Túra hossza: 68 km
Nehézsége: Közepes
Terep: Hegyvidék
Tájegység: Pilis-Visegrádi-hegység

Kerékpáros túránkat Budapesten a Vasúti összekötő hídnál kezdjük. Innen az EuroVelo 6 -os kerékpárúton a Római -parton át hajtunk Szentendrére. A városból Pilisszentlászló felé haladva áthajtunk a 11-es úton, majd a Skanzen mellett tekerünk el. A falut elhagyva balra kanyarodunk, amerre a kis Rigó vendéglőt hirdeti egy tábla. Innen erdészeti aszfalt úton haladunk tovább. Egy T elágazás száraként futunk bele egy útba, ahol jobbra fordulunk és elhaladunk a Síkárosi erdészház mellett. Az út egy hosszú emelkedőbe megy át, majd egy rövid lejtő után elérjük az Esztergomot és Szentendrét összekötő országutat, amelyen Piliszszentkereszt és Pomáz érintésével vissza érünk Szentendrére. A város szélén a 11-es úttal párhuzamosan egy kerékpárút található, ezen tekerünk a felüljáróig. Ott balra fordulunk és szintén kerékpár úton a Luppa-sziget irányába haladunk tovább. Elérve a gátat jobbra fordulunk, és ráhajtunk. Az M0-ás híd alatt áttekerve megérkezünk Budapest széléhez. Innen a Gát úton, a Királyok útján és a Nánási úton át érkezünk vissza a vasúti hídhoz.

További információ: 
http://www.holkerekparozzak.hu/budapest/budapest-szentendre-pilisszentkereszt-kerekpartura

Aktív turizmus

Keresztelő Szent János plébániatemplom   |  
és között

A  Keresztelő Szent János-plébániatemplom, vagy más néven vártemplom egy Keresztelő Szent Jánosnak ajánlott római katolikus templomPest megyében, Szentendrén. A város legrégebbi temploma, eredetileg Szent Andrásnak szentelték, így egyben a város névadója is. Szentendre már 1002-ben a veszprémi püspökséghez tartozott és a 13. század első éveiben főesperesi székhellyé is vált. A szentendrei Várdomb tetején álló épület a város legrégebbi épülete. Az 1950-es közepén folyt régészeti feltárás során megállapították, hogy a templom négy nagyobb szakaszban nyerte el mai formáját. 1241 és 1283 között épült a hosszhajó a szentéllyel és a sekrestyével. Miután 1283-ban a visegrádi ispán feldúlta a települést, a templomot is lerombolták. Az eredeti állapota a nagybörzsönyi Szent István-templomhoz lehetett hasonló. A 14. században építették újjá gótikus stílusban, ekkor készült a torony és kapta mai alaprajzát a templom. A jelenleg is látható szentély a nyolcszög három oldalával záródik. Az épület déli oldalán két bejárat helyezkedik el, egy a torony alatt és egy a hajó felénél. A déli oldalon középkori freskónyomok láthatók. A gótikus stílusáról tanúskodnak a falakat kísérő támpillérek és az ablakok és kapuk kőkeretei. A török időkben idemenekülő római katolikus dalmátok által használt templom elromosodott és csak a 17. században újították fel. 1710-ben a Zichy család támogatásával kezdődött meg újabb átépítése és bővítése már barokk stílusban. Fehérre vakolták a falait és az ablakok körül vörös sávokat festettek. Az utolsó jelentős átépítés 1742 és 1751 között történt és ekkor nyerte el a templom a mai formáját. A 28,91 méter magas torony eredetileg díszes, süvegét, amely 1818-ban ledőlt, a jelenlegi egyszerű, sátortetős fedéssel pótolták. A 18. századi eredetű óráját 1970-ben elektromos szerkezettel látták el. A torony alatti támpilléren egyedülálló csillagászattörténeti jelentőségű napóra látható, melyet egyetlen kőből faragtak ki az 1300-as években. 1870-ben és 1871-ben a belső padlózatot mélyítették ki, hogy a szentély egy lépcsővel magasabban legyen. A kórusfeljáró lépcsőháza 1891-ben épült. A szentendrei háttér elé festett bibliai jeleneteket ábrázoló belső freskókat szentendrei festők készítették 1933-1938között. Az épület 1957 óta műemlék (ekkor váltak láthatóvá a templom középkori részei), de teljes felújítására csak a 1990-es években került sor.

Természeti értékek | Ökoturizmus

Veterán Jármű Kiállítás   |  
2016. május 7. és 2065. május 7. között
Amerikai oldtimer járművek, keleti-nyugati veterán autócsodák, antik motorkerékpárok

Kulturális örökség

Szentendrei Skanzen   |  
és között
A Szabadtéri Néprajzi Múzeum, amely Budapesttől 20 km-re fekszik - a Duna-Ipoly Nemzeti Park egyedülálló természeti környezetében - a jellegzetes magyar tájegységek építkezési szokásait, életmódját és hagyományait mutatja be. Élje át a 19. századi vidéki Magyarország varázsát! Kézműves mesterek dolgoznak a házakban és az udvarokban, bárányok bégetnek a tanyán, a vízimalom gabonát őröl, a pékségből frissen sült rétes illata száll. A Szabadtéri Néprajzi Múzeum, amely Budapesttől 20 km-re fekszik - a Duna-Ipoly Nemzeti Park egyedülálló természeti környezetében - a jellegzetes magyar tájegységek építkezési szokásait, életmódját és hagyományait mutatja be. A falusi települések rendjébe szedett lakóházakban különböző sorsú férfiak, nők és gyermekek éltek egykor, az ő életüket, mindennapjaikat és ünnepeiket ismerhetjük meg a tárgyaikon keresztül. De látogatóink nem csupán épületegyütteseket tekinthetnek meg. Programjainkon a vendégeink nem passzív nézőként, hanem személyes élményeiken keresztül fedezik fel és élik át a Skanzenben bemutatott paraszti világot. Munkatársaink segítségével megtudják, miként festették indigóval a vásznat a kékfestő műhelyben, hogyan használták a tarkedlisütőt, milyen volt az élet a füstösházban, és számos kézműves tevékenységet, gyertyamártást, mézeskalács-írókázást is kipróbálhatnak. A hosszú sétában elfáradt látogatók lovas kocsin ülve folytathatják útjukat a területen. A múzeum területén, az Alföld tájegységben működő Jászárokszállási Fogadó Magyarország gasztronómiai hagyományaiból ad ízelítőt, de innen nem messze, az Izsáki Pékségben is találnak finom falatokat az éhes látogatók. 2009 áprilisától egy 1927-ben gyártott Diesel motorvonat zakatol keresztül a 60 hektáros múzeum területén különleges, “nosztalgiavonatozós” élményben részesítve a látogatókat. Európa leghosszabb - több mint 2 kilométer hosszú - múzeumi sínpályája összeköti a múzeum negyven éves története során felépült hét tájegységet. A személyzet - a mozdonyvezető és a kalauz - korhű öltözetben végzi munkáját. 2010 júniusától látogatható a múzeum nyolcadik tájegysége, az Észak-magyarországi falu, ahol a hagyományos falusi környezetbe illesztett modern kép- és hangtechnikai eszközök segítségével idézzük fel a palóc vidéken élő emberek életének e fontos eseményeit.
Hírlevél

Szeretne folyamatosan értesülni a szálláshelyek aktuális ajánlatairól, akciókról, programokról? Iratkozzon fel hetente megjelenő ingyenes Hírlevelünkre és számos szezonális, valamint egyéb ajánlat közül válogathat!