Budapest-Soroksár-Tököli reptér kerékpártúra

Információk
Értékelések

Budapest-Soroksár-Tököli reptér kerékpártúra | Túraútvonalak

Kattintson a képre a galéria megtekintéséhez.

Túra hossza: 36 km
Nehézsége: Közepesen könnyű
Terep: Síkvidék
Szintemelkedés: 54 m
Tájegység: Csepel-sziget és Pesti-félmedence

A kerékpártúrát Budapesten a Soroksár felső HÉV megállóból indítjuk. A Grassalkovich úton néhány métert tekerünk a HÉV menetirányába a járdán, majd balra fordulunk a Dobó útra és a következő kereszteződésnél jobbra a Felső Duna sorra. A Meder utcánál jobbra fordulunk és a Molnár-szigetcsücskétől komppal átkelünk a Dunán Csepelre. Az M0-s hídig követjük a Dunát lefelé. Ott jobbra fordulunk és Lakihegyig az autópálya melletti utakon haladunk. Érintjük a Kavicsos-tavat, áthaladunk a Csepeli úton, ami egy az autópályára felhajtó csomópont. Lakihegyről Halásztelekre tekerünk, ahol a Malonyai kastélyt érdemes megnézni. Halászteleket elhagyva a Tököli Repülőtér kerítése mellett haladunk Szigethalom határáig. A településen áthaladva átkelünk a Dunán és balra fordulva Taksonyra érünk. A következő település Dunaharaszti. A vasútállomásig a Főúton haladunk, onnan pedig a Duna parton a Horgászparton és a Felső Duna soron a kiindulási pontra érünk.

További információ: http://www.holkerekparozzak.hu/budapest/budapest-soroksar-tokoli-repter-kerekpartura

Aktív turizmus

Ócsai prépostság |

Ócsa

és között

Ócsai prépostság a fennmaradt okiratok szerint már 1234 előtt fennállt, ekkor Jászó, a későbbi monostorjegyzék szerint pedig Váradelőhegy filiája volt. Az Ócsai Boldogságos Szűz Mária premontrei prépostság saját filiája Körösmonostora és Gédermonostora volt. Egy 1454-ben kelt oklevélben elöljáróját apátnak nevezték. 1516-ban a nagykáptalan nevét nem említette a kijelölt 21 magyar prépostság között. 1541-ben a törökök pusztították. Királyi alapítású monostorok közé tartozó ócsai premontrei prépostság temploma középkori templomépítészetünk jelentős és egyik legépebben megmaradt emléke. A szentélyében feltárt freskóegyüttes Árpád-kori falfestészetünk egyik kiemelkedő alkotása. Az ócsai premontrei prépostságot feltehetőleg II. András alapította, így valamikor 1210-1235 között létesülhetett. A Boldogságos Szűz Mária tiszteletére szentelt, román stílusban épült temploma a rend előírásainak megfelelően a plébániatemplom szerepét is betöltötte. A tatárjárás hatalmas pusztításokat okozott az épületben, melyet a IV. Béla által visszatelepített premontreiek építették újjá, kora gótikus stílusban. A templomra stílusában nagy hatással volt az esztergomi királyi kápolna. Háromhajós, keresztházas bazilika, nyugati oldalán két toronnyal. A főhajó nagy, a mellékhajók kisebb szentélyekben végződnek, belül félköríves, kívül sokszögű záródással. Nyugat felé mindkét oldalon egy-egy sekrestye csatlakozik a keresztházhoz. A templom falait áttörő keskeny ablakok román stílusúak. Az épületen a párkányok alatt hol gótikus, hol román ívsor húzódik végig. A párkányokon időként állat- és emberfejek tűnnek fel. A hajók és a keresztház síkmennyezettel, a szentélyek bordás keresztboltozattal fedettek. A pillérkötegek díszes bimbós és levélornamentikái, valamint állatalakos fejezetei eredetileg festettek voltak. A templomba való bejárás az északi és a déli mellékhajókba nyíló kapukon keresztül biztosított. A templom északnyugati végénél állt a mára már teljesen elpusztult kolostor, amely különálló, keskeny körítőfallal kapcsolódó, egyszárnyú, feltehetően emeletes épület volt. Temploma a 13. század eleje körül épült. 1560-ban a reformátusok vették birtokba és máig ők használják. A 3 hajós román kori műemlék templom nyugati oldalán két torony áll. Keresztboltozatos szentélye a nyolcszög három oldalával zárul, kereszthajóiból egy-egy kápolna nyílik. A főhajót váltakozó, köteg- és nyolcszögű pillérek választják el a mellékhajóktól. Bélletes kapui az északi és a déli oldalon nyílnak. A templom falain a 13. századból való freskórészletek találhatók. A templom északi oldalán épült kolostorból mára már semmi sem maradt.

