Hol?

Mit?


Hol?

Mikor?

   

Mit?


Hol?

Mikor?

   

Mit?


Hol?

Mikor?

   

Mit?

További keresési opciók

Borvidékek

Az alföldi borvidékekhez hasonlatosan itt is az asztali bor termelése dominál. A Kövidinka termesztésénél jellegzetes művelést alkalmaztak, az ún. kopaszmetszést, mely még a szőlőkarók használatát is feleslegessé tette. E vidék bortermelése a középkorig vezethető vissza.

  • Terület: 2326 hektár

  • Klíma: száraz, szélsőséges, sok napsütés jellemzi

  • Szőlőfajták, borok: Kövidinka, Olasz rizling, Kadarka, Kékfrankos
Borutak
A Borút Egyesület a Balaton-felvidék öt település (Alsóörs – Felsőörs – Lovas – Paloznak –  Csopak) szőlőműveléssel, borkészítéssel és vendéglátással foglalkozó egységeket képvisel. A Balaton-felvidék legszebb részén elterülő szőlőültetvények borait kóstolhatják a vendégek.
A borkóstolás mellett kellemes és szép környezetben lehet kirándulni a környező erdőkben, és az Alsóörsi Cseri kilátóról a Balaton-felvidék felejthetetlen élményt nyújt az idelátogatóknak. A tájházak, és a régi templomok látványossága megragadja a vendégeket.
Az Egyesület Non – Profit jellegű tevékenységet folytat és ennek keretében szervezi programjait.
Turisztikai régiók
A dél-alföldi turisztikai régió Magyarország legnagyobb régiója. Elsősorban a végtelen alföldi táj, a háborítatlan természet, vizei és gyógyfürdői, a néprajzi emlékek és a városok műemlékei jelentik fő vonzerejét. A dél-alföldi régió nem csak a pusztai élmények és termálvizes fürdők, hanem az étkek, ízek és jóféle italok felfedezésre váró világa is, amelyet számtalan gasztronómiai rendezvénnyel mutatnak be az idelátogatóknak.
Borutak
Pannónia legszebb tájainak egyike a Dél-Balatoni Borvidék, ahol már a kelták és a rómaiak is szőlőt termesztettek és bort készítettek. Honfoglaló elődeink a Kaukázus vidékén ismerték meg e növényt. A borvidék a történelem folyamán egyre nagyobb jelentőséggel bírt az ország bor hagyományaiban, mára Magyarország egyik legnépszerűbb borvidékévé nőtte ki magát.
A borvidéken a lösztalaj az uralkodó. E talajtípus viszonylag mélyrétegű, jó tápanyag és vízgazdálkodású. Ennek köszönhetően nincs vízhiány, amely akadályozná a szőlő élettevékenységét, a cukor-, sav-, aromaképződést, nem égnek el a savak, nem tompulnak le a zamatok és illatok. A jó bor egyik legnagyobb értéke a sav, ennek mennyisége, összetétele, finomsága, eleganciája és az ehhez kapcsolódó aroma-, illat-, zamatanyagok harmóniája. 
Kitűnő feltételei vannak itt a könnyed, harmonikus muskotály borok és pezsgők valamint más fehérborfajták készítésének is. Elterjedtek azok a fehér szőlőfajták fajták is, amelyek alkalmasak a ma oly kedvelt gyümölcs illatú, könnyű, elegáns borok, illetve pezsgők előállítására. Az egyes évjáratok között nincsenek nagy különbségek, finomak a savak. 
A vörösborok esetében inkább a burgundiai típusú gyümölcsillatokat, zamatokat adó vörösborok készítésére alkalmas ez a vidék. A termesztett vörösborszőlő fajták: Kékfrankos, Pinot noire, Merlot, Cabernet Sauvignon. A vörösborainkra is a szép savak, illatok a jellemzőek és kevéssé a fanyarság és testesség. 
Magyarország történelmi borvidékei között ez a borvidék nagyságrendileg az ötödik helyen áll, de ez a hely sokkal előkelőbb akkor, ha az értékesített borok és pezsgők palackszámát, illetve árbevételét nézzük. A fehér boraink és a pezsgők minősége a korszerű, folyamatosan megújuló borászati eljárásoknak köszönhetően meggyőzte a tapasztalt, igényes fogyasztót és új szakértő barátokat nyer meg a fiatal nemzedékek köréből. A boraink visszatükrözik a balatoni napfényt, pannon derűt sugároznak a családok asztalán.
Tematikus utak

Nagy szeretettel üdvözöljük honlapunkon.

