Gánt település a Vértesben található Budapesttől 65 kilométerre. Leggyorsabban az M1-es autópályán Bicske/Óbarok lehajtóig, majd onnan jobbra Óbarok irányába, majd balra Felcsút irányába még a település előtt jobbra Bodmér - Vértesboglár - Csákvár - Gánt útvonalat kövessük. Tömegközlekedést választva vonattal Székesfehérvárra, majd onnan busszal közelíthető meg legegyszerűbben a falucska. A településen áthaladva Gánt külterületén talájuk meg a Bauxitföldtani Parkot. Az út mindkét oldalán érdemes körülnézni és megmászni a marsbéli tájra hasonlító vörös-sárga dombokat. A településen áthaladva Gánt külterületén találjuk meg a Bauxitföldtani Parkot. Amit senki nem hagyhat ki, az a rekultivált bauxitbányák látványa. A színek olyan tobzódását találja, ami igazán felejthetetlen élménnyé teszi a kirándulást. Az uralkodó szín mindig a téglavörös, de sziklákon, falakon, kőfolyásokon elképesztő lila, sárga, fehér, fekete kombinációkat láthatunk. A felszíni rétegeken vasas gömbszemcsékből álló ún. „vaskalapot” figyelhetünk meg, ez hematitból áll. Ha a látvány kevés, gyűjthetünk igen jó állapotú kb. 20 millió éves tengeri csigákat, és ha jó a szemünk, találhatunk gipszkristályokat is. Az őskarszt olyan karsztos képződmény, mely a korábbi földtörténeti korokban oldódott vissza, és jellegzetes geomorfológiai formáit a fiatalabb, tehát később kialakult képződmények betakarták, megvédve a teljes lepusztulástól. Ezt aztán a bányaművelés során letakarították, és így került napvilágra az egykori karsztos képződmény, bár van rá példa, hogy máshol természetes úton, eróziós hatásokra is felszínre kerültek ezek az ősi formák. A jelenlegi Magyarország területén a gánti volt az első bauxitbánya, melyet az 1920-as években német érdekeltséggel nyitottak meg, és a német hadiipari repülőgépgyártás céljára használtak fel, hiszen a franciáktól nem kaptak több bauxitot. Mivel az 1920-30-as években még kézi fejtéssel folyt a termelés, ezért e sziklákat nem fejtették le, hisz az csak fölösleges erőfeszítéseket és többletköltséget jelentett volna, s így megcsodálhatjuk a sok millió évvel ezelőtti karsztos formakincsek maradványait. A mészkőszikla körül agyaggal keveredett bauxitot láthatunk, melyet szintén otthagytak, mert a kor technológiai fejlettségének fokán ebből már nem tudták gazdaságosan kinyerni az alumíniumot. A bauxitnak és a karsztosodott mészkőnek is a vörös, helyenként lilás-barnás színe nem az alapkőzet eredeti színe, hanem a magas vas-oxid (barna, vörös, sárga) és a mangántartalomtól (lila) származik. A bauxit eredeti színe fehéres, vagy sárgásszürke, a mészkő is egészen világos fehéres szürke. A vas és a mangán sem csupán felületi szennyeződést okozott a mészkőben, hanem az évmilliók során átitatva (impregnálva) a kőzetet, több méteres vastagságban színezte azt meg. A mészkő felületén szép karsztos oldásformák láthatók. A bánya területén lehet sétálni. Esős időben nehezen járható. Belépődíj nincs a bánya területére, csak a múzeumba. De ez utóbbit ki lehet hagyni. Az út mindkét oldalán érdemes körülnézni és megmászni a marsbéli tájra hasonlító vörös-sárga dombokat. A bauxitbánya mellet található egy kis kiállítás is a bányászati eszközökről és technológiákról.