Túra hossza: 75 km
Nehézsége: Nehéz
Terep: Hegyvidék
Szintemelkedés: 1674 m
Tájegység: Pilis-Visegrádi-hegység

A túra a Pilis és a Visegrádi-hegység legnagyobb részét érinti, nagyrészt a közforgalom elől elzárt erdészeti aszfaltos utakon (vigyázat: favágó munka, gép- és járműmozgás, sárfelhordás, az úton fűrészpor és fatörmelék lehetséges!), kisebb részben mérsékelt forgalmú országutakon halad. Keskeny kerekű versenybringával is járható, bár az útminőség vegyes. Vízszintes szakasz csak 3 km van benne, a szintemelkedés 1580 méter!

Indulás a szentendrei Skanzen fölött a Forrás utcában (járműforduló, parkolási lehetőség), a Paprétre vezető úton zöld kerékpáros jezés). Papréten egyenesen tovább a kékkerékpáros jelzésen (jobbra zsákutca, balra rövidítési lehetőség a Hegytető buszmegálló felé). Visegrádon a 11-es úton balra, Lepencéig, ott megint balra. Pilisszentlászló előtt, enyhe lejtőben, jobbra fel a Kis Rigó vendéglőhöz, ahol sorompós, lejtős aszfaltút indul az Öreg Nyílás-völgyben (Kék kerékpárostúra jelzés). Delta-elágazásnál érkezünk a Dömörkaputól feljövő erdészeti útra bal felé röviden visszajuthatunk a rajthelyre, a túra viszont jobbra felfelé vezet, Sikáros érintésével a Királykúti-nyeregre. Nem törődve jobb kéz felől két murvás úttal (a Prédikáló székre, illetve Dömösre vezetnek) az aszfaltot jobbra követjük az Y elágazásban (Itt hagyjuk el a kék kerékpárostúra jelet is.). Levisz majdnem Pilismarótra, ahol a híd és sorompó után csatlakozik az onnan feljövő útra (jobbra rövidítési lehetőség Pilismaróton át Szentendrére). Ott derékszögben balra, felfelé (zöld kerékpárostúra jel). Elhaladunk a Hoffmann kunyhónál és az Égett Hársnál, ezután a zöld kerékpáros jel jobbra kanyarodik Pilisszentlélek felé. Mi azonban egyenesen hajtunk tovább majd a sorompónál betorkollik az erdészeti út az esztergomi országút hajtűkanyarjába. Egyenesen fel a Kétbükkfa-nyeregre, majd szintén egyenesen (balra Dobogókő) le, Pilisszentkereszt felé, de még azelőtt (a volt kis laktanyánál) derékszögben balra (gyors lejtőzésből kell fordulni!) a Kakashegynél az erdészeti útra. Legmagasabb pontja a Fagyos katona, onnan le a Királykúti-nyeregbe, majd tovább lefelé, de Sikáros alatt nem balra, ahonnan jöttünk korábban, hanem egyenesen tovább Dömörkapun át, Izbégre (lőtér). Ahol beletorkollik az országútba, balra fel, és a következő útkereszteződésben jobbra le, itt már közel van a rajt- és célpont, balra a Forrás utcában.

Normál menetidő 5 óra körül.
Javasolt segédlet: A Pilis és a Visegrádi-hegység turistatérképe, 1:40 000, Cartographia.

További információ:
http://www.holkerekparozzak.hu/pest-megye/pilisi-8-as-kerekpartura

