IX.Szárszói Lecsófeszivál

Információk
Értékelések

IX.Szárszói Lecsófeszivál | Balatonszárszó

Kattintson a képre a galéria megtekintéséhez.

Üzenetküldés

Program kezdete: 2017. augusztus 26.
Program vége: 2017. augusztus 26.
Helyszín: Központi strand

Csapatok főzőversenye, családi és gyerek programok várják a látogatókat idén augusztusban is a IX. Szárszói Lecsófesztiválon. Szezonzáró, legkedveltebb gasztronómiai fesztiválok,

Bővebb információ:

Némethné Szabó Magdolna

szarszoinfo@gmail.com

30.8649125

http://www.balatonszarszo.hu

Markerek eltüntetése

Érvényesség / Szabad lakrész -tól -ig

Weiland ház

Nova

Nagy öröm számomra, hogy az oldalon üdvözölhetem Önöket. 2001 júniusában nyitottuk meg a családi házunk tetőterében korszerűen berendezett apartmanunkat. Kedvező fekvése miatt a természetet, nyugalmat szerető emberek számára ajánljuk, akik friss levegőre és madárcsicsergésre vágynak.

Aktív turizmus

Tihanyi Bencés Apátság |

Tihany

és között

A Bencés Apátság 950 év óta van a Tihanyi félszigeten. A templom, miként a régi templomok, a felkelő naphoz igazodik. Az évszázadok során pusztulás és újjáéledés többször osztályrésze volt. Az alapító király, I. András sírja becses emlékhelye a mai Magyarországnak.

részletek

Lóczy - Gejzír sétaút

Tihany

MEGKÖZELÍTÉS
Balatonfüredről a sűrűn közlekedő autóbusszal Tihany-hajóállomásra.

ÚTVONAL
Tihany-hajóállomás – Ciprián-forrás – Barátlakások – Óvár – Kis-erdő-tető (szélmarta sziklák) – Kilátás a Külső-tóra – Belső-tó – Aranyház – Kőtár – Gejzír-mező – Hévforráskúpok – Szarkádi-erdő – Csúcs-hegy – Sobri Jóska barlangja – Nyereg hegy – Apáti templomrom. A 81-es úton autóbusz-közlekedés van, de rövid sétával elérhető Aszófőn a vasútállomás.
Táv: 13 km Szint: 250 m
Jelzés: végig

NEHÉZSÉGI FOK
A túra nem nehéz, minden korosztálynak, egész évben ajánlható.

LÁTNIVALÓK
Lóczy Lajos Magyarországon az első tanösvényt itt alakította ki. Az Óvár tetejéről a tó és a Balaton látványa lenyűgöző. Az „ősmandulásban” meglepő alakú, szürke sziklák. Aranyház a legnagyobb sziklaképződmény, egykori gejzír forráskúp. Környékén egész gejzírmező. Értékük nemzetközi elismerését jelzi a 2003-ban kapott Európa-diploma. A félsziget legmagasabb pontja, a Csúcs-hegy (232 m), oldalában Sobri Jóska barlangja, mely után az ország egyik legszebb ösvényét találjuk, a Nyereg-hegyen és az Apáti-hegyen húzódó, keskeny, sziklás gerincen. A túra útvonala védett, több szakaszon fokozottan védett területen halad, vigyázzunk rá!

Kőröshegy-Tihany kerékpártúra

Kőröshegy

Túra hossza: 30 km
Nehézsége: Közepes
Terep: Dombvidék
Tájegység: Balaton-felvidék, Külső Somogy, Balaton

Kerékpártúránkat a kőröshegyi templomnál indítjuk. A Petőfi úton tekerve hagyjuk el a falut és Szántódra a révhez tekerünk. Innen komppal jutunk át a Tihanyi félszigetre. A félszigeten a hajót elhagyva egyenesen haladunk tovább aszhat úton. A települést elérve, az első ház előtt balra hajtunk tovább a Belső tóhoz, ahonnan a sárgakereszt jelzést követjük szinte az apátság épületéig. Az apátság templomától az I. András- Batthyányi utca útvonalon jutunk vissza a főútra, amit a 71-es útig követünk. Ott balra fordulunk és pár száz métert megtéve megtaláljuk az Apáti templomot. Miután megnéztük a templomot megfordulunk és a 71-es utat követve kerékpárúton eltekerünk a Tihany utolsó utcájáig a Lepke sorig, amire rá is hajtunk. Ezen az úton eljutunk a parti úthoz, amelyen visszakarikázunk a kompig, Áthajózva a Balatonon Balatonföldvárra tekerünk a parton. Tihany utca-Móricz Zsigmond utca-Gyulai Jenő utca-Somogyi Béla utca- Spúr István utca. A földvári vasútállomás után áthajtunk a vasúti átjárón és egyenesen a 7-es főútig tekerünk. Itt a Kőröshegyi utcán folytatva a bringázást vissza érünk a kőröshegyi kiindulási pont

