A Viharsarok egy magyar tájegység neve, amit Féja Géza 1937-ben megjelent azonos című könyve terjesztett el Békés, Csanád és Csongrád vármegyék egy részére vonatkozóan, így ez talán a legfiatalabb magyarországi tájnév. A terület nagy része Békés megyéhez tartozik, de átnyúlik Csongrád megye keleti részeire is. A tulajdonképpeni Viharsarok tágabb értelemben a Körös folyóktól délre kezdődik, és Maros-Tisza, keleten az 1920 utáni magyar-román határ által határolt nagyjából négyszögletes területet jelenti. Sűrűn illetik Körös-Maros közeként is a területét, de az itt élők jobban szeretik a Viharsarok kifejezést használni. A térség fővárosa vitathatatlanul a megyeszékhely Békéscsaba, amelyet sűrűn emlegetnek a Viharsarok fővárosa címmel, amire a helyben élők hagyományosan büszkék. Meglehetősen egyhangú, intenzíven művelt mezőgazdasági kultúrtáj. Nem igazán tagolt, a legalacsonyabb pontja a Tisza mellékén van 80 méter körül, a legmagasabb Battonyától délkeletre, a Csanádi-háton 106 méter magasan. Az évi középhőmérséklet itt a legmagasabb az országban, ezért mindig a Viharsarokban a legmagasabbak a termésátlagok, szokás az ország éléskamrájának is nevezni. A Csabai kolbász és Gyulai kolbász, a Békési szilvapálinka, a Medgyesi dinnye valamint a Makói vöröshagyma mind-mind ezen táj termékei. A mezőgazdaságban a kukorica és búzatermesztés vezet, de jelentős a cukorrépa, napraforgó, görögdinnye és a kender vetésterülete is. Legnagyobb városai: Békéscsaba, Gyula, Hódmezővásárhely, Orosháza, Makó.

Aktív turizmus

Gyulai vár   |  
és között

A gyulai vár a Békés megyei Gyulán található, Európa egyetlen ilyen épen maradt síkvidéki téglavára, amely a 14–15. században épült gótikusstílusban. Falai között múzeum és várszínház működik. A gyulai vár a mai Gyula város belvárosában fekszik, egy viszonylag kiemelkedő területen. A vár környékén mélyebb fekvésű részek vannak, ahol ma csónakázótó terül el. A középkorban a környék mocsaras volt, a várat főként a Körösök ágai, mélységes lápjai oltalmazták. Mivel kő a környéken nem volt található, ezért téglából építették fel a várat. Az egykori gyulai vár a mainál jóval nagyobb volt, csak a belső úgynevezett derékvár maradt meg a kaputoronnyal. A jóval korszerűbb olaszbástyás rendszer teljesen megsemmisült. A várkert emellett sok vendégcsalogató szabadtéri rendezvény színhelye is. A várban működik a vármúzeum, ahol az érdeklődők 24 kiállítóteremben járhatják végig, közel hét évszázad történetét. A földszinten található várbörtön, éléstár, magyar és török sütőház, kovácsműhely, fazekasműhely, múzeumpedagógiai terem, borozó és kápolna. A várbörtön négy helyiségből áll, ahol - Bűn és bűnhődés az egykori Magyarországon - címmel mutatják be a kivégző a testcsonkító a testfenyítő a kínzó-és a megszégyenítő eszközöket. Az emeleten várúrnői várúri és várnagyi lakosztályok, várúri hivatali szoba, a szandzsák bég fogadószobája, fegyvertár, alabárdos terem és lovagterem látható. A felszentelt kápolna biztosítja a helyszínt keresztelők esküvők lebonyolításához, melyek hangulatához hozzá járul a középkori borozó is. A vár lovagterme alkalmas fogadások, konferenciák és egyéb jellegű rendezvények lebonyolítására. A gyermekeket múzeumpedagógiai foglalkozások várják a kor szellemében. A vár falai között 1964 óta működik nyaranként szabadtéri előadások helyszíneként a Gyulai Várszínház. A várjátékok kezdeményezője, majd tíz éven át művészeti vezetője Miszlay István volt. 1965-től folyamatosan alakította ki a koncepciót, hogy Gyula legyen a magyar történelmi dráma fóruma. 1974-től, Sík Ferenc vezetése alatt előbb a kortárs szerzők történelmi játékaira koncentráltak,[3] majd a 90-es évektől a zene is szerepet kapott, később pedig, 1995-ben Gedeon József által bővült nemzetközivé a programok sora. A várszínpad mellett a vár melletti tószínpad, a Kossuth Lajos utcában található kamaraszínház és a belvárosi Göndöcs-kertben található vigadó is rendezvényhelyszínként szolgál.

Természeti értékek | Ökoturizmus

Veterán Jármű Kiállítás   |  
2016. május 7. és 2065. május 7. között
Amerikai oldtimer járművek, keleti-nyugati veterán autócsodák, antik motorkerékpárok

Kulturális örökség

Eszlári Tájház   |  
és között
Tájház – Eszlári Sándorné
5530 Vésztő, Rózsa u. 3
 
66/477-141 Eszlári Sándorné
eszlaricsalad@freemail.hu
 
Nyitva tartás:
telefonos bejelentkezés alapján
Hírlevél

Szeretne folyamatosan értesülni a szálláshelyek aktuális ajánlatairól, akciókról, programokról? Iratkozzon fel hetente megjelenő ingyenes Hírlevelünkre és számos szezonális, valamint egyéb ajánlat közül válogathat!