Túra hossza: 105 km
Nehézsége: középnehéz
Terep: dombos
Szint emelkedés: 638 m
Tájegység: Gödöllői-dombság

A Gödöllői dombság vonulatai, a köztük húzódó völgyekkel, merőlegesek útvonalunkra, így, noha hegyet nem mászunk, a 105 kilométeren felszedünk majdnem 600 méternyi szintemelkedést. Az út végig jó aszfalt, de az Isaszeg és Gödöllő közötti részt (amely a túra közel fele) leszámítva munkanapokon eléggé, szünnapokon közepesen forgalmas. Ezért csak magabiztos kerékpárosnak való! Az útvonal szép erdőket és barátságos helységeket érint. Budapesten a nyomvonal a Városligettől indul, a Kerepesi és Keresztúri úton vezet Rákoskeresztúrra, majd a városközpont utáni Y-elágazásban balra tartva Pécelre. Innen a Rákos-patakot követi Isaszegig. A faluközpont körforgalmából „3 óránál” kilépve jobbra, Zsámbok felé. Enyhén liftező, kellemes út Dányon át Zsámbokra, amelybe a falu előtti kőkeresztnél balra fordulva (egyenesen: Kóka) jutunk. Fenn a templomnál megint balra, akárcsak a rövidesen következő Y-elágazásban (a jobboldali ág Turára visz). Hamar jön Vácszentlászló, ahol T-ben balra, és a vele csaknem egybeépült Valkó. Utána az útvonal legkomolyabb, de nem meredek kaptatóját kell legyűrni, kellemes, erdős környezetben. Gyors lejtőzés és enyhe emelkedő juttat Gödöllőre, ahol a vasúti átjáró után jobbra, ez kivisz a 3-as úthoz, azon balra a lámpáig (balról a Grassalkovich kastély), és ott jobbra, Szada felé. Jelzőlámpa-soron és az M3 aluljáróján áthaladva, némi emelkedő után, Szada következik. A gyors lejtőben figyelni kell, hogy el ne mulasszuk a balra fordulást Mogyoród felé – két lehetőség is kínálkozik. Mogyoródig már az utolsó, szintén enyhe emelkedő vár, hogy aztán, a faluban rögtön jobbra fordulva, lesüvítsünk a központba, és tovább, Fótra. Ott a téren balra, már csak 15 km a Városliget, amelyet kisforgalmú utakon (Régifóti út, Rákos út, Körvasút sor, Erzsébet királyné út és gyalogos aluljáró) érünk el, a Közlekedési Múzeumnál. Budapestieknek nagyon jó edző kör, hétvégén családi kirándulásra is alkalmas, edzettebbeknek.

További információ:
http://www.holkerekparozzak.hu/pest-megye/godolloi-dombsag-kerekpartura

Aktív turizmus

Pálos kolostor - Budaszentlőrinc   |  
és között

A budaszentlőrinci pálos kolostor Budapest mai II. kerületében, a Szépjuhászné felett állt. A 13. – 14. században pálos szerzetesek telepedtek meg itt, a János-hegy és a Hárs-hegy hágójában, és kolostort létesítettek. A mai Budakeszi út 91–95. sz. teleknél Szent Lőrincnek szentelt kápolnát létesítettek, amelyről 1290-es forrás maradt fenn. A kápolnát egy remete gondjaira bízták. A helyet utóbb Budaszentlőrincnek nevezték. 1301 körül kezdték építeni Budaszentlőrincen a Szent Lőrincről elnevezett pálos kolostort, melyet a negyedik prior, Lőrinc, 1308-ban a rend főkolostorává tett, és fennállásáig e minőségében működött. A kolostorhoz fürdőházat is építettek. Károly Róbert király az első jelentős donátorok között volt, csakúgy, mint Henc fia János, aki a környékbeli erdőket a rendnek adományozta. 1381-től a kolostor búcsújáróhellyé vált, miután a rend bőkezű támogatója, Nagy Lajos király itáliai hadjárata nyomán ide hozatták Remete Szent Pál testét, amelyet Budaszentlőrincen temettek újra. Kevesek által ismert tény, hogy a király Remete Szent Pál oltalmába ajánlotta hazánkat, társ-védőszentként. A király adományai nyomán további jelentős építkezés kezdődött a területen, mely 1403-ban fejeződött be. A Magyar Pálos Rend tagja volt Bátori vagy Báthory László (kb. 1420–1484), a név helyesírása a történészek szerint bizonytalan. A szerzetes, hogy munkájának szentelhesse minden idejét, a perjel engedélyével felköltözött a zárda melletti hegyen található, rejtélyes és róla elnevezett Bátori-barlangba, ahol 1437–1457 között lakott, és lefordította a Szentírást. Egészsége megrendülte miatt azonban visszatért a kolostorba, ahol 27 évvel későbbi halála után a Szent István oltár előtti kriptában helyezték örök nyugalomra. A későbbiekben a földrajzi névként is használatos Budaszentlőrinc kifejezés lassan a feledés homályába merült, mivel az itteni fényes kolostor és templom, a mohácsi csata után a török pusztítás áldozata lett. A barátok könyvtáruk és ereklyéik egy részét magukhoz véve, elmenekültek, Budaszentlőrincet a török csapatok felgyújtották, és földig rombolták. Martalékuk lett minden kódex, eltűnt a magyar Biblia is. 1527-ben Remete Szent Pál ereklyéjét Trencsén várába vitték, ahol egy tűzvész során végképp eggyé vált a magyar földdel. A pálos kincstárt Felsőelefántra, majd a horvátországi Lepoglavára menekítették. A kolostornak ma már csak az alapfalai láthatók, a századok során a kövek nagy részét felhasználták a környékbeli házak építésekor (néhány faragott követ például ma is látni a Városkút forrásházába beépítve).

Természeti értékek | Ökoturizmus

Veterán Jármű Kiállítás   |  
2016. május 7. és 2065. május 7. között
Amerikai oldtimer járművek, keleti-nyugati veterán autócsodák, antik motorkerékpárok

Kulturális örökség

Helytörténeti Gyűjtemény   |  
és között
Budaörs városának német múltjával, történetével és hagyományainak ápolásával foglalkozó Helytörténeti Gyűjtemény 1987. augusztus 18-án nyílt meg az egykor a Weber-családnak otthont adó házban, a Budapesti út 47. szám alatt. A ház 1888-ban épült. A muzeális értékű dokumentumok és használati tárgyak közadakozásból kerültek a gyűjteménybe, melynek szervezett kialakítása, már az 1970-es években megkezdődött Füzér Ferencné, az I. számú Óvoda igazgatójának vezetésével.
Hírlevél

Szeretne folyamatosan értesülni a szálláshelyek aktuális ajánlatairól, akciókról, programokról? Iratkozzon fel hetente megjelenő ingyenes Hírlevelünkre és számos szezonális, valamint egyéb ajánlat közül válogathat!