A Magyar Mézút Egyesület létrejöttéről, rövid múltjáról egypár sort bemutatkozásként Mivel a hazai mézfogyasztás növelésére korábban nem fektettek megfelelő hangsúlyt, mert mindig a külföldre történő szállítás maradt fontossági sorrendben az első helyen, ezért egy zalai méhész, név szerint Bukics János úgy gondolta, hogy ez működhetne másképpen is. Így jött létre 2005-ben az ő kezdeményezésére a Magyar Mézút Egyesület.

Legfőbb célja a hazai mézfogyasztás növelése, a méz egészségmegőrző hatását figyelembe véve. A különböző regionális méz utak kialakítását, méhészeti turizmus lehetőségeinek megteremtését célozta meg.

Az egyesület céljainak megvalósítását nagymértékben segítik, a 2007-ben megalakult és egyesületünkhöz csatlakozott, Magyarországi Mézlovagrendek és Mézlovagok Szövetségének tagjai.

Kérjük tanácsaival, ötleteivel Ön is segítse a Magyar Mézút Egyesület munkáját.

Bíró Márton

Elnök, Magyar Mézút Egyesület

Dél-Balatoni Mézút

1. Cseh Imre
Balatonszárszó

Tel: +36/ 30/427-6859

E-mail: cseh.imre57@freemail.hu

Honlap: www.csehmeheszet.fw.hu

Facebook: Cseh méhészet, pincészet

2. Happy Bees-Balaton Méhészet (Sebestyén Judit)
Balatonföldvár 
Tel: +36/ 30/318-7254

E-mail: happybees-balatonmeheszet@gmail.hu

Honlap: www.happybees-balaton.5mp.eu

Facebook: Happy Bees-Balaton Méhészet

3.Vizvári Attila 
Szántód 
Tel: +36/ 30/204-7271

E-mail: vizvari.attila@gmail.com

4.Vörös István
Zamárdi 
Tel: +36/ 30/929-3457

Turisztikai régiók
Barangolja be velünk a Dél-Dunántúlt, a magyar mediterrán régiót. A dimbes-dombos tájat három folyó, a Duna, a Dráva és a Mura, valamint kisebb-nagyobb tavak tarkítják. A hegyoldalakon felkúszó szőlőültetvények, az évszázados borospincék és a völgyekben megbúvó falvak nyugalmat árasztanak. Híres borok, mint a villányi kékoportó,  vagy a szekszárdi kadarka hazája ez. 
Borutak
Közép-Európa legnagyobb tavának, a Balatonnak vonzereje nemcsak a nyár perzselő melegében, hanem tavasztól késő őszig, a felvidék megannyi meglepetésével lüktet. Érdemes hát letérni a 71-es főútról és felfedezni a kistelepülések rejtett kincseit! Örvényest, Balatonudvarit, Balatonakalit, Dörgicsét, Mencshelyet és Vászolyt nemcsak a hasonló ezeréves történelmük köti össze, hanem... Közép-Európa legnagyobb tavának, a Balatonnak vonzereje nemcsak a nyár perzselő melegében, hanem tavasztól késő őszig, a felvidék megannyi meglepetésével lüktet. Érdemes hát letérni a 71-es főútról és felfedezni a kistelepülések rejtett kincseit! Örvényest, Balatonudvarit, Balatonakalit, Dörgicsét, Mencshelyet és Vászolyt nemcsak a hasonló ezeréves történelmük köti össze, hanem az a szőlőkultúra is, mely a rómaiak kora óta az itt élők megélhetését jelentette. Korabeli írások a honfoglalás után káptalanok, püspökségek szőlőbirtokaiként említik a tájegységet. A tótól felfelé kanyargó utak mentén régi legelők, erdők és szőlőskertek váltogatják egymást megannyi présházzal, pincével tarkítva. A területen az őshonosnak számító Rizling, Muskotály, Rizlingszilváni, Chaessla fajták mellett Chardonnay, Szürkebarát, Irsai Olivér, Tramini és néhány kékszőlő is karakteres illatú, tüzes, jól szállítható bort ad. A dörgicsei völgyből indulnak a környék turista útjai, melyek a hegytetőket is érintik, páratlan kilátást nyitva a Balatonra. Dörgicse területén a középkorban még hat falut jegyeztek, 500 évvel később már csak Alsó-, Felső-és Kisdörgicsét, melyek egyesítéséből lett a templom romjairól és boráról híres kis község. A XIII. századi alsódörgicsei templom romra 22 méteres oromfala és tartópillére emlékeztet. A román kori felsődörgicsei templom rom érdekessége a görögkeleti kereszt alakú nyílás. Kisdörgicsén pedig Szent Miklós tiszteletére emelték az Isten házát bazaltkőből, maradványai a Bere-árok mentén láthatók. A település már a középkorban is boráról volt híres. 
Túraútvonalak
1 NAPOS TÚRA KEZDŐKNEK
Barcs hajókikötő – Csomoros-sziget – Drávatamási–Barcs
Táv: 10 km, menetidő: kb. 8 óra, maximum létszám: 40 fő