Aktív turizmus

Bakócz Kápolna   |  
és között

A Bakócz-kápolnát Bakócz Tamás érsek a 16. század elején saját sírhelyének építtette az esztergomi Várhegyen álló középkori Szent Adalbert székesegyház mellékkápolnájaként. Ez volt a Jagelló-kor egyik legjelentősebb reneszánsz alkotása, egyben az egyetlen épségben fennmaradt magyar reneszánsz épület. A Bakócz-kápolnát az újkori műemlékvédelem úttörő vállalkozásának köszönhetően a közel két évszázaddal ezelőtti áthelyezése óta az újonnan felépült Főszékesegyház részeként csodálhatjuk meg.  kápolnabelső anyaga egységesen süttői "vörös márvány" (tömör mészkő), csak az oltár készült carrarai, vagy luccai fehérmárványból. A kápolna négyzet alaprajzú, melyet árkádos fülkék bővítenek kereszt alakúvá. Kupolája nyújtott ellipszis alakú. Eredetileg 24 vas borda tartotta és 96 aranyozott, valamint ezüstözött bronzból készült kazetta díszítette. Felülről egy dob alakú építmény (lanterna) 8 darab két méteres ablaka adta a megvilágítást. A négyzetes teret az ellipszis alakú kupolával összekötő, gazdagon díszített csegelyeken négy címer látható. A karzat felett az alábbi felirat olvasható: THOMAS BAKOCZ DE ERDEVD CARDINALIS STRIGONIEN(SIS) ALME DEI GENETRICI MARIE VIRGINI EXTRVXIT ANNO MCCCCCVII Magyarul: Erdődi Bakócz Tamás esztergomi bíboros Isten anyjának, Szűz Máriának épített kegyelettel az 1507. évben. Az oltár felépítése négyszintes. A lábazat az átépítés óta eredeti alakjában nem látszik az elé helyezett oltárasztal (menza) miatt. Felette helyezkedik el a három nyílású főemelet, benne középen egy Madonna-szobor, a két oldalfülkében pedig valószínűleg női szentek alakjai álltak. Ezeket a törökök pusztították el. Csak a középső fülke jobb oldali lizénáján maradt meg egy megcsonkított dombormű: Bakócz Tamás érseknek a Madonnához könyörgő térdeplő alakja. Az oldalsó fülkékbe később Szent István és Szent László szobrait helyezték, melyek Pietro della Vedova munkái. A harmadik emelet sávjában az evangélisták domborművei láthatók. Az oltár fölé félköríves, domborművekkel díszített oromzat magasodott. Középen az angyali üdvözlet márvány reliefje, két oldalt térdeplő angyalok alakja díszítette. Sajnos a török időkben széttört elemet nem pótolták ki, így egységét vesztve zárja az alkotást. Tovább rontja az eredeti hatást, hogy az oltárt lépcsős emelvényre helyezték, így az oltár főpárkánya már nem igazodik a kápolna főpárkányához. A felső íves lezárás is bántón felcsúszott a boltozathoz.

Természeti értékek | Ökoturizmus

Veterán Jármű Kiállítás   |  
2016. május 7. és 2065. május 7. között
Amerikai oldtimer járművek, keleti-nyugati veterán autócsodák, antik motorkerékpárok

Kulturális örökség

Kismarosi Sváb Muzeális Gyűjtemény   |  
és között
A XVIII. század első felében a Duna völgyének német nyelvterületeiről történt betelepítéssel érkeztek őseink a Dunakanyarban a Börzsöny lábánál elterülő Kismarosra, ahol a lakosság sokáig zárt etnikumot alkotott és a XX. század elejéig teljesen, 1945-ig részben megőrizték német anyanyelvüket.
A volt népiskola 1900-as évekből származó épületében található Kismarosi Sváb Muzeális Gyűjteményben (korábban: Falumúzeum) 1993-tól állandó kiállítás tekinthető meg a falu XIX. századi és az azóta eltelt életére jellemző tárgyakból, iratokból, képekből, stb. A kiállításon láthatjuk őseink praktikus háztartási eszközeit, függönyöket, csipkéket, babakelengyéket, csipkés ágyneműt, konyhai falvédőket, rekonstruált sváb női népviseleti ruhát, továbbá még régi tankönyveket, német és magyar nyelvű bizonyítványokat, kottákat is, valamint a mélyen hívő, katolikus vallású kismarosiak által 1827-ben meg-épített templomból származó ereklyéket és régi kegytárgyakat (pl. gótbetűs imakönyveket, régi miséző és ministránsruhákat, templomi zászlókat, feszületeket, stb.). Bemutatjuk őseink régi mezőgazdasági, szőlészeti és borászati szerszámait, eszközeit, a XIX. században megkezdődött iparosodás kőműves, ács, asztalos és kádár szakmáinak munkaeszközeit. A nagyrészt digitalizált fotógyűjteményünk tablóinak főbb témakörei: óvodai és iskolai csoportképek, egyházi rendezvények, cserkészek élete, a földművelés múltja és jelene, szőlészet és borászat, esküvői képek, kismarosi családok, stb.
Nyitva tartás: márc.15-től  nov.15-ig: Sze: 9–13, P:14–18 és V: 8.30–12.30 óráig.
Egyéb időpontokban a gyűjtemény telefonos egyeztetés után tekinthető meg.
Hírlevél

Szeretne folyamatosan értesülni a szálláshelyek aktuális ajánlatairól, akciókról, programokról? Iratkozzon fel hetente megjelenő ingyenes Hírlevelünkre és számos szezonális, valamint egyéb ajánlat közül válogathat!