Túra hossza: 61 + 58 + 60 (175) km
Nehézsége: könnyű
Terep: Síkvidék, aszfaltozott gátkoronák és kisforgalmú országutak a Duna mentén
Össz szintemelkedés: 453m
Tájegység: Sárköz, Mohácsi-sziget

A túra a legdélebbi magyar Duna-szakaszt mutatja be, körüljárja a Gemenci erdőt és a Bédát, mindkettő a Duna-Dráva Nemzeti Park része. A pezsgő életű Baját leszámítva álmos helységeket és néptelen természeti területeket érint. Egy rövid, kikerülhető szakaszt (Dunafalva-Újmohács) kivéve végig jó minőségű aszfaltút, teljesen vízszintes, nagyon könnyű. Keskenykerekű bringával is járható. Kevés a frissítési lehetőség (büfé, vendéglő), elemózsiát és kulacsot kell vinni, vizet kérni gátőrházaknál is lehet. Esőruha ajánlatos, mert nincsenek betérők! Kevés az árnyék, napvédelemről gondoskodni kell. A táj gyönyörű, egyik oldalt az ártéri erdő, másikon a megművelt táj, sok a kócsag, gém, hattyú, vadkacsa és egyéb vízimadár. Egy nap alatt teljesíthető, de három napra felosztva írjuk le.

Indulás Bajáról, a Sugovica partjáról (több szálláslehetőség, éttermek, bajai halászlével!). Az 55-ös úton nyugat felé indulunk, de még a Duna-híd előtt, rögtön a vasúti aluljárót követően, jobbra rátérünk az árvédelmi gát betonozott, majd aszfaltozott koronájára. Jó megállóhely az érsekcsanádi szivattyútelep (É 46° 15,138’^ K 18° 55,087’): műemlék-gépház, információs tábla, szép vízparti hely egy pihenéshez. Tovább a gáton, át az M9 autóút alatt, majd rögtön balra fel a Szent László híd északi oldalán található kerékpárútra. Túloldalt hasonlóképp le, és a gáton dél felé, majd a gát vonalát követve eljutunk a Sió zsilipjéig. Azon át, és tovább a gáton a keselyűsi kocsmáig – frissítési lehetőség! (Ide jön be egy keskeny országút Szekszárdról.) Tovább a gáton dél felé, nemsokára elérjük a Lankóci műemlék szivattyútelepet és Vízügyi Múzeumot (É 46° 15,307’^ K 18° 50,619’). A gépházban emelet-magas régi dízelmotor! A látogatásra előre be kell jelentkezni a gátőrnél: Felker Zoltán, 06-20-541-4977. Pörböly határában kiérve az 55-ös útra, azon balra (ez az egész útvonal egyetlen forgalmasabb része), majd át a Türr István híd kerékpárútján Bajára. Végig ki van táblázva, egyértelmű, eltéveszthetetlen.

Második nap: Baja központjából dél felé, Hercegszántó irányában (51-es út), de még a városban jobbra letérés Szeremle felé. Rögtön a kis lejtő aljában érdemes megállni, megnézni a Ferenc-csatorna zsilipjét (műemlék). A forgalmatlan országúton Dunafalvára. Onnan a gátkoronán tovább, de az nem aszfaltozott, csak földes. Ha ez nem tetszik (sáros, poros), akkor tovább az országúton Szabadságpusztáig, és onnan jobbra. A cél a mohácsi komp. Mohácson egyenesen dél felé, majd az országúton Kölkedre (a faluban Gólyamúzeum). Még a falu széle előtt látszik, hol kell balra felmenni a gátra, aszfaltozott út, kerékpáros útjelző „totemoszlopokkal”, szép helyekkel. Frissítési lehetőség nincs! A gátat az országhatárig követjük (aszfalt vége, jól látszik), ott derékszögben jobbra be az erdőbe egy kis útra (sáros is lehet). Egyenesen tovább ezen, a vaskapu nincs lezárva, csukd be magad után. A néhány házból álló Erdőfűn (É 45° 54,438’^ K 18° 45,681’) nagyon jó falusi turizmus szállás (http://szallas.hu/Erd%C5%91fi-Major-Vend%C3%A9gh%C3%A1z-K%C3%B6lked-Erd%C5%91f%C5%B1 ).

Harmadik nap: vissza Bajára. Erdőfűről a tegnapi út folytatását kell követni Kölkedig, erdőben, holtágakat keresztezve.
Javasolt segédlet: A Duna-Dráva Nemzeti Park különféle térképei.

