A Natúrpark európai mintára létrehozott nagy kiterjedésû terület, amely
  • egységes arculattal rendelkezõ kultúrtáj,
  • meghatározóan tájvédelmi körzet területén fekszik, vannak látogatható és a nyilvánosság elõl elzárt, védett területei,
  • területén a fenntartható fejlõdés elvére építõ komplex területfejlesztés valósítható meg,
  • léte a települések és egyéb térségi szereplõk közötti együttmûködésbõl fakad,
  • mûködése során összhangot teremt a természetvédelem és a fenntartható gazdálkodás között,
  • a táj – elsõsorban a természet szépsége által – a szelíd turizmusra, a pihenésre, üdülésre különösen alkalmas.
  • Mindezeknek az elvárásoknak a szatmár-beregi térség maximálisan eleget tesz.
     
A Szatmár-Beregi Natúrpark célja
 
A natúrparknak, mint területfejlesztési egységnek, célja a fenntartható fejlõdés elvére épülõ komplex területfejlesztés megvalósítása. Hosszú távon kell biztosítania a népesség megtartását, a természeti és a mûvi környezet magas színvonalú összehangolását, mûködését, használatát. Mindezekhez a következõ célok elérése szükséges:
 
  • Természetvédelem - élõhelyek, fajok, közösségek védelme, a táj természetközeli állapotának megõrzése.
  • Környezetvédelem - a környezeti káros hatások kezelése, minimalizálása, megszüntetése.
  • Értékvédelem - a természeti és a kulturális értékek, az egységes kultúrtáj feltárása, megõrzése, helyreállítása.
  • Fenntartható gazdálkodás – a természet- és környezetbarát gazdálkodási módszerek felelevenítése, támogatása, sikeressé tétele.
  • Képzés, környezeti nevelés - a szükséges szemléletváltás (gyermekek, pedagógusok, táboroztatók, idegenforgalmi szolgáltatók tájékoztatása, képzése) elõsegítése, a komplex környezeti nevelés kialakítása, gyakorlatban történõ alkalmazása, bõvítése.
  • Üdülés-idegenforgalom - a védett természeti és táji értékek bemutatása. A szelíd és környezettudatos turizmus támogatása, a pihenést, üdülést szolgáló turisztikai infrastruktúra fejlesztése. A helyi terméken alapuló vendéglátás kialakítása, támogatása (honlap, információs rendszer, kiadványok, rendezvények).
  • Településfejlesztés - a térség falvainak, közösségi célú létesítményeinek fejlesztése.
  • Terület- és vidékfejlesztés - a társadalmi-gazdasági fejlõdés támogatása a helyi kezdeményezések bevonásával 
a hagyományos, természetbarát gazdálkodási módszerek elterjesztése (erdõ-, mezõ- és vízgazdálkodásban),
kézmûipar (a térségi mesterségek megõrzése, felélesztése a mûvészi kézmûipar támogatása) megerõsítése.


  • Együttmûködés - a társadalmi és a gazdasági szereplõk közötti együttmûködés serkentése, támogatása. Fontos a szatmár-beregi térség, a települések öntudatának felélesztése, hagyományainak ápolása, a közösségek együttmûködése. Emellett támogatandó a természeti értékek megõrzésén alapuló nemzetközi kapcsolatrendszerek kialakítása a határon túli (Szatmár, Kárpátalja) területekkel.
Egy natúrpark, a Szatmár-Beregi Natúrpark létrehozása nem cél, hanem eszköz. A megszerzett natúrparki cím csupán lehetõséget biztosít ahhoz, hogy a közösség (önkormányzatok, vállalkozók, társadalmi szervezetek, stb.) tagjai összehangoltan, egymást erõsítve valósítsák meg terveiket.
Elképzeléseinket, céljainkat magunknak kell megfogalmazni – a fenntartható használat figyelembevételével. A natúrpark keretein belül már nem versenytársakként, hanem együttmûködõ partnerekként tudunk tervezni, pályázni, álmainkat megvalósítani.

Aktív turizmus

Csónakos fejfás temető   |  
és között
A népi, csónakos fejfás református temető műemlék jellegű. Páratlan látványt nyújt a közel 600, embermagasságú, stilizált emberfejet, illetve csónakban fekvő embert szimbolizáló sötét fejfával benépesített sírkert. Egyelőre megdönthetetlen magyarázat nincs a csónakos fejfák eredetére. Vannak, akik úgy vélik, hogy az ősi ugor csónakos temetkezési szokás utolsó emléke, ez azonban romantikus tévhit. Mások szerint azért temetkeztek így, mert a falut körülvevő vizek áradásakor a halottakat csak csónakban vihették a temetőbe, azonban errefelé ladikkal jártak és a bárkás, félbárkás és deszkás temetés volt a hagyományos. A temető legmagasabb helyére építették Kölcsey Ferenc síremlékét. A Gerendai Antal tervezte hat köroszlopos, felül párkánnyal egybefogott síremlék közepén hasábtalapzaton áll egy Kölcsey feliratos, címeres urna. A költő testét a visszaemlékezések szerint 1838. augusztus 25-én abba a kriptába temették ahol öccse, Kölcsey Ádám aludta örök álmát.