4 NAPOS TÚRA HALADÓKNAK
1. nap: Őrtilos kikötő (236 fkm) – Vízvár (192 fkm)
2. nap: Vízvár (192 fkm) – Barcs (153 fkm)
3. nap: Barcs (153 fkm) – Szentborbás (133 fkm)
4. nap: Szentborbás (133 fkm) – Drávasztára (117 fkm)

Ajánlott időszak: július–augusztus
A túrákhoz új típusú személyi igazolvány vagy útlevél szükséges, mivel a túrák egy része horvátországi partszakaszokon halad!

LÁTNIVALÓK
Őrtilos:
Szentmihály-hegy szép kilátás, Szt. Mihály-templom (barokk, 1740), Festung 1848–49-es szabadságharc emlékére állított emlékmű, szép kilátás, Három Sárkány Fogadó, Szentmihály-hegy, Vízvárnál a Dráva holtágaiban gyönyörködhetünk. A természeti értékekről a Nemzeti Park tájékoztató táblájáról olvashatunk.
Barcs a térség központja, élénk forgalmú határátkelővel rendelkező kisváros.
• Dráva Múzeum: történelmi és néprajzi kiállítás
• R. k. plébániatemplom, késő barokk, XIX. század eleje
• Barcsi Rekreációs Termálközpont
• Dráva-hidat elhagyva fürdési lehetőség a folyó egyetlen kijelölt szabadstrandján
• Dráva Hajó Panzió
• Drávaszentesi Állatbemutató és Oktatási Központ
• Sétahajózás

Csomoros-sziget: nevét a szigeten lévő ritka fafajtájáról kapta.
• DDNP tanösvény 20 ismeretterjesztő táblával
• Letérés a folyó egyik mellékágába érdekes növényvilág, horgászati lehetőség

Drávatamási:
• DDNP Természetismereti Oktatási Központ
A Duna–Dráva Nemzeti Park részét képező Barcsi borókás nyíres-borókás növényzete a cseres-kocsányos tölgyesek kiirtásával és a legeltetés következtében alakult ki. A terület ritka növény- és állatvilágát tanösvény mutatja be. A Borókás nagy része szabadon látogatható, a fokozottan védett zónák viszont csak engedéllyel.

Szentborbás:
• DDNP Turistaszálló és camping

Drávasztára:
• A lakosok 95%-a horvát nemzetiségű
• Horgászati lehetőség
• A falu északi szélén a falutól 50 m-re, egy sorban áll 3 db több száz éves kocsányos tölgy