További információ:
http://www.holkerekparozzak.hu/somogy-megye/koroshegy-tihany-kerekpartura

Igali Gyógyfürdő

Igal

Vize alkáli-kloridos és hidrogén-karbonátos, s a benne lévő jodid-ion miatt a jódos vizek csoportjába sorolják a szakemberek. Magas hőmérséklete és az ásványi anyag tartalma miatt jelentős gyógyító hatással bír: elősegíti a reumás mozgásszervi panaszok és sérülések utáni keringési zavarok, ízületi bántalmak gyógyulását, valamint a krónikus nőgyógyászati bántalmak - vérzési rendellenességek, daganatok, hólyaghurutok és gyulladások - enyhítését, s jótékony hatással van urológiai bajokra és gerincbántalmakra is.

Természeti értékek | Ökoturizmus

Veterán Jármű Kiállítás |

Hajdúböszörmény

2016. május 7. és 2065. május 7. között

Amerikai oldtimer járművek, keleti-nyugati veterán autócsodák, antik motorkerékpárok

részletek

Ökofalu - Bokorligeti Alapítvány

Szentantalfa

A Bokorliget a Balaton északi partjától 5.5 km-re, a Balatonfelvidéki Nemzeti Park közvetlen szomszédságában egy 25 hektáros földterület, a Hangyásalja, ahogy a szentantalfaiak nevezik. Gyönyörű panoráma van a tóra, erdő, patak, források, táborozási lehetőségek. Méregmentes, dús legelő, ökogazdálkodás, ökoturizmus. Ideális hely egy ökofalu számára, ahol az emberi összefogás, osztozás és kíváltságmentesség harmóniát teremthet emberrel, természettel egyaránt.

Duna-Dráva Nemzeti Park

Somogyaszaló

Duna-Dráva Nemzeti Park A nemzeti park a Duna Sió-torkolata és az országhatár, valamint a Dráva mentén helyezkedik el. A Duna–Dráva Nemzeti Park 1996-ban jött létre, több, már korábban is védetté nyilvánított terület beolvasztásával. Kiterjedése mintegy 50.000 ha. A nemzeti parkért is felelős Duna–Dráva Nemzeti Park Igazgatóság működési területe kiterjed Baranya és Tolna megye teljes területére, Somogy megyére a Balaton déli partja kivételével valamint kisebb részben Fejér és Bács-Kiskun megyére is. A Dél-Dunántúl legnagyobb része dombság, amelyből szigetként emelkedik ki a Mecsek és a Villányi-hegység. A dombvidéket keletről és délről a Duna és a Dráva hordalékával feltöltött síkságok szegélyezik, így a védelem alatt álló területeken nagyon sokféle élőhely tanulmányozható. Természeti képének formálásában a víz játszotta a főszerepet. A két folyó, azok víztömege határozta meg a sokféle élőhely kialakulását, melyeken színes élővilágot találunk. A nemzeti park szinte teljes területe az egykori ártéren található. A Duna-Dráva Nemzeti Park hosszú, szalagszerűen elnyúló területeinek értékeit meghatározza az élő és holt víz: az árvízi területek gazdag növény- és állatvilága, különösen a madárfajok gazdagsága jellemzi. A folyók mentén húzódó vizes élőhelyek egész Európában egyedülálló értéket képviselnek.

Folly Arborétum

Badacsonyörs

Az 1900-as évek elején létrehozott arborétumban egzóták élnek, például cédrus fajok, ciprus fajok, szír boróka (Juniperus drupacea), szabin fenyő (Pinus sabiniana), óriástobozú fenyő (Pinus coulteri), tengerparti mamutfenyő (Sequoia sempervirens).

A sajátos történetű arborétumot dr. Folly Gyula pécsi orvos alakította ki a család szőlőbirtokainak szomszédságában: olyan fajokat igyekezett összegyűjteni, amelyek jól hasznosítják a Balaton temperáló klímáját. Külföldi, elsősorban nyugat-európai faiskolákból rendelte meg a növényeket, amelyeket több éven át előneveltek, és kosarakban szállítottak.

Az ültetéshez szükséges vizet a Balatonból szamárháton vitték fel a hegyre. Az első telepítés 0,4 ha területű volt. Az ültetést kerttervezés nem előzhette meg, hiszen a növények várható végleges méreteit az idegen területen senki sem ismerte.