részletek

Budavidék Zöldút

Páty

Budapest központjától alig 30 km-re található a Zsámbéki-medence, amely földrajzi kistájként a Békás-patak vízgyűjtőjéhez tartozó települések területét foglalja magában: Biatorbágy, Budajenő, Herceghalom, Etyek, Páty, Perbál, Telki, Tinnye, Tök, Zsámbék. A kapcsolódó táji-természeti értékek miatt e tájhoz szervesen illeszkedik Budakeszi és Nagykovácsi területe, így ezt a 12 települést nevezhetjük mi együtt Budavidéknek. E táj peremén az erdő borította Budai-hegység és a Gerecse, valamint az erdős-szőlős Etyeki-dombság vonulatai sorakoznak. A medence belseje kisvízfolyásokkal tagolt enyhén hullámzó síkság, melynek nagy részét az évszázados mezőgazdasági hagyományokat jelző búza-, kukorica-, napraforgótáblák borítják. Természeti értékeink közül kiemelkedik az egykori bőségesebb vízellátásra utaló Gurgyal- Disznólápa - Sasfészek-tó - Biai-tó ökológiai folyosó. A Budakeszihez, Nagykovácsihoz és Telkihez tartozó erdők a Duna-Ipoly Nemzeti Park Budai Tájegységhez tartoznak, és vannak helyi védettségű természeti területeink is. Legrégebbi védett műemlékeink közül országosan ismert a 12.századi premontrei templom- és kolostorrom Zsámbékon. Kistájunkon még számos műemléki épület található, valamint számos nem védett táji-természeti-kulturális emlék, melyeket egyedi tájértékként tartunk számon. Értékeinket a térségünkben közel 20 éve tevékenykedő civilszervezeteink feltárták, és azokat folyamatosan ismertetik a helyi lakossággal tájismertető táborok, kulturális rendezvények, szabadtéri programok alkalmával. A lehetséges gyalogos, kerékpáros, lovas útvonalak kialakításának lehetőségét több szakmai tanulmány elkészíttetésével vizsgáltuk. Értékeink további védelmére, ismertté tételére, és egy nem motoros úthálózatra való felfűzésére kitűnő lehetőséget jelent a csatlakozás a nemzetközi tapasztalatokkal is rendelkező, magyarországi Ökotárs Alapítvány Zöldút programjához. 2007. április 23-án a nagy múlttal rendelkező, környezet- és természetvédelemi, valamint közösségfejlesztő tevékenységet végző egyesületeink: a Zsámbéki Medence Tájvédelmi Egyesület, Biatorbágyi Tájvédő Kör Egyesület, Zsámbéki Medence Idegenforgalmi Egyesület, Zsámbéki Medence Életminőség Egyesület, és a Budakeszi Vadaspark összefogásával létrehoztuk a BudaVidék Zöldút Szövetséget, melyhez már az alapításkor számos itt élő magánszemély is csatlakozott. A lehetséges útvonalhálózat tervezése során a minimális környezeti terhelést jelentő megoldásokat kerestük, így a meglévő, kisforgalmú aszfaltos utak, erdészeti murvás utak, régi vasúti töltés, történelmi utak nyomvonalán lévő földutak, szekérutak alkothatják a megvalósítandó úthálózatot. Zöldút programunk megvalósítása jó hatással lehet térségünk helyi társadalmi fejlődésére, segítheti a könnyen elérhető egészséges életmód elterjedését, hozzájárulhat a turisztikai lehetőségek bővüléséhez, a helyi termékek megkedveléséhez. Munkánkat személyes találkozások, napirend alapján folyó műhelymunkák formájában végezzük, melyeket levelezőlistás kapcsolattartással egészítünk ki. A program sikeres megvalósítása érdekében fontosnak tartjuk a jó együttműködés kialakítását a helyi önkormányzatokkal, a településeinken dolgozó pedagógusokkal, és a zöldút program szemléletéhez közelálló szemléletű vállalkozókkal. Eddigi munkánk konkrét eredményei egy munkaközi térképvázlat, egy honlap, egy zöldutas megjelenés a Budakeszi Vadasparkban, és egy pozitív visszhangra talált tájékoztató megtartása térségünk polgármesterei és önkormányzati képviselői számára.