Borutak
Az egyesület 2002. novemberében alakult. Tagjai között egyaránt találunk borászatokat, kulturális és hagyományőrző tevékenységet folytató magánszemélyeket és vállalkozásokat, önkormányzatokat. A boruti szolgáltatók érzik a súlyát a minőségi szolgáltatásnyújtás fontosságának, éppen ezért a szolgáltatók kérésének eleget téve, az Egyesület megbízásából 3 tagú független minősítő bizottság minősíti az egyes pincék és más szolgáltató helyek szolgáltatásait. A Borút Egyesület minősítési követelményrendszerének alapjául a nemzetközi elvárásokat megfogalmazó „Boruti Karta” szolgál. A minősítési fokozatokat a Minősítő Táblával együtt járó 3-5 poharat ábrázoló Tanúsító oklevél igazolja.
Nemzeti Parkok
Duna-Dráva Nemzeti Park A nemzeti park a Duna Sió-torkolata és az országhatár, valamint a Dráva mentén helyezkedik el. A Duna–Dráva Nemzeti Park 1996-ban jött létre, több, már korábban is védetté nyilvánított terület beolvasztásával. Kiterjedése mintegy 50.000 ha. A nemzeti parkért is felelős Duna–Dráva Nemzeti Park Igazgatóság működési területe kiterjed Baranya és Tolna megye teljes területére, Somogy megyére a Balaton déli partja kivételével valamint kisebb részben Fejér és Bács-Kiskun megyére is. A Dél-Dunántúl legnagyobb része dombság, amelyből szigetként emelkedik ki a Mecsek és a Villányi-hegység. A dombvidéket keletről és délről a Duna és a Dráva hordalékával feltöltött síkságok szegélyezik, így a védelem alatt álló területeken nagyon sokféle élőhely tanulmányozható. Természeti képének formálásában a víz játszotta a főszerepet. A két folyó, azok víztömege határozta meg a sokféle élőhely kialakulását, melyeken színes élővilágot találunk. A nemzeti park szinte teljes területe az egykori ártéren található. A Duna-Dráva Nemzeti Park hosszú, szalagszerűen elnyúló területeinek értékeit meghatározza az élő és holt víz: az árvízi területek gazdag növény- és állatvilága, különösen a madárfajok gazdagsága jellemzi. A folyók mentén húzódó vizes élőhelyek egész Európában egyedülálló értéket képviselnek.
Nemzeti Parkok
A Duna-Ipoly Nemzeti Park területe a Pilis- a Visegrádi- és a Börzsöny-hegységeket, az Ipoly-völgy Hont és Balassagyarmat közötti szakaszát és a Szentendrei-sziget egyes területeit foglalja magában. A Nemzeti Park térségének egyedi sajátosságát a három nagy tájképi egység, a folyóvölgyek, a hegységek és a síkság találkozása adja. Ebből következik a terület nagyfokú változatossága, amely egyedülálló határainkon belül. A nemzeti park növényzetében a sokszínűség mellett az átmeneti jelleg emelhető ki. Ennek oka részben az alapkőzet változatossága, részben pedig a szubmediterrán és kontinentális klímahatárok találkozása. A Dunakanyar összekötő kapocsként szerepel a Dunántúli-középhegység és az Északi-középhegység flórája között. Sok faj illetve társulás itt éri el elterjedésének határát (pl. pirosló hunyor, nyúlfarkfüves bükkös). Az ártéri szintek jellegzetes növénytársulásaitól kezdve a homok pusztagyepeken keresztül, a közép- és magashegységi vegetáció több típusáig bezárólag rendkívül összetett a növényzet. A nemzeti park unikális botanikai értéke a magyarföldi husáng. Az Ipoly-völgy ártéri rétjeinek dekoratív növénye a réti iszalag. Az élőhelyek sokféleségének köszönhetően állatvilága is rendkívül összetett, sok ritka veszélyeztetett faj állománya él a térségben. A nemzeti park területén előforduló védett és fokozottan védett fajok száma meghaladja a 700-at. A nemzeti park állatvilágát tekintve a folyók különös értékeket rejtenek. A Dunakanyarban áttörő víz a felgyorsult folyással, kavicsos aljzattal ritka, endemikus csiga-fajok élőhelye. Előfordul a bödöncsiga és a rajzos csiga. A halfauna legértékesebb tagja a petényi márna szintén a folyóvizekhez kötődik. A száraz hegyi gyepeken a fűrészeslábú szöcske és az orosz sztyeppékre jellemző, nálunk reliktum jellegű réti sáska él.A kétéltű fauna az összes hazai fajt tartalmazza. Köztük különösen színpompás a Börzsöny nedves völgyaljain élő foltos szalamandra. A hüllők közül a pannon gyík a Pilisben és a Börzsönyben is előfordul. A nemzeti park területén sok az erdei énekes- és ragadozó madár, a folyók mentén vizi-, parti és gázlófajok egyedei figyelhetők meg. Kiemelkedő jelentőségű a kerecsensólyom, a parlagi sas és a kígyászölyv állomány. Költ a fekete gólya is. A Börzsöny idősebb erdeiben a fehérhátú fakopáncs állomány számottevő.A Duna vizén az északról érkező bukórécék nagy tömegben telelnek át. Időnként feltűnik egy réti sas amint a récékre vadászik. A barlangok, elhagyott bányajáratok népes denevér kolóniáknak adnak helyet. Több védett cickány és pelefaj él a területen, a nagytestű ragadozók közül a háborítatlan erdőkben időnként feltűnik a hiúz, a vizek mentén pedig a vidra.