Az alapító halála és az I. világháború megállította a folytatást, és a két világháború közötti időszakban a család tevékenysége az édesapa iránti tiszteletből fakadó növényápolásra és fenntartásra korlátozódott. 1950-ben az arborétum környékén lévő családi birtokot államosították. Az a furcsa helyzet állt elő, hogy a második generáció, dr. Folly Gyula közgazdász saját költségén állami területekre ültetett növényeket, és természetesen ápolta is azokat. Dr. Folly Gyula 1979-ben történt halála után a fia, Folly Gyula agrármérnök vette át az arborétum fenntartását és továbbfejlesztését, melynek területe 5 ha-ra nőtt. 1978-ban szigorúan védetté (illetve később fokozottan védetté) nyilvánították az arborétumot a Kisörsi-heggyel együtt, a Badacsonyi Tájvédelmi Körzet részeként.

A rendszerváltás után természetesen a család szerette volna kárpótlási jegyért visszavásárolni a családtól ellopott birtokot, de az állam arra való hivatkozással, hogy mekkora értéket képvisel a család által önszorgalomból 40 éven keresztül fenntartott és fejlesztett arborétum, erre nem adott lehetőséget. Így 1995-ben hosszú egyeztetések után végül Folly Gyula agrármérnök készpénzért visszavásárolhatta az arborétumi területeket.

A 2011-ben bekövetkezett halála után leánya, dr. Folly Réka irányításával folytatódik a már negyedik generációs családi tradíció. Tapolca önkormányzatával összefogva 106 millió forintos vissza nem térítendő úniós támogatással látványos fejlesztések valósulhattak meg (kilátó, játszótér, stb.) 2014-ben. Az ugyancsak közel másfél évszázados családi hagyományok hűen a borászat is emelt szinten van jelen az arborétumban. Idegenvezetéshez bejelentkezés szükséges.

Nyitva tartás minden nap, évszaknak megfelelő időpontokban (részletek a honlapon).

Látrány-puszta

Látrány

A Látrányi-puszta különleges természeti értékek hordozója az Észak-somogyi térségben.

A Balaton egykori dűnéin kialakult homok pusztán, az életközösségek jelentősen eltérnek a környező löszterületeken kialakultaktól. A homokbuckák, buckaközök és az időszaki vízfolyások széles, lapos völgyei teszik a felszínt mozgalmassá. A változatos felszínen a száraz homokpusztai rétek és a jó vízellátottságú láprétek, üde kaszálórétek és kisebb erdős területek váltják egymást.

A terület arculatának kialakulásában, a sokszínű természeti értékek fennmaradásában elsődlegesen a hagyományos gyepgazdálkodás játszott szerepet. Mind a legeltetés - alapvetően birkával és marhával - mind a kaszáló művelés jelen volt a területen. Előbbi a szárazabb gyepekre, utóbbi az üde gyepekre és láprétekre volt a jellemző.

A viszonylag kicsi – alig 230 ha-os – természetvédelmi terület növényállománya rendkívül gazdag, a védett fajok száma meghaladja a harmincat, több közülük tíz-, vagy éppen százezres tőszámával tűnik ki. Néhány faj csak itt található a térségben, mint a vidrafű (Menyanthes trifoliata), a fehérmájvirág (Parnassia palustris), szalmagyopár (Helichrysum arenarium), vagy a szúnyoglábú bibircsvirág (Gymnadenia conopsea).

Állatvilágát tekintve a terület különösen gazdag rovarvilágát, a védett fajok nagy számát említhetjük. Különösen fontosak az olyan, európai jelentőséggel is bíró fajok, mint a lápi tarkalepke (Euphydryas aurinia), a nagy tűzlepke (Lycaena dispar), a vérfűboglárka (Maculinea teleius), a zanótboglárka (Maculinea nausithous), vagy a skarlátbogár (Cucujus cinnabarinus)

Kulturális örökség

Ordoszi Napsugár Alapítvány |

Teleki

és között

Az Alapítvány közhasznú szervezet, célja a kulturális örökség megóvása, kulturális tevékenység, a Teleki településen található Árpád-kori templom, református templom, egy harangláb, és egy Pálosrendi kolostor rekonstrukciója, újjá építése, új közös helyiségek felépítése, és az ezekhez kapcsolódó infrastruktúra kialakítása / utak, járdák, parkok/

