A Középkori templomok útja a Kárpát-medence egyik legjelentősebb vallás és örökségturisztikai útvonala, melyet 62 páratlan szépségű középkori templom alkot. A Középkori templomok útja olyan középkori eredetű templomokból áll, amelyek országos nívó feletti műemlékek és kiemelkedő művészettörténeti értékeket képviselnek. Az útvonal területileg a magyarországi Szabolcs-Szatmár-Bereg, a romániai Szatmár és az ukrajnai Kárpátalja megyén halad keresztül, amelyet behálózzák közös történelmi gyökerek.
A Szatmári-Beregi síkság sűrűn vízjárta területein sok kis településből álló, aprófalvas településrendszer fejlődött ki a történelem folyamán, amely egyedülálló az alföldi rónák településhálózatában. A térségre jellemző szélsőséges földrajzi viszonyok, a pusztító árvizek, állandó belvizek következtében a településstruktúra mellett a helyi közösségek hagyományai, az épített, természeti örökség is konzerválódott és páratlan gazdagságában maradt fent, vált láthatóvá az utókor számára. Ez a vizek által körbezárt vidék, távol tartva magától a hódító hadakat, az idegen kultúrákat, megtartotta egyedi arculatát, hangulatát, középkori épített értékeit. Ezen a vidéken a szegénységből és az elszigeteltségből eredően egészen sajátos templomépítészeti szokások alakultak ki, ultak ki, amelyek főleg a templomépítészetben érhetőek nyomon. Errefelé a falusi közösségeknek nem volt akkora vagyonuk hogy a régi templomok helyén, hatalmas új templomokat emeljenek, nagy monumentális építkezésekbe fogjanak. Ennek köszönhetően maradtak fent autentikus formában a középkori templomok. A vidék középkori templomainak egyedi hangulatát idézik a kisméretű templomok, a melléjük elhelyezett fa harangtornyok, a festett karzatok, a díszes kazettás mennyezetek és faragott szószékek.
 
„Középkori templomok útja” címen született meg az a tematikus turisztikai útvonal, amely ezzel a Kárpát-medencében egyedülálló vallási és kulturális örökséggel szeretné mélyrehatóan megismertetni az érdeklődőket. Ennek értelmében a tematikus útvonal hivatott bemutatni az Észak-Kelet Tiszántúl középkori egyházi örökségét, a kereszténység bástyáit az árpád-kori építészet határában.
 
A rebellió és protestantizmus vált a Felső-Tiszavidék stigmájává a kora újkorban. E templomok láttán részesei lehetünk a kereszténység megszilárdulásának a középkorban és a reformáció előretörésének a kora újkorban. A vallástörténeti események figyelembevételével, joggal tekinthetünk erre a vidékre úgy, mint a reformáció magyarországi bölcsőjére. Olyan meghatározó vallástörténeti eseményeknek adtak otthont ezek a templomok, amelyek hozzájárultak a reformáció magyarországi előretöréséhez és megszilárdulásához. Ezen templomok, a magyar protestantizmus 500 éves bástyái a reformáció forrásvidékén, a Kálvinista Róma árnyékában.
 
A Középkori templomok útja 2012 decemberében elnyerte a Magyar Turizmus Zrt. által alapított Észak-alföldi régió ajánlásával minősítési díjat, elismerve ezzel az útvonal kiemelkedő kulturális és idegenforgalmi jelentőségét.

További információk:
Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területfejlesztési és Környezetgazdálkodási Ügynökség Nonprofit Kft.
H-4400 Nyíregyháza, Benczúr tér 7.
Tel: 42/508-360
Fax: 42/508-366

Aktív turizmus

Csónakos fejfás temető   |  
és között
A népi, csónakos fejfás református temető műemlék jellegű. Páratlan látványt nyújt a közel 600, embermagasságú, stilizált emberfejet, illetve csónakban fekvő embert szimbolizáló sötét fejfával benépesített sírkert. Egyelőre megdönthetetlen magyarázat nincs a csónakos fejfák eredetére. Vannak, akik úgy vélik, hogy az ősi ugor csónakos temetkezési szokás utolsó emléke, ez azonban romantikus tévhit. Mások szerint azért temetkeztek így, mert a falut körülvevő vizek áradásakor a halottakat csak csónakban vihették a temetőbe, azonban errefelé ladikkal jártak és a bárkás, félbárkás és deszkás temetés volt a hagyományos. A temető legmagasabb helyére építették Kölcsey Ferenc síremlékét. A Gerendai Antal tervezte hat köroszlopos, felül párkánnyal egybefogott síremlék közepén hasábtalapzaton áll egy Kölcsey feliratos, címeres urna. A költő testét a visszaemlékezések szerint 1838. augusztus 25-én abba a kriptába temették ahol öccse, Kölcsey Ádám aludta örök álmát.

Természeti értékek | Ökoturizmus

Veterán Jármű Kiállítás   |  
2016. május 7. és 2065. május 7. között
Amerikai oldtimer járművek, keleti-nyugati veterán autócsodák, antik motorkerékpárok

Kulturális örökség

A Karancs-Medves vidék bányamúzeuma   |  
2018. július 22. és 2017. január 1. között
Számos településen találhatunk a szénbányászat múltját idéző emlékműveket, emlékhelyeket, a bányásztelepülések épületegyüttesei, relikviái, bányászrendezvények, hagyományőrző csoportok hűen őrzik virágzó nehézipari múltunk emlékét. Kiemelkedő jelentőséggel bír a Nógrádi Történeti Múzeum Bányászati Kiállítóhelye, ahol a bányajárás élményében részesülhetünk. Hazánk első, természetes földalatti bányamúzeumának mintegy 280 méter hosszú vágatrendszerében a látogató teljes áttekintést nyerhet egy bányáról s annak műszaki berendezéseiről a működő muzeális gépek, a frontfejtés hangjai, az egyes munkafázisok megtekintése, a bányászok és bányalovak viaszfiguráinak segítségével.

Magyarország első, föld alatti bányamúzeuma 1965-ben nyílt meg az egykori József lejtős akna (1937-1951) épségben lévő, eredeti állapotában meghagyott vágatrendszerében.

A bejárat előtt kialakított emlékpark a bányaszerencsétlenség során elhunyt nógrádi bányászoknak állít emléket.

1985-től a bányakolónia épületében a „Szénbányászat Nógrád megyében a kezdetektől 1946-ig” címmel látható kiállítás.

A földalatti és külszíni szállítás mozdonyai, csilléi és szállítóeszközei, földalatti biztosító berendezések láthatók a külszíni skanzenben 1986 óta. 

www.salgotarjan-turizmus.hu
Hírlevél

Szeretne folyamatosan értesülni a szálláshelyek aktuális ajánlatairól, akciókról, programokról? Iratkozzon fel hetente megjelenő ingyenes Hírlevelünkre és számos szezonális, valamint egyéb ajánlat közül válogathat!