A Kisalföld Szlovákia nyugati síkságát, a Magyarország északnyugati részén található „magyarországi Kisalföldet” és az Ausztriában található Seewinkel tájegységet magába foglaló földrajzi terület. A Kisalföld elnevezés a területet a Kárpát-medence nagyobb kiterjedésű síkságát jelentő Alföldtől, vagyis a „Nagyalföldtől” különbözteti meg. Teljes területe 9000 km², ennek kevesebb mint fele – 4000 km² – tartozik Magyarországhoz. A Kisalföld eredetileg erdős puszta volt, ennek helyén ma mesterségesen kialakított kultúrtájat találhatunk. Jelentős átalakító munkálatok zajlottak a területen, leginkább erdőirtás és folyószabályozás. Az így okozott károkat megpróbálják mérsékelni és az eredeti állapotot visszaállítani, elindult az erdőtelepítési program valamint a Fertő-Hanság Nemzeti Park is jelentős védelmet biztosít a Kisalföld különösen értékes területeinek. A terület három középtájra osztható, ezek a Győri-medence, a Marcal-medence és a Komárom–Esztergomi-síkság. A Kisalföld magában foglalja a Duna és mellékfolyói által szabdalt síkságot és a környező dombvidéket. Gazdasági és kulturális fejlettsége kedvező elhelyezkedésének és jó földjének köszönhető. Termékeny talaján gabonát, napsütötte dombjain gyümölcsöt és szőlőt termesztettek. Gazdag vízi világa következtében halászata is számottevő volt. Az ártéri legelőkön folytatott szénatermelésen jelentős nagyállattartás, tejfeldolgozás és sajtkészítés alapult.Győr közelében, Nagycenken született gróf Széchenyi István, a „legnagyobb magyar”. Pannonhalma bencés apátsága és a Fertő-kultúrtáj ma a Világörökség része. A Kisalföld híres a férfiak csoportos táncáról, a verbunkról, és itt maradt meg legtovább a serdülőkorból felnőttkorba átlépő fiatalok megünneplésének szokása, a legényavatás. Legfontosabb látnivalók: Fertő-Hanság Nemzeti Park, Pannonhalmi Apátság, Győr, Fertőd, Mosonmagyaróvár.

Aktív turizmus

Csornai Premontrei Prépostság   |  
és között

A Csornai Premontrei Prépostság Csorna egyik legimpozánsabb épületegyüttese, a 85-ös főút mellett, a város szívében található. A ma is működő rendház és plébániatemplom mellett az épület ad otthont a Csornai Múzeum számára. A XIII. század elején épült prépostsági templom az 1242., 1401., 1561. évi tűzvészek során többször leégett. 1653-1675 között újból felépítették1774-1786 között Haubt morva építész tervei szerint megkezdték a templom teljes helyreállítását. 1785-ben készült el a keleti oldalon emelkedő torony, későbarokk stílusban. Az 1790-ben ismét leégett templom újjáépítése, melynek során 1804-ben a kórus alatt kiszélesedő résszel bővült, a rendház nyugati homlokzatának elkészültével, 1808-ban fejeződött be. A toronysisak mai alakját 1834-ben nyerte el.

Természeti értékek | Ökoturizmus

Veterán Jármű Kiállítás   |  
2016. május 7. és 2065. május 7. között
Amerikai oldtimer járművek, keleti-nyugati veterán autócsodák, antik motorkerékpárok

Kulturális örökség

Sarródi Tájház   |  
és között
A sarródi temető szomszédságában, a Szeder utcában található az 1930-as években épült parasztházból 2005-2006-ban kialakított téglaépítésű Tájház. A Tájház kialakításánál szempont volt, hogy ne csak egy "bemutató" házzal gyarapodjon a falu, hanem az épületegyüttes a hagyományőrzést szolgáló közösségi programoknak is alkalmas, méltó helyszíne legyen. A Közösségi Ház berendezése lelkes összefogással Sarród, Fertőújlak, és Nyárliget lakosainak önzetlen adományaiból gyűlt össze. Köszönet érte!
 
Az épület a nyeregtetős parasztházak formáját mutatja. A hosszú fehér, keskeny ház homlokzati oldalán két ablak található, amelyek fölött a vakablakban egy Mária szobor őrködik.
A régi időkben szokásban volt, hogy különböző szentek oltalmába helyezték házukat tulajdonosaik. Így a Tömördi Család egykori hajlékát Szűz Mária őrzi.
Hírlevél

Szeretne folyamatosan értesülni a szálláshelyek aktuális ajánlatairól, akciókról, programokról? Iratkozzon fel hetente megjelenő ingyenes Hírlevelünkre és számos szezonális, valamint egyéb ajánlat közül válogathat!