Túraútvonalak
A Duna-Ipoly Zöldút Budapest és Parassapuszta között halad, a Duna és az Ipoly folyók mentén, a Börzsöny-hegység ölelésében. Fő tengelyét a Budapest-Vác-Szob kerékpárút és az Ipoly-menti kerékpáros útvonal Pest megyei szakasza jelenti, melyhez a kerékpáros, gyalogos, lovas és vízi útvonalak együttes hálózata kapcsolódik, kiegészítve a „zöldutas szellemiségű” szolgáltatásokkal, programokkal és együttműködésekkel. A Duna-Ipoly Zöldút három részre osztható: a Budapest-Vác szakaszra, a Dunakanyar Vác-Szob közötti területére, és az Alsó-Ipoly mentére (Vác-Parassapuszta). A Budapest – Vác közötti szakaszon folyamatban van a kerékpárút teljes kiépülése. Itt elsősorban a főváros, és a nagyobb városok lakosságának kikapcsolódása, közlekedése, a nem-motorizált közlekedés és az egészséges életmód népszerűsítése céljából lehet jelentősége a zöldútnak. A Dunakanyarban a zöldút a szelíd turizmus megerősítését segítheti, összekapcsolva a már meglévő ökoturisztikai jellegű szolgáltatásokat. Az Alsó-Ipoly mentén az elzártsága miatt természeti és épített környezeti értékeit jól megőrző, de ugyanakkor hátrányos helyzetű térség egyik kitörési pontja lehet a zöldút. A Duna-Ipoly Zöldút a térségben már meglévő elemek (útvonalak, szolgáltatások, együttműködések, programok) összekapcsolásával jött létre, fejlesztését az aktív civil szervezetek, önkormányzatok és a lakosság különböző tevékenységeikkel segítik. Jelenleg a kezdeményezések összeszervezése, a zöldúthoz kapcsolódó elemek összegyűjtése van folyamatban. A Börzsönyvidék Alapítvány a helyi közösségek aktivizálásával, műhelymunkák, térségi beszélgetések szervezésével és egy, a Zöldutazás előnyeit és helyi jellegzetességeit bemutató kisfilm készítésével járult hozzá a zöldút megismertetéséhez, népszerűsítéséhez. Az Ipoly-menti Vállalkozók Klubja, mely az Alsó-Ipoly mente vállalkozóit fogja össze, szintén csatlakozott a programhoz, és elsősorban az információgyűjtésben, a kapcsolatok feltárásában, a népszerűsítésben és a rendezvények szervezésében vesz részt. A térség értékeinek összegyűjtését szolgálja a helyi termékek felmérését célzó Helyi termék – közös érték program, amelyet a Magosfa , Környezeti Nevelési és Ökoturisztikai Alapítvány koordinál. A program célja a termelők piaci helyzetének segítése mellett a helyi jellegzetes termékek – többek között kézműves termékek, élelmiszerek – megőrzése, felelevenítése. Ezt a célt a Magosfa Alapítvány települési információs táblák, prospektusok, internetes adatbázis és piacok segítségével próbálja elérni. A programhoz eddig több mint ötven helyi termelő csatlakozott. A Magosfa Alapítvány koordinálja a zöldúthoz kapcsolódó útvonalak – kerékpárút, erdei kerékpáros útvonalak – kijelölését, információs táblák kihelyezését, pihenők kialakítását. Elkészítették a zöldút honlapját is, amely folyamatosan tájékoztat a zöldutas eseményekről. Az alapítvány hosszú távú célja, hogy kialakuljon a zöldutat fenntartó és működtető közösség, amely rendszeres tevékenységének hatására néhány éven belül jól megformált turisztikai programcsomaggá, valamint a helyi lakosság nem motorizált közlekedését, kikapcsolódását, sportolását segítő útvonal-hálózattá fejlődjön a Duna-Ipoly Zöldút. A Duna-Ipoly Zöldutat 2006 szeptemberében, kétnapos kerékpártúra keretében adták át a kialakításában fontos szerepet játszó civil szervezetek. Ezután több zöldutas rendezvény is zajlott a térségben: helyi termékes vásárok és hozzájuk kötődő kerékpártúrák (Királyréti Erdei Vasút Napja - Nagymaros, Királyrét – május 5., Málna Fesztivál - Kismaros - július 14-15, Misztrál Fesztivál – Nagymaros, július 21-22., Váci Világi Vigalom – júlus 28-29. Helyi termék piac minden hó harmadik szombatján – Kemence, stb).