További információ:
http://www.holkerekparozzak.hu/bacs-kiskun-megye/gemenc-beda-kerekpartura

Aktív turizmus

Ciszterci kolostor   |  
és között

A hagyomány szerint II. Béla király már 1137-ben szeretett volna a Bécshez közeli, 1133-ban alapított heiligenkreuzi apátságból ciszterciszerzeteseket hozni, és letelepíteni magyar földön, de ezt IV. Lipót osztrák herceg megakadályozta. Az osztrák földön eleinte akadozó építkezések befejeződtek, így aztán már fél évtizeddel később (1142) nem volt akadálya annak, hogy Béla király fia, II. Géza király ciszter szerzeteseket fogadhasson magyar földön, akiket aztán a Duna egykori árterének szélén, valamikori fontos hadiút mentén lévő területre telepítette le. Persze a siker aligha Géza érdeme, hiszen ő akkor mindössze 12 esztendős lehetett, sokkal inkább anyja, meg az apjához hű előkelők buzgólkodtak azon, hogy teljesítsék a halott király akaratát. Nem lehet véletlen a helyválasztás, hiszen a közeli Tolnán született II. Géza, s a szerb származású özvegy királyné számára a szülőföldjével kapcsolatot biztosító délre vezető út mindig is fontos lehetett. A Duna közelsége egyben lehetőséget biztosított arra is, hogy az anyamonostorukkal is könnyen tarthassanak kapcsolatot a szerzetesek.

A cikádori kolostortemplom a magyarországi cisztercita építészet legrégebbi emléke. Eredetileg háromhajós, keresztházas, egyenes szentélyzáródású volt. Később, feltehetően 14. században, a szentélyt átépítették, bővítették, és sokszögzáródásúra alakították. 1411-ben egy ferences szerzetes bitorolta az apáti címet, majd 1421-1454 között a Szerémségből, Szent Gergely bencés monostorból érkezett, a török elől menekülő bencés szerzetesek telepedtek meg, s Újlaki Imre apát vezetésével a maguk számára foglalták el a kolostort. 1478-ig bencés apátság maradt Cikádor, a ciszterciek minden fáradozása ellenére. 1478 után a monostort többé nem említi oklevél. Mikor szűnt meg benne a szerzetesi élet, nem tudható, de a mohácsi csata (1526. aug. 29.) után győzelmesen tovább vonuló török sereg aligha kímélte az építményt. Olyannyira elpusztult, hogy a századok folyamán még a kolostor helye is feledésbe merült. A 19. században tudósok vitatkoztak azon, hol is lehetett, melyik település területén a cikádori apátság. A török korban Bátaszéken palánkvár állt, amelynek területén állt egy régi templom is (ez a cikádori ciszterci templom lehetett). Bátaszék 1687-ben szabadult föl a török uralom alól. A palánkot lerombolták, vele együtt a templomot is. A 18. század első felében a Bátaszéket egykor birtokló ciszterciek a középkori templom romjaira ráépítették a barokk plébániatemplomot. 1903-ban aztán új, neogótikus templom épült.

Természeti értékek | Ökoturizmus

Viva la Musica komolyzenei koncert   |  
2017. november 24.
A Református templomban megrendezésre kerülő koncert sorozat keretében más-más zenész, együttes mutatkozik be a közönségnek.

Kulturális örökség

Előszilveszter a 100 Tagú Cigányzenekarral   |  
2017. december 30.
A 100 Tagú Cigányzenekar gálaműsorával, borkóstolóval és néptáncbemutatóval várják a felejthetelen kikapcsolódásra vágyókat december 30-án a Budapest Kongresszusi Központban.
A nagyszabású koncerten egyszerre 100 zenész játsza Liszt, Brahms, Strauss, Sarasate, Ferraris népszerű, fülbemászó dallamait miközben a közönség a legjobb magyar borászok kiváló nedüit kóstolgatja.
A koncertélményen túl élvezhetik a világhírű magyar konyha mesterszakácsainak négyfogásos ünnepi vacsoráját vagy sósfalatok és bor mellett hallgathatják a 100 Tagú hangzásban és látványban lebilincselő, páratlan előadását.

Ínycsiklandó étkek, híres borok, nagyszerű műsor és fantasztikus hangulat a 100 Tagú Cigányzenekarral december 30-án a Kongresszusi Központban!
Hírlevél

Szeretne folyamatosan értesülni a szálláshelyek aktuális ajánlatairól, akciókról, programokról? Iratkozzon fel hetente megjelenő ingyenes Hírlevelünkre és számos szezonális, valamint egyéb ajánlat közül válogathat!