Hol?

Mit?


Hol?

Mikor?

   

Mit?


Hol?

Mikor?

   

Mit?


Hol?

Mikor?

   

Mit?

További keresési opciók

Túraútvonalak
Túra hossza: 51 km
Nehézsége: Közepes
Terep: Dombvidék
Összintemelkedés: 435 m 
A biciklitúra Aszódról indul A Kossuth út (3-as út) és az Ady E. utca kereszteződéséből. Az első kilométereket a 3-as úton tesszük meg, Kartal települést megcélozva. majd egy körforgalom után ráhajtunka kartali útra és ezen tekerünk végig a faluig. A Kartal után a következő község Verseg lesz, amelyet elhagyva Pest megyéből is kifutunk. Sajnos az út minősége is változik. Kálló és Erdőkürt falvak egy kis ízelítőt mutatnak a nógrádi falvak életéből. Ezeken áttekerve utunk visszatér Pest megyébe. Egy fantasztikus lejtőzéssel üdvözölhetjük Acsa községet. Acsa után a Galga-patak völgyében tekerünk vissza Aszódra Püspökhatvan, Galgagyörk, Galgamácsa, Iklad érintésével.

További információ: http://www.holkerekparozzak.hu/pest-megye/aszodi-kerekpartura
Túraútvonalak
MEGKÖZELÍTÉS
Szolnok vasúton, autóbusszal, gépkocsival minden irányból elérhető.

ÚTVONAL
Szolnok vasútállomás – Baross Gábor út – Mária utca – Mártírok útja – Szigony utca – Tiszaparti sétány – Táncsics Mihály utca – Kossuth Lajos út – Szabadság tér – Gutenberg tér – Tisza-part a Vízművek alatt – Tisza jobbparti töltés – Tanyák – Szolnok-Besenyszögi műút és a Szolnok–Szajol vasútvonal aluljárója – Millér Vízügyi Múzeum – Tisza jobbpart, hullámtéri út – Feketevárosi átjáró – Tölgyes – Hasznos lapos – Fokorupuszta határa – Tisza jobbparti töltés – Szórói nyárigát – Nagyszög sziget – Karcsai holtág – Szórópuszta – Tisza jobbparti töltés – hullámtéri erdő – Tisza jobbparti töltés – Dobai szivattyútelep – Doba – Nagykörű-Kötelek kerékpárút kezdete – Dobapuszta autóbusz-megálló.

Táv: 27 km Szint: 30 m Jelzés: végig

Az útvonal javarészt földúton halad. Kerékpárral is járható. Magas Tisza árvíz esetén a Millér–Feketeváros szakaszon a jelzéssel ellátott árvízvédelmi töltésen, a szórói és dobai hullámtéri szakaszon a jelzés nélkül is követhető árvízvédelmi töltésen haladhatunk. Helyközi autóbusz-megállók Szórópuszta, Dobapuszta (rövidítési lehetőség).

NEHÉZSÉGI FOK
A terep könnyű, a táv hosszú, felkészült érdeklődőknek ajánljuk.

LÁTNIVALÓK
Az út jelentős része a Közép-Tiszai Tájvédelmi Körzet területén halad.
Tisza-meder: Tiszavirág. Rajzásuk ideje a nyári napforduló körül. Hullámtéri erdő: művelt hullámtéri erdő, a Tisza parton és a hajdani töltésépítés anyaggödrében, a kubikokban telepített kubikerdőben számos fa matuzsálemmel.
Feketevárosi Holt-Tisza: védett vízinövényekkel, számos vízimadárral.
Feketevárosi erdő: tölgyes, nyáras. Védett facsoport: Erzsébet királyné Tisza völgyi látogatásának emlékére.
Szórói Holt-Tisza: Kiemelt védelmű „szentély” holtág.
Dobai hullámtér: nyáras, tölgyes erdő.
Dobai homokos pad: üdülőterület, különleges adottságú homokos szabad strand.