Forrás: Magyar Turizmus Zrt.
További ajánlatok: http://aktiv.itthon.hu/indulj-el-egy-uton
Túraútvonalak
Túra hossza: 55 km
Nehézsége: Közepesen nehéz
Terep: Hegyvidék
Tájegység: Bükk-hegység

A kerékpártúra Egerben a vár hátsó bejáratánál a Bástya út felől kezdődik. Innen indulunk a Tesco felé ahol ráhajtunk a 25-ös útra, és követjük azt Felnémetig, ott jobbra fordulva Felsőtárkány, Répáshuta érintésével Lillafüredre tekerünk. Lillafüredről a Hámori-tó mellet elhaladva Hámor és Alsóhámor érintésével érkezünk meg Miskolcra. A várat Diósgyőrön találjuk, amely ma Miskolc egyik város része. Diósgyőrön a főutat követjük (Árpád út). A várat jelző tábláig, és a főútról jobbra fordulva érjük el azt. (Megtalálni nem nehéz, mert kimagaslik a település házai közül.)

További információ: 
http://www.holkerekparozzak.hu/heves-megye/eger-miskolc-kerekparos-vartura
Túraútvonalak
Túra hossza: 47 km
Nehézsége: Közepesen nehéz
Terep: Hegyvidék
Tájegység: Bükk-hegység

Kerékpárúránkat az egri Tesco parkolóból indítjuk. Elősször a 25-ös úton haladunk Felnémetig, ahol jobbra fordulunk és áttekerünk Felsőtárkányon. Tárkány után elérjük az Oldalvölgyi halastavat, ahol jobbra fordulva erdészeti aszfaltúton a piros kereszt jelzést követve haladunk tovább, és jutunk el Völgyfőházhoz. Völgyfőház után a túrajelzés elhagyja az aszfaltutat. Mi az aszfalton tovább tekerve Bükkzsércre jutunk. Közúton megyünk tovább Cserépfalu irányába. A település előtt egy rövid kitérőt tehetünk a Suba-lyukhoz. Cserépfalu után Bogácsra érkezünk, majd tovább hajtva Noszvajon át érkezünk vissza Egerbe.

További információ:
http://www.holkerekparozzak.hu/heves-megye/eger-volgyfohaz-bogacs-kerekparos-kortura
Borutak
A borút fő profilja: közösségi marketinggel segíteni tagjaink piacra jutását. Részt venni a borvidéken rendezendő boros rendezvények szervezésében, lebonyolításában, reklám – propagandájában. 2001-ben alakult Egyesületünk célja a Borút létrehozása az egri borvidéken. Összefogni az itt dolgozó borászatokat, önkormányzatokat, vendéglátókat, falusi turizmussal foglalkozókat és egyéb, a turizmus számára szolgáltatást nyújtókat. Fő feladatuknak határoztuk meg tagjaink piacra jutását közösségi marketinggel segíteni.
Ennek érdekében a következő fő feladatokat hajtottuk végre 10 év alatt.
• Megújítottuk honlapunkat, melyet négy nyelven üzemeltetünk.
• Információs táblarendszert alakítottunk ki tagjaink jobb megtalálhatósága érdekében.
• Több kiadványt jelentettünk meg tagjainkról és szolgáltatásaikról.
• Bevezettük a Bor-Útlevelet, amely kedvezményt biztosít tulajdonosának.
• Boros rendezvényekről külön kiadványt jelentettünk meg.
• A Borút bejárhatóságát elősegítendő 3 nyelvű „Borkultúra útjai” térképet jelentettünk meg. Ezen minden lényeges információ megtalálható.
• Tagjaink munkájának elismeréseképpen évente egy tag részére „Gál Tibor díjat” adományozunk.
 
Tagjaink száma: 40. Ez évek óta stabilizálódott. Minden tagunk minősített.
Tagjaink sorában találjuk az egri borvidék leghíresebb borászatait, így az „Év Bortermelője” címet elnyert borászokat is:
1995 Thummerer Vilmos
1998 Gál Tibor †
2005 Vincze Béla
2009 Dr. Lőrincz György
Hírlevél

Szeretne folyamatosan értesülni a szálláshelyek aktuális ajánlatairól, akciókról, programokról? Iratkozzon fel hetente megjelenő ingyenes Hírlevelünkre és számos szezonális, valamint egyéb ajánlat közül válogathat!