Paula asszony ajánlásával


Ehhez az ételhez egy kg csontos karajt veszünk, amit nem klopfolunk ki. Szükség van hozzá 10. 15 dkg bacon szalonnára, 30 dkg csiperke gombára, 10- 15 dkg aszalt szilvára, 20- 25 dkg színes szőlőre, 2- 2,5 dl fél száraz somlói borra (furmint, hárslevelű) és egy csipet szárított vargányát teszünk bele bolondítás végett.
 
 A karajokat sózzuk és kevés fehér borssal ízesítjük, és legalább egy órát állni hagyjuk. Ez után lisztbe forgatjuk.
A szalonnát pirosra pirítjuk, majd kivesszük a zsiradékból. Ebben a szaftban megpirítjuk a lisztbe forgatott karajokat, és azokat is félre tesszük. A megmaradt szaftba a csíkokra vágott gombát rakjuk. Ha annak a leve is elfőtt hozzáadjuk a csíkokra szeletelt magozott aszalt szilvát. Ekkor tesszük bele a csipet szárított erdei gombát, vagy vargányát. Vigyázni kell a mennyiséggel, mert az ízük nagyon intenzív és nem szabad, hogy csak az domináljon. Ha ezt az egészet jó össze főztük beletesszük a melegen tartott karajt, és hozzáadjuk az egésznek a lényegét a félszáraz somlóit. Ezzel puhítjuk a húst, és amikor már csaknem teljesen késznek találjuk akkor kerülnek bele a szőlő szemek. Ezzel még rottyan egyet aztán jól megkóstoljuk és az előre elkészítet dödöllével tálaljuk. Természetesen azt a bort kínálunk hozzá, amit az ételhez is használtunk. Már, ha maradt belőle. 
A dödölle nem egy bonyolult étel, szerintem még a leggyakorlatlanabb szakácsok is el tudják készíteni, szóval a siker élmény nem maradhat el.
Kell hozzá 1 kg krumpli, amit lehámozunk és felkockázunk, majd annyi vízzel öntjük fel, hogy éppen ellepje. Ezt jól megfőzzük, majd a főző lében összetörjük, és besűrítjük liszttel. Ezt a laza tésztát forró olajban kisütjük, lecsepegtetjük, és melegen tálaljuk.  
 
 
Tekintse meg partnerünk további ajánlatait:
hand
p
l
s
u
Markerek eltüntetése
-tól -ig

Aktív turizmus

Korvin ház   |  
és között

A Korvin-ház Pápa legrégibb ma is álló épülete, valószínűleg a 15. század végén vagy a 16. század elején épült. A helyi hagyomány szerint a ház − mint elnevezése is mutatja − egykor Mátyás király vadászháza volt (korabeli tulajdonosainak a király szolgálatában álló Marczaltőy Miklóst és fiát, a Gutkeled nemzetség tagjait tételezték fel), ezt azonban a történeti kutatás megcáfolta. A tévhit forrása az ugyancsak Gutkeled nemzeségbeli Ráskai családnak[1] a kapualj felett látható címere, mely csőrében köves gyűrűt tartó madarat ábrázol; ebben ugyanis a nép a Hunyadiak gyűrűs-hollós címerét vélte felismerni. Az épület első bizonyítható tulajdonosai a 16. században a Tahyak voltak: valószínűleg vagy Tahy János vránai prior, vagy testvére, Ferenc,Stupnica várura, pozsegai főispán építtette a házat, akinek stupnicai sírkövén a pápaival teljesen azonos címer áll. Ezt támasztja alá a kapualjboltozat gyámkövein látható 1515-ös évszám is. A reneszánsz stílusú, egyemeletes, manzárdtetős épület utcai homlokzatát egyszerű övpárkány osztja két részre, udvari homlokzata viszont már nem őrzi eredeti stílusjegyeit. Tört íves, tagolt kőkeretes kapuja dongaboltozatos kapualjba nyílik, melynek fiókboltozatai reneszánsz gyámkövekretámaszkodnak. A kapuszerkezet eredeti, a 16. századből való. Ablakait egyszerű szalagkeretezés futja körül, az emeletieket ezen kívül alul és fölül finom vonalú rokokó stukkódíszítés emeli ki. A házat a nyolcvanas évek végén Káldy Gyula építész tervei alapján felújították, emeleti részén ma lakások, a földszinten üzlethelyiségek vannak.

Természeti értékek | Ökoturizmus

Viva la Musica komolyzenei koncert   |  
2017. október 24. és 2017. november 24. között
A Református templomban megrendezésre kerülő koncert sorozat keretében más-más zenész, együttes mutatkozik be a közönségnek.

Kulturális örökség

A Karancs-Medves vidék bányamúzeuma   |  
2017. október 24. és 2017. január 1. között
Számos településen találhatunk a szénbányászat múltját idéző emlékműveket, emlékhelyeket, a bányásztelepülések épületegyüttesei, relikviái, bányászrendezvények, hagyományőrző csoportok hűen őrzik virágzó nehézipari múltunk emlékét. Kiemelkedő jelentőséggel bír a Nógrádi Történeti Múzeum Bányászati Kiállítóhelye, ahol a bányajárás élményében részesülhetünk. Hazánk első, természetes földalatti bányamúzeumának mintegy 280 méter hosszú vágatrendszerében a látogató teljes áttekintést nyerhet egy bányáról s annak műszaki berendezéseiről a működő muzeális gépek, a frontfejtés hangjai, az egyes munkafázisok megtekintése, a bányászok és bányalovak viaszfiguráinak segítségével.

Magyarország első, föld alatti bányamúzeuma 1965-ben nyílt meg az egykori József lejtős akna (1937-1951) épségben lévő, eredeti állapotában meghagyott vágatrendszerében.

A bejárat előtt kialakított emlékpark a bányaszerencsétlenség során elhunyt nógrádi bányászoknak állít emléket.

1985-től a bányakolónia épületében a „Szénbányászat Nógrád megyében a kezdetektől 1946-ig” címmel látható kiállítás.

A földalatti és külszíni szállítás mozdonyai, csilléi és szállítóeszközei, földalatti biztosító berendezések láthatók a külszíni skanzenben 1986 óta. 

www.salgotarjan-turizmus.hu
Hírlevél

Szeretne folyamatosan értesülni a szálláshelyek aktuális ajánlatairól, akciókról, programokról? Iratkozzon fel hetente megjelenő ingyenes Hírlevelünkre és számos szezonális, valamint egyéb ajánlat közül válogathat!