Forrás: Magyar Turizmus Zrt.
További ajánlatok: http://aktiv.itthon.hu/indulj-el-egy-uton
Megyék
Bács-Kiskun hazánk legnagyobb területű és az egyik legnapsütöttebb megyéje. Turisztikai vonzerejét az itt fekvő páratlan szépségű alföldi táj, különleges természeti értékei, épített öröksége, gasztronómiája jelenti. Nagyszámú vendéget vonzanak vízparti nyaralóhelyei és az utóbbi időben az alföldi tanyák is. A megye nevezetességei a kalocsai fűszerpaprika és hímzés, a kiskunhalasi csipke és a kecskeméti fütyülős barackpálinka. 
Talán kevesen tudják, de az ország természetvédelmi szempontból legjelentősebb, legértékesebb területei itt találhatóak. Ezek közé tartozik az 1975 óta védett kunfehértói Holdrutás erdő, a Tisza bal partján fekvő Mártélyi Tájvédelmi Körzet, a több védett terület egyesítésével létrejött kiskőrösi Turjános erdő, a Kiskunsági Nemzeti Park, valamint a Császártöltési Vörös-mocsár. Ma már nemzetközileg védett értéknek számít az alföldi tanyavilág is.
A pusztáról sokaknak jutnak eszébe a lovak, lovasok. A megyében egymást érik a lovasbemutatók, fogathajtó és díjugrató versenyek, és számtalan helyen aktívan is hódolhatunk a lovassportoknak. A lovasturizmus központja Bugac és környéke. Bács-Kiskun megyében virágzik a vadászturizmus is: csaknem száz vadászatra alkalmas terület és közel negyedszáz vadászház található errefelé.
Messzeföldön híres a megye gasztronómiája, amelyet az itt élők velük született vendégszeretettel kínálnak látogatóiknak. Szőlőik, pincéik kincse mellett olyan hungarikumokkal ismerkedhetünk errefelé, mint a fütyülős barackpálinka, a kalocsai paprika vagy a bajai halászlé. Gyakran rendezvényeik is gasztronómiai különlegességeik köré szerveződnek, mint például a Bajai Halászléfőző Népünnepély, a Kalocsai Paprikanapok, a dunapataji Pacalfőző Verseny, a rémi Kakaspörkölt Főző Verseny, a kiskőrösi Szüreti Napok, a hajósi Orbán Napi Mulatsá, az izsáki Sárfehér Napok vagy a keceli Virágfesztivál. Ezek mellett az egyes pincészetek megismerésére bortúrákat is szerveznek.
A megye központja és kulturális fellegvára Kecskemét. Cseke Péter színművész, rendező 2008 nyara óta a Kecskeméti Katona József Színház igazgatója, feleségével, Sára Bernadettel megválasztása óta élnek az alföldi városban. A direktort igen hamar befogadták a helyiek, úgy véli azért, mert sikerült egy szellemi központot kialakítania a Katona József Színházból. „Továbbra is azt szeretném, hogy minél magasabb színvonalú előadásaink szülessenek, egyre többen látogassanak hozzánk” – mondja Cseke Péter. Sikerereiket igazolja, hogy a 2012-es évben a társulat több tagja művészeti díjat kapott, és a színházi világnap alkalmából először adott otthont egy vidéki színház – a kecskeméti Katona – a MASZK Országos Színészegyesület hagyományos jótékonysági estjének.
A színházigazgató szabadidejében a sport és az utazás szerelmese. Azt mondja, mindig aktívan pihen. Ahová eljut, ott igyekszik bejárni a környéket, felkeresni a nevezetességeket és felkutatni a helyi értékeket. „Ezt ajánlom a színház miatt hozzánk ellátogatóknak is. Bács-Kiskun megye területe sok szépséget, látnivalót, és meglepetést tartogat az idelátogató vendégek számára, amely akkor tárul fel, ha őszinte érdeklődéssel, a hagyományok iránti nyitottsággal fordulunk az itt élők felé.” – teszi hozzá a direktor. Ennek jegyében a Kecskeméti Arborétumban 2012. június 8 és 9-én az Újvilág Passiót játsszák majd, annak reményében, hogy minden évben ezen a csodálatos „zöld szigeten” látható lesz Krisztus szenvedéstörténete.


A Katona József Színház története

A mai színházépület történetéhez szorosan hozzátartozik elődeinek története. Az első színielőadás 1796-ban volt a Cserepes vendéglőben, ahol Kelemen László társulata először lépett fel. 1868. december 26.-án nyílt meg a Kovács-féle színház, melyet 1888 tavaszán kénytelenek bezárni, mivel súlyos tűzvédelmi hiányosságokat találnak. Kisebb felújítási munkálatok után 1889. október 26.-án ismét megnyílhatott az épület.
A színügyi bizottság a várossal egyetértésben azonban úgy látta, hogy javítgatások helyett Kecskemétnek egy új színházra lenne szüksége. 1894. szeptember 2-án közzétették a pályázatot, melyet Ferdinand Fellner és Hermann Helmer építészeti irodája nyerte el.
Az épület eklektikus stílusú, neobarokk díszítőelemekkel. Az épület főhomlokzatán két ablakfülkében látható Kisfaludy Károly, illetve Katona József portréja.
A színház 1896. október 14.-én nyitotta meg kapuit a nagy közönség előtt.  Katona József Bánk bán című darabja került bemutatásra, részben a budapesti Nemzeti Színház művészeinek előadásában. A századfordulón hosszabb ideig (1900-1905) Kövessy Albert igazgatta a színházat, majd Mariházy Miklós vezette 1908-1920-ig. A színház 1916. november 11-én vette fel Katona József nevét.