Természeti értékek | Ökoturizmus

Veterán Jármű Kiállítás   |  
2016. május 7. és 2065. május 7. között
Amerikai oldtimer járművek, keleti-nyugati veterán autócsodák, antik motorkerékpárok

Kulturális örökség

Cigándi Falumúzeum   |  
és között
Cigándra - a Bodrogköz egyetlen városába kalauzoljuk Önöket. A város területe 4,3 km2, a cigándi határ több, mint 5 ezer hektár. Valaha ez a határ közel 6000 lakos megélhetését biztosította, ma az állandó lakosság 3600 fő körüli. Cigánd Sátoraljaújhelytől 40, Sárospataktól 30, Kisvárdától 16 km-re a Tisza jobb partján fekszik. A folyó hét évszázados, néha fojtogató öleléséből szabadult ki a település az 1994-ben átadott II. Rákóczi Ferenc közúti hídnak köszönhetően. Ezáltal időjárástól, évszakoktól függetlenül megnyílt az út Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, elsősorban a 15 km-re lévő Kisvárda irányába. Stratégiai fontosságú, hogy immár dél felől is megközelíthetővé vált a Bodrogköz, ennek jelentőségét a természeti veszélyek idején érezzük igazán.
 
Nagyon fontos az itt élőknek az ősök, a város szeretete, a 700 év során kialakult hagyományok ápolása, a mai kornak és jövőnek való megfelelés Cigánd mai megjelenésén, a most élő lakosság szándékaiban, cselekedeteiben is megnyilvánul a történelmi gyökerekből táplálkozó korszerűség. A népi hagyományok ápolását a cigándi gyerekek már óvodás koruktól magukba szívják. Az ápolt hagyományok eredményeként a fiatalok nem jönnek zavarba, ha egy cigándi dalról van szó, ha „apróbélessel” kell kínálni a vendégeket, vagy régi népszokásokat kell feleleveníteni.
Cigánd ma is a Bodrogköz fejlődésének zászlóshajója, az Önkormányzat igyekszik biztosítani a komfortosabb, városi színvonalnak megfelelő életfeltételeit. Ma már természetes a telefon, az internet, a gázfűtés, az aszfaltozott beltéri úthálózat, a kábeltelevízió (rendszeres helyi adással), a helyi újság, a rendezett, virágos parkok, utcák, terek… 
Természetes, hogy a cigándi gyerekek zenét, táncot, számítástechnikát tanulhatnak.
 
Cigánd első írásos említése 1289-ből való. De Anonymus írásából tudjuk, hogy már a honfoglaló magyarok is megjelentek ezen a tájon, s ezt bizonyítják a Bodrogköz településein talált honfoglalás kori temetők. Nem lehet pontosan tudni, hogy kiket találtak itt, de az ásatások során szláv és avar leletek kerültek felszínre, ugyancsak a szlávok jelenlétére utal néhány település neve. Így feltételezhető tehát, hogy Cigánd őseink megjelenése előtt már lakott település volt.
 
Nevének eredete is vitatott. A név hallatán sokan azt gondolják, hogy cigányok lakta község, és nevét is ezekre vezetik vissza. Így volt ez a múlt század közepén is annak ellenére, hogy első okleveles említésekor a cigány törzseknek még hírük-hamvuk sem volt hazánkban, de még Európában sem. A feljegyzések a cigányok megjelenését először 1416-ban említik, és nem cigányoknak, hanem "Egyiptomból érkezett menekülteknek" nevezték őket. Van olyan feltételezés, mely szerint a "zug" szóból, a helybeliek szerint a "szigony" szóból származik a falu neve. Hogy mi az igazság? Sosem fogjuk megtudni. De a cigándiak számára a legelfogadhatóbb magyarázat Anonymus feljegyzéseiből levezethető névmagyarázat, amelynek alapja a kövatkező : "Az Úr megtestesülésének 937. esztendejében Árpád vezér elküldvén seregeit, az egész földet, mely a Tisza és a Bodrog közé esik, Ugocsáig minden lakójával együtt elfoglalta. Mialatt több napon át ott időztek, a vezér és az övéi látták a föld termékenységét, mindenféle vad bőségét, meg azt, hogy milyen gazdag halban a Tisza és a Bodrog folyam, ezért a földet kimondhatatlanul megszerették."
 
A Bodrog és a Tisza közötti alföldi jellegű kistájat északról a Latorca folyó határolja el a szomszédos területektől. Csak déli része tartozik hazánkhoz, a Felső-Bodrogköz Szlovákia része 1920-tól. A honfoglaló magyarság első megtelepedési helye ez a vidék. Anonymus így ír erről: "Az Úr megtestesülésének kilencszázharmadik esztendejében Árpád vezér elküldvén seregeit, az egész földet, amely a Tisza és a Bodrog közé esik Ugocsáig, minden lakójával együtt elfoglalta... Mialatt több napon át ott időztek, a vezér és övéi látták a föld termékenységét, mindenféle vad bőségét, meg azt, hogy milyen gazdag halban a Tisza és a Bodrog folyam; s ezért a földet kimondhatatlanul megszerették".
Hírlevél

Szeretne folyamatosan értesülni a szálláshelyek aktuális ajánlatairól, akciókról, programokról? Iratkozzon fel hetente megjelenő ingyenes Hírlevelünkre és számos szezonális, valamint egyéb ajánlat közül válogathat!