Alföldi jellegű láprétek, száraz füves puszták tavaszi virágtengerekkel, mediterrán és magashegyi klímát jelző növénytársulások együttes jelenléte, vadregényes tájak, erdők mélyén megbúvó történelmi emlékek: ez mind a Vértes, a változatosság egyedülálló világa. Mintha a magyar tájak mind adtak volna magukból egy kicsit, hogy országunk egy pontján – valóságos szabadtéri élő múzeumként – minden érték és szépség megtalálható legyen, amit a Természet alkotott.
A Vértesi Natúrpark 2005. október 27-én jött létre a Vértes környékének megőrzése és idegenforgalmi fejlesztése érdekében. A térség önkormányzatai az országban elsőként ismerték fel a rendszerváltás utáni új feladatköröket és az önkormányzati és természetvédelmi törvény nyújtotta lehetőségeket, ennek eredményeként 1993. augusztus 20-án írták alá az első olyan dokumentumot, mely az alapja lett az azóta is tartó térségi együttműködésének. Ez az összefogás vezetett el az ország első hivatalos formában kihirdetett natúrparkjának, a Vértesi Natúrparknak a megalakításához.
A Vértesi Natúrpark a legnagyobb és leghosszabb ideje együttműködő szerveződés a térségünkben, melyben két megye 17 önkormányzatán (Bodmér, Bokod, Csákberény, Csákvár, Csókakő, Gánt, Mór, Oroszlány, Pátka, Pusztavám, Szár, Szárliget, Tatabánya, Várgesztes, Vértesboglár, Vértessomló és Zámoly) kívül a Duna-Ipoly Nemzeti Park és a Vértesi Erdő Zrt. is nagy szerepet vállalt a Pro Vértes Közalapítvánnyal a természeti, kultúrtörténeti, történelmi adottságainkra, értékeinkre alapozott térségfejlesztés céljából.
A Natúrpark összterülete 35836 ha, melynek több, mint 80%- a Magyar Állam és a Pro Vértes Természetvédelmi Közalapítvány tulajdonában van. A területek 68%-a áll valamiféle természetvédelmi oltalom alatt. Az országos jelentőségű védett természeti terület mellett hasonló nagyságrendű a helyi jelentőségű védett természeti terület, ami bizonyítja, hogy a helyi lakosság a természetvédelem ügyét fontosnak tartja.
A Natúrpark Program fontos eleme a közcélúság, a közérdekűség, a helyi lakosság széles körének érintettsége. A Natúrpark a különböző társadalmi szereplők érdekeit szolgálva erősíti a lakosság és a természetvédelem közötti kapcsolatrendszert. Mindazok, akik a Natúrparkban együttműködő partnerként részt vesznek, a természetvédelem érdekeit is szolgálják, hiszen közvetlen gazdasági érdekük és a természetvédelem érdekei ebben az esetben közel azonosak lehetnek. Az irányított, szervezett turizmussal elősegíthető a természeti- és kultúrtörténeti értékek védelme, s emellett a vidéki életminőség javulását, s ezáltal a lakosság helyben maradását is eredményezi.
A népi bölcselet azt mondja, hogy aki fát ültet, az bízik a jövőben. A gazda, aki diófát ültet, az erdész, aki erdőt telepít, a vadász, aki vadat nevel, az ember, aki családot alapít, mindannyian a jövő érdekében cselekszenek.

„Azért, hogy ne felejtsd el, milyen szín a zöld…
Azért, hogy nézhető legyen a táj körülöttünk…
Azért, hogy levegőt lélegezhessünk…
Azért, hogy kis időre árnyékba mehessünk,
és ott az arcunkat fölfelé emeljük..
Azért, hogy minden élőnek teret engedjünk…
…………legyen neked is egy fád!”
(Székely Sándor)

Aktív turizmus

Szentkút   |  
és között

Már a IX.  században vallásos tisztelet vette körül Bodajk szent kútját, és Szent István kezdeményezésére kápolnát is építettek a Kálvária-hegy tövében a Szűzanya tiszteletére. Többször is elzarándokoltak ide Szent István és Szent Imre. Járt Bodajkon Szent Gellért, sőt, Szent Lásztó király is, aki a legenda szerint 1090-ben a Székesfehérvárt ostromló tatár hadakat egy keresztvetéssel futamította meg. A szentkút vizének gyógyító erőt tulajdonítanak. Az a legenda terjedt el, hogy vize 7-évenként elapad, majd újraindul, bár a balinkai bánya miatt a kút vize elapadt. A templom mellett 1942-ben alakították ki a mintegy tizenötezer zarándok befogadására alkalmas hatalmas zarándokudvart - olaszos árkádsorral és szabadtéri oltárral.

Természeti értékek | Ökoturizmus

Veterán Jármű Kiállítás   |  
2016. május 7. és 2065. május 7. között
Amerikai oldtimer járművek, keleti-nyugati veterán autócsodák, antik motorkerékpárok

Kulturális örökség

A Karancs-Medves vidék bányamúzeuma   |  
2018. január 19. és 2017. január 1. között
Számos településen találhatunk a szénbányászat múltját idéző emlékműveket, emlékhelyeket, a bányásztelepülések épületegyüttesei, relikviái, bányászrendezvények, hagyományőrző csoportok hűen őrzik virágzó nehézipari múltunk emlékét. Kiemelkedő jelentőséggel bír a Nógrádi Történeti Múzeum Bányászati Kiállítóhelye, ahol a bányajárás élményében részesülhetünk. Hazánk első, természetes földalatti bányamúzeumának mintegy 280 méter hosszú vágatrendszerében a látogató teljes áttekintést nyerhet egy bányáról s annak műszaki berendezéseiről a működő muzeális gépek, a frontfejtés hangjai, az egyes munkafázisok megtekintése, a bányászok és bányalovak viaszfiguráinak segítségével.

Magyarország első, föld alatti bányamúzeuma 1965-ben nyílt meg az egykori József lejtős akna (1937-1951) épségben lévő, eredeti állapotában meghagyott vágatrendszerében.

A bejárat előtt kialakított emlékpark a bányaszerencsétlenség során elhunyt nógrádi bányászoknak állít emléket.

1985-től a bányakolónia épületében a „Szénbányászat Nógrád megyében a kezdetektől 1946-ig” címmel látható kiállítás.

A földalatti és külszíni szállítás mozdonyai, csilléi és szállítóeszközei, földalatti biztosító berendezések láthatók a külszíni skanzenben 1986 óta. 

www.salgotarjan-turizmus.hu
Hírlevél

Szeretne folyamatosan értesülni a szálláshelyek aktuális ajánlatairól, akciókról, programokról? Iratkozzon fel hetente megjelenő ingyenes Hírlevelünkre és számos szezonális, valamint egyéb ajánlat közül válogathat!