1939 és 1941 között cseretársulatok játszottak az épületben. 1941. november 14-én nyitott újra a színház állandó társulattal.
A második világháború nem okozott károkat az épületben, azonban 1945. december 12. és 1946. március 6-a közt szénhiány miatt az előadásokat az Otthon vendéglőben tartották meg.
1961 nyarán ismét korszerűsítették a színházat, hasonló méretű felújításra 1986-87-ben került sor, az Ybl-díjas Farkas Gábor és Boros Pál építészek tervei alapján. A színház vezetőnek névsorából kiemelkedik Radó Vilmos neve, aki 15 éves igazgatósága alatt többek között Latinovits Zoltán szerződtetésével öregbítette a színház hírnevét. A színháznak két kisebb játszóhelye is van, a Kelemen László Kamaraszínház és a Ruszt Józsefről elnevezett Stúdió Színház. 

Borutak
Természet és Ember harmóniája itt ez a táj, hazája már évtizedek óta szőlőnek és bornak, amelyben a régiek szerint a kialakult vulkánok tüze ég tovább. Ez itt a Vulkánok Völgye, ahol a talaj és a napfény, a tó víztükre és a mediterrán jellegű éghajlat, az itt élő emberek szőlő iránti szeretete és szakértelme csodálatosan harmonikus, tüzes, jellegzetes karakterű borok készítését teszi lehetővé. De ahány lanka, domboldal és völgy, annyi féle íz, zamat varázsolja izgalmassá felfedező utunkat a Balaton part Észak-nyugati szegletében, a Vulkánok Völgyében. Probus római császár és e varázslatos tájat otthonná választó magyarok hagyatéka ez a borvidék, amely túlélve a történelem viharait, a szőlőbe és borba vetett változatlan hittel, odaadással ontja évről-évre folyékony aranyát. A hegyoldalak hűs, titokzatos pincéi, a hegyek lábainál megbúvó apró falvak rejtik a „vulkánok aranyát”, s a többi értéket és kincset, amelyet örökül hagytak nekünk a századok. A legenda szerint a történelem előtti időkben, amelyre már csak a mesékből emlékezhetünk, valaha óriások lakták be a tájat, amit a Jóisten is örömében teremtett. A rég kihűlt, de máig kecses, méltóságteljes bazaltkúpok hűséges tanúi évmilliók eseményeinek. A borvidék nyugati sarkában vulkáni hegyek vigyázó sora várja, hogy a csúcsra felérő megfáradt vándor tágra nyílt, őszinte szemmel csodálja e mesebeli szegletét a Földnek. Amerre a szem ellát, a természet gigászi harcát szemlélhetjük, a véget nem érő csatát, amit a földtörténet során ezen a vidéken vívtak az elemek. A keleti oldal vörös homokkő hegyei lágyan simulnak a Balaton partjához, hegylábaikat megmártva a hűsítő vízben.
Ma már összhangban él itt hegy és völgy, szőlőtőkékkel borított lanka és a Balaton vize, különleges és sokszínű környezetet teremtve a Badacsonyi Borvidék fáradságos munkával megtermelt, zamatos borai számára.

Forrás: Magyar Turizmus Zrt.
További ajánlatok: http://aktiv.itthon.hu/indulj-el-egy-uton
Borvidékek

A Balaton környékén termő borok saját karakterrel bírnak. Egy borospince előtt ücsörögve összes érzékszervünknek gyönyörűséget szerezhetünk -, hiszen a borok minősége a táj szépségével párosul, a tó, a szőlőhegyek, fehér falú présházak és a hegyek lábához húzódó kis falvak látványával. Sok művész és tudós ember adózott egy-egy művel a táj varázsának, és az sem véletlen, hogy Badacsony borát az „istenek nektárjának” nevezték.

 

  • Terület: 1790 hektár

 

  • Klíma: kiegyenlített, szubmediterrán jellegű. Sok napsütés jellemzi, védett az északi széltől.

 

  • Szőlőfajták, borok: Olaszrizling a legelterjedtebb - lágy, savai tompák, keserű mandulára emlékeztető zamatú. Jó évjáratban aszú is készül belőle. Szürkebarát a leghíresebb - zamatos, tüzes, harmonikusan gömbölyű, magas alkoholtartalmú bort ad ezen a területen. Kéknyelű: "úri szőlő" - jó minőségű, de keveset terem, mert nehezen termékenyül. Diszkrét, fűszeres bukéval, nemes eleganciával bír. Ottonel muskotály: finom muskotályillat jellemzi, tüzes, néha lágy, savszegény.

