Nógrád megye közepén, a Cserhát szelíd dombjai között található az a különleges szépségű, természeti értékekben, történelmi emlékekben és néprajzi hagyományokban gazdag aprófalvas vidék, amely a palóc gyökerekből, a közös történelmi múltból és az azonos társadalmi, gazdasági helyzetből adódóan viszonylag egyveretű térséget alkot. A Cserhát egyik meghatározó tájegysége a történelmi Nógrád vármegyének, illetve a jelenlegi Nógrád megyének is.
A homogenitás mellett a térségi lehatárolást indokolja a települések között folyamatosan erősödő partnerség. A civil szféra területén ez elsősorban a palóc hagyományok ápolásában, a kulturális és szabadidős rendezvények szervezésében, valamint a határon átnyúló testvérközségi-testvértérségi kapcsolatok kialakításában nyilvánult meg. A közszféra vonatkozásában a partnerség nem csak néhány önkormányzati feladat ellátására való szövetkezésben (körjegyzőségek, iskolafenntartó társulások, közös egészségügyi, szociális és egyéb intézmények létrehozása) alakult ki, hanem a vidékfejlesztés terén mutatott közös gondolkodásban, aktivitásban és összefogásban is megmutatkozott.
Nagy palócunk, Mikszáth Kálmán elnevezése Nógrádra a „Görbeország”, amely a cserháti dimbes-dombos tájat is kiválóan jellemzi. R. Várkonyi Ágnes történész Nógrádot „becéző” leírását is bízvást alkalmazhatjuk a Cserhátra: „Nincs még egy szeglete a világnak, ahol annyira nyilvánvaló lenne, mint itt, a hegyes-völgyes nógrádi tájon, hogy földünkön szétválaszthatatlanul egybeépült a természet, az emberi munka és a történelem.”
A Natúrpark területe igazi kultúrtáj, ahol az emberi hatásoknak különböző mértékben kitett tájrészletek színes mozaikjával találkozunk. A természeteshez közeli, a kisüzemi módszerekkel művelt és a regenerálódó felhagyott területek uralják a tájat. A tájkép természeti alapját a felszíni formák és a növényzet határozzák meg. A Keleti-Cserhát képét a helyenként a középhegységi magassághatárt meghaladó, vulkáni eredetű hegyvonulatok határozzák meg. Ilyenek a Tepke-, a Bézma-vonulat, a Bujáktól északra eső hegyek, Nógrádsipek és Herencsény hegyei. Ezek a hegyek erdősültek, lábaikon azonban mészkövön, löszön legelők, művelt és felhagyott szőlők-gyümölcsösök találhatók. Az Északi-Cserhátban a telérvonulatok, a szelíd, meszes üledékes kőzetekkel fedett dombok a jellemzők.
A völgyekben ülő falvak szintén a tájkép meghatározó tényezői. Szinte minden faluban találhatók településszerkezeti és népi építészeti értékek, de kiemelkedő a hollókői Ófalu, vagy a terényi Szőlősor. Tájképi értékek a középkori várak és várromok, így Hollókő vára, Buják és Szanda várának romjai. Gyönyörű és értékes templomokat is sok helyen láthatunk, melyek közt a dombon állók különösen látványosak (pl. Cserhátsurány temploma nyolcszögletű tornyával). Tájképi értékkel bírnak a népi szakralitás egyes tárgyi megnyilvánulásai is, mint a sok útszéli kereszt, vagy a patakpartokon álló Nepomuki Szent János szobrok.
Néhány kilátóhelyről láthatjuk be igazán jól a Cserhátot és tág környékét. Ilyenek például a szandai Vár-hegy, a béri Nagy-hegy, a Tepke kilátótornya. A tájképi értékek felszínes bemutatása helyett ugyanakkor a Natúrpark célja a mélyebb átélés biztosítása, a „hely szellemének” megsejtetése. Ezt a terület természeti és kulturális örökségének őrizve történő megismertetésével szeretnénk elérni.
A Cserhát Natúrpark célja a fenntartható fejlődés elvére épülő komplex térségfejlesztés megvalósítása a települések közötti együttműködés által oly módon, hogy hosszú távon biztosítsa a népesség megtartását, az esélyegyenlőséget, továbbá a természeti és a művi környezet összehangolt, magas minőségi színvonalú működését. A Natúrpark összesen 38259,72 hektár kiterjedésű területe 22 település közigazgatási területén helyezkedik el. Ebből 15 község teljes közigazgatási területe érintett.
http://www.cserhatnaturpark.hu/Naturpark.html