkörünk 10 taggal. A honismereti, helytörténeti munkának köszönhetően településünkről 1981-re a népi kismesterségekhez kapcsolódó tárgyakból több mint 2000 db gyűjtött össze a honismereti szakkör tagsága. Ezek leltározásra kerültek és az akkori Nagyközségi Tanács a szakkör rendelkezésére bocsájtotta a régi II. sz. óvoda romos épületét, melyet a tagság társadalmi munkában felújított és elhelyezte az összegyűjtött tárgyakat.
Az első – a legnagyobb – teremben találhatók a településen régebben használatos eszközök, főleg a háztartásban és mezőgazdaságban használatos tárgyak. Régi népviselet, kihaló kismesterségek régi eszközei: cukrász, cipész, kőműves mesterek. A sokféle ruhanemű bizonyítja településünk lakosságának viseletét. E teremben található a település régészetei leletei is. Itt található Mikovinyi Sámuel 1739-ben, a Jászságról kézzel készített térképe, valamint a települést 1818-ban várossá nyilvánító oklevél másolata is.
A második teremben Csete Balázs emlékei láthatók: festményei, tus és ceruza rajzai, valamit az általa összegyűjtött, lerajzolt és elkészített régi jászkiséri gyermekjátékok. Itt látható tanítványa néhai Kocsis László festőművész 5 munkája is.
A harmadik helyiségben régi írásos emlékek, a községünk eredeti címerei, térképek, olajfestmények. Itt látható az 1918-ban alakult Dalárda emlékzászlója, valamint II. Rákóczi Ferenc 1710-ben Jászkisérről küldött levelének másolata is.
A negyedik helyiség az 1920-30-as évek régi jászkiséri szokás szerint berendezett jómódú református szobát idézi fel, annak bútoraival, fényképeivel. Itt található annak a levélnek a hiteles másolata, melyet a néhai Gulyás István hites ügyvéd írt 1867-ben a Torinóba emigrált Kossuth Lajosnak. Kossuth nemcsak válaszolt e levélre, hanem egy őt ábrázoló festménnyel is kedveskedett a levél írójának. Gulyás István hites ügyvéd és feleségének fényképe szintén itt látható.
Az ötödik helyiség a gazdag református szobához igazodó konyhát mutatja be, ehhez illő bútorokkal és edényekkel. A hatodik helyiségben a reformátusok által megbecsült öreg szülők szobai berendezései láthatók: szekrény, sublót, ágy, kanapé.
Az udvar hátsó területén található az 1995-ben kialakított "Jász-porta" néven elnevezett együttes, a volt cselédlakásból kialakítva. A fő épületet ugyanis a gazda házához tartozó cselédház berendezése követte: így a szoba, konyha, kiskonyha és a kamra. Ezen helyiségekben találhatók régi edények, kályhák, szép szekrények, asztalok, és egyéb háztartásban használatos eszközök. A szoba berendezésénél követtük, településünk kettős vallású jellegét: félig református, félig katolikus módon rendeztük be azt. Az épülethez tartozik két kocsi elhelyezésére szolgáló kocsiszín, abban szekér, szüreti felszerelés, mosás eszközei és egyéb mezőgazdasági tárgyak kerültek elhelyezésre.
A "Jász-portához" mezőgazdasági eszköztároló tartozik, ahol szekerek, ekék, boronák, heti piac és országos vásárokra állatokat szállító eszközök láthatók. Ezen kívül református és katolikus temetkezési jelképek: kopjafák, fejfák, keresztek találhatók. A portán még disznóól, gémeskút és galambdúc is megtekinthető.
Mindezt a 600 négyzetméteres emlékpark egészíti ki. Itt látható a régi Trianon előtti Magyarország és benne a mai Magyarország térképe, amit Pilisjászfaluból hozott mészkőből alakítottunk ki. Hazánk legrégibb emlékeinek kopjafák csoportjával tisztelgünk. Kopjafát állítottunk a honfoglalás 1100 éves évfordulójára, a magyar oktatás 1000. évére Árpád fejedelemnek, Szent István és Szent László királyunknak, s nem utolsó sorban IV. Béla királyunknak, aki 1239-ben megengedte a „Jászoknak-Kunoknak” a letelepedését. Kikötése volt, hogy szakítsanak régi életmódjukkal, legyenek e hazának hű fiai és leányai. A kopjafa gyűjteményt a 7 törzs kopjafája öleli át - Nyék, Megyer, Kürt – Gyarmat, Tartján, Jenő, Kér, Keszi - akik a honfoglalás hősei voltak.
A Csete Balázs Helytörténeti Gyűjtemény tevékenységét hangulatos népi játékkészítő foglalkozások, szalonnasütési lehetőség és alkalmi kiállítások egészíti ki.
Az intézmény 1998-ban megkapta a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumától a „Működési engedélyét”. 2001-ben a gazdag gyűjtemény tovább bővült. A lelkes gyűjtő munkának és az adományozók nagylelkűségének köszönhetően a gyűjtemény „Borházzal, Kovácsműhellyel és szabadtéri Kemencével bővült”. 2002-ben ünnepelte a gyűjteményünk létrehozásának 20 éves évfordulóját. Ebből az alkalomból „EMLÉKTÁBLÁT” helyeztünk el a gyűjtemény falán létrehozóiról.