Forrás: Magyar Turizmus Zrt.
További ajánlatok: http://aktiv.itthon.hu/indulj-el-egy-uton
Túraútvonalak
A túra útvonala: Bakonybél - Kolostor- Szent-kút (Borostyán-kút)- Hegyes-kő - Szekrényes-kő-árok - Augusztin-tanya - Augusztin-tanya- Rend-kő - Törkő-lik - Rend-kő - Augusztin-tanya- Ráktanya- Védett szilfa - Mester-Hajag - Pörgöl-barlang. Bakonybél közepéről, a sárga sáv , piros kereszt útvonalon indulunk kifelé a településről. A Szent-kút felé megyünk, ott indul az ösvény felfelé a Szőlőgyöpre. Innen a sárga sáv , piros négyszög közös jelzésen haladunk tovább a mezei úton, a Szömörke-völgyben Hegyes-kő felé. Továbbhaladva utunkon, többnyire száraz időszakban csak kiszáradt vízmosásokkal találkozhatunk. A Hegyes-kőtől a piros négyszög turistaúton megyünk felfelé. A Fehér-kő-árokban egyre több, és egyre nagyobb kőfolyamot látni, és ezeken kell haladnunk is. Természetesen az itt látható kövek mind fehérek. A Fehér-követ elhagyva a vízmosásban már nem olyan fehér a kövek színe, mint a szikla alatt. Továbbindulva az egyik erdősebb résznél végre elérjük a jobb oldalon fölénk magasodó Fehér-kő-sziklát. A sziklát elhagyva nem szűnik meg a kőrengeteg, így vigyázva folytattuk utunk a, piros négyszög mentén. A piros négystög jelzést alaposan el kell hagynunk, a balra húzódó árokban 100-200 métert kell befelé haladni, de érdemes benézni, mert gyönyörű vadregényes a hely. A Szekrényeskő sziklája itt található. A képződmény egy rétegesen összeállt nagy szikla. A kövek úgy pattogzanak le róla, mint a cserép. A Szekrényeskőtől visszamegyünk a piros négyszög jelzéshez. Innen utunk kicsit erősebben haladt felfelé, majd a tető közelében egyenesen kell a meredek talán 10m-es úton feljutnunk a felettünk vezető úthoz. Ha felérünk, már nem vagyunk messze az Augusztin-tanyától. A tanyánál a piros sáv , sárga sáv turista ösvényre tértük rá, és indulunk el a közelben található Törkő-lik felé. Különösebben nem nehéz tájékozódni, mert ritka az erdő, így könnyen meg lehet a jelzést találni. Ezen a sárga sávon haladunk, amíg megtaláljuk a Törkő-likhez vezető sárga barlang jelzést. Az út jobb oldalán találjuk a sziklát, amelyen a hasadék van. Nem könnyű a bokrokkal alaposan benőtt, az útról nem is látható szikla felfedezése. A sárga barlang túrajelzésből, csak néhány található az ösvényen, ezért figyelnünk kell, ha nem akarunk letévedni róla. Ha megtaláltuk a Törkő-likat, némi pihenés után elindulunk vissza. Az úton egy jókora vadszamóca mezőt találtunk. Visszafelé haladva a sárga kereszt jelzésen, majd a piros és sárga sáv útvonalon az Augusztin-tanyához. Ott a sárga sáv , piros kereszt jelzésen indulunk lefelé. Az út köves, elég nehezen járható, de sajnos ezen kell vissza baktatnunk Bakonybélre. Innen indultunk tovább a Pörgöl-barlang alatt található úton. A sárga jelzés itt sajnos hiányzik, de ha nekivágunk a domboldalnak, pár száz méter után az egyik fa oldalán megtalálhatjuk a sárga barlang jelzést. Innen a sárga barlang túrajelzés rendben megvan, de már a turista ösvényt is lehetett látni. A barlang nagyon szép, védett természeti érték, kb. 14 különböző denevér faj él időszakosan itt, és jár vissza nászéjszakára. Vissza Bakonybélre ugyanazon az úton juthatunk, mely felvezetett a barlanghoz.