részletek

Fehérkő vára

Kereki

A település kiemelkedő nevezetessége a középkori vár romja. Már csak azért is figyelemre méltó, mert a XIV-XV. századból Somogyban nagyon kevés vár, várrom maradt fenn. Kereki községtől délnyugatra, a levelesi erdő északi részén emelkedik a 283 méter magas várhegy, melynek ékes koronája a romjaiban is szép Fehérkő vára. Egészen a hegy lábáig autóval is megközelíthető, ahonnan még egy negyed órás séta visz fel a romokig. A kereki rom a történelem során több néven is szerepelt, jelezték Kupavárnak, Katonavárnak és Fehérkővárnak. A népi emlékezet Kupavárként azért őrizte meg, mert Somogyban, Koppány egykori szálláshelyén, minden várat Kupavárnak neveztek. A Katonavár elnevezés egy 1784-ben készült katonai térképen szerepelt. A krónikákban azonban gyakran Fehérkővárnak említik, így végül a szakirodalom is ezt a nevet vette át. A vár feltehetően a XIV. század első évtizedeiben keletkezett. Első ismert várnagyát, Czikót, egy 1336. évi oklevél nevezi meg. Zsigmond király Marczali Miklós temesi ispánnak és rokonainak adományozta a török elleni küzdelmekben szerzett érdemeiért Fehérkő várát. Marczali Miklós 1402-ben a Zsigmond ellen fellázadt főurak közé állt. A lázadás leverésekor, Fehérkő várát is ostrommal foglalták el. A megsérült falakat 1408 körül kijavították, és a vár visszakerült az időközben kegyelmet kapott Marczali Miklós tulajdonába. A XV. század második felében Enyingi Török Péter, majd Báthori István országbíró birtoka. Miksa császár 1494-ben ostromolta a várat, amely az ostromot követően évekig üresen állt. A török terjeszkedése idején 1540 után a visszavonuló magyarok a még megmaradt falakat felrobbantották. A hódoltság alatt a romos erősség a töröké, 1598-ban pedig a tihanyi vár tartozéka volt. A XVII. sz. közepén a Perneszi család birtoka, majd Babocsai Ferencnéé. A XVIII-XIX. században falait széthordták, és anyagának egy részét 1830-ban az új kereki templom és az annak közelében épült, de már elpusztult vadászkastély építésénél használták fel. Bár 1961-62-ben kisebb ásatásokat végeztek, teljes feltárása még nem történt meg.

Kájel Csipkeház

Balatonendréd

Kájel Csipkeház Balatonendréden a múlt században nem volt hagyománya a csipkeverésnek. 1908-ban Kájel Endre református lelkész szervezte meg az első csipketanfolyamot Schwarz Erzsébet tanítónő szakmai irányításával. A trianoni békekötés után (1920.) az elcsatolt területekről Magyarországra jövő tanítónők számára szervezett csipketanfolyamot, akik azután a később megszervezett csipketelepeken továbbadták az endrédi csipke készítésének tudományát, ez a faluban élő lányoknak és asszonyoknak jelentős munka, és pénzkereseti lehetőség volt. Kájel Endre szervezése nyomán kb. 30-ra tehető a megvalósult csipketelepek száma az ország különböző pontjain. Kezdetben végcsipkéket készítettek, mintakönyv szerinti megrendelésre, melyek az akkori kor fehérnemű, asztalnemű és ágynemű díszítésének igényét elégítették ki, belföldi és külföldi piacokon egyaránt keresett volt. Később Kájel Endréné, Koroknai Zsófia nemcsak mintákat tervezett, hanem a kivitelezésének színvonala felett is szigorúan őrködöt az elkészített és behozott csipkék átvételénél. A tervezés folyamán a megrendelők igényei szerint alakította, kicsinyítette vagy nagyította a mintákat. Az Endréden készült csipkék mintája és anyaga igen változatos volt. Vékony, 150-180-as fonalból a finom fehérneműkhöz, vastagabb lenfonálból az asztalneműhöz ágyneműhöz készült szél- és betétcsipke. A gyárilag készült csipke megjelenésével a vert csipke iránti kereslet megszűnt, így a lakások díszítésre szolgáló különböző méretű terítők és ruhadíszek (pl. gallér) tervezése és készítése maradt csak fenn. A 150 éve, eredeti stílusban épült Kájel Csipkeházban bemutatásra kerül a családi gyűjteményt képező több mint 100 vert csipke, melyek tervezése és kivitelezése a család nevéhez fűződik.

Varrótű Tanoda, Hímző, gyöngyékszer készítő

Balatonalmádi

2008-ban Varrótű Tanoda néven nyitott műhelyemben igyekszem bemutatni a magyar hímzéskultúra sokszínűségét. A több, mint negyven év alatt készült alkotások egyrészt Veszprém megye hímzéskultúrájából adnak átfogó képet, de más vidékek hímzéseiből is számos feldolgozás született. Szabadrajzú fehérhímzések, gyapjúhímzések, szálszámolásos munkák és elsősorban a dunántúli úrihímzések láthatók a gyűjteményemben. A hímzések mellett gyöngyfűzéssel foglalkozom, magával ragadott Sárköz gazdag gyöngyhagyománya, a változatos gyöngygallérok, csaffringok, szorítkók, mellett ma is hordható gyöngymunkák is láthatók a kiállításon. A műhelyemben működik a Gránátalma Hímzőkör. Igény szerint egyéni és csoportos kézműves foglalkozásokat tartok. Minden téma iránt érdeklődőt szeretettel várok.




Leíratkozás