A Tettyei romok Pécs város egyik nevezetessége, melyet főként olyan kulturális események kapcsán szokás emlegetni, mint a Pécsi Szabadtéri Játékok, vagy a Pécsi Országos Színházi Találkozó (POSZT). Az impozáns látványt nyújtó középkori romok remek lehetőséget adnak kulturális rendezvények szervezésére. A romok a Mecsek oldalában, a Tettye városrészben találhatók, Havihegytől dél-nyugatra. Szatmári György 1505-1521 között volt Pécs püspöke. A püspöki palota bővíttetése mellett reneszánsz palotát építtetett a Tettyén. A palota egyemeletes, U alakú épület volt, dél felé nyitott udvarral. Dél-keleti oldalán torony kapcsolódott a falhoz, maradványai napjainkban is láthatóak. A török hódoltság idején dervisek éltek a palotában, az elnevezés is innen származik, a török derviskolostor neve „tekke”. A bektasi dervisek Tirana határában álló központi kolostorát az albánok ma is Tettyének nevezik. A palota épségben kerülhetett a törökök kezébe, akik csekély változtatással használták fel saját céljaikra. A jelenleg még álló falakon török átépítés nyomokban sem lelhető fel. A 18. század végén lakatlanná vált. A viszonylag ép falfelületeket 1904-ben konzerválták. A romok előtt álló szökőkutat a Zsolnay kerámiagyárban készítették. Az EKF-program (Európa Kulturális Fővárosa) keretében megújuló Tettye parkban a több száz éves maradványok támfallal való megvédése közben repedés keletkezett az egyik falban. Az L alakú romépület bástya része megmozdult és elvált az épület főrészétől. Az évszázadok alatt romos állapotba került villa a 18. század elején a pécsi káptalanhoz került. A 19. század elején további pusztulásnak indult: köveit elhordták, díszeit letördelték. Maradványait a 20. század elején konzerválták, és a Tettye azóta is a pécsiek egyik legkedveltebb kirándulóhelye, számos városi rendezvény színhelye.