Forrás: Magyar Turizmus Zrt.
További ajánlatok: http://aktiv.itthon.hu/indulj-el-egy-uton
Túraútvonalak
A vízben, vadban bővelkedő Gaja-patak völgye ősidők óta kedvező feltételeket teremt az ember megtelepedéséhez. Később, a római korban a provincia egyik útja vezetett erre. A Bakony kiterjedt erdőségei hajdan betyárok, bújdosók, szegénylegények számára nyújtott menedéket, rejtekadó hajlékot, szűkös, de az éhenhalástól megmentő táplálékot. Ma a bakancsos és kerékpáros turisták, hétvégi kirándulók, teljesítménytúrázók, vártúrázók paradicsoma. A Gaja-patak közel 2 km hosszú, mély és meredek falú szurdokvölgye, vízeséssel. A leszakadó magas mészkőfalak között a Római-fürdőként ismert vízesésben ömlik alá a víz. A szurdok látványossága mellett geológiai érdekességként a völgyoldalban nyíló Savanyú Jóska-barlang, a patakszinten kezdődő szűk forrásbarlang és egy pusztuló mésztufa képződmény figyelhető meg. A közelben találjuk a Vadalmás, más néven Szerelem forrást. Római fürdő (szurdok) A vízesés az országos kék túra útvonalán található. A Római fürdő jelzett turistaúton közelíthető meg gyalogosan vagy hegyikerékpáron, Jásd vagy Bakonynána irányából. A Gaja-völgyön az országos kék jelzés vezet végig. A falu lejtős főutcáján kell végigmenni az országos kék jelzésen, majd balra kanyarodva a Gaja-patak völgyébe, annak bal partján folytassuk utunkat. Beérünk a hegyek közé, az egyre szűkülő völgybe. Mindkét oldalon sziklákat látunk. A patak mélyen alattunk halad. Végül egy erdei pihenőhelyre érünk. Itt érdemes letáborozni. Ha továbbmegyünk a patak mentén, halljuk, majd később látjuk is a Római-fürdő vízesését. Ez a Keleti-Bakony legszebb helye. A patak hatalmas üstöket vájva ereszkedik le a függőleges sziklafalak közé. A jobb oldalon barlangjelzést találunk kb. 100 m-re, mely a Savanyú Jóska-barlanghoz vezet. Ez egy 12 m hosszú mészkőbarlang. A pihenőhelytől a patak jobb oldalára áttérve a kék kereszt jelzésen visszajutunk a faluba. A Gaja szűk völgyének másik oldalán haladunk, majd a műútra rátérve érünk be Bakonynánára. Jásd felől indulva előbb érdemes megtekinteni a tési fennsík nevezetességeit, a szélmalmokat. A falu felől a völgyben fölfelé indulva réteken vezet az ösvény. Elhaladunk a hajdani vízimalom épülete mellett, majd a széles völgy beszűkül, az ösvény keresztezi a patakot és az erdőbe fordul. Sziklák meredeznek a völgy minkét oldalán, és a patak vize kitölti a két párhuzamos sziklafal közötti sziklás medret. Magas vízállás esetén kis tóvá szélesedik a patak, és nem is lehet száraz lábban tovább haladni. Ilyenkor felülről kell megkerülni a Római fürdőt. A szurdokot talán érdemesebb Bakonynána felől megközelíteni, mert a völgy felső szakasza is látványos. Innen indulva rögtön a falu elején indul az ösvény, ahol az autóút keresztezi a patakot. Elhaladunk a Prém-malom felújított épülete mellett, majd a patak mentén sétálunk lefelé a völgyben. A meder egyre mélyebbre kerül, hamarosan a fák eltakarják a völgytalpban csörgedező patakot. Érdemes kis kitérőt tenni lefelé, mert odalent a völgyoldalban már eltünedeznek a sziklák és vadregényes sziklaszorosban folyik a Gaja-patak vize. Megközelítés: Megközelíthetjük Bakonynána, illetve Jásd felől is gyalogosan, az Országos kék jelzéseit követve. Bakonynána felől a Gaja folyását követve, Jásd felől pedig a folyásiránnyal szemben elindulva. Bakonynána autóval a legegyszerűbben a Várpalota – Tés – Bakonynána, vagy a Zirc – Dudar – Bakonynána útvonalon közelíthető meg.

Forrás: Magyar Turizmus Zrt.
További ajánlatok: http://aktiv.itthon.hu/indulj-el-egy-uton
Túraútvonalak
Bakonyoszlop a Kőhegy és Libahegy közötti völgyben, szép vidéken fekszik 271 méteres tengerszint feletti magasságban. Oszlop nevét 1392-ben említik először oklevélben, Oszlop a Cseszneki vár tartozéka. A falu nevét illetően nincs konkrét magyarázat. 1913 óta Bakonyoszlop. A kőből készült fatornyos templomot 1746. június 24-én szentelték fel. A templom alatti kriptában nyugszanak az Esterházy-család tagjai. A község nevezetességei közé tartozik a gróf Esterházy család volt kastélya, amely most állami gondozott gyermekeknek ad otthont. Az egészséges környezet, a tiszta levegő szinte sarkallja a turisztikát kedvelőket az erdőjárásra. A közeli Ördög-árok és Gizella-barlang egész napos szórakozást nyújt. Túraleírás: Az Ördög-árok fenséges szurdokának kialakulásához a víz mélyítő-romboló hatása, barlangjáratainak beszakadása is hozzájárult. A völgyoldal szikláiban, ereszeiben csaknem 50 kisebb-nagyobb fülke, barlang, hasadék bújik meg, a szurdok alját hatalmas, mohás szikladarabok borítják. Az árok egy meghatározó pontja az Ördög-gát. A szűk szoros alján, falai között egy hatalmas, fentről leszakadt, beszorult sziklatömb hever, mely csupán 2 m széles nyílást hagy az Ördög-kapun át, a "gát" mögé történő 4-5 méteres leereszkedéshez. 2009 nyarán cseszneki civil egyesület munkájának köszönhetően kényelmesebbé vált az átjárás. Egy db 2.8m-es acéltrepni, illetve 10 db beépített fellépő és acélsodrony segíti a biztonságos átjutást. Itt található a Bakony legnagyobb barlangja, a sűrű-hegyi Ördöglik, széles szája az Ördög-gát felett 32 m magasságban tátong. Környékén mindkét oldalán kisebb barlangok, kőodúk, fülkék, hasadékok sorakoznak. A kétszintű barlang nummunális mészkőben keletkezett, több folyosóból és teremből áll. Hamar összeszűkülő bejárata ágakra szakad, járatainak teljes hossza 168 m, mélysége 20 m, lámpa és kötél nélkül nem járható végig. A gáttól mintegy 120 m-re, a jobb oldalon, 10 m magasan nyílik az Ördög-árki (egy emelkedő folyosóból álló, 24 m hosszú, két ízben megtörő) barlang. Útvonal-leírás: Az Ördög-árok több irányból megközelíthető. Bakonyoszlopról a Piros+ jelzésen, Dudar és Csesznek felől a Piros sáv jelzésen. Géza-háza felől a Piros+, majd Zöld sáv jelzésen érhető el. Csesznekenről egy kőrút segítségével érhető el. Csesznek-Ördög-árok-Kő-árok
Hossza kb. 14km.

