Túra hossza: 106 km
Nehézsége: Nehéz
Terep: Dombvidék
Szintemelkedés: 1105 m
Tájegység: Heves-Borsodi dombság

A kerékpártúrát Egerbaktáról indítjuk az Egri út-Siroki út-Bátori út kereszteződéséből. Baktát a 24-es úton hagyjuk el és Sirokra tekerünk. Itt elhagyjuk a főutat és Pétervásárára tekerünk Terpesen át. Pétervásárán keresztezzük a 23-as utat és Szederkénypusztáig, Erdőkövesd és Istenmezeje településeken hajtunk át. Nógrád megyébe átérve egy falut látogatunk meg, Zabart, melyet elhagyva Borsod-Abaúj-Zemplén megyében találjuk magunkat. Ózd városáig Domaháza, Hangony és Szentsimon településeken karikázunk át. Ózdtól Szúcsig a 25-ös úton tekerünk tovább Arló, Járdánháza, Borsodnádasd, Szentdomonkos, Tarnalelesz falvakat érintve. Szúcsnál elhagyjuk a főutat és Egerbaktára tekerünk Egerbocs és Bátor érintésével.

További információ: 
http://www.holkerekparozzak.hu/heves-megye/heves-borsodi-dombsag-kerekpartura

Aktív turizmus

Gótikus székesegyház   |  
és között

A Szent István által 1004 körül alapított egri egyházmegye első székesegyházát a Várdombon, a püspöki palota közelében emelték. A lerombolt templomnak csak alapfalai maradtak meg; ezek a Dobó István Vármúzeum romkertjében tekinthetők meg. A székesegyház elődje egy 11. századi, román stílusú rotunda volt, aminek makettje a vártörténeti kiállításon látható. A kis körtemplom falait sárba rakott kőből építették; keleti végét kis, patkó alakú szentély zárta le.

A háromhajós, eredetileg román stílusú székesegyházat feltehetően szent László király idején, a 11. század végén építették. A templomot szent János evangélista tiszteletére szentelték fel, és ezért a 14. századi krónikák a várat is szent János evangélista váraként említik.

A templomot a tatárok lerombolták; a 13. század második felében kibővítve, késő román stílusban építették újjá.

A székesegyházat a 14. században immár gótikus stílusban bővítették tovább, majd a 15. században egy új, hatalmas, háromhajós székesegyház építésébe is belekezdtek, ennek azonban csak a keleti része készült el. (Ha az egészet felépítették volna, Európa egyik legnagyobb és legdíszesebb temploma lehetett volna.)

A feliből-harmadából elkészült székesegyház már álló szentélyfalaiból alakították ki 1537 és 1548 között, a vár Alessandro Vedani vezette átépítésekor a hatalmas Szentély-bástyát.

A 11. század végéről fennmaradt töredékek közül többet is bemutatnak a Dobó István Vármúzeum vártörténeti állandó kiállításán:

-  furatos, rozettás, palmettákkal díszített, faragott oszlopfej (kora középkori kőfaragó művészetünk egyik legszebb emléke);

-    figurális részletek az egyik bejárat íves timpanonjában stb.

A késő román bővítés idejéből is több díszes töredéket tártak fel; közülük kiemelkedik az 1300(?) táján, bükki fehér mészkőből készült faragvány. Ennek növényi ornamensei között a görög-római mitológiából ismert, a középkoban azonban ritkán ábrázolt, szőlőt szedő faun figurája is feltűnik. Valószínűleg az 1420-as években készült alexandriai szent Katalin arannyal, kékkel és pirossal festett, gazdagon redőzött ruhájú, fej nélkül is felemelően szép szobra — a a 4. században mártírhalált halt királylány a középkor egyik legnépszerűbb női szentje volt.

Természeti értékek | Ökoturizmus

Veterán Jármű Kiállítás   |  
2016. május 7. és 2065. május 7. között
Amerikai oldtimer járművek, keleti-nyugati veterán autócsodák, antik motorkerékpárok

Kulturális örökség

A Karancs-Medves vidék bányamúzeuma   |  
2018. szeptember 22. és 2017. január 1. között
Számos településen találhatunk a szénbányászat múltját idéző emlékműveket, emlékhelyeket, a bányásztelepülések épületegyüttesei, relikviái, bányászrendezvények, hagyományőrző csoportok hűen őrzik virágzó nehézipari múltunk emlékét. Kiemelkedő jelentőséggel bír a Nógrádi Történeti Múzeum Bányászati Kiállítóhelye, ahol a bányajárás élményében részesülhetünk. Hazánk első, természetes földalatti bányamúzeumának mintegy 280 méter hosszú vágatrendszerében a látogató teljes áttekintést nyerhet egy bányáról s annak műszaki berendezéseiről a működő muzeális gépek, a frontfejtés hangjai, az egyes munkafázisok megtekintése, a bányászok és bányalovak viaszfiguráinak segítségével.

Magyarország első, föld alatti bányamúzeuma 1965-ben nyílt meg az egykori József lejtős akna (1937-1951) épségben lévő, eredeti állapotában meghagyott vágatrendszerében.

A bejárat előtt kialakított emlékpark a bányaszerencsétlenség során elhunyt nógrádi bányászoknak állít emléket.

1985-től a bányakolónia épületében a „Szénbányászat Nógrád megyében a kezdetektől 1946-ig” címmel látható kiállítás.

A földalatti és külszíni szállítás mozdonyai, csilléi és szállítóeszközei, földalatti biztosító berendezések láthatók a külszíni skanzenben 1986 óta. 

www.salgotarjan-turizmus.hu
Hírlevél

Szeretne folyamatosan értesülni a szálláshelyek aktuális ajánlatairól, akciókról, programokról? Iratkozzon fel hetente megjelenő ingyenes Hírlevelünkre és számos szezonális, valamint egyéb ajánlat közül válogathat!