Forrás: Magyar Turizmus Zrt.
További ajánlatok: http://aktiv.itthon.hu/indulj-el-egy-uton

Budapest-Balaton kerékpártúra

Székesfehérvár

Túra hossza: 121 km
Nehézsége: Nehéz
Terep: Dombvidék
Összintemelkedés: 929 m

Kerékpártúránk Budapestről indul, jobban mondva Budáról, ahol az 1-es főút elválik az M1 és M7 autópályáktól. Utunk első szakaszán az 1-es fő úton vezet Budaörsön át Biatorbágyig. Itt kerékpárutat használhatjuk Pest és Budaörs között. Biatorbágyig viszont 6 km a főúton vezet. Következő szakaszunk másodrendű utakon halad Etyek és Alcsútboz településeken át. Alcsútboztól a 811-es úton tekerünk tovább Székesfehérvárig, Vértesacsa, Lovasberény, Csala községeken át. Fehérvártól Balatonakarattyáig ismét alacsony forgalmú utak következnek. Át bringázunk Sárszentmihály, Sárkeszi, Nádasdladány, Ősi, Berhida, Küngös, Csajág, Balatonfőkajár falvakon. Balatonakarattya és Balatonkenese közötti rövid utat a két összenőtt város kerékpárútjain átbicajozva tesszük meg. Így érkezünk el utunk végpontjához a vasúti állomáshoz.

További információ: http://www.holkerekparozzak.hu/balaton/budapest-balaton-kerekpartura

Dandár Gyógyfürdő

Budapest

A Dandár Gyógyfürdő mind külső, mind belső kivitelét tekintve kiváló iparművészeti alkotás. 3 különböző hőfokú gyógymedencével, szaunával és különféle orvosi-, valamint frissítő masszázsok is igénybe vehetők.

Természeti értékek | Ökoturizmus

Veterán Jármű Kiállítás |

Hajdúböszörmény

2016. május 7. és 2065. május 7. között

Amerikai oldtimer járművek, keleti-nyugati veterán autócsodák, antik motorkerékpárok

részletek

Csikós András

Üllő

A gazda, Csikós András Üllőn foglalkozik bio-tejtermékek el?állításával. A termékek megújuló energiával, kézzel, manufakturálisan készülnek és környezetbarát, visszaváltható csomagolásban kaphatók, ezzel is a ökológiai szempontokat hangsúlyozva. A gazdaság állatai szabadtartásban, természetes környezetben élnek, vegyszer és m?trágyamentes takarmányt esznek, ezáltal garantálható a termékek bio minősége. A gazdaság kínálatában tej, tejföl, joghurt, túró megtalálható, amelyeket rendelés útján lehet megvásárolni.

Duna-Ipoly Nemzeti Park

Kőszárhegy

A Duna-Ipoly Nemzeti Park területe a Pilis- a Visegrádi- és a Börzsöny-hegységeket, az Ipoly-völgy Hont és Balassagyarmat közötti szakaszát és a Szentendrei-sziget egyes területeit foglalja magában. A Nemzeti Park térségének egyedi sajátosságát a három nagy tájképi egység, a folyóvölgyek, a hegységek és a síkság találkozása adja. Ebből következik a terület nagyfokú változatossága, amely egyedülálló határainkon belül. A nemzeti park növényzetében a sokszínűség mellett az átmeneti jelleg emelhető ki. Ennek oka részben az alapkőzet változatossága, részben pedig a szubmediterrán és kontinentális klímahatárok találkozása. A Dunakanyar összekötő kapocsként szerepel a Dunántúli-középhegység és az Északi-középhegység flórája között. Sok faj illetve társulás itt éri el elterjedésének határát (pl. pirosló hunyor, nyúlfarkfüves bükkös). Az ártéri szintek jellegzetes növénytársulásaitól kezdve a homok pusztagyepeken keresztül, a közép- és magashegységi vegetáció több típusáig bezárólag rendkívül összetett a növényzet. A nemzeti park unikális botanikai értéke a magyarföldi husáng. Az Ipoly-völgy ártéri rétjeinek dekoratív növénye a réti iszalag. Az élőhelyek sokféleségének köszönhetően állatvilága is rendkívül összetett, sok ritka veszélyeztetett faj állománya él a térségben. A nemzeti park területén előforduló védett és fokozottan védett fajok száma meghaladja a 700-at. A nemzeti park állatvilágát tekintve a folyók különös értékeket rejtenek. A Dunakanyarban áttörő víz a felgyorsult folyással, kavicsos aljzattal ritka, endemikus csiga-fajok élőhelye. Előfordul a bödöncsiga és a rajzos csiga. A halfauna legértékesebb tagja a petényi márna szintén a folyóvizekhez kötődik. A száraz hegyi gyepeken a fűrészeslábú szöcske és az orosz sztyeppékre jellemző, nálunk reliktum jellegű réti sáska él.A kétéltű fauna az összes hazai fajt tartalmazza. Köztük különösen színpompás a Börzsöny nedves völgyaljain élő foltos szalamandra. A hüllők közül a pannon gyík a Pilisben és a Börzsönyben is előfordul. A nemzeti park területén sok az erdei énekes- és ragadozó madár, a folyók mentén vizi-, parti és gázlófajok egyedei figyelhetők meg. Kiemelkedő jelentőségű a kerecsensólyom, a parlagi sas és a kígyászölyv állomány. Költ a fekete gólya is. A Börzsöny idősebb erdeiben a fehérhátú fakopáncs állomány számottevő.A Duna vizén az északról érkező bukórécék nagy tömegben telelnek át. Időnként feltűnik egy réti sas amint a récékre vadászik. A barlangok, elhagyott bányajáratok népes denevér kolóniáknak adnak helyet. Több védett cickány és pelefaj él a területen, a nagytestű ragadozók közül a háborítatlan erdőkben időnként feltűnik a hiúz, a vizek mentén pedig a vidra.

Budai Arborétum

Budapest

Az Arborétum a Gellért-hegy déli lábánál terül el, a Villányi út – Szüret utca – Somlói út között. Területét a Ménesi út két, korban és jellegben elváló részre osztja: az Alsó és a Felső Kertre. A magasabban fekvő felső kertet 1893-94 telén kezdték telepíteni, így itt több, 100 évesnél is idősebb fa található. Legnagyobb látványossága a fák alá telepített (több mint 40.000) hagymás növény, főként nárcisz, tavaszi virágzása. Az alsó kert későbbi születésű - itt korábban a Kertészeti Tanintézet kísérteti telepe és üvegházai voltak -, telepítését a növények ökológiai igényeinek megfelelően végezték (a felső kertben rendszertani hovatartozásuk szerint ültették a fákat és bokrokat). Az alsó kert védett fekvése és kialakítása lehetővé teszi olyan melegigényes növények megmaradását is, mint pl.: a kínai kenderpálma, a japánnaspolya, az örökzöld liliomfa vagy a szobaarália. 3-6 méteres példányaik az épületek és támfalak védelmében, a szabadban takarás nélkül áttelelnek. Érdemes felkeresni az arborétumot a japán díszcseresznye-fajtagyűjtemény virágzásakor, vagy az orgona-fajtagyűjtemény nyílásakor, de igen szép az őszi lombszíneződés időszakában is. A 6 hektáros arborétum főként a kertészeti felsőoktatást szolgálja. A területén élő mintegy 1600 féle fa- és cserjefaj, -fajta, a 300 féle évelő dísznövény, a 250 féle hagymás növény, a 120-130 féle egynyári dísznövény, valamint a 600 taxonból álló növényházi gyűjtemény jelentős része a tájépítész és kertészmérnök hallgatók tananyagát képezi. Értékes az 500 taxont számláló tetőkerti télálló pozsgásgyűjtemény, valamint a két sziklakert és a kerti tó is figyelmet érdemel.

Nyakas-kő

Biatorbágy

A kiédesedő Pannon-tenger által formált sziklaalakzatok nemcsak a kistáj, hanem a tágabb régió leglátványosabb természeti szépségei közé tartoznak. Kiemelkedő a kilátás- és rálátásponti jelentősége, szép panoráma nyílik innen a Biai-tóra és Etyek felé. A Nyakas-kő és környéke két élőhelytípust foglal magába, amelyek többnyire együtt, egymás mellett fordulnak elő. Ez a kétféle élőhelytípus a sziklagyep és a sztyepplejtő. A sziklás felszínen képződő talajt az erózió folyamatosan elmossa. Ebben a külső erők, a szél és az eső segítik, melyek lehordják a vékony, nagy mészkő tartalmú talajréteget, a hosszan kígyózó sziklafal tetejéről. Így a növények kénytelenek voltak alkalmazkodni, ezekhez a nem éppen „kellemes” körülményekhez. Emiatt a szikla repedéseiből bújnak ki, az állandósult pionírtársulások, melyeknek fontos résztvevői a szélsőséges termőhelyeket elviselő pozsgás (kövirózsa) és a varjúháj fajok. Sárga kövirózsát, borsos- és fehér varjúhájat mi is találhatunk, ha túlmegyünk a Nyakas-kövön. A sziklafal felületén gazdag a zuzmó és moha flóra is. A fák alá menve, a terület eleinte meredeken, majd enyhén lejt. Ezen a területen már a sztyepplejtő jellemző, ami igen fajgazdag. Egész mezőket alkot az ékes vasvirág, és ha nagyon figyelmesen böngészi az ember a gyepet, nagy ezerjófüvet is találhat, amely egy illóolaj tartalmú mirigyes növény, levelei bőrneműek, érintésük bőrgyulladást okozhat. A lejtőn mezei iringó vagy más néven ördögszekér, hegyilen, terjőkekígyószisz, fehér mécsvirág, kakukkfű alkot réteket egy-egy kiemelkedő sziklafelszínnel tarkítva. Ahogy a lejtősztyepp talaja mélyül, a növényzet fokozatosan karsztbokor erdőbe megy át. Alantabb sajmeggy, galagonya, szeder és kökény alkot itt-ott áthatolhatatlan bozótot. A Nyakas-kő megtalálása nem okozhat különösebb gondot ugyanis meglehetősen kilóg az egyébként is sziklás környezetből. Biatorbágy felől gyalog, illetve kocsival a kicsivel délebbre található Sóskutimajor (volt TSZ épület) után lehet leparkolni. Másik lehetőség: Parkoló Biatorbágy és Sóskút között, a Füzes patak után, ahol az út jobbra kanyarodik. Gyalog a viadukttól indulva a piros jelzésen alig egy kilométer után a piros jel kettéválik, itt a jobb oldalin kell tovább haladni a Szili kápolna mellett. Majd további laza 3 kilométer után megérkezünk a Nyakas-kőhöz. A parkolóból délkeletre induló ösvényen hamarosan elérjük a piros jelzést, majd a Nyakas-követ. Ezután a sziklák tetején haladunk (Tétény-Sóskút fennsík nyugati sziklás széle), majd a "Százlépcsőnél" letérünk a jelzésről, és visszakanyarodunk a parkoló felé.

Kulturális örökség

Német Nemzetiségi Tájház Dunaharaszti |

Dunaharaszti

és között

A helyismereti gyűjteménynek otthont adó épület a falu egykor németek által lakott részén található, 1924-ben kezdték építeni. A tájház 2007 óta működik. Az 1940-es évek elejét idézi a lakóház berendezése, az istállóban a dunaharaszti németség történetét, kultúráját felelevenítő dokumentum- és fotókiállítással. 2009-ben első alkalommal magyarországi német intézményt, a dunaharaszti Német Nemzetiségi Tájházat választották az Év tájházának.

részletek

Brunszvik-kastély

Martonvásár

A martonvásári birtokot Brunszvik Antal 1758-tól bérelte, végleges tulajdonába 1770-ben került Moson vármegyei birtokáért cserébe. A grófi család martonvásári kastélyának felépítése ifjabb Brunszvik Antal nevéhez fűződik. Brunszvik - a Beniczkyek már korábban itt álló kúriájának helyén - 1784-85-ben építtette fel új rezidenciáját barokk stílusban. Ekkor kezdték el az angolpark létrehozását is az épület körül, mely azóta Magyarország egyik legszebb tájképi kertjévé vált. A kastély első átalakítása az 1820-as évek második felére tehető. Ekkor építettek emeletet az addig földszintes épületre, és a homlokzatokat klasszicista stílusúvá formálták át. Brunszvik Ferenc gróf értékes képgyűjteménye számára 1830 körül készült el a különálló képtárépület. A következő átépítés 1870 táján történt, ekkor Brunszvik Géza neogót stílusban alakíttatta át a kastélyt és a kiéptárat. A haladó szellemű grófi családnál élénk társadalmi élet folyt, Ludwig van Beethoven több alkalommal járt vendégségben Martonvásáron. Rajta kívül Erkel Ferenc, Mosonyi Mihály és Liszt Ferenc is élvezte a család vendégszeretetét a kastélyban. Beethoven több alkalommal vendégeskedett itt a múlt század első éveiben. Egyes vélemények szerint itt fejezte be a barátjának, Brunszvik Ferencnek dedikált híres Appasionata - szonátát. A gróf nővérei Teréz, és Jozefin a zeneköltő tehetséges tanítványai voltak. Levelek egész sora tanúskodik arról a szenvedélyes szerelemről, mely Beethovent az "Egyedüli Kedves"-hez, Brunszvik Jozefinhoz fűzte. A kastély-parkban a szigeten állították fel a zeneköltő halálának 100. évfordulóján Pásztor János: Beethoven szobrát. A Brunszvik grófok 1893-ban eladták a birtokukat Habsburg József főhercegnek, aki 1897-ben a sörgyáros Dréher családnak adta tovább az uradalmat. A II. világháborúban a kastély megsérült, majd az államosítás után az agráregyetem tangazdasága költözött ide. Az állami tulajdonú épületben jelenleg a Magyar Tudományos Akadémia Mezőgazdasági Kutatóintézete, a Beethoven Emlékmúzeum, valamint a parkban Az Óvodamúzeum működik. A park minden nap látogatható.

Óvodamúzeum

Martonvásár

Az Óvodamúzeum, mely az országban egyetlen, bepillantást enged a látogatóknak 1828-tól a magyar kisdedóvás történetébe. Tárgyai, könyvei, fotói, dokumentumai és játékai elénk tárják a régmúlt, s a közelebbi múlt óvodáinak életét, a szemléltető- és foglalkoztatóeszközök a honi kisgyermeknevelés fejlődését, útkeresését, s a jobbra való törekvéseket.

Bán György, Népi hangszerkészítő

Érd

A magyar nép ősi hangszereit készítem. 35 éve készítettem az első furulyámat bodzafából, ahogyan régen a pásztoraink is. Sokáig csak hobbiból faragtam őket. Igazi fejlődés akkor kezdődött a hangszerek minőségében, amikor zenészekkel kerültem kapcsolatba. A 35 év alatt nagyon sok tapasztalat és tudás gyűlt össze, ez a folyamat még most sem állt le. Szívesen fogok új hangszer építésébe. Történelmi hangszereket, más népek hangszereit is szívesen rekonstruálom. A hangszerek nagy részét különböző gyümölcsfákból készítem. Hangolásuk különböző, a megrendelők igénye szerint.




Leíratkozás