Forrás: Magyar Turizmus Zrt.
További ajánlatok: http://aktiv.itthon.hu/indulj-el-egy-uton
Turisztikai régiók
Ki ne ismerné egyik legkedveltebb turisztikai régiónkat, amely Közép-Európa legnagyobb tavát, a Balatont veszi körül. A Balaton és környéke számtalan vonzó kikapcsolódási lehetőséget kínál. Az ezerarcú táj szépsége, a természet csodálatos békéje, a romantikus kastélyok, várak, egyházi emlékek, múzeumok, kedves kis falvak, borospincék hangulata mellett rendezvények, fesztiválok és a számtalan sportlehetőség ejti rabul az itt pihenőket.

Forrás: Magyar Turizmus Zrt.
További ajánlatok: http://aktiv.itthon.hu/indulj-el-egy-uton
Túraútvonalak
MEGKÖZELÍTÉS
Vonyarcvashegy – Balatongyörök, sűrű vonat- és autóbuszjárattal érhető el.

ÚTVONAL (turistajelzésen, majd kerékpárúton halad)
Indulás Vonyarcvashegy központból a -ön a Vas-hegyre, a Kitaibel Pál-kilátóhoz. (Táblák hívják fel a figyelmet a csodálatos környezet látnivalóira és természeti értékeire.) A -ön tovább, leérve a főútra, lesétálva a Balaton-partra, elérjük a kerékpárutat. Ezen haladunk tovább a Szt. Mihály-dombig. A kerékpárúton tovább, nádasok között visz utunk. Elérve Balatongyörököt, a mólóra ajánlott kisétálni, majd a kerékpárúton vagy a jelzésű turistaúton, ami a helyi üdülősoron vezet, juthatunk el a Szépkilátóig.
Táv: 12 km
Szint: 200 m

NEHÉZSÉGI FOK
Könnyű gyalogtúra (Vas-hegyet kihagyva tolószékkel, kerékpárral is). Bármely évszakban mindenkinek ajánlott (jó közlekedési útvonal – kiépített kerékpárút).

LÁTNIVALÓK
Vonyarcvashegy – Szt. Mihály-domb: a Balaton partján magányos kápolnával, ahonnét varázslatos balatoni látvány ejti rabul a kirándulókat. E helyhez legendák sora fűződik várról, remetékről, kazamatákról, más titkos járatokról, viharból megmenekült halászokról, akik hálából kápolnát emeltek a domb tetején Szt. Mihály arkangyal tiszteletére. Később a dombon hozták létre a 40 halász emlékhelyet, melyben a csodás megmenekülés történetét idézik fel. Minden év augusztusában itt rendezik meg a 40 halász emléknapot a ma élő balatoni halászok tiszteletére is.
Balatongyörök: az északi part legszebb fekvésű üdülőtelepe. A közeli 140 méter tengerszint feletti magasságú Szépkilátó, mely mai nevét Eötvös Károlytól kapta. Belátható innen a Balaton egy része, a Szent György-hegy, a Csobánc, a Kopasz-hegy, Szigliget, Gulács, a Badacsony és a Tapolcai medence.

Forrás: Magyar Turizmus Zrt.
További ajánlatok: http://aktiv.itthon.hu/indulj-el-egy-uton
Tájegységek
A Balaton-felvidék a Balaton északi partján, nyugati-keleti irányban húzódó kiemelkedés, fennsík. A Bakonytól a veszprém–nagyvázsony–tapolcai törésvonal választja el. A Balaton-felvidék, a Dél-Bakony, a Tapolcai-medence, a Keszthelyi-hegység és a délnyugatra nyúló Kis-Balaton medencéje tartozik a Balaton-felvidéki Nemzeti Parkhoz, amelyet 1997-ben hoztak létre. A Balaton-felvidéken főként a szőlőművelés, a part közeli településeken a halászat, míg a Bakonyban az állattartás és az erdei iparok (fafaragás, mészégetés, hamuzsírfőzés) biztosítják a megélhetést. A kevés és rossz minőségű szántóföldön nem terem elegendő gabona, viszont a Balaton-felvidéki borok sok helyre eljutnak világszerte. A Bakony erdő borította hegyeket, a Balaton-felvidék a csillogó víztükör fölé magasodó, szőlővel beültetett, présházakkal telehintett lankákat, érdekes formájú vulkáni kúpokat idéz emlékezetünkbe. A falvakban hófehéren világító, díszes házoromzatok, boltíves tornácok, a málló vakolat alól előbukkanó színes kőfalak ragadják meg az oda látogatót. A Bakony mintegy 4000 négyzetkilométer kiterjedésű karsztos röghegység, a Dunántúli-középhegység legnyugatibb és legnagyobb tagja, lejtősen ereszkedik a Balatonra. A Balatonfelvidéki borvidéket nem egyedül a megkülönböztetésre érdemes, ellenõrzött eredetû borainak sajátosságai, hanem a bennük is megtestesülõ természeti környezetének, történelmének, kulturális hagyományainak egyedisége együtt teszik különösen figyelemre méltóvá, Európa kellõs közepén. Legfontosabb látnivalók: Veszprém, Zirc, Tihany, Csesznek, Cuha Völgye, Ősfenyves- Fenyőfő.

Forrás: Magyar Turizmus Zrt.
További ajánlatok: http://aktiv.itthon.hu/indulj-el-egy-uton
Borvidékek

E gazdag középkori hagyományokkal rendelkező borvidék nem fekszik közvetlenül a Balaton partján, de éghajlatára még hatással van a tó közelsége. Ezt a vidéket szépsége és csökkenő számú őslakossága miatt a városi emberek már évekkel ezelőtt felfedezték maguknak. Nagy számban költöztek ide művészek is, akik szívükön viselték a táj arculatának megőrzését, és sokat tettek is ezért. Főleg a Káli-medence környékére jellemzőek az igényesen rendbe hozott régi és - stílusában a tájba illeszkedő - új házak, temlomok, fogadók és vendégváró borpincék.

  • Terület: 1508 hektár

  • Klíma: változatos, de mediterrán hatást is élvező, sok napsütés jellemzi

  • Szőlőfajták, borok: Szürkebarát, Olasz rizling, Chardonnay - testes, ízgazdag, élénken savas borok, finom illatokkal

Forrás: Magyar Turizmus Zrt.
További ajánlatok: http://aktiv.itthon.hu/indulj-el-egy-uton
Nemzeti Parkok
Balaton-felvidéki Nemzeti Park A Balaton-felvidéki Nemzeti Park hazánk nyolcadik nemzeti parkja. Az 56.997 hektár területű nemzeti park magában foglalja a Balaton-felvidéki régió mellett a Kis-Balaton területét. Természeti értékei sajátosak, némelyik egyedül csak e térségre jellemző, pl. a Tapolcai-medence tanúhegyei, a Balaton, vagy a Kis-Balaton. A nagy tájképi egységek, mint a nagykiterjedésű tófelszín, mocsárvilág, síkságok, medencék, tanúhegyek és hegységek elősegítették a gazdag élővilág kialakulását, és fennmaradását. A nemzeti park a Balaton északi partján húzódik 1-15 km szélességű sávban, Tihanyi-félszigettől a Kis-Balatonig. Öt nagyobb tájegységet érint, ill. tartalmaz a terület: a Balaton-felvidéket, a Déli-Bakony egy részét, a Tapolcai-medencét, a Keszthelyi-hegységet és a Kis-Balaton medencéjét. A kis tengerszint feletti magasságú terület egyes részei - a változatos morfológiának köszönhetően - hegyvidéknek tűnnek. A felszín változatossága jellemző a földtani felépítésre is, ami különösen értékessé teszi a területet és ez a sokszínűség az egyes résztájakon belül is megmutatkozik. A nemzeti park területe a földtani értékek tárházát jelenti, az egyes földtani korok emlékei jellegzetes tájképi értékkel is bírnak. A nemzeti park egyéb természeti értékekben is gazdag. Ez a gazdagság az alapkőzet és a talajok változatosságán túl jórészt abból ered, hogy az alföldi területek erdőssztyepp növényzete és a középhegység zárt lomberdő vegetációja hazánkban részben itt, egy délnyugat-északkelet irányú, viszonylag keskeny peremhegy vonulatban találkozik egymással. E találkozási zóna mindkét növényzeti típus társulásainak, növényeinek és állatainak élőhelyet nyújt, erősen mozaikos elrendeződésben. Tovább színesíti a Balaton-felvidék élővilágát, hogy a pannóniai flóratartományon kívül a nyugat-balkáni is érezteti itt hatását. Területén számos fokozottan védett növény és több, mint 200 védett növényfaj található, míg a védett, ritka és érdekes állatfajok száma több százra tehető. A nemzeti park kultúrtörténeti értékeit tekintve szabadtéri múzeumhoz hasonlatos, páratlan tájképi adottságokkal, történelmi emlékkel. A falvak határában meglévő középkori templomromok, melyek építőanyaga terméskő, igen sok esetben mai templomaink alapjaként szolgáltak. A szőlőhegyeken gyakoriak a kápolnák, melyeket többnyire Szent Donát tiszteletére emeltek. A múlt üzenetét őrzik a középkori várak, a szigligeti várfal és torony maradványai, Csobánc kőpillérei, a meredek hegykúpon ülő hegyesdi vár, Rezi, Tátika és Zádorvár omlatag falai idézik még a régi várak, korok hangulatát. A települések népi lakóházai oszlopos, íves tornácaikkal a hajdani kisnemesi építészet számos kiemelkedő értékét őrizték meg, de kivételesen a legrégebbi lakóháztípus, a füstöskonyhás ház is fennmaradt (Kékkút, Kővágóörs). A Balaton-felvidék szőlő- és borkultúrája kiemelkedő nemzeti örökség, a munka által formált hegyvidéki tájat, a tájhoz kötődő gazdálkodók építészeti emlékeit mutatja be. A tájegység gyöngyszemei a megőrzésre érdemes keresztek. A legváltozatosabb helyeken tűnnek fel (út mentén, szőlőhegyen, a falvak határában) a feszületek, a keresztek, a szobrok, melyek a korabeli népi vallásosság kifejezői, nagy formagazdagsággal, változatos anyaghasználattal, főleg homokkő alkalmazásával.

 www.bfnp.hu

Forrás: Magyar Turizmus Zrt.
További ajánlatok: http://aktiv.itthon.hu/indulj-el-egy-uton
Borutak
A Balatonakali Borút történelmi szőlőhegyet bemutató, megismertető program. A településhez tatozó Fenye- hegy, Horog- völgy és Les-hegy alkotják a történelmi szőlőhegyet. Balatonakaliból vagy Fövenyesről indulva páratlan panorámával rendelkező túra útvonal mintegy 8km-es hosszúságú. Gyalogosan, kerékpárral vagy személygépkocsival is járható, de leginkább a gyalogtúra javasolt. Az útvonal lehetővé teszi 6 műemlék pince megtekintését. A pincék XVIII-XIX. században épült pincék, présházak. A szőlőhegy jellegzetes egy vagy két szintes épületei a korra és a helyre jellemzőek. Megtalálható a Balaton-felvidék egyetlen egyszintes boronafalas pincéjétől az egyszintes iszlinges pincéig a többszintes pincén át a présházak minden változata. Az egy naposra tervezhető útvonalon lehetőség nyílik a szőlőhegyen termelt borok megismerésére, kóstolására,valamint egyes vendéglátóknál étkezésre.

Forrás: Magyar Turizmus Zrt.
További ajánlatok: http://aktiv.itthon.hu/indulj-el-egy-uton
Borvidékek

A Balaton déli partján elsősorban fehérbor termelése folyik, de vörösbort is készítenek. Az utóbbi időben a hazaiak legjobbjaként tartják számon az itt készített pezsgőket. A domboldalak szőlőire kedvezően hat a tó közelsége, mely sekélyebb itt, mint az északi parton, így viszonylag gyorsan felmelegszik, s ez kedvező mikroklímát teremt. A Balaton és a táj szépsége, a régi kastélyok és pincék miatt sokan látogatják ezt a vidéket ma is.

 

  • Terület: 2820 hektár

 

  • Klíma: kiegyenlített

 

  • Szőlőfajták, borok: Olaszrizling, Sárga muskotály - gyümölcsillatú, aromákban gazdag, lágyan savas, elegáns fehér bort adnak. Chardonnay - finom, élénk savú, elegáns. Cabernet, a Merlot, a Kékfrankos - finom, bárso-nyos vörösborok. A BB pezsgőcsalád tagjai a hazai versenyeken gyakran végeztek az első helyen.

Forrás: Magyar Turizmus Zrt.
További ajánlatok: http://aktiv.itthon.hu/indulj-el-egy-uton
Hírlevél

Szeretne folyamatosan értesülni a szálláshelyek aktuális ajánlatairól, akciókról, programokról? Iratkozzon fel hetente megjelenő ingyenes Hírlevelünkre és számos szezonális, valamint egyéb ajánlat